Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-25 / 46. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 25. TOLLVONÁS Monet rekordja TALLÓSI BÉLA Tegnapi hírügynökségi adat szerint eddig mintegy 185 ezer ember látta a budapesti Szépmű­vészeti Múzeumban a tavaly de­cember elsején megnyílt Monet és barátai című kiállítást. A tárlat tartama alatt háromszor is meg­hosszabbították a nyitvatartási időt: előbb 18 óráról 20-ra, majd 22 órára tolták ki, a nyitási időt pedig délelőtt tízről 9 órára mó­dosították. Monet ezzel rekordot állított fel, ugyanis eddig nem­hogy Magyarországon, de kerek e világon nem volt példa arra, hogy egy kiállítás folyamatosan este tízig tartson nyitva - legfel­jebb egy-egy napra tolták ide- oda a látogatási időt. Mára már csupán színházi előadásra válta­nak elővételben jegyet, moziban ugyanez manapság már nem igazán gyakorlat, ha előfordul, akkor tényleg kasszarobbantó si­kerfilm esetében. Monet és imp­resszionista társai kiállítására vi­szont elővételben is lehetett belé­pőt venni. Nehéz lenne meg­mondani, minek köszönhető ez a szokatlan nagy érdeklődés, amely e kiállítást - csak ámulni tudok a tényen - nyereségessé tette. Az illetékesek feltételezése szerint talán azért, mert tizenöt éve nem volt magyarhonban ilyen nagyszabású kiállítás, talán mert a nézőközönség ki volt éhezve e művészeti irányzatra, mivelhogy a mostani tárlatot megelőzően 93 éve rendeztek Budapesten reprezentatív imp­resszionista tárlatot. Hallottam valakiről, aki pári­zsi útja legnagyobb eseményé­nek a Louvre-ban elhelyezett Le­onardo da Vinci-kép megtekin­tését tartotta. Mondta is, Párizs­ból úgy nem lehet hazajönni, hogy az ember ne lássa Mona Lisa mosolyát. Bárcsak így gon­dolkozna mindenki! Az illető esetében a bibi csak az, hogy idehaza egyetlen kiállításra el nem ment, lehetett az kortárs bemutató vagy klasszikus. Re­mélem, nem ilyen hozzáállás vonzotta az emberek többségét a Szépművészeti Múzeumba, va­gyis nem az előkelősködő maga­tartás szülte szemlélet, hogy ha Monet alkotásai Budapesten vannak, akkor azokat látni kell. De nem másért, mint hogy egy fogadáson, találkozón kissé af- fektálva ki lehessen jelenteni: „ó, hogy gondolod drágám, a fél ország megnézte, és épp én ne láttam volna Monettet”. Ejtve úgy, ahogy írva vagyon: „Monettet.” Milos Zeleznák Trió a Pitonban Somorja. Holnap a pozsonyi-somorjai M. Zeleznák Trió vendég­szerepei a somorjai Pitonban. A blues-jazz stílust ötvöző zenekar este nyolckor csap a húrok közé, és saját szerzeményeik mellett több népszerű blues dal is terítékre kerül, (sd) SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Portugál 19 JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár (vendégjáték Léván) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Unalom Brünnben (cseh) 16, 20.30 Snowboarder (fr.- sv.) 18 MLADOST: Zelary (cseh) 17, 20 TATRA: Az utolsó szamu­ráj (am.) 17.45, 20.30 AU PARK - PALACE: Az utolsó szamuráj (am.) 14.30,16,17.3Ó, 19, 20.30, 22 Túl közeli rokon (am.) 15.10, 17.40, 20, 22.20 Kémkölykök 3-D - Game Over (am.) 15.50 A szemközti ablak (ol.) 21A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új- zél.) 15.40, 16.20,19.30, 20.10 Bolondos dallamok: Újra beveté­sen (am.) 14.10, 16.10, 18.10 Kegyetlen bánásmód (am.) 20.50 Némó nyomában (am.) 15.30 Nagyhal (am.) 18,20.40 Mona Lisa mosolya (am.) 14.20, 16.50, 21.50 Snowboarder (fr.