Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-05 / 29. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 5. POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Andrea Chénier 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Vízkereszt vagy amit akartok 19 KIS SZÍNPAD: Végre szabadon! 19 THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások (vendégjáték Dunaszerdahelyen) 19 MOZI POZSONY !■■■■■■■■ HVIEZDA: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél) 15.30, 19 MLADOST: Kegyetlen bánásmód (am.) 15.30,17.30, 20 TATRA: Zelary (cseh) 21 AU PARK - PALACE: A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 15.10, 16.10, 19, 20 Nyílt seb (am.-auszt.) 18.40, 21.10 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 14.50, 17.20, 19.30, 21.50 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) 14.30, 16.30,18.30,20.30 SW.A.T. - Különleges kommandó (am.) 16.20, 18.50 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 21.40 Kegyetlen bánásmód (am.) 15.20, 17.30, 19.40 Zelary (cseh) 15.20, 18.20, 21.20 Mona Lisa mosolya (am.) 14.20, 16.50, 19.10, 22 Novo (fr.) 15.40, 18.10, 20.40 A szemközti ablak (ol.) 14.50,17.10,19.20, 21.30 PÓLUS - METROPOLIS: Zelary (cseh) 14.20,17.10,20 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) 15.10, 17, 18.50, 20.45 A szemközti ablak (ol.) 15.15, 17.20, 19.25, 21.20 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 14.40, 16.20, 18.30, 20.10 Kegyetlen bánásmód (am.) 14.25,16.30 Nyílt seb (am.-auszt.) 18.40,21.10 Aki bújt, aki nem 2 (am.) 14.45.16.45 Mona Lisa mosolya (am.) 18.45, 21.05 TATRA: Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) 17 Zelary (cseh) 19 CAPITOL: A Gyűrűk Ura-A király visszatér (am.-új-zé- 1.) 15.30,19 ÚSMEV: Novo (fr.) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Órák (am.) 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Dilisek vacsorája (ff.) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Golyóálló szerzetes (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Holdfényév (am.) 16.30,19 PLAZA: Az Amazonas kincse (am.) 17.30, 19.30 Apám beájulna (magy.) 16.30,18.30,20.30 A Gyűrűk Ura-A király visszatér (am.- új-zél.) 16, 18, 20 Jószomszédi iszony (am.) 15.30, 17.30, 19.45 Mackótestvér (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15 Magyar vándor (magy.) 15.45, 17.45, 20 Mambo italiano (kan.-am.) 17.30, 19.30 Mona Lisa mosolya (am.) 20.15 Pofa be! (ff.) 16.15,18.15,20.15 Tanulmánycentrikus a Szőrös Kő legújabb száma Az igazság nyomában FOLYÓIRATSZEMLE A Szőrös Kő legújabb száma mondhatni tanulmánycentrikus, persze nem kell nélkülözniük a szépirodalom kedvelőinek sem. A számot Juhász Miklós Látomás c. novellája nyitja. Juhász Miklósnak 2002-ben jelent meg novellásköte- te az AB-ART Kiadónál, melyben jobbára a kisemberek mindennapjaiból vette témáit. Az itt közölt írás garantáltan más. Haraszti Mária versben emlékezik a decemberben tragikus körülmények között elhunyt Zalabai Zisgmondra. Szűcs Enikő Levelek a múltból címmel közöl részletet idén megjelenő prózakötetéből. Németh Károly András tollából pedig egy fantasy részletet olvashatunk. Ennél azonban izgalmasabb Dö- börhegyi Ferenc sci-firől szóló tanulmánya, melyben a szerző az igazság nyomába ered, Bioy Cesa- res Morei találmánya c. könyve kapcsán. Döbörhegyi szerint „a szöveg egyik fontosnak tekinthető kérdésiránya a valóság-fikció fogalmi oppozíciója, illetve ezen op- pozíció elbizonytalanítása mentén szerveződik, figyelembe véve a fikció jelentéseit (kitalálás, elmeszülemény, képzelődés, agyrém).” A szerző szerint érdemes volna a Cesares könyvét a cyberpunk elődszövegeként is számításba venni. Jászay Tamás Mi a mítosz ma? című tanulmányában arra a kérdésre próbál választ kapni, milyen formában vannak jelen az európai mítoszok kortárs világirodalmi művekben; különös tekintettel Salman Rushdie mítoszkoncepciójára. A fiatal szegedi kutatónak nem ez az első tanulmánya a Szőrös Kő posztkolonializmus tárgyköréből. Véleménye szerint „a múlt eltörlé- sével/átírásával a saját, általában töredékes narratívák tolakodnak előtérbe. A politikai ideológiák, az irodalmi, vallási, történelmi stb. mítoszok újraírásának kulcsa valószínűleg a posztkoloniális