Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-17 / 39. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 17. RÖVIDEN Nem siet Irakba a NATO Berlin. Peter Struck német védelmi miniszter szerint az idén már nem születik döntés a NATO iraki szerepvállalásáról. Struck szerint döntés talán a jövő évben születik, a júniusi isztambuli NATO-csúcson az atlanti szervezet valószínűleg csak politikai nyilatkozatot ad ki. Struck jelen pillanatban nem látja jelét annak, hogy a különböző iraki népcsoportok meg tudnak egyezni közös alkotmányban, vagy az elnöki posztot átmenetileg betöltő elnök személyében. (MTI) Phenj annak kell lépnie Peking. Észak-Koreának követnie kellene Líbia példáját atomfegyverprogramjának leállításával - jelentette ki tegnap Pekingben John Bolton, leszerelési ügyekben illetékes amerikai államtitkár. Arra utalt, hogy Tripoli decemberben kötelezettséget vállalt minden tiltott fegyverprogramjának felszámolására és a szigorú nemzetközi ellenőrzésének lehetővé tételére. Bolton szerint a hatoldalú tárgyalások jövő heti második fordulójában Phenjannak kell kezdeményezéssel előállnia. (MTI) Újrakezdett tárgyalások Iszlámábád. Hivatalos béketárgyalásokat kezdett tegnap külügyminisztériumi szinten - két és fél év után - India és Pakisztán. A napirend meghatározásával kezdődött megbeszéléseket három napra tervezik, a legfontosabb téma a két atomhatalom által egyaránt sajátnak tekintett Kasmír ügye. A 2001-ben megrekedt párbeszéd újraindításáról januárban állapodtak meg. (MTI) Maszud Hón pakisztáni külügyminiszter elmozdulást vár (Reuters) Feldühödött bennszülöttek Sydney. Ötven ausztrál rendőr sebesült meg, azokban a zavargásokban, amelyek Sydney zömében bennszülöttek lakta városrészében törtek ki egy bennszülött fiatal halála miatt. A felháborodott tömeg felgyújtott egy vasútállomást, és egy autót, valamint üvegekkel, féltéglákkal és molotovkoktélokkal dobálta meg a rendőröket. A zavargások vasárnap estétől egészen tegnap reggelig tartottak. A helyi közösség egyik vezetője szerint a rendőrök rendszeresen zaklatják a városrész egyik lepusztult lakótömbjében élőket. (MTI) Meglehetős szkepticizmussal nyilatkoztak a pártvezetők az országértékelő beszédben elhangzottakról Meglepő Medgyessy-j avaslatok Budapest. A parlamenti pártok közös európai parlamenti listájára, közvetlen köztársaságielnök-vá- lasztásra és 250 fős törvényhozásra tett kezdeményezést Medgyessy Péter miniszterelnök tegnapi országértékelő beszédében. ÖSSZEFOGLALÓ A magyar kormányfő arra kérte a kormányoldalt és az ellenzéket, hogy állítsanak közös listát az európai parlamenti választásokra, „osztozzon kormányoldal és ellenzék fele-fele arányban a képviselői helyeken”. A miniszterelnök arra kérte Dávid Ibolya MDF-el- nököt és Orbán Viktor Fidesz-el- nököt, a jobboldal meghatározó személyiségeit, hogy támogassák a kezdeményezést. „A köztársaság polgárai 2005- ben válasszanak közvetlenül köz- társasági elnököt” - mondta Medgyessy Péter. Hozzátette: „a következő választásokon, 2006-tól a parlament létszámát csökkentsük 386 főről 250 főre”. A miniszter- elnök emellett négy területen jelentett be változtatást: a kormánynak a gazdaság megerősítésére, a modernizációs programok nagyobb sebességre kapcsolására, az Európai Unió és a magyar költségvetés közös forrásainak minél teljesebb felhasználására, valamint az összefogásra és az egységre kell összpontosítania. „Túlbecsültük gazdaságunk erejét, lebecsültük az európai gazdaságok felvevőpiacainak nehézségeit” -jelentette ki beszédének további részében, hozzátéve: a gyengeségek elismerése csak akkor hiba, ha nem tudjuk, merre menjünk. Hangsúlyozta: hibátlan politika nincs, csak megújulásra képtelen vagy megújulásra képes. Medgyessy Péter kiemelte: utakat és autópályákat építenek, mert ez teremt új munkahelyeket; kiemelt figyelmet fordítanak a felnőttoktatásra és -képzésre, modernizálják a gyógyítást, újjászervezik az egészségügyi ellátást. „Minden segítséget megadunk ahhoz, hogy maradéktalanul felhasználjuk az unió és a magyar költség- vetés közös forrásait. 