Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-18 / 40. szám, szerda
14 Európai Unió ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 18. A finnek ellenzik a közös európai védelmi erőt Május elsejétől tizenegy helyett húsz hivatalos nyelve lesz az Európai Unió intézményeinek Nem kell az EU-hadsereg EURO.HU-HIR Helsinki. A finnek döntő többsége ellenzi az európai uniós hadsereget - derül ki egy friss felmérésből, amelyről a Helsingin Sa- nomat finn napilap számol be. A megkérdezettek 70 százaléka ellenzi a közös európai védelmi erőt, és csak 18 százalékuk szerint lenne szükség arra. A közös európai hadtest kérdéskörében a finn pártok - és támogatóik - egyhangú állásponton vannak: ellenzik azt. Sőt. Érdekes, hogy a kormányzó szociáldemokraták szimpatizánsai az átlagosnál is nagyobb arányban (74 százalék) vélik úgy, hogy felesleges a közös európai védelmi erő. A finnek a globális biztonsági helyzet rosszabbodása ellenére sem változtattak korábbi álláspontjukon. Egy hasonló, 2000 novemberében végzett kutatás ugyanilyen mértékű elutasítást mutatott ki. A mostani felmérést február elején végezte a Talous- tutkimus intézet, 1000 fős mintán. Egyre többen kampányolnak otthon az EB tagjai közül Megbénul a Bizottság? ÖSSZEÁLLÍTÁS Brüsszel. Béna kacsára kezd hasonlítani az Európai Bizottság, amelynek tagjai már kifelé tekingetnek, és politikai jövőjüket építgetik. Az uniós kormány feje, Romano Prodi megjelent az olasz politikai porondon, egyik tagja pedig a választásokra készülő görög szocialista párt listavezetőjeként felmentést kapott a brüsszeli munkavégzés alól. „Az elnök száz százalékosan ellátja teendőit, napi 12-14 órát dolgozik” - válaszolta Romano Prodi szóvivője hétfőn a bizottsági elnök hazai politikai szerep- vállalásának és brüsszeli tevékenységének összeegyeztethetőségét firtató újságírói kérdésre. Prodi a hétvégén Rómában részt vett azon a rendezvényen, amelyen hivatalosan bejelentették, hogy a nevével fémjelzett négypárti Olajfa-koalíció elindul a júniusi európai parlamenti választásokon. Bár az egykori miniszterelnök nem szerepel a tömörülés listáján, mindenki számára világos, hogy az Olajfa „árnyékából” Prodi vezényli majd a választási hadjáratot, fél szemmel a 2006-os olaszországi parlamenti választásokra kacsintva. A foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztost, a görög nemzetiségű Anna Diamantopou- lou-t viszont már most szólítja a haza, ezért - Prodi külön engedélyével - fizetés nélküli szabadságot vett ki, hogy a Pánhellén Szocialista Mozgalom listavezetőjeként kampányoljon a március elején esedékes választásokig. Úgy tudni, hogy a döntés nem váltott ki osztatlan elismerést a Bizottságban. Szinte bizonyos, hogy az európai választások közeledtével mind több brüsszeli biztos tűnik majd föl pártja kampányrendezvényein. (NSZ, ú) Túlélési esélyt kell adni az elgázolt gyalogosoknak Jön a ronda autók kora TOTALCAR.HU Az EU új gyalogosvédelmi szabályai az autók orrának drasztikus átalakulását vonhatják maguk után. Nyugat-Európában a halálos balesetek mintegy 30 százaléka gyalogosgázolás, így az Európai Unió döntéshozói elfogadták azt az új szabályt, amely szerint 2005 októberétől csak a gázolás esetén a gyalogosok számára is megfelelő túlélési esélyt biztosító autókra kaphatnak típusvizsgát a gyártók. A szakemberek szerint ez annyit jelent, hogy az orrmotoros autók motorháztetejét átlagosan 70 mm- el kell feljebb emelni, hogy az autó elejére csapódó gyalogos számára megfelelő deformációs zónát alakítsanak ki. De az újabb modellek eleje nemcsak magasabb, hanem sok esetben hosszabb is kell legyen: az autó elején is legalább 150 mines, viszonylag puha zónát kell kialakítani. Egyesek szerint mindez azzal járhat, hogy az Európába szánt járművek aránytalanul magas orrrészt kaphatnak, ami elsősorban a sportkocsikat érintheti hátrányosan. A dolog valószínűleg hasonlít majd az Amerikában az 1980-as éveke elején uralkodó állapotokra: ott az új balesetbiztonsági szabályok miatt egy darabig számos, ormótlan műanyagidomokkal felszerelt autót lehetett látni, de néhány éven belül megszülettek a megfelelő új technikák és formatervezési öüetek, amelyekkel egyszerre biztonságossá és vonzóvá lehetett tenni az autókat. Nemetorsza Oiaszorszá Franciaorszá Spanvdorszá A személygépkocsi-állomány alakulása az EU-áilamokban (2000} 43773 17449 ■■ 6 343 GMMSl H 4629 (Mgf&ÜJ ■I 4 097 fisafia B 3999 ■ 3443 Mgll | 2 605 | 2121 | 1 843 ÜSÉ I 1 319 m£ 32 584 28 060 27 960 MSÄwsi» rm Brorszag erei dl) mti) Bábeli nyelvzavar lesz az unióban Nem kell majd kézzel-lábbal megértetnünk magunkat (Illusztrációs felvétel) Jelentősen megnöveli a papírmunkát és a tolmács- és fordítószolgálatok feladatait az Európai Unió bővítése. A tíz új tagország csatlakozásával az unió hivatalos nyelveinek száma 20-ra emelkedik a jelenlegi tizenegyről. Egyedül Ciprus nem ad hozzá a nyelvi sokszínűséghez, itt ugyanis a görög fogja betölteni ezt a szerepet. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az EU tagállamainak demokratikus egyenlősége szellemében az EU minden jogszabályát, ezen kívül a kormányfői és miniszteri szintű találkozók, valamint az Európai Parlament plenáris üléseinek dokumentumait át kell ültetni az unió valamennyi hivatalos nyelvére. A bővítés nyomán a fordítási és tolmácsolási műveletek során lehetséges kombinációk száma 380 lesz. Az Európai Bizottság szeretné elkerülni, hogy bábeli zűrzavar uralkodjon el az intézményekben, mindazonáltal három hónappal a csatlakozás előtt továbbra is hiány van például szakképzett máltai tolmácsokból, ezért a földközi-tengeri szigetország vonatkozásában átmenetileg az angol lesz a hivatalos nyelv - mondta el Eric Manner, európai bizottsági szóvivő. Hogy a bővítés nyomán meg-növe- kedett feladatokat el tudják látni, összesen háromezer tolmácsot és fordítót vesznek fel az EU szak- szolgálatai, ez a közös költségvetést 190 millió euróval növeli meg. Mindemellett gyakrabban fognak a tolmácsszolgálatok közvetítő nyelv alkalmazásához folyamodni a kisebb nyelvek esetében. A mindennapi gyakorlatban ugyanakkor néhány nagyobb nyelvre korlátozódik az EU több- nyelvűsége. Az Európai Bizottság belső munkanyelve az angol, német és francia, míg a bizottság munkacsoportjaiban az angol és a francia az általános - azonban mindezekben a testületekben igény szerint lefordítják a dokumentumokat más nyelvekre is. Az informális szakminiszteri találkozókra nem létezik kőbe vésett szabály, ezek megszervezése minden esetben a soros elnökség feladata. Az osztrák és a német kormány nemtetszését váltotta ki ugyanakkor, hogy 1999-ben a soros elnökséget ellátó Finnország visszautasította, hogy németül folytassák le a tanácskozásokat. Az EU tagállamaiban egyébként a német nyelv a leginkább elterjedt: 90 millióan tudják anyanyelvűknek. Első idegen nyelvként az angol vezet, ezt a francia - a diplomácia és az EU-intézmények három székhelyének nyelve - követi. A felmérések szerint azonban a bővítéssel megváltozhat a rangsor, a francia helyett a német válhat a közös nyelvvé, mivel a csatlakozó országokból származó új munkatársak között többen beszélik, mint a franciát. Mint a bizottsági szóvivő leszögezte: a nyelvi szolgálatoknak a csatlakozás kapcsán várt forradalmi átalakítása mindenesetre nem fog bekövetkezni. Nem kerül sokba Minden európai uniós állampolgárnak mindössze évi két eurójába fog kerülni, hogy a bővítés után az EU-nak 20 hivatalos és munkanyelve legyen. Ez a viszonylag szerény összeg lehetővé teszi, hogy az unió minden egyes tagállamának állampolgárai anyanyelvükön szólhassanak az EU-hoz, olvashassák a hivatalos dokumentumokat, fordulhassanak az Európai Bírósághoz vagy bármely más hivatalos szervhez. Az Európai Unió intézményeiben szintén valamennyi nyelv hivatalos lesz, vagyis egy magyar képviselő felszólalhat magyarul az Európai Parlamentben, mert szinkrontolmácsolás lesz az ösz- szes többi nyelvre. A tolmács- és fordítói szolgálat kibővítése és feltuningolása persze csak egy azok közül a feladatok közül, amelyeket az európai intézményeknek el kell végezniük a 2004-es bővítés miatt. A 10 új tagállam csatlakozása növeli az adminisztratív terheket, ami többek között egy sereg új alkalmazott felvételét is szükségessé teszi Brüsszelben és az unió más adminisztratív központjaiban. De az uniós adminisztráció elég olcsón megússza a bővítést. „Noha az EU-nak hamarosan 20 százalékkal több polgára, 66 százalékkal több tagállama és 82 százalékkal több munkanyelve lesz, az extra terhelés mindössze 13 százalékos személyzetnövekedést tesz szükségessé” - mondta Neil Kinnock, az Európai Bizottság alelnöke, aki az adminisztráció reformját felügyeli. A tíz csatlakozó államból összesen 3900 új alkalmazottat vesznek fel az európai intézményekbe. Az uniós adminisztráció jelenleg durván 25 ezer főt alkalmaz, ami azt jelenti, hogy - a közvélekedéssel szemben - az EU meglehetősen karcsú bürokráciával rendelkezik. (Euv-, MTI, B-info) Az Ey-ban a német a legelterjedtebb, 90 millió ember anyanyelve. Az érdeklődés hiányában felemásra sikeredett a külügyminiszter „félfogadása” az EU-információs irodában Kevesen voltak kíváncsiak Kukán válaszaira JUHÁSZ LÁSZLÓ- Halló... Jó napot kívánok, miniszter úr. Izé, én Zdenka Rackovát keresem... Benn van? Eduard Kukán elmosolyodik, az irodában pedig kitör a nevetés. A kormányhivatal európai uniós tájékoztatási hivatalának fiatal munkatársa először falfehér lesz, majd mélyvörösre vált arca. Átveszi a kagylót, barátjával gyorsan vált néhány szót, a többiektől pedig elnézést kér. Ez az epizód volt a hétfői különleges félfogadási félóra legérdekesebb történése. A külügyminiszter állítólag rossz időpontot választott, amikor negyed négytől vállalkozott arra, hogy a 0800 103 104-es ingyenes információs telefonvonal végén válaszol az állampolgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. A pozsonyi Euro Info Centrum munkatársai legalábbis ezzel magyarázták, hogy harminc perc alatt mindössze öten telefonáltak. Maga az aktus is késett pár percet, mert a technika hirtelen bemondta az unalmast: legalábbis az iroda munkatársai kezdetben nem tudták szóra bírni a külügyminiszter számára kiszemelt készüléket. Amikor ez a gond is megoldódott, Kukán végre elfoglalhatta helyét a telefonnál. Az első két telefonáló valószínűleg nem is sejtette, hogy maga a szlovák diplomácia vezetője válaszol, legalábbis nagyon nyugodt maradt a hangjuk, amikor feltették neki a kérdésüket. Mindketten ugyanarra voltak kíváncsiak: milyen feltételekkel hozhatnak be május elseje után használt autót az országba? Az információs iroda munkatársai azonnal elkezdtek sü- rögni-forogni a miniszter körül, egyikük kinyitott egy dokumentumot a számítógépen, a másik kislány egy cetlit nyomott az orra alá, a harmadik pedig súgott neki, így aztán Eduard Kukán szakavatott válaszokat adott a kérdésekre. Az első telefonbeszélgetés végén valaki brávót kiáltott, többen pedig tapsolni kezdtek a síkénél vett akadályokán. Harmadikként az egyik kereskedelmi rádió magát gyalogpolgárnak álcázó szerkesztője tett fel egy nehéznek szánt tesztkérdést. Az EU-hoz ugyan nem sok köze volt az amerikai vízummal kapcsolatos felvetésnek, de Kukán kapásból válaszolt rá. A negyedik telefonáló egy végzős gimnazista lány volt, ő is pontosan tudta, hogy miniszteri válaszokban részesül majd. A telefonügyeletes gyakorlottan felolvasta egy papírból, melyik szakmák képviselőinek diplomáját ismerik el az EU országaiban, és megnyugtatta a Franciaországban továbbtanulni szándékozó diákot, hogy semmilyen megkülönböztetés nem érheti a felvételiken. A félóra hátralévő részében az iroda munkatársai szórakoztatták a külügyminisztert, aki még fogadott egy személyesen odalátogató érdeklődőt is, aki igencsak meglepődött, hogy a vállalkozásával kapcsolatos kérdését magának a külügyi tárca vezetőjének teheti fel. Eduard Kukán már éppen búcsúzott, amikor befutott az utolsó, sorrendben hatodik hívás, így még beolvashatta a telefonba azt az e- mail címet, amelyen az uniós álláslehetőségekről szóló informáciNevetve válaszolt minden kérdésre (L’ubos Pile felvétele) ók találhatók, és amelyet az egyik informátor kanyarított sebtében egy cetlire. Mindent összevetve a miniszteri félfogadás - amely kezdetben úgy tűnt, érdektelenségbe fullad - végül jól sikerült. Öt plusz egy kérdés fél óra alatt. A szlovák diplomácia vezetője valószínűleg régen unatkozott ennyit munkaidőben...
