Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-25 / 46. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 25. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 TALLÓZÓ WSJE Az Európai Uniót bírálja a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadása a csatlakozó országokkal szemben támasztott korlátozások miatt. Az EU-ba most bekerülő 73 millió ember meleg fogadtatást érdemelne, hiszen szimbolikusan is lezárult a kommunizmustól a demokrácia felé vivő útjuk. Míg az EU jelenlegi 15 tagállamának állampolgárai számára adott a szabad munkavállalás joga az összes tagországban, közülük 13 megfosztja ettől a jogtól a belépőket. A jelek szerint a nagy befolyással bíró szakszervezetek sikeresen ijesztgették a közvéleményt, hogy az új tagok polgárai tömegesen jönnek majd a jelenlegi tagállamokba, s vagy elhalásszák a munkahelyeket, vagy segélyeken élnek majd, növelve a jóléti rendszer kiadásait. Ezért nemrég Svédország, Dánia és Hollandia is visszavonta az új tagok számára szabad munka- vállalást ígérő álláspontját, s már csak Írország, és - megszorításokkal - Nagy-Britan- nia ad ilyen lehetőséget. ZIARUL FINANCIAR Egyre kevesebb az esélye Romániának, hogy 2004-ben lezárja az uniós csatlakozási tárgyalásokat. A legtekintélyesebb pénzügyi-üzleti román napilap emlékeztet: a harminc fejezetből csak huszonkettőt sikerült ideiglenesen lezárni. A maradék nyolc ráadásul a legkeményebb diót jelenti. A legnagyobb problémát az időhiány okozza, a tárgyalásokat ugyanis októberig be kellene fejezni, mielőtt lejárna a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma. Ha az elfogadja a múlt heti brüsszeli bíráló észrevételeket a romániai magas szintű korrupcióról és az igazságszolgáltatás politikai függetlenségének problémáiról, és ragaszkodni is fog megoldásukhoz, Románia csatlakozásának dátumát el fogják halasztani. LESOIR Uganda északi részén a kormány ellen küzdő gerillák példátlan kegyedenséggel próbálják megfélemlíteni a lakosságot: élve égetik el az ott élő embereket - úja a belga lap szemtanúkra hivatkozva. A támadásokért Joseph Kony gerillavezér a felelős. Kony azt állítja: olyan rendszert akar kialakítani, amely a tízparancsolaton alapszik. Serege, az „Úr Felsza- badítási Hadserege” a barlo- nyoi menekülttáborban 200 embert mészárolt le. A tíz éve tartó polgárháború áldozatainak száma már meghaladja a százezret. A cél, hogy az embereket megfélemlítsék, elrettentsék a lázadók elleni tanúskodástól, s a kormányerők helyett a gerillákat támogassák. A lap szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén is labilis a helyzet. A Kivu-tó környékén különböző fegyveres csoportok, még az Ugandáinál is szörnyűbb bűntetteket követnek el: a beszámolók kannibalizmusról, a megöltek fejének lándzsára tűzéséről szólnak. A parasztokat tömegesen mészárolják, a nőket pedig családjuk szeme láttára megerőszakolják.- Most, hogy szegény uram itt hagyott minket, nagyon nehéz egy nyugdíjból eltartanom munka- nélküli fiamékat is... (Lehoczki István rajza) Alig két héttel kinevezése után máris távozott posztjáról a cseh európai biztos Brüsszeli blamázs Prága még nem tagja az Európai Uniónak, és máris leszerepelt Brüsszelben - állapították meg egybehangzóan a tegnapi cseh véleményformáló napilapok. SZILVÁSSY JÓZSEF Jana Bendová ennél is élesebben fogalmazott: immár az uniós vezetők is rádöbbenhettek, hogy a cseh politikusok állandóan egymás torkának ugranak. Néhány napja a kormány olyan EU-biztost nevezett meg, akit még a két kisebb koalíciós párt sem támogatott. Az ellenzékről nem is beszélve - kesergett a Mladá fronta Dnes neves politikai