2006 végéig 1350 milliárd forint segíti a modern Magyarország megteremtését” - hangsúlyozta. A kormányfő szerint a növekedés és egyensúly harmóniája szükséges a gazdaságban. „Okos, előretekintő takarékosságra, csökkenő költségvetési hiányra, a növekedés feltételeinek megőrzésére és folyamatos fejlesztésre van szükség. (...) Csak így teremthetünk modem gazdaságot, modem államot és modem köztársaságot” - szögezte le a kormányfő. Közölte, a decemberi döntéssel együtt, az adókiesést is számolva, a kormány 185 milliárdos takarékossági programmal alapozza meg a gazdaságpolitikai fordulatot. Bejelentette: 2006 végéig több mint 200 milliárd forintot használhatnak a mezőgazdaságban kizárólag fejlesztésre, ez idő alatt 160 müliárd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozásokat, és 120 milliárdot szánnak olyan gazdasági támogatásokra, amelyek növelik az ipari és a szolgáltatói területen működő vállalatok versenyképességét. Kuncze Gábor pártelnök az SZDSZ szónokaként azt mondta, hogy a közös listaállítás „érdekes javaslat”. Hozzátette, hogy pártja vállalja az önálló indulást, majd a Bánk bánból idézett: „Közös listát állítani nem kell félnetek jó lesz...” Az idézet lényege: a vesszők szerepeltetése nélkül nem tudni, hogy Kuncze egyetért- e a javaslattal. Később azonban az [origo] -nak elmondta, hogy nem ért egyet a közös indulással. „Az emberek a választásokkor kifejezik politikai nézeteiket, e nélkül értelmetlen lenne a választás, és talán sokan el sem mennének így szavazni.” - fogalmazott, jelezve, hogy azért érti a miniszterelnök összefogásról szóló szándékát. Az SZDSZ elnöke a közvetlen elnök- választást ellenzi, ugyanakkor a parlament létszámának csökkentését támogatja. Dávid Ibolya, az MDF elnöke lényegében óvatos elutasítással fogadta a közös indulás gondolatát, (m, o, i, ú) Orbán: nagyívű kezdeményezés Orbán Viktor szerint Európában példátlan nagyívű kezdeményezésnek számít a közös lista, ám ez egyelőre csak egy kétmon- datos javaslat volt a Medgyessy-beszédben. A Fidesz-elnök az Indexnek azt mondta, meg kell várni, hogy kidolgozott formában is nyilvánosságra kerüljön, mire gondolt a miniszterelnök. A 250 fős parlament már egy régi elgondolás, Orbán szerint az ország mérete is ezt a létszámot tenné reálissá. A közvetlen államfőválasztásra tett javaslatról az exkormányfő azt mondta, hogy ebben az ügyben még az alkotmányjogászok között is vita van, ezért nem kíván róla véleményt nyilvánítani. Orbán az [origo] tudósítójának úgy nyilatkozott, hogy Medgyessy mindhárom javaslatát érdemes megfontolni. „Élből nem szabad nemet mondani.” (o, i) Elképzelhető, hogy majd beidézik Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisztert is Két évet is várni kell Szaddám perére MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Bagdad/Fallúdzsa. Még legalább két évet kell várni Szaddám Húszéin volt iraki diktátor perére - mondta az előző rendszer bűncselekményeinek kivizsgálására alakuló iraki törvényszék egyik főszervezője. Szalem Csalabi a The Guardiannak azt