Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-26 / 47. szám, csütörtök
ÚJ szó 2004. február 26.__________________________________' ________________________________FÓKUSZBAN I A SERTÉSTENYÉSZTÉS 3 A mostani sertésfelvásárlási válság nemcsak a szlovákiai vagy a közép-európai termelőket sújtja, hanem az öreg kontinens minden sertéstartóját is Az állattenyésztők húzták a rövidebbet Mire a boltba kerül, a csillagokba szökik az ára (Képarchívum) Súlyos, már-már tragikus helyzetbe került a szlovákiai agrárium - ezt támasztják alá a napokban közzétett 2003-as eredményeket összegző agrárgazdasági előrejelzések. Az ágazaton belül is az állattenyésztők húzták a rövidebbet. GÁGYORALÍZ Az EU-csatlakozásra tehát olyan időszakban kerül sor, amikor a szlovákiai vállalkozások többsége már teljesen felélte tartalékait. A szélsőséges időjárás, a túltermelésből eredő alacsony felvásárlási árak, és legújabban a lakosság szociális helyzetével összefüggő nagymértékű élelmiszerfogyasz- tás-visszaesés - ezzel a három fő tényezővel indokolják az Agrár- gazdasági Kutató Intézet (VU- EPP) elemzői a szlovákiai agrárium súlyos, előzetes felmérések szerint 2,3 milliárd koronára tehető veszteségét 2003-ban. Ez az ágazat második legnagyobb bevételkiesése 1990 óra. Még ennél is súlyosabb, hogy e tetemes jövedelemkiesésre éppen az uniós csatlakozás előtti évben kerül sor, tehát amikor a gazdálkodóknak minden fillérre szükségük van, hogy esélyük legyen lépést tartani uniós társaikkal, azaz a brüsszeli állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak eleget téve megmutathassák, mire képesek. Az agrárközgazdászok azonban rávilágítottak arra is, hogy a veszteség több mint a felét, becslések szerint mintegy 1-1,2 milliárd koronás jövedelemkiesést, éppen az alacsony sertésfelvásárlási árak eredményezték. Bár a sertésfelvásárlási árak mindig egy szinusz- görbét írtak le, a mostam árválság immár 15 hónapja tart, s már nemcsak a szlovákiai vagy a közép-európai országok termelőit sújtja, hanem az öreg kontinens minden sertéstartóját is Spanyolországtól Hollandiáig. Feneketlen zsák A közép-európai régió országaiban eltérő módon próbálták kezelni a sertéságazati válságot. Például a magyar agrártárca tavaly a tervezett 11 milliárd forint helyett 19 milliárdot költött, illetve ígért oda a gazdáknak a sertés és sertéshús kivitelének támogatására, ennek ellenére nem sikerült a sertéságazatot stabilizálnia, a piacot egyensúlyban tartania. Rendre kudarccal fejeződtek be a hasonló kísérletek Lengyel- országban vagy Csehországban is, amelyek Szlovákiánál nagyságrendileg többet, s tegyük hozzá, nálunknál bizony nemegyszer lényegesen rugalmasabban tettek kísérletet a sertéspiaci egyensúly helyreállítására. Ám mivel a térség országai tavaly az EU szemszögéből még „harmadik piacoknak” minősültek, ahova exporttámogatásokkal lehetett szállítani a EU-s felesleget, a behozatalt viszont az érvényes nemzetközi szerződések miatt nem lehetett leállítani, a gazdag tizenötök elsősorban térségünkbe szállították többleteiket, letörve ezzel a hazai felvásárlási árakat. Május elsejéig ugyan továbbra is EU-n kívüli térségnek minősülünk, ám az uniós készletfeleslegek mára olyannyira felduzzadtak, hogy immár Brüsszelnek kell valamilyen (más) kiutat keresnie. Önköltség Az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai szerint a sertéshús - indokolt és objektív - a tenyésztési költségek nálunk 2003-ban kilónkénti 44 koronát tettek ki (összehasonlításként a magyarországi termelők 1 kilogramm élősertésre jutó ádagos önköltségét 290 forintban állapították meg). Ezzel szemben a felvásárlási árak tavaly Szlovákiában mindössze augusztustól szeptemberig haladták meg az önköltségi szintet, a többi kilenc hónapban meg sem közelítették azt, tetemes veszteséget okozva ezzel az ágazatban vállalkozóknak. A hazai őstermelők összefogási kísérletei is minduntalan kudarccal fejeződtek be, igaz e téren például lenne még mit ellesniük a cseh gazdáktól. A szlovákiai sertéstenyésztési költségek az uniós adatokkal is összevethetők, azaz cseppet sem fedi a valóságot az az állítás, miszerint termelőink esetleg túlontúl drágán tudnák előállítani a sertéshúst. Az Eurostat 2002-es évi hivatalos jelentése szerint Európában az egyik legalacsonyabb költséggel termelő Spanyolországban például 1,1 euró volt egy kiló élősertés kitermelése, Németországban pedig 1,4 euró, igaz az utóbbi országban a legdrágább a munkaerő és a termőföld bérlete. Hogy a honi boltokban az oldalas kilónkénti ára mégis 140 korona körül van, a sertéscomb ára pedig a 200 koronás árhatárt súrolja, azt az őstermelők az egyes áruházláncok óriási árréseivel magyarázzák. Az agrárkamara vezetői azt ígérik, hogy e vonatkozásban belátható időn belül termékekre lebontva konkrét számokkal is előállnak. Kiszolgáltatottak A fentiek alapján cseppet sem lehet csodálkozni azon, hogy sok szlovákiai termelő állománya egy részének netán egészének felszámolását választotta. Az Agrárkamara hivatalos adatai szerint amíg 1997-ben Szlovákiában 1 823 ezer darab sertést - ebből 139 ezer darab kocát - tartottak, addig számuk a múlt évvégére 1 443 ezer sertésre, valamint 105 ezer anyakocára csökkent, de a radikális állományleépítés 2004-ben sem állt le. Egyes becslések szerint az év második félévben 35 ezer hízó hiányzik majd a hazai piacról. Az pedig, hogy sokan elállnak a sertéstenyésztéstől, illetve a tartós értékesítési gondok miatt az állattenyésztéstől, és inkább a növénytermesztéssel próbálkoznak majd, azt a veszélyt vonja maga után, hogy egyes terményekből, így például gabonafélékből jövőre olyan felesleg alakulhat ki Eu- rópa-szerte, hogy az akár eladhatatlanná válhat a huszonöt országot alkotó közös piacon - véli Pó- sa Lajos, az Agrárkamara elnökségi tagja. Szakértők egybehangzó véleménye szerint a legkiszolgáltatottabb helyzetben azok a hazai sertéstenyésztők vannak, akik korábban állami támogatással újították, korszerűsítették a sertéstenyésztéssel kapcsolatos létesítményeiket. Ők ugyanis szerződésben vállaltak kötelezettséget állományuk megtartására. Magyarán, ha akarják, ha nem, el kell viselniük a veszteséget, ellenkező esetben szerződésszegés, állami pénzek nem megfelelő kezelése, felhasználása vádjával varrnak nyakukba olyan súlyos pénzbírságot, amely akár vállalkozásuk végét is jelentheti. Igor Guba, az Agrárkamara elnökségi tagja szerint az alacsony húsfelvásárlási árak és a csillagászati gabonaárak miatt a szlovákiai sertéstenyésztők jelenleg egy mázsa 600 koronás gabonából mindössze 200-250 korona értékű sertést tudnak kigazdálkodni. Ilyen mértékű ráfizetést termelőik sokáig nem tudnak „lenyelni”. Márpedig a sertésértékesítési válság térségünkben immár tizenötödik hónapja tart. Mennyit keresnek a mezőgazdasági dolgozók? Szlovákia 10 636 Csehország 12 597 Lengyelország 17 571 Németország 67 364 Bruttó bérek 2003-ban szlovák koronára számítva (Forrás: SPPK) Sertésfelvásárlási árak alakulása Szlovákiában 2003-ban (Sk/kg élősúlyban) 50.00 48.00 46.00 44.00 42.00 O) 40.00 m 38.00 36.00 34.00 32.00 30.00 Jelmagyarázat:- Az Agrárgazdasági Kutatóintézet által kimutatott költségszint /44Sk/- Felvásárlási árak havi lebontásban Forrás: Agrárkamara A hónap végéig kiderül, mely vágóhidak és húsfeldolgozók folytathatják Aggódnak a hazai sertéstenyésztők ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Legkésőbb február 29- én kiderül, hogy mely hazai vágóhidak és húsfeldolgozók maradnak életben Szlovákia európai uniós csatlakozása után. Az állattenyésztők és az agrártermelők félnek ettől a naptól, hiszen ezen a napon esetleg az is kiderülhet, hogy esélyük sincs az eddig szállított alapanyag ellenértékének megszerzésére, azaz lesz olyan vágóhíd vagy feldolgozó, amely képtelen lesz fizetni a gazdáknak. „Az aggodalom nem alaptalan” - nyilatkozta lapunknak Ivan Oravec, az agrárönkormányzat első embere. „Több termelő, köztük sok csallóközi szövetkezet máig nem heverte ki az egykor állami tulajdonban lévő élelmiszeripari cégek magánosítását sem. Ezek több mint 1,2 milliárd koronás adóságat hagytak maguk mögött.” Oravec szerint most is előfordulhat, hogy egyes húsfeldolgozók, amelyek saját erejüket túlbecsülve képtelenek voltak teljesíteni a szigorú uniós közegészségügyi előírásokat, megszűnnek, tartozásaikat viszont nem rendezik. A bezárásra, vagy a későbbi engedélykérésre ítélt cégek listáját az Állat-egészségügyi Felügyeletnek (SVPS) február 29- án kell véglegesítenie, közölnie. A működési engedélyek, uniós körpecsétek odaítélése brüsszeli hatáskörbe tartozik, (gyor) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DÉLÉN ESTERE HAVAZAS, -1-3 FOK A Nap kel 06.42-kor - nyugszik 17.29-kor A Hold kel 09.08-kor - nyugszik - A Duna vízállása - Pozsony: 305, apad; Medve: 250, árad; Komárom: 225, apad; Párkány: 155, apad. ELŐREJELZÉS Jobbára derült lesz az égbolt, később délnyugaton beborul, estére délen havazásra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és 3 fok között alakul. Keleti irányú szél 2 és 5 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála -2 és -6 fok közé süly- lyed, a hegyekben -8 fok valószínű. Holnap jobbára borult égbolt várható, havazás az ország egész területén valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet - 3 és 1 fok között alakul. ORVOSMETEOROLÓGIA A ffontátvonu- lások következtében felerősödnek a reumatikus és mozgásszervi betegségekben szenvedők fájdalmai. Az ízületek táján és a régi sebek helyén nagy fájdalmat érezhetünk. Jelentkezhetnek egyes ekcémás eredetű bőrbetegségek tünetei is. A gyengébb idegzetűeket akár depressziós roham is érheti. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőknél a vérnyomás hirtelen ingadozása okozhat gondokat. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal kell számolnunk.