elemzője. Hónapokig tartott a huzakodás a három cseh kormánypárt között, hogy ki legyen az ország első EU- biztosa. Végül Vladimír Spidla kormányfő-pártelnök a szocdem (CSSD) miniszterek támogatásával elérte, hogy saját jelöltje, Milos Kuzvart néhai szamizdatszerző, neves környezetvédő kapjon megbízatást erre a posztra. A májusban csatlakozó országok megbízottjai közül utolsóként indult Brüsszelbe, és elsőként - alig két héttel a kinevezése után - mondott le. Magyarázata szerint azért, mert Cyril Svoboda, a keresztény- demokrata (KDÚ-CSL) párti külügyminiszter lejáratta őt, mert azt nyilatkozta, hogy a párt vehemens támogatása ebben a tisztségben annyit ér, mint halott embernek a csók. A jól értesültek azonban merőben másként magyarázzák a pánikszerű visszavonulást. Júniusban európai parlamenti képviselőket választanak Csehországban is. Mértékadó közvéleménykutató intézetek felmérései szerint az ellenzéki Polgári Demokrata Pártnak (ODS) van a legnagyobb esélye, méghozzá fényes sikerre, a jelenleg kormányon levő szocde- mekkel szemben, akiknek népszerűsége a megszorító intézkedések és a belső pártviták miatt a mélypontra zuhant. Ha érvényesül a papírforma, akkor nyilván igényt tartanak az uniós biztos posztjára. Kuzvart pedig két szék közt a földre esik, hiszen most a prágai mandátumáról kellene lemondania, ősszel pedig valószínűleg brüsszeli tisztségéről is. Jobbnak látta hát időben visszahátrálni a prágai parlamentbe. Vladimír Spidla elájult, amikor sajátjelöltje a párt frakcióülésén bejelentette a szándékát. Kimerültséggel, feszített munkatempóval magyarázták a miniszterelnök rosszullétét. Ami tény, mégsem teljes igazság. Ugyanis mindmáig a szocdem pártelnököt hibáztatják amiatt, hogy éppen egy éve Václav Klaus, és nem valamelyik modem baloldali értékrendet képviselő személyiség lett a cseh államfő. Pártbeli bírálói szerint Spidla csak arra figyelt, nehogy már elődje és mostanság vetélytársa, Milos Zeman vagy valamelyik híve kerüljön helyzetbe. így aztán kölcsönösen kikészítették egymás jelöltjeit és a konzervatív Klaus lett a befutó. Akkor is nagyot tévedett a jelenlegi kormányfő, amikor ugyanilyen meggondolás alapján néhány hónapja egyik bizalmasát jelölte az igazságügyi tárca élére. A cseh oknyomozó riporterek napokon belül kiderítették a poszt várományosáról, hogy a prágai illegális piros lámpás házak szorgalmas látogatója és az éjszakai mulatók egyik botrányhőse. Spidla harmadszorra sem okult az előzményekből, és ugyanilyen szűklátókörű szempontok alapján választott jelöltet. - Biztos voltam benne, hogy Brüsszelben buldogként küzd majd országunk érdekeiért. Tévedtem - nyilatkozta le- hangoltan a kormányfő, akinek nemcsak egészségi állapota rendült meg, hanem kormányfői és pártelnöki pozíciója is ezzel az újabb melléfogással. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke viszont nem hagyott időt arra, hogy a cseh politikusok újabb csatározásba kezdjenek. Megüzente a kormányfőnek, hogy mára nevezzék meg az új cseh európai biztost. A kormánykoalíció az újabb brüsszeli blamázs elkerülése érdekében ezúttal minden bizonnyal szót ért, éspedig abban, hogy ez a személy Pavel Telicka, Csehország eddigi főtárgyalója legyen. LEVÉLBONTÁS Mi ellen tiltakoznak? Február 17-én tüntettek a füleki romák a csökkentett szociális segély miatt. Nem vagyok fajgyűlölő, de kérdem én, míg megkapták a 8-10, sőt némely család a 16-20 ezer koronás segélyt, akkor hol voltak? Most mindenki hibás, az állam, a polgármester, a szociális osztály, de talán még a postás is. A kilencvenes évek elején a romák közül naponta 20-30- an adták be fölmondást a volt Ko- vosmaltban és a Novonában. Kinevették azokat, akik maradtak és becsületesen ledolgozták a maguk 40-42 évét. Mi elmentünk 6-7 ezer koronával nyugdíjba és nem tüntettünk. Ók most tüntettek a lakás- helyzet ellen is! Szerintük a város szemétdombra és patkányfészekbe költöztette őket, a Botló utcába. Oda, ahol 20 éve gyárigazgatók, , vezetők laktak. Ahol virágos és zöldséges kiskertek voltak. Most mi van? A kerítést eltüzelték, a kertek helyén szemétdomb, a házak körül mocsok. Mások járnak odapiszkolni? Nem! Azok, akik ott kiabáltak a téren. Nem tudom, mit gondolnak, hogy aki dolgozik, mennyivel kap többet, mint aki segélyből él. De dolgoznak mert a jövőbe is nézni kell. Mikor bevezették, hogy munkát kell keresni és pecsétet kell kérni, hogy nincs munka, utánam is jött egy roma kislány. Szívesem adtam volna munkát neki, de tiltakozott, hogy csak írjam a papírjára, hogy nincs munka, pecsételjem be, hogy el ne vegyék a segélyt. Az érem másik oldala! Volt olyan tüntető, aki az új külföldi autójából kiszállt tele aggatva arannyal, és ment kiabálni a többi közé. Ez a másik réteg aki 20-25 évesen munkanélküli segélyből már annyira vitte, hogy havonta cseréli az autóját, de csak márkás autók, márkás cuccok jöhetnek szóba. Van aztán egy másik réteg, amely ha a posta nyolckor nyit, kilenckor már az utcán fetreng részegen. Hála istennek, van egy nagyon becsületes réteg, akik becsületesen dolgoznak. Gyerekeik tiszták, iskolába, középiskolába járnak. Akkor kérdem én, ki a hibás? Többször elhangzott, hogy ha nem lesz pénz, nem tudunk mit enni, majd elmegyünk lopni. Igen, ez a legkönnyebb. Más kínlódjon a földjén, és leszedni a termését büntetlenül. Lassan nem marad erdő Fülek környékén. Meg kell nézni azt a pusztítást, amit csinálnak. Már csak attól félünk, hogy ha nem lesz erdő, szép lassan sorra kerülnek a gyümölcsösök. Egy füleki olvasójuk Név és cím a szerkesztőségben KOMMENTÁR Irán és Irak MALINÁK ISTVÁN Fontos nemzetközi üzenetei vannak a múlt pénteki iráni választások után várható konzervatív fordulatnak, elsősorban az egyre bonyolultabb iraki rendezés szempontjából közvetít fontos tapasztalatokat. Elöljáróban le kell szögezni, a mindenki számára egyértelmű politikai fogalmak mögött Iránban más tartalom húzódik, mint amit megszoktunk. Az egyik oldalon azt mondjuk, Hatami elnök reformjainak vége, s azt, ami az utóbbi hónapokban Iránban történt, a konzervatív és a reformer tábor küzdelmeként értelmeztük. De a lényeg: a reformerek egyáltalán nem az iszlám rendszer ellen voltak és vannak, csak a rendszeren belüli könnyítéseket sürgették, ezek lényege az egyéni jogok és szabadságjogok kiterjesztése. Hatamiék nem tudtak, vagy nem is akartak hozzányúlni az alkotmányhoz, márpedig ez mindennek az alapja. Most a tizenkét konzervatív iszlám vallási vezetőből és jogtudósból álló Őrök Tanácsa megfosztott több ezer reformer képviselőjelöltet a választáson való indulás lehetőségétől, amit a nyugati világ nagy felháborodással fogadott. De hangsúlyozni kell: ez a hatályos alkotmánnyal összhangban történt, senki sem követett el törvénysértést. Épp az alkotmány emeli a tizenkét férfiút a kormány, az államfő, a parlament fölébe. Az Őrök Tanácsának lényege, hogy az iszlám törvények szigorú megtartása fölött őrködik. Most, hogy a parlamentből a (mérsékelt) reformok híveit kisöpörték, évekig minimális esélye sem lesz annak, hogy bárki hozzá merjen nyúlni az alaptörvényhez. Iránban a síita muzulmánok vannak többségben. Irakban is ők alkotják a többséget, őket a Szaddám-rezsim elnyomta, hiszen a volt diktátor a szunnita kisebbségre támaszkodott. Sokáig azt lehetett hinni, hogy az amerikaiaknak az új iraki rendszer megteremtése során a szunnitákkal - és a sokat emlegetett szunnita háromszög térségével - lesz a legtöbb gondjuk. Mára nyilvánvaló, hogy a síiták sem olyan lovat akarnak, mint az amerikaiak, s különösen kiéleződött a feszültség Paul Bremernek, Irak amerikai kormányzójának múlt heti, taktikai szempontból szerencsétlen nyilatkozata óta. Kategorikusan kijelentette, szó sem lehet arról, hogy az új iraki alkotmány az iszlám törvénykezésre épüljön, mert ő azt meg fogja vétózni. Ezzel magára haragította a síitákat, akik szerint nem Washingtonban fogják megszabni, hogy müyen alkotmánya legyen az iraki népnek. Bremer szembekerült az egyik legtekintélyesebb iraki síita vallási vezetővel, Sistani ajatol- láhval, aki Szaddám alatt iráni száműzetésben élt. Az USA Irakban minden vallást és népcsoportot arányosan képviselő kormányzatot akar - tehát az síita többségű lesz. A jelekből ítélve fogalma sincs arról, hogyan vágja el az iraki síiták iráni szálait, vagy talán még nagyobb baj, hogy mindenáron el akaija vágni. Irakban sosem lehet majd érvényt szerezni egy nyugati típusú alkotmánynak. Az csak az iszlámra épülhet, ugyanakkor éppen az iráni alkotmány mutathatja meg, mit kell elkerülni, ahhoz, hogy az új iraki társadalom modernebb, demokratikusabb legyen. JEGYZET Amerikai nagy fal B. SZENTGÁLI ANIKÓ Korábban a szovjetek, most az amerikaiak csinálják azt, amit akarnak. Nekik mindent szabad - mondta egy úr felháborodva a rádióban. Aztán hozzátette: nem utálja az amcsikat, de ami sok, az sok! És elmesélte történetét: A pozsonyi Hviezdoslav téren, a jelenlegi amerikai nagykövetség közelében lakik. Egy tavasszal, még a szocializmus alatt édesanyja úgy döntött, kiszellőzteti a dunnákat, és kirakta őket az ablakba. Alig telt el fél óra, rájuk rontott két elvtárs, hogy merészelik rontani a főváros egyik legfontosabb terének képét azzal, hogy küógatták a ronda paplant!? Azonnal szedjék be, különben... És ők azonnal helyreállították a városképet. A rendszerváltást pedig azzal ünnepelték, hogy jól kiszellőztettek. Már a nagy szabadságban a család gondolt egyet, s lefestették a kifakult házat hófehérre. Alig telt el egy-két nap, kopogtattak az ajtón, s finoman a tudtukra adták: a ház mindig is szürke volt, így volt megtervezve, így van a városrendezési tervekbe írva, tessék átfesteni szürkére, mert így kilóg a képből... Ha nem, úgyis átfestik, és jól meg is büntetik őket... És ők átfestették szürkére. A szeptember 11-i terrortámadás után az amerikaiak sokkal jobban védik diplomáciai tes- tületeik épületeit is. De azt nem tudom szó nélkül hagyni, hogy a pozsonyi városképbe a paplanoknál és a fehér épületnél kevésbé illő falat emeltek nagykövetségük köré, és egyetlen illetékes sem volt felháborodva. Polgári aktivisták ugyan felemelték hangjukat, a lakosok tiltakoznak, a NATO-ba igyekvő Szlovákia fővárosa azonban többé-kevésbé tűri a falat. A nagykövetségnek állítólag felkínáltak több lehetőséget, hová költözhetne át, és állítólag az amerikaiak is intenzíven keresik az új székházat. Akkor viszont nem értem, miért akarnak a jelenlegi betonoszlopok helyébe kerítést építeni? Hiszen úgyis le kell majd bontani... Az is felfoghatatlan, a műszaki csodák korában miért klasszikus kerítéssel akarják megvédeni az egyik legfejlettebb ország tulajdonát képező épületet? Nem vagyok sem biztonsági szakember, sem műszaki zseni, sőt pozsonyi őslakos sem, az azonban tény, hogy a Hviezdoslav térre semmiképpen sem illik az amerikai tákolmány. Pavol Hrusovskynak igazat kell adnom: akkor, amikor akadályok és falak omlanak le, nem jó, ha nálunk kerítés épül.