nyilatkozta, hogy a testület legkorábban októberben vagy novemberben kezdhet hozzá az első esetekhez, és akkor is először a volt rezsim mögött álló Baasz-párt egykori vezető tisztviselőit idézik törvény elé. Csalabi szerint a bírák kiválasztása és megfelelő átvilágítása, a bíróságok és a biztonságosan őrizhető börtönök előkészítése mind késedelmet okoz. „Meg kell találni az egyensúlyt az irakiak zöme által követelt gyors bosszú és a vádlottak jogait figyelembe vevő, nemzetközi normáknak megfelelő igazságszolgáltatási modell megteremtése között.” Csalabi felfedte: az amerikaiak politikai okokból nyomást gyakorolnak rá annak érdekében, hogy a törvényszék minél szűkebb körre korlátozza a felelősségre vonást, elkerülendő a szunnita közösség további elidegem'tését. Szaddám Húszéin és egykori legbelső bizalmasi köre az iraki szunnita kisebbség tagja. Az iraki tisztviselő szerint az amerikaiak legfeljebb 30-50 pert akarnak, ő azonban inkább 300-at tud elképzelni. Szaddám perében az ügyészek várhatóan mintegy tucatnyi vádpontot határoznak meg, köztük a kurdok ellen a 80-as évek végén indított hadjáratot, az 1991-es felkelés eltiprását, etnikai tisztogatást és a suták üldözését - írta a The Guardian. A lap szerint volt nyugati kormánytisztviselőket is beidézhetnek, kérdőre vonva őket a volt iraki rezsimnek az 1991-es első öbölháború előtt nyújtott támogatás ügyében. A The Guardian szerint elképzelhető, hogy idézést kap Donald Rumsfeld jelenlegi amerikai védelmi miniszter is, aki 1983- ban és 1984-ben is meglátogatta Szaddám Huszeint. Megtiltotta az iraki rendőrség és hadsereg elleni támadásokat a Fallúdzsában harcoló iraki ellenállóknak tegnap a gerillákat összefogó helyi szervezet. A Fallúdzsai Mudzsahedek nevű szervezet a városban terjesztett röpcédulákon közölte: az ellenállók „újabb parancsig teljesen beszüntetik” az iraki rendőrség és hadsereg elleni támadásaikat. A szervezet egyúttal tagadta, hogy fegyvereseinek köze lett volna a fallúdzsai rendőrőrs körüli hét végi harcokhoz. Szombaton egy fegyveres csoport támadást intézett az újonnan alakuló iraki rendőrség itteni őrse és a polgári védelmi hadtest főhadiszállása ellen. Huszonhárom ember vesztette életét az ismeretlen fegyveresek rajtaütéseiben. A Bagdadtól ötven kilométernyire nyugatra, az úgynevezett szunnita háromszögben fekvő város az amerikai vezetésű megszálló erőkkel szembeni ellenállás egyik központja, ahol gyakoriak a támadások az amerikaiak és más külföldiek, valamint a velük együttműködő irakiak - különösen az új rendőrség tagjai - ellen. Két amerikai állampolgár meghalt, nyolc személy megsebesült Irakban az elmúlt huszonnégy órában különböző harci cselekményekben. Egy amerikai katonát Bagdad központjában ölt meg egy robbanás tegnap délelőtt. Egy katonai konvoj mellett robbant a pokolgép, amely egy másik katonát megsebesített. Harci cselekményekben az iraki hadművelet tavaly márciusi kezdete óta 374 amerikai katona halt meg. Vasárnap késő este négy amerikait - egy közelebbről meg nem határozott vallási csoport tagjait - támadás ért a fővárostól mintegy húsz kilométerre, miközben taxival Bagdadba tartottak. Egyikük a támadásban meghalt, a másik három megsebesült. Az amerikaiak szabadon engedték Szaadun Hammadit, aki Szaddám elnöksége idején a parlament elnöke volt. Ezt tegnap jelentették be Bagdadban. A 74 éves politikust állítólag még szombaton engedték el. Hammadi elmondta: az iraki erők és az amerikaiak jól bántak vele. Kilenc hónapot töltött fogságban, három különböző börtönben. Veszélyben volt a foci-vb is