Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-16 / 38. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 16. SZÍNHÁZ THÁLIA SZÍNHÁZ: Cirkuszi álom (vendégjáték Nagykaposon) 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Nagy hal (am.) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Unalom Brünnben (cseh) 15, 20 AU PARK - PALACE: Nagy hal (am.) 16.20, 19, 21.40 Unalom Brünnben (cseh) 14.10, 16.30, 18.50, 21.10 Túl közeli rokon (am.) 15,17.30,19.50,22.10 A Gyűrűk Ura -A király visszatér (am.-új-zél.) 15.40,16.40,19.30,20.30 Zelary (cseh) 15.20,18.20, 