Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-27 / 48. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 27. RÖVIDEN Előzetesben az ámokfutó Prága. A cseh hatóságok előzetes letartóztatásba he­lyezték tegnap azt a belga ál­lampolgárt, aki a múlt hét elején a cseh-szlovák határ- állomáson bántalmazott két cseh rendőrt, majd átrobo­gott Szlovákiába, onnan pe­dig Magyarországra. „Debuy- ser Lutze-nek a rendőrségi fogdában kell kivárnia a bíró­sági tárgyalást” - közölte a járási bíróság döntését Bohu- mil Gál, a dél-morvaországi bűnügyi rendőrség főnöke. Az ámokfutót a breclavi fog­dában tartják őrizetben. Le­het, hogy a per csak néhány hónap múlva kezdődhet el, így a 42 éves férfi ügye nem zárul le egyhamar, (k) Még zárva van a munkaerőpiac Budapest. Ausztria nem Magyarországgal szemben, hanem az unióhoz most csat­lakozó valamennyi ország vonatkozásában döntött úgy, hogy egyelőre nem nyitja meg előttük munkaerőpiacát - állította tegnap Budapesten az osztrák államfő. Thomas Klestil a Mádl Ferenc magyar államfővel folytatott megbe­szélése után azt mondta, szí­vesen közvetíti Ausztriában a mielőbbi nyitást szorgalmazó magyar igényt. (MTI) Klestil búcsúlátogatáson tartózkodott Budapesten, mivel 1992 óta tartó elnö­ki mandátuma hamaro­san lejár (Képarchívum) Lezárult az első szakasz Hága. Kétszázkilencven- három napig tartó meghall­gatások után Hágában várat­lan módon fejeződött be Szlobodan Milosevics volt ju­goszláv államfő perének első szakasza a nemzetközi tör­vényszék előtt, miután az ügyész lemondott az utolsó két nap tanúiról a vádlott egészségi állapota miatt. Carla Del Ponténak, a nem­zetközi törvényszék főügyé­szének az elmúlt két napban kellett volna nyilvános vád­beszédét megtartani. Már ezt a dátumot is kétszeres ha­lasztás után tűzték ki. Mint az ügyész szóvivője közölte, nem akarták, hogy ez a „kü­lönleges helyzet” késleltesse a pert. Milosevics perének tárgyalása 2002. február 12. óta folyik. A volt jugoszláv ál­lamfő ellen 60 rendbeli em­beriesség elleni bűntettek és háborús bűnök miatt indítot­tak eljárást az 1991-95-ös horvátországi, az 1992-95- ös boszniai és az 1998-99-es koszovói háborúban viselt fe­lelősségéért. A boszniai há­ború kapcsán népirtással is vádolják. (MTI) Akik ismerték, egyetértenek abban, hogy az országra nehéz idők várnak, nem lesz könnyű pótolni Borisz Trajkovszkit Repülőgép-baleset áldozata lett a macedón elnök MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szarajevó/Szkopje/Brüsszel. Repülógép-szerencsédenség áldo­zata lett Borisz Trajkovszki mace­dón államfő, akinek gépe tegnap Szkopjéból Mostar felé tartva Bosz­nia felett lezuhant. A gépen utazók közül senki sem élte túl a szeren- csédenséget. Trajkovszki halálhírét Bertie Ahem, az Európai Unió soros el­nökségét ellátó Írország miniszter- elnöke is megerősítette macedón tisztségviselőkkel tartott dublini megbeszélése után. Hozzátette, hogy a tragédia miatt elmaradt teg­napra tervezett találkozója Branko Crvenkovszki macedón kor­mányfővel, aki ünnepélyesen át­nyújtotta volna neki országa hiva­talos EU-csadakozási kérelmét. A macedón küldöttség azonnal haza­utazott. Trajkovszki pártjának, a Belső Macedón Forradalmi Szerve­zet - Macedón Nemzeti Egység De­mokratikus Pártjának (VMRO- DPMNE) szóvivője Szkopjéban ugyancsak beszámolt az elnök ha­láláról. Macedón kormányforrás­ból származó értesülés szerint a gép fedélzetén 9 ember tartózko­dott. Trajkovszki egy, a boszniai be- feketésekről rendezett nemzetközi konferencián vett volna részt Mos­tarban más államfőkkel együtt. Borisz Trajkovszki repülőgépe Stolac környékén, a Dubrovniktől keletre húzódó hegyekben zuhant le rossz látási viszonyok között, egyes források szerint sűrű köd­ben, más források szerint heves vi­harban. A légiforgalmi irányítók a bosnyák határ közelében veszítet­ték el a rádiókapcsolatot az elnö­köt és kíséretét szállító kormány­géppel. A boszniai polgári légi irá­nyítás vizsgálóbizottságot hozott létre a repülőszerencsétíenség okainak felderítésére. A délutáni hírek szerint a gép roncsait és az áldozatok holttesteit Mostartól 50 kilométernyire délre, Ljubinje és Stolac között, egy nehezen megkö­zelíthető helyen fedezték fel, ame­lyet az 1992-95-ös boszniai hábo­rú idején elaknásítottak a szemben álló felek. Macedóniára nehéz idők várnak, nem lesz könnyű pótolni Trajkovsz­ki elnököt - állapította meg Brüsszelben a horvát államfő, miu­tán felszólalt az Európai Parlament plenáris ülésén. Stjepan Mesic úgy vélekedett, hogy ennek ellenére, a már elfogadott politikai mechaniz­musok, illetve az eddig meghozott törvények alapján a továbbiakban is sikerül megtalálni a legmegfe­lelőbb megoldásokat az ország problémáira. „Borisz Trajkovszki nagyszerű örökséget hagyott hátra, és úgy vélem, politikusi nagyságá­nak további hatásai olyan nagyok lesznek, hogy Macedónia stabilitá­sa nem fog ismét megrendülni” - mondta Mesic. Szerinte a macedón társadalom eljutott az érettségnek arra a fokára, amelyen már képes arra, hogy politikai eszközökkel ta­láljon megoldást a problémáira. Az EU legfontosabb intézménye­inek vezetői személyesen nyilvání­tották részvétüket a macedón el­nök halála miatt. A világ számos országának vezető politikusai is küldtek részvéttáviratot Szkopjébe. Romano Prodi, az EB elnöke bölcs és kiegyensúlyozott vezetőként jel­lemezte Trajkovszkit, akinek sze­mélyében Európa barátot és az unió egyik alapelvének számító to­lerancia támogatóját vesztette el. „Halálának híre annál is nagyobb keserűséget okozott, mert ez a nap egyébként örömünnep lett volna Macedónia számára” - fűzte hozzá. Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője utalt ar­ra, hogy Trajkovszki személyes ba­rátja volt, akivel viharos időkben dolgozott együtt, és akinek a hiá­nyát nagyon nehéz lesz pótolni Ma­cedóniában. Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének kezdete előtt a képviselők egyperces csend­del adóztak a macedón elnök emlé­kének. Egyébként Mostarban teg­nap Trajkovszki nélkül is meg­kezdődött a befektetői konferencia. ,A boszniai nép hozzászokott, hogy szerencsétlenségekkel kell szembenéznie” - indokolta az érte­kezlet megtartását a bosznia-her- cegovinai kollektív elnökséget ve­zető Drágán Covic. Az elhunyt államfő életrajza Szkopje. Borisz Trajkovszki 1956. június 25-én született Sztrumicá- ban. A középiskola után a szkopjei Szent Cirill és Metód Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait. 1980-ban a Szloboda építőipari cégnél helyezkedett el, ahol 17 éven át vezette a jogi osztályt 1997-ben innen került át Szkopje egyik kerületének önkormányzatához, ahol a polgár- mester hivatalvezetőjeként dolgozott. 1998. december 21-én nevezték ki külügyminiszter-helyettessé. Az 1999-es elnökválasztáson a VMRO- DPMNE jelöltjeként indult és szerezte meg a győzelmet. Köztársasági elnöki beiktatására 1999. december 15-én került sor. Az 1991-ben füg­getlenné vált Macedón Köztársaság második államfője volt. Özvegye Vilma Trajkovszka. Egy fiuk és egy lányuk van. (MTI) Újabb nagy botrány robbant ki Londonban - Tony Blair miniszterelnök cáfolta a vádakat Annan után is kémkedtek a britek Bankok lerohanása Amerikának nem tetszik London. A brit titkosszol­gálatok Kofi Annan ENSZ- főtitkár után is kémkedtek az iraki háború előtt - állí­totta tegnap a brit kor­mány egy volt tagja. Blair elzárkózott az állítás érde­mi kommentálásától, de felelőtlennek nevezte egy­kori miniszterét. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Clare Short egykori nemzetkö­zi fejlesztési miniszter, a brit kor­mány belső kabinetjének volt tagja, aki éppen a háború elleni tiltakozásul mondott le tavaly posztjáról, a BBC rádiónak nyi­latkozott. Azt mondta: a háború előtti időszakban, amikor az USA és Nagy-Britannia az új biztonsá­gi tanácsi határozat érdekében rendkívüli nyomást fejtett ki a BT-tagokra, a brit titkosszolgálat Annan hivatalát is figyelte, jelen­téseket szerzett be a főtitkárról, „annak kiderítésére, hogy mi is történik” (a végül soha meg szü­letett újabb iraki BT-határozat ügyében). Short azt állította, lát­ta a titkosszolgálati átiratokat az ENSZ-főtitkár beszélgetéseiről. Tony Blair kormányfő tegnap, szokásos havi nemzetközi sajtó- tájékoztatóján a brit politikai életben vihart kavaró állításról azt mondta: hírszerzési kérdé­sekben nem hajlandó nyilváno­san állást foglalni, mert azzal a szolgálatokat és az ország biz­tonságát sodorná veszélybe. Hozzátette viszont, hogy ez a ki­jelentése „semmiképpen sem ér­tendő az állításban foglaltak igazságtartalmának elismerése­ként”. Rendkívül felelőtlennek nevezte azokat, akik hírszerzési ügyeket a nyilvánosság elé tár­nak. Blair azzal is érvelt, hogy tiszteli és nagyra becsüli Kofi An- nant. A londoni felsőbíróság ép­pen előző nap mentette fel - nagy feltűnést keltve - Katharine Gun szakfordítót, a brit kormány lehallgató központjának (GCHQ) volt munkatársát. Gun ellen azért emeltek vádat, mert tavaly kiszivárogtatott egy elektronikus levelet, amelyben az USA a BT tagjainak titkos megfigyeléséhez kért brit segítséget az iraki hábo­rú előtti vita idején. Az amerikai­ak azt remélték, hogy a brit kém­szervezet segítségével meg tud­ják könnyíteni a háborúhoz szük­ségesnek tartott új ENSZ-határo- zat elfogadtatását. Az azonban még a volt GCHQ-alkalmazott ki­szivárogtatásából sem derült ki, hogy a britek a főtitkár után is kémkedtek volna. A vád végül nem terjesztett elő bizonyítéko­kat Katharine Gun ellen. A vezető ügyész közölte, hogy a vád ejtésé­nek pontos okát nem kívánja fel­tárni. A tegnapi The Guardian azonban tudni véli az okot: érte­sülése szerint a vád ejtése előtt a védelem olyan bizonyítékokat terjesztett az ügyészek elé, ame­lyek szerint annak idején a brit külügyminisztérium is megkér­dőjelezte az iraki háború törvé­nyességét a fegyveres beavatko­zásról intézkedő újabb BT-határo- zat hiányában. Kofi Annan brüsszeli irodájá­nak képviselője szerint a nemzet­közijogba ütközne brit ügynökök bármilyen jellegű kémkedése az ENSZ-főtitkár után. Andreas Nicklisch, az ENSZ-iroda helyet­tes vezetője ugyanakkor úgy fo­galmazott, hogy az Annan utáni brit kémkedésről szóló állítások nem érték teljesen váratlanul, mert mindig is gyanították. „Ez természetesen jogellenes, ugyan­akkor fölösleges is, mert az ENSZ tökéletesen átláthatóan és nyíltan működik” - tette hozzá. Washington. Az USA bírálta a palesztin bankok elleni szerdai iz­raeli akciót, és arra figyelmeztetett, hogy amiatt összeomolhat a palesz­tin pénzügyi rendszer. Richard Bo­ucher külügyi szóvivő rámutatott: Washington fontosnak tartja a ter­rorista szervezeteket finanszírozó források felszámolását. Mindazon­által Izraelnek együtt kell működ­nie a palesztin pénzügyi hatóságok­kal, és közösen kell megakadályoz­niuk, hogy palesztin bankokon ke­resztül jussanak pénzhez terrorista csoportok. Az izraeli hadsereg ren­dőrségi támogatással három ban­kot rohant le a ciszjordániai Rámal- láhban. Az Arab Bank, a Nemzetkö­zi Palesztin Bank és a Kairó-Am- mán Bank rámalláhi fiókjainak át­kutatása után összesen 9 millió dol­lárt foglaltak le és vittek magukkal az izraeli egységek. Ahmed Koréi palesztin kormányfő bankrablás­hoz hasonlította a „veszélyes prece­denst” teremtő műveletet. (MTI) Az SZNT autonómiatervezete a parlamentben Tiltakozik az RMDSZ Szerbiában eltörölték a kisebbségek számára az 5 százalékos parlamenti küszöböt Előrelépés a magyarság számára MTI-JELENTÉS Belgrad. A szerb parlament mó­dosította a választójogi törvényt, lehetővé téve a nagyobb kisebbsé­gi pártok számára, hogy akkor is bejussanak a törvényhozásba, ha a választásra jogosultak öt százalé­kánál kevesebben szavaznak rá­juk. Számukra a parlamenti kü­szöb az egy mandátumra jutó sza­vazatszám lenne (a leadott össz- szavazat elosztva a parlamenti he­lyek számával; százszázalékos részvételnél ez mintegy 26 ezer voksot jelent). A nem etnikai ala­pon szerveződő pártok számára maradna az 5 százalékos küszöb. A köztársasági választási bizottság fogja meghatározni, hogy mely pártok számítanak kisebbségiek­nek. A december végi parlamenti választáson önállóan vagy más pártokkal szövetségben egyetlen etnikai alapon szerveződő - köz­tük magyar - szerbiai párt sem ju­tott be a parlamentbe. Korhecz Ta­más vajdasági kisebbségügyi mi­niszter közölte: a törvénymódosí­tás biztosítja azt, hogy az „autenti­kus” vajdasági magyar pártok szí­neiben képviselők jussanak be a köztársasági parlamentbe. Ugyan­akkor a kisebb, tíz- húszezres lé­lekszámú szerbiai kisebbségek (ruténok, ukránok stb.) pártjai legfeljebb más kisebbségi pártok­kal koalícióban tudnának mandá­tumhoz jutni. Korhecz véleménye szerint a törvénymódosítás hatal­mas előrelépés a magyarság szá­mára. A délvidéki magyar pártok közül a legnagyobb, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) igazán elégedett lehet ezzel a megoldás­sal, mivel igazolta már, hogy min­den választásnál több tízezer ma­gyar szavazatot tudhat maga mö­gött. A VMSZ a módosítás által 4-6 képviselőre is számíthat a legköze­lebbi választáson. MTI-HÍR Bukarest Benyújtották a szé­kelyföldi autonómia-tervezetet a román parlament képviselőházá­ban azok a képviselők, akiket a Szé­kely Nemzeti Tanács (SZNT) kért fel rá. E lépéssel szemben az RMDSZ szenátusi és képviselői cso­portja azonban kifogásainak adott hangot. Az SZNT közleménye szerint a Székelyföld Autonómia Statútu­mának tervezete a Székelyföld né­pességére, nemzetiségi összetéte­lére, területére vonatkozó táblá­zatokkal, valamint az autonóm te­rület javasolt térképével egészült ki. Az RMDSZ szenátusi és képvi­selőházi csoportja nyilatkozatá­ban súlyos erkölcsi, elvi és tartal­mi kifogásait fejezte ki az eljárás­sal kapcsolatosan. Megállapítot­ta: a különböző autonómiafor­mákkal kapcsolatos minden tör- vénykezdeményezésról a parla­menti csoportban kellett volna ér­demi vitát folytatni, és utána kö­zösen meghozni a döntést. Az RMDSZ-es képviselők és szenáto­rok úgy vélik: kollégáik a románi­ai magyar közösség bizalmával visszaélve lejáratják az autonómia gondolatát, hiszen kezdeménye­zésük sikerére ma ók maguk sem látnak semmiféle esélyt. Trajkovszkinak fontos szerepe volt Macedónia stabilitásának megteremtésében (TASR/AFP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents