Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-16 / 38. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 16. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 5 TALLÓZÓ THE SUNDAYTIMES A kormánnyal súlyos konfliktusba keveredett BBC feldarabolását és szerkesztői függetlenségének csorbítását helyezi kilátásba egy kormányzati átalakítási terv. A brit lapban idézett kormánytisztviselők szerint a jelenleg egységes köz- szolgálati tévé- és rádiótársaságot különálló angol, walesi, skót és észak-írországi egységekre bontanák. Ezzel gyakorlatilag megszűnne a több mint 80 éves BBC egységes nemzeti intézményi mivolta. Emellett kivennék a BBC kormányzótanácsának kezéből a társaság által közölt információk pártatlanságának és pontosságának ellenőrzését, és azt a nemrégiben létrehozott, elvileg független, sokak szerint azonban a kormányhoz túlságosan közel álló médiafelügyeletre, az Of- comra ruháznák át. A világ első számú közszolgálati tévé- és rádiótársaságának tartott BBC a hetekben éli legnagyobb válságát. A cég elnöke és vezér- igazgatója lemondott, miután a Kelly-öngyilkosság körülményeit vizsgáló, Lord Hutton felsőházi lordbíró vezette bizottság gyakorlatilag minden felelősséget a BBC-re hárított, súlyosan elmarasztalva annak szerkesztési eljárásrendjét és kormányzótanácsát is. BERLINER ZEITUNG Még e hónapban német-magyar kormánybizottság kezd el kutatni az egykori keletnémet állampárt és tömegszervezetek eltűnt pénzei után. Az államtitkárok vezette bizottság a Magyar Nemzeti Bank és a korábbi külkereskedelmi bank aktáit fogja kiértékelni. A pártvagyo- nokkal foglalkozó német független bizottság már huzamosabb ideje hangoztatja, hogy a rendszerváltás idején a keletnémet pártvagyonból milliós nagyságrendben került át pénz magyar bankokhoz. Később ezeket állítólag átutalták Spanyolországba, Luxemburgba, Liechtensteinbe és Svájcba. A magyar jegybank nem tagadta, hogy voltak „gyanús pénzmozgások” az NDK-s számlákon. Az ősszel Medgyessy Péter magyar és Gerhard Schröder német kormányfő közös bizottság létrehozásában állapodott meg, miután Németországból bírálatok hangzottak el, hogy Magyarország nem nyújt támogatást a milliók felkutatásához. WELT AM SONNTAG Bajorország azt szeremé, ha a jelenlegi Európai Unió és a májusban csatlakozó országok közötti határokon 2011-ig fennmaradna az ellenőrzés jelenlegi rendje - írta a lap Günther Beckstein bajor belügyminisztert idézve, aki szerint még nem adottak a feltételek ahhoz, hogy a belső határokon megszűnjön a határrendészeti ellenőrzés. A csatlakozó országok az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek az európai határőrizeti normák megteremtésére, s el is értek jelentős haladást, de ez még messze nem elegendő, még nem biztosított az Európai Unió jövendő külső határainak hézagmentes védelme, mondta Beckstein. Május 1-jén a nyolc közép- és kelet-európai ország határa- i válnak az EU külső határaivá. Nagyapátok a hetvenes években itt avatta fel az Úttörők terét, most meg áldását kérte a polgárok Pioneer szabadidőparkjára (Lehoczki István karikatúrája) A kérdés nem az, miként szavazzunk, hanem, hogy akarjuk-e ezt a népszavazást A nép hatalma Népszavazás előtt áll az ország. Állítólagos célja, hogy a nép közvetlenül szavazzon bizalmatlanságot a kormánynak. Nem ez az első hasonló kísérlet Szlovákiában, de aligha alaptalan az a feltételezés, hogy a mostani próbálkozást a kaliforniai rendkívüli kormányzóválasztás is inspirálta. OLLÓS LÁSZLÓ Ámde Szlovákia politikai rendszere eltér az USA egyik legjelentősebb tagállamáétól, és ebből fontos következmények származnak. Mindenekelőtt Szlovákia nem elnöki rendszerű állam, hanem a parlamenti demokrácia. Elnöki rendszerekben az elnök egyben kormányfő is, sőt mi több, ő nevezi ki a kormány tagjait. Ezért személye közvetlen választása révén kormányt is választ a nép, az nem a parlamenti többség függvénye. Az elnök, illetve a kormányzó népszavazással történő visszahívása így csak a végrehajtó hatalom, a kormány visszahívását jelenti. Ám esetünkben a népszavazás nem pusztán a kormány mandátumának lerövidítésére irányul, hanem a parlamentére, hiszen nálunk a kormány a parlamentből ered. Ez pedig a kaliforniai esetnél sokkal súlyosabb alkotmányos problémákat vet fel. Parlamentáris rendszerekben ugyanis a törvényhozó hatalom, a parlament, a népképviselet legjelentősebb szerve. A második hatalmi ág tagjait a parlament választja, tehát a végrehajtó hatalom, azaz a kormány minisztereit, sőt Szlovákiában az alkotmánybíróság bíráit, azaz a harmadik hatalmi ág legjelentősebb képviselőit is. A mostani népszavazás tehát nemcsak a kormány mandátumát csökkentené a felére, hanem mindenekelőtt a parlamentét. Ez pedig az ország politikai rendszerének egy alapkérdését veti fel, nevezetesen, hogy képviseleti demokrácia-e a szlovákiai, avagy közvetlen demokrácia. Ha ugyanis a népképviselet legfőbb szervének mandátumát bármikor megvonhatja a nép, amikor többségének éppen nem tetszik valamely döntése, akkor aligha beszélhetünk képviseleti demokráciáról. Abban ugyanis a népképviselet szervének pontosan meghatározott megbízatási időszaka - nálunk ez tudvalevőleg négy év - mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy döntéshozatala során közvetlenül ne függjön a pillanatnyi néphangulattól. Ugyanakkor megbízatási időszaka lejártával persze számot kell adnia választóinak. Ha mindig a pillanatnyi többségi elváráshoz, hangulathoz kellene igazodnia, akkor egyetlen olyan döntést sem hozhatna, amelynek eredménye néhány hónapnál hosz- szabb idő alatt jelenik meg. Ám így egy modem állam nyilvánvalóan irányíthatatlanná válna. Hiszen nyomban megszűntethető volna bármelyik parlament mandátuma, amint a parlamenti többség népszerűsége ötven százalék alá esik. Az ilyen népszerűségcsökkenés pedig szinte mindenkit elér. S persze a parlamenttel együtt bukna a kormány, és megkérdőjeleződne minden olyan intézmény vezetőjének posztja is, akit a kormány nevezett ki illetve a parlament többségi szavazással ültetett a helyére. Sőt, ha jobban belegondolunk, a nép ilyen joga nyilvánvalóan felvemé azt a feltételezést is, hogy az alkotmánybírák megbízatási időszaka szintén lerövidíthető népszavazással, ha éppen a pillanatnyi többségnek nem tetsző ítéletet hoznak, ha ez megcselekedhető a parlamenttel és a kormánnyal. És persze minden kételyen felül állna, hogy a köztársasági elnök mandátumát tetszése szerint rövidítheti le a nép többségeKövetkezésképpen a mostani népszavazás kapcsán nem pusztán arról döntünk, hogy megbuktatjuk- e ezt a kormányt vagy sem, hanem hogy képviseleti demokráciát akarunk-e, avagy közvetlen demokráciát. Ha az elsőt választjuk, akkor időlegesen ki kell bírnunk, ha éppen nem a kedvünkre tesznek, és a soron következő rendes választásokon dönthetünk. Cserébe van kormányzati stabilitás, és létezhet több éves parlamenti és kormányzati stratégia. Ha a másodikat, akkor a választópolgárok pillanatnyi többsége dönthet minden fontos kérdésről pillanatnyi véleménye és persze hangulatai szerint. Gondoljunk csak bele, melyikben rejtőzik nagyobb veszély! Ezen mit sem változtat az az álláspont, hogy ez a népszavazás többek véleménye szerint nem ügydöntő, azaz a parlamentnek nem kötelessége eljárnia annak eredménye alapján, tehát nem kell kiírnia az előrehozott választásokat. Ámde ha sikerrel járna a népszavazás, akkor a mainál sokkal nehezebb helyzetben kellene döntenie a parlamentnek és az alkotmánybíróságnak. Hiszen akkor nyilvánvalóvá válna a népakarat. A nép pedig a közvetlen demokráciát is akarhatja, amint például az antik Görögországban, vagy a nagy francia forradalom jakobinus szakaszának kezdetén. De közben tudnia kell, hogy mindegyik politikus minden pillanatban attól függ, hogy a választók több mint fele támogatja-e, akkor teljes erejét arra fogja összpontosítani, hogy bármely eszközzel fenntartsa támogatottságát, valamint, hogy minden olyan versenytársával végezzen, aki nálánál népszerűbbé válhat. És amint a történelem megmutatta, ilyenkor a politika alapelemeivé válik a demagógia, a versenytársak elüldözése, sőt akár a terror keményebb eszközei. És persze azokat sem kímélve, akik a rendszert életre hívták. A népszavazásnak persze megvan a szerepe a képviseleti demokráciában is. Ám az még a népszavazást leggyakrabban alkalmazó Svájcban sem a parlament, a kormány, illetve a többi állami intézmény állandó változtatásának, hanem döntései korrekciójának és alkotmányos jelentőségű kérdések eldöntésének eszköze. Ha tehát a mostani népszavazás előrehozott választásokhoz vezetne, akkor annak győzteseit meg lehetne bukatni egy újabb népszavazás révén ismét előrehozott választásokkal, amint népszerűségük ötven százalék alá esik. Majd az újabb győztesek megbuktatása következhetne, és így tovább. A köztársasági elnökök sorozatos leváltásáról nem is beszélve. A kérdés tehát nem elsősorban az, hogy miként szavazunk, hanem, hogy akaijuk-e ezt a népszavazást. A szerző politológus Az előrehozott választás győztesei is megbuktathatok lennének. KOMMENTÁR Státusrosszban a státusjó • SZILVÁSSY JÓZSEF Rossz jelzéseket küldött Szlovákia és Magyarország csaknem három éven át Európába a státusügy kapcsán. Budapesten úgy hagyták jóvá a jogszabályt, hogy előzőleg érdemben alig konzultáltak azokkal a szomszédos országokkal, amelyeknek a magyar nemzetiségű állampolgárait kedvezményekben kívánták részesíteni. Pozsony pedig szinte a végletekig gáncsoskodott, s akkor adta be bizonyos mértékig a derekát, amikor már teljesen magára maradt kicsinyességében. Végül csak bejegyezték az anyaországi oktatási támogatások fogadására és elosztására hivatott Pázmány Péter Alapítvány módosított alapszabályát, s ezzel életbe lépett a magyar-szlovák kormányközi egyezség is. Tény, hogy az eredeti státustörvény sokkal több kedvezményt nyújtott volna az érintett magyar nemzeti közösségeknek. Mégsem helyénvaló az állítólag teljesen megcsonkított jogszabály felett siránkozni. Vannak ugyanis jó elemei még a legutolsóként megkötött alkunak is. Máshol alanyi jogon a magyar iskolába járó gyermekek szülei kapnak évente húszezer forintnyi támogatást, amely Kárpátalja, Erdély, s a Vajdaság szegényeinek nem kevés pénz. Akár csak nálunk a bodrogközi, a gömöri vagy régióbeli munkanélkülinek a háromezer koronányi egyszeri támogatás. Különösen tanévkezdéskor, pillanatok alatt elköltenék ezt a pénzt. Szlovákiában azonban az említett dokumentum alapján - az egyetemistákat kivéve - egyének nem kaphatnak ilyen támogatást, csupán iskolai vagy más közösségek. Méghozzá pályázatok alapján. Tekintélyes summa gyűlhet így össze. Több szempontból is fontos, hogy ilyen körülmények között miként sáfárkodnak majd ezekkel az anyagi forrásokkal. Lehet ezekből könyvtárakat, informatikai rendszereket gyarapítani, fontos segédkönyveket vásárolni, a nemzeti azonosságtudatot erősítő programokat, továbbképző tanfolyamokat szervezni. Kellő összefogással még iskolabuszok költségeit is téríteni. Ebben a pénzínséges világban korszerűen felszerelt, színvonalas oktatást kínáló magyar tannyelvű iskolákat építem, ahova egyre több szülő Íratja be gyermekét, mert nyilvánvaló lesz, hogy itt szerezhet olyan tudást és erkölcsi tartást, amely boldogulásához, továbbtanulásához kiváló alapokat teremt. A szülői közösségek pedig ezután saját bevételeikből az eddiginél sokkal nagyobb összeggel támogathatják a rászoruló gyermekeket. Nem sopánkodni kell tehát, hanem cselekedni. És kreatívan gondolkodni, hogy az anyaországi támogatások révén is sokkal többen legyenek a kiművelt magyar emberfők országunkban. Más kor, más üvöltés TÓTH MIHÁLY Akkoriban nagyon ki tudott hozni a sodromból, ha Amerikát járt pártbelijeim magukat padlizsánszínűre hergelve tartottak élménybeszámolót. Derekasan üvöltöttek, miért nincs az nálunk még mindig úgy, mint az Egyesült Államokban. Minek a nagy sietség, gondoltam akkor én. Volt pártbelijeim azóta lehiggadtak. Mire volt jó akkor az a nagy türelmetlenség, gondolják most ők. Az USA elnökének népszerűségvesztéséről szóló híreket tanulmányozva naponta kérdem: miért van az, hogy meg se próbálkoztunk az állami főhatalom megtartását-leváltását eredményező amerikai gyakorlat meghonosításával. Soha meg se próbálkoztunk vele, noha a politikai osztály tagjai közül számosán éreznek erős késztetést arra, hogy transzparensükre minél rikítóbb festékkel rápingálják a Példaképünk az USA! jelszót. Esetleg ugyanarra a vászoncsíkra, amelyről 14 év alatt a záporok lemosták, hogy Példaképünk a Szovjetunió! Tanult politológusok megnyugtatására: az amerikai példa általam elképzelt meghonosításán nem azt értem, hogy az egy- pártrendszer utáni sokpártrendszerből legfelsőbb rendelettel kétpártrendszert kellene csinálni. Csak arra utaltam, hogy politikai rendszerünkben úgy következtek be változások, hogy a lényeg ugyanaz maradt. Az ifjabb Bush vezette USA most háborúban áll. Eközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az elnök elveszíti a választásokat. Ugyanez másként fogalmazva: az amerikai demokrácia olyan erős alapokra épült, hogy a lakosságnak még háborús viszonyok között is van lehetősége jobbik alternatíva keresésére. Próbáljuk elképzelni, mi történne egy Bécstől keletre és délre fekvő országban, ha az történetesen éppen hadban áll egy másik országgal. Rágondolni se jó. Felfüggesztenék az alkotmányt, vele a szólásszabadságot,'nemzetmentővé nyilvánítanák az ország erős emberét, körbe hordott véres karddal fognának be minden tiltakozásra nyíló szájat. Ilyen viszonyok között nincs mód nagy tévedések viszonylag rövid időn belüli korrigálására. Ciklusról ciklusra átöröklődnek ugyanazok a problémák. Akkor is, ha ellentétes irányzatok közötti váltásra kerül sor. Dzurinda ugyanazokat a problémákat nem tudja megoldani, amelyek megoldására Meciar se volt képes. Változások voltak, de a lényeg ugyanaz maradt. Két tényezőnek köszönheti az USA, hogy viszonylag rövid idő alatt képes a legfőbb vezető által elkövetett nagy melléfogások korrigálására. Alkotmánya lehetetlenné teszi bármelyik hatalmi ág túlsúlyba jutását. A másik meghatározó tényező, hogy a választópolgárok négyévenként nem csordaszellem által sugallva foglalnak állást, hanem valós érdekeik ismeretében. Részleteiben nem egészen tudjuk, hogy az Újvilágban ezt hogy csinálják, de tény, hogy gyakorlatuk eddig még mindig javára vált az országnak.