-sv.) 14.40, 19.20 Unalom Brünnben (cseh) 14.10, 16.30, 18.50, 21.10 20 Zelary (cseh) 15.20, 18.20, 21.20 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 18.30 A tolvajok királya (cseh-szl.) 17, 21.40 PÓLUS - METROPOLIS: Az utolsó szamuráj (am.) 14.25, 17.10, 19.10, 20 Snowboarder (fr.-sv.) 16.50, 19.05 A tolvajok királya (cseh-szl.) 15.05,17.05, 21.40 A Gyűrűk Ura-A király visszatér (am.-új-zél.) 16, 19.45 Nagyhal (am.) 14.20, 21.20 Zelary (cseh) 17.40, 20.30 Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) 14,15.50 KASSA TATRA: A szemközti ablak (ol.) 17,19.15 CAPITOL: Az utolsó sza­muráj (am.) 17, 19.45 ÚSMEV: Rocksuli (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Senki többet (fr.-sv.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Titkok (ff.) 17,19.30 PÁRKÁNY - DANU­BIUS: Holdfényév (am.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Aki bújt aki nem 2 (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Az Amazonas kincse (am.) 19.15 Apám beájulna (magy.) 14.30,16.30,20.15 A felejtés bére (am.) 14.45,17# 19.15 Felül sem­mi (ang.) 15,19.30 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 14,16,18, 20 Jószomszédi iszony (am.) 18.15 Mackótestvér (am.) 13.45,15.45,17.30 Magyar vándor (magy.) 15,17.15,19.30 Mona Lisa mosolya (am.)'16.15 Pofa be! (ff.) 18.35, 20.30 Snowboarder (fr.-sv.) 20 Túl közeli rokon (am.) 13.15,15.30,17.45,20 AVI. Kárpát-medencei Csengey Dénes Vers- és Prózamondó Verseny szlovákiai elődöntője Érsekújvárott Több versmondót vártak Schmidt István: „Eddig minden alkalommal egy elődöntőn válo­gattunk Szlovákiában, jóllehet szerettük volna, ha legalább két helyen történik. ” (A szerző felvétele) Kilenc fiatal - Hegedűs Ré­ka, Svec Mónika és Szabó Veronika Érsekújvárból, Horváth Judit és Magda Ka­talin Zselízről, Lőrincz Ta­más Léváról, Szalai Tímea Komáromból, Szlama Anikó Udvaráról és Száz Pál Pe­redről, ők voltak a VI. Kár­pát-medencei Csengey Dé­nes Vers- és Prózamondó verseny Érsekújvárott meg­rendezett szlovákiai elő­döntőjének részvevői. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA Berényi Gita, a hazai versmon­dás ismert személyisége közzétette a felhívást a lapokban, körbetelefo­nálta az iskolákat, ennek ellenére csak kilencen jelentkeztek. Talán az rettentette el a versmondókat, hogy öt verssel kellett nevezni. A döntőt április 16-17-én rendezik meg Nagykanizsán. A szlovákiai elődöntő zsűrijének elnökét, Schmidt István rendezőt kérdez­tük. Hány elődöntője van összesen a versenynek, és abból hány Szlovákiában? Eddig minden alkalommal egy elődöntőn válogattunk Szlovákiá­ban, jóllehet szerettük volna, ha legalább két helyen történik, a má­sik a keleti részen, valahol Rozs­nyó, Kassa környékén. Ismerve a diák versmondók anyagi lehetősé­gét, nem olyan egyszerű az ország egyik végéből a másikba eljutni. A korábbi elődöntőkhöz viszo­nyítva nálunk mit tapasztal? Többen jelentkeznek most a ver­senyekre vagy csökken az érdek­lődés? A Csengey-elődöntőn tíz körüli a jelentkezők száma. A Tompa Mi- hály-versenynek minden évben nagy sikere van, nagy létszámmal bonyolítják. Irigyeljük őket. Szeret­nénk, ha a nyertesek a Csengeyn is megjelennének. Nagyon örülnénk, ha sokkal több itteni versmondót tudnánk meghallgatni. Úgy hallottam, sokakat elri­asztott a jelentkezéstől, hogy öt verssel illetve prózával