létre vezethető vissza.” Kocur László Görömbei Andrásnak ajánlott tanulmányában a határon túli irodalmak néhány kérdését fejtegeti. Miklós László írása a martosi népviseletet ismerteti. Emlékezetem szerint a lap eddig nem közölt néprajzi jellegű tanulmányokat. Mint az önmeghatározó alcím is mondja, a lap az irodalom, a művészet és a kritika területéről közöl írásokat, a néprajz pedig egyikbe sem illik a fenti kategóriák közül. Mindazonáltal Miklós László tanulmánya érdekes (szak- szerűségét nem tudjuk megítélni), s reméljük, nemcsak anyagínség miatt került a lapba. A számot Lipcsey György alkotásai illusztrálják. (kcr) Kiállítás A. Tóth Sándor festőművész születésének centenáriuma alkalmából Losoncon és Rimaszombatban Egy művész hazaérkezése Akár már közhely is lehet, de sajnos igaz: nem ismerjük eléggé szűkebb pátriánk múltban élt, figyelemreméltó művészeit, s amink van még a jelenben, azt is £sak kevesen becsülik. SZÁSZI ZOLTÁN A megbecsülés, az odafigyelés kiemelkedő példája az a vándor- kiállítás, amely pillanatnyilag a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria kiállító helyiségeiben látható a 100 évvel ezelőtt a szomszédos egykori megyeközpontban, Rimaszombatban született A. Tóth Sándornak állítva emléket. A kiállítás a hónap végén a művész szülővárosának Városi Galériájába vándorol. A. Tóth Sándor a magyar kubista festészet és a bábművészet kiemelkedő alakja, akinek munkái Londonban, Párizsban is megtalálhatóak, akinek kéznyoma, szellemi hagyatéka, művészpedagógusi munkájának nyoma ma is érzékelhető és a szakma megbecsülésének örvend. A művész 1904-ben született Rimaszombatban, Tóth Béla építőművész és Schulek Vilma iparművész gyermekeként. Aki ismeri Rimaszombatot, az ma is megtalálhatja szülőházát, a csodálatos szecessziós stukkókkal díszített villát a Kereskedelmi Akadémia és a Tompa Mihály Református Gimnázium között vezető utcán. A gimnázium épületének pompás díszítésű homlokzatát egyébként édesanyja tervei alapján készítették el, száz évvel ezelőtt. A. Tóth Sándort gyerek- és ifjúkora köti Rimaszombathoz, 1922-ben már Budapesten kezdte meg tanulmányait, olyan mesterek keze alatt, mint Glatz Oszkár, a szintén gömöri származású Rud- nay Gyula és a világszerte ismert és elismert művészettörténész, Lyka Károly tanítványaként. Megjárta Bécset, majd a Teleki gróféknál betöltött házitanítói fizetéséből megtakarított pénzből Londonba ment, ahol portréfestészetből tartotta fent magát. 1929-ben elindult hazafelé, ám útközben megállt Párizsban, hogy meglátogassa unokanővérét, Blattner Géza expresszionista festőművész feleségét. A rövidnek szánt látogatásból három év párizsi tartózkodás kerekedett ki. Ekkor ismerkedett meg és szeretett bele a bábszínházba, a bábtervezésbe és -készítésbe. Bábjainak formái leegyszerűsítettek, a kubiz- mus, a kor vezető művészeti irányzatának minden jegyét magukon hordozzák. A Théatre Arc-en-Ciel, vagyis a Szivárvány Színház alapító tagjaként olyan hírességekkel dolgozott együtt, mint Eizenstein, Paul Jeanne, André Kertész és Fried Tivadar. 1937-ben a párizsi Világkiállításon elismerést nyertek munkájukkal a színház alapítói. A mostani kiállításon A. Tóth Sándor alkotó korszakának 1925- től 1946-ig tartó szakaszáról kap keresztmetszetet a néző. Aki eddig nem szerette, vagy nem ismerte a kubizmust, az most valószínűleg másképpen fogja figyelni a stílust. A. Tóth Sándor humoros, élettel teli, élénk színvarázslást hozó, máig lenyűgözően ható munkái garantálják ezt a hatást. A jól felépített kiállítás, amely Szabó Kinga munkája, időrendi sorrendben vezeti be az érdeklődőt egy művészi alkotómunka folyamatába, a szellem formálódásának minden mozzanatát tükrözve. A képek - kidolgozottságukkal, gazdag témavilágukkal, formáikkal, színeikkel - odafigyelést igényelnek, de mindemellett lelki és szellemi felüdülést is nyújtanak. Sajnos a mester bábjait csak fotókon lehet megszemlélni, de Verj Elek és Üst Ubul, vagy a katona báb még a fotókon is élőek és meglódítják a néző képzeletét. A. Tóth Sándor alkotásainak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria, számos neves gyűjtemény és Pápa városa őrzi. Losoncra és Rimaszombatba a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából és az Illyés Közalapítvány segítségével kerültek el. Hogy látva láthassuk, voltak és vannak e tájnak messze földön híres, ugyancsak figyelemreméltó művészei. Olyanok, mint A. Tóth Sándor. A. Tóth Sándor alkotása Díjkiosztással és Jancsó Miklós A mohácsi vész című filmjének bemutatójával ért véget a 35. Magyar Filmszemle Janisch Attila Másnapja lett a fődíjas MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. Janisch Attila Másnap című filmje nyerte el a 35. Magyar Filmszemle játékfilmes fődíját, a dokumentum alkotások közül Papp Gábor Zsigmond A birodalom iskolája című munkáját találta fődíjra érdemesnek a zsűri - közölték a keddi eredményhirdetésen, Budapesten. Az indoklás szerint a játékfilmes fődíjat egy belső időutazás rendkívüli erejű és igényes megformálásáért ítélték oda Janisch Attilának. A dokumentumfilmes kategória fődíját pedig a 20. század drámai történelmének sokoldalú, érzékeny és tehetséges ábrázolásáért ítélték Papp Gábor Zsigmondnak. Az idei mustra nagyjátékfilmjeit szemléző grémium a rendezői díjat megosztva Böszörményi Zsuzsának (Mélyen őrzött titkok) és Fliegauf Benedeknek (Dealer) adta. Fliegauf Benedek a legjobb forgatókönyvért járó díjat is elnyerte a Dealerrel a valószerű és abszurd élethelyzetek drámai erejű dialógusokká formálásáért. A legjobb elsőfilmes rendezés- nekjáró Simó Sándor-díjat, a sokrétű műfaji vonásokból egységes vizuális világot teremtő rendezés színészvezetéséért és látványvilágáért Antal Nimród kapta a Kontroll című filmért. Antal Nimród a Kontrollal a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját is elnyerte. A játékfilmes zsűri a rendezői látványdíjat a József és testvérei című film rendezőjének, Jeles Andrásnak ítélte, irodalmi és képi megformálásának eredetiségéért és igényességéért. A zsűri különdíjat adott Hajdú Szabolcsnak a Tamara című filmért, a díszlet, a koreográfia, valamint az operatőri munka tökéletes összehangoltságából fakadó újszerű és egységes képi látvány megteremtéséért. A 35. Magyar Filmszemle operatőri díját megosztva ítélték oda, Medvigy Gábornak (Másnap) a szuggesztív képi megoldásaiért és Pados Gyulának (Kontroll) a filmbeli stiláris egység megteremtéséért. A legjobb női főszereplőnek járó elismerést a játékfilmes zsűri döntése szerint Bagaméri Eszter kapta a Mélyen őrzött titkok című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi főszereplő díját Gáspár Tibor nyerte el, a Másnap című filmben nyújtott játékával. A zsűri a legjobb női epizódszereplő díját a Másnap és a Rózsadomb című filmben is szereplő Lázár Katinak ítélte. A legjobb férfi epizódszereplő a zsűri döntése szerint Nagy Ervin, a Mélyen őrzött titkok és a Szezon című filmekben nyújtott alakításokért. Az Országos Rádió és Televízió Testület díját, amelyet a tavalyi filmszemlétől az idei filmszemléig terjedő időszakban a leglátogatottabb magyar filmnek ítélnek oda, a Kontroll érdemelte ki. A legnagyobb nézőszámért a Kontroll elnyerte a Mozisok Országos Szövetségének a díját is. A kísérleti-, kisjátékfilm kategóriában.a legjobb kisjátékfilm díját Lakatos Róbert nyerte el, az Ör- dögtérgye című filmjéért. A legjobb kísérleti film díját pedig Mundruczó Kornél: Kis apokrif No.l című filmjének ítélte a zsűri. A 35. Magyar Filmszemle hivatalos honlapjának közönségdíját - az internetes közönségszavazás alapján —Török Ferenc rendező kapta, Szezon című filmjéért. A 35. Magyar Filmszemle Jancsó Miklós A mohácsi vész című alkotásának vetítésével zárult. A műfaj szabályait követve nemcsak egy drámai filmet, hanem egy lélektani pszichothrillert akartam rendezni, s úgy érzem, a drámai hatást, a megrendülést sikerült is elérnem - jelentette ki Janisch Attila. Elmondta, hogy a Másnapban, amelynek középpontjában egy gyilkosság állt, nem az időszerkezet működteti az egész történetet. A rendező kiemelte, hogy számára a gyilkosság „boncolgatása” mellékes volt. Neki az volt az érdekes kérdés, amelyet be akar mutatni filmjével, hogy „mi lakozik az ember lelkének mélyén, milyen csábításokkal és kihívásokkal kell szembekerülni”, és amely csábítások és kihívások alkalmasint az addig ismertnek és biztonságosnak vélt saját lelkünk teljes mértékben rejtett dimenzióját tárják fel. (mti)