Tokió. Csak most derült ki: az al-Kaida terrorszervezet arra készült, hogy merényletet hajtson végre a 2002-es labdarúgó-világbajnokság idején Japánban. Az akció azon hiúsult meg, hogy a végrehajtásához szükséges kiteijedt ügynökhálózat nem volt tökéletesen kiépítve a szigetországban. Minderről azután adtak hírt tokiói források, hogy vallott Hálid Sejk Mohamed, akit az al- Kaidát irányító bin Laden jobbkezeként tartottak nyúlván, s akit az amerikaiak pakisztáni segítséggel Ravalpindiben még tavaly márciusban fogtak el. Mohamed lelkén sok ezer ember halála szárad. Úgy tudni, hogy ő tervelte ki és szervezte is meg a 2001. szeptember 11-i merényleteket. (MTI) Autonómiatervezet A parlament elé kerül Bukarest. A Székely Nemzeti Tanács a jövő hét elején teijeszti a román parlament elé a Székelyföld autonómia-statútumát, az okmányt ugyanakkor elküldik az Európai Uniónak is. Az autonómiatörekvéseket támogató polgári szervezetek eközben megnevezték jelöltjeiket is, akiket az RMDSZ ellenében indítanának az idei romániai helyhatósági választásokon. Ha a parlament jóváhagyja a statútumot, a mintegy 700 ezer lelkes, több mint 500 falubein élő székely- ség titkos, általános, közveden és szabad választások révén létrehozná az önkormányzati tanácsot, bizottságot, majd megválasztaná Székelyföld elnökét. A területi autonómia kivívása a régióban élő közösség számára többek között a közigazgatás, az intézményépítés, a nyelvhasználat terén biztosítana jogosítványokat ugyanúgy, ahogyan ez az EU államaiban élő autonóm közösségek számára történik. A statútumban foglaltak szerint a nemzetiségi összetételt a régió területén nem lehetne megváltoztatni, számszerűségében csökkenteni. A Székelyföld autonómiatörekvéseinek támogatásában a Székely Nemzeti Tanács partnerekre talált az erdélyi magyar polgári szervezetekben és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban is. (HÍR TV) Szerb kormányalakítás Brüsszeli aggodalmak Brüsszel. Nagyon aggasztónak nevezte tegnap Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azokat a terveket, amelyek szerint a szerbiai választásokon győztes pártok Szlobodan Milosevics volt elnök szocialistáinak a támogatásával alakítanának kormányt. „Véleményünk szerint ez a döntés nem a helyes irányba mutat. Élénk figyelemmel kísérjük a további fejleményeket” - fogalmazott az EU Politikai és Biztonságpolitikai Bizottsága (PSC) és az Észak-atlanti Tanács (NAC) együttes ülése után. Solana szerint egy ilyen megállapodás nem tenne jót a nemzetközi közösség és Szerbia-Monte- negró közötti gazdasági és politikai kapcsolatoknak, továbbá sok nehézséget okozhat a későbbiekben. „Szeretnénk, ha Szerbia-Monte- negrónak olyan kormánya lenne, amely ugyanazokat az értékeket vallja és ugyanabba az irányba halad, mint az eddigi vezetés, vagyis folytatja a reformokat és az Európai Unióhoz való közeledést” - hangsúlyozta Solana. (MTI) Palesztin kantonok? Választerv Saronnak Jeruzsálem. A Gázai övezet zsidó telepeinek felszámolására Ariel Sáron által bejelentett terv alternatív változatához próbál támogatókat keresni Avigdor Lieberman izraeli szállítási miniszter. Lieberman, aki az ultranacionalistának tartott Nemzeti Egységpárt képviselője, a 17 zsidó telep felszámolását bejelentő kormányfői elképzelésekkel szemben azt szorgalmazza, hogy a palesztinokat négy körzetben, kantonban telepítsék le. Erről levelet is küldött tíz minisztertársának. Megfigyelők kevés esélyt adnak Lieberman tervének. (MTI) „A gyengeségek elismerése csak akkor hiba, ha nem tudjuk, merre menjünk” (Képarchívum)