kellett ké­szülni. Ha valaki úgy indul, hogy egy nagy kiterjedésű döntőnek lehet a résztvevője, ha szeretne bekerülni - korcsoportonként - abba a tizen­ötbe, akik majd Nagykanizsán megmérettetésre kerülnek, mini­mum, hogy legalább öt magyar verset tudjon elfogadhatóan előad­ni. Jól emlékszem arra, amikor a hetvenes években meghirdették például a Babits-versenyt, kritéri­um volt tíz Babits-vers és tíz vers az egyetemes magyar irodalomból, vagyis húsz vers volt a belépő. Egy országos szavalóversenyen elvár­ható lenne, hogy legalább húsz verset tudjon valaki a magyar iro­dalomból. Rá kellett azonban jön­nünk, hogy ebben van valami elri­asztó - legalábbis a húszban. De .nem hiszem, hogy a magyar iroda­lomból öt verssel ne lehetne felké­szülni itt, ahol a versmondásnak van kultusza. Tíz éve járok Szlové­niába. Ott az előadásszerű magyar versmondásnak meg kellett vetni az alapjait. Abban az időben azon a nyelvterületen élt körülbelül nyolcezer magyar, és korábban csak úgy találkoztak a verssel, hogy a kétnyelvű általános iskolák­ban évenként memoriterként fel volt adva egy-két vers. Miután azt kötelező volt megtanulni, kellő­képpen utálták... Tehát innen kel­lett elindulni. Ezen hála Istennek túl vagyunk! Az általános és kö­zépiskolákban a vers- és próza­mondó versenyek döntőjét évek óta nem lehet egy nap alatt meg­rendezni, mert annyi a gyerek. Egyik nap az alsó tagozatosok, má­sik nap a felső tagozatosok verse­nyeznek. Milyen a színvonal a magyar nyelvterületeken? A szlovákiai, erdélyi, vajdasági vagy a kárpát­aljai versmondók a legjobbak? A tíz év alatt emelkedett vagy csök­kent a színvonal? Valójában változó a színvonal, mert nem mindig ugyanazok je­lentkeznek, de az elmúlt években a szakemberek azt tartották, hogy a Csengey Dénes Vers- és Prózamon­dó Verseny az ország legszínvona­lasabb versenye. Számtalan eset­ben nyertek határon túliak, szlová­kiai kislány is; de a vajdaságiak is, az erdélyiek is az élvonalban vol­tak. A kárpátaljaiakat csak az el­múlt időben sikerült megszólítani, velük korábban nem tudtunk kap­csolatot teremteni, tehát róluk nincs képünk. A nevezési feltétel öt magyar vers az egyetemes magyar iroda­lomból. Vannak kedvenc versek? Most éppen nincs, és ezt jónak tartom. Hallatlanul vegyes a kép. A tizenkilencedik századtól napjain­kig minden költő megtalálható. Kányádival meglehetősen sokszor találkozunk, de Gál Sándor versei­vel is. Örvendetes, hogy nem jel­lemző, hogy ráállnák egy költőre. Jó, hát korábban nem lehetett na­gyon Wass Albertet hallani, most azért meglehetősen sokszor. . Az érsekújvári elődöntőből hányán juthatnak el Nagykani­zsára? Összesen tizenöten-tizenöten jutnak be a döntőbe az ifjúsági, a felnőtt korcsoportból, de lehet hogy csak tizenkét-tizenhárom to­vábbjutó lesz, s akkor a felnőtt kor­csoportból juthatnak tovább töb­ben. Hogy Szlovákiából kik lesznek ott a döntőn, még nem tudjuk. OLVASÓSAROK I AZ MKKI HÍREI Oroszlánkirály a Kesze-kusza erdőből és Táncház*20 KOCUR LÁSZLÓ Kozsár Zsuzsannának van egy mesékről szóló könyve, és most már három mesekönyve. A Mese- irodalmunk fája c. könyvében a szerző irodalmi rendszerünkben elsőként tesz kísérletet arra, hogy kötetben foglalja össze a hazai ma­gyar gyermekirodalom egy bizo­nyos szegmensét. Első, Tél király cinkéje c. mesekönyvének sikere véleményünk szerint annak is kö­szönhető, hogy történeteinek té­máit a hétköznapi életből meríti, olyan témákat dolgoz fel, melyek a gyerekeknek ezáltal ismerősek le­hetnek. Második kötete, a Tökfükó és Picinké azonban alatta marad az első kötetnek, s problémátlan idea- lizáltságba fullad. Ezért voltunk nagyon kíváncsiak harmadik köny­vére, mely Mesék a Kesze-kusza er­dőből címmel jelent meg. A Kesze-kusza erdő István, az oroszlánkirály birodalma, párvá­lasztását és uralkodásának problé­máit követhetjük figyelemmel. Ak­cióban ugyan nem bővelkedik a meseregény, de nem is az a legna­gyobb fenntartásunk a kötettel kapcsolatban, hanem elvontsága. A könyv kiállításával és történeté­vel nem azt a korosztályt célozza, amelyik már valószínűleg megérte­né például az alábbi két passzust: „Nem légy kétkedő, oroszlán - csi­cseregte. - Kleopátrának varázs­ereje van. Hidd el akkor is, ha nem érted.” „- Kleopátra csak akkor kancsal, ha annak akar látszani. Ha szem­mel keresed, nem találod meg soha.- Akkor mit csináljak? - bátorta­lanodon: el az oroszlán.-A szíveddel keresd! - mondta a holló, és elrepült.” A kis herceg parafrázisa már elő­zőleg is felbukkant a szerzőnél, ak­kor is különösebb következmény nélkül. Nem szeretnénk Veress Zoltán­nak a hibájába esni, aki könyvet írt Jókai természetrajzáról, melyben elmarasztalta városom nagy mese­mondóját a paleontológia, a geoló­gia stb. terén vallott ásatag nézetei­ért, de nem bizonyosan világos szá­munkra, ha már az oroszlán elvette a tigrist, miért kell egy majmot örökbe fogadniuk, egyáltalán mi­ért az örökbefogadás jelenik meg minden esetben az „utódtámasz­tás” kizárólagos módjaként. Ebbe a könyvbe is bekerült egy rendszer- szintű anomália, hasonló már a szerző Tökfilkó és Picinké c. köny­vében is volt, annak sem használt. Ott az iskolatáska zsebében köny- nyedén elférő mesefigura az inge alatt melenget egy madárfiókát, itt pedig ezt olvashatjuk: „István sok érdekeset megtudott a Jégmezők­ről. Meg is fordult a fejében a gon­dolat, hogy egyszer ellátogat oda, de aztán letett róla. Egy oroszlán­nak túlságosan hideg lenne az otta­ni éghajlat.” A könyv végén pedig: „Nagy pelyhekben hullott a hó. - Hogy szalad az idő - merengett Ist­ván. - Nem is volt még olyan rég, hogy kirándultunk Kleopátrával. Most meg már itt a tél.” Hogy is van ez? Az sem feltétlenül példás, és biztos nem nevelő célzatú, hogy a gyerekek ügyeibe beavatkoznak a felnőttek, pl. Viktor, a festő - aki kutya - leckézteti meg fogadott fia - aki nyúl - helyett a hiú sünlányt. Ilyen nüánszok, s a történet olykort erőltetett előrehaladása miatt Kozsár Zsuzsanna legutóbbi köny­ve nem lopta be magát szívünkbe. 2004. február 25. 15.00- 18.00 Helyszín: Pozsony, Duna Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola Játszóház - farsangi fánksütés. 19.00- 23.00 Helyszín: Pozsony, Csemadok, Május 1. tér 10-12. Táncház - szigetközi táncok ma­gyarországi táncosokkal. Magyar Athenas 2004. február 25-26. Előadássorozat a régi magyar iro­dalomról február 25., 14.00 Helyszín: Pozsony, Comenius Egyetem, Magyar Tanszék február 26., 12.00 Helyszín: Nyitra, Konstantin Filo­zófus Egyetem, Magyar Tanszék A rendezvénysorozat előadója Szilasi László (Szegedi Tudo­mányegyetem, Régi Magyar Iro­dalmi Tanszék). Előadásának címe: Retorika és trópus a XVI. század második fe­lének magyar nyelvű költészeté­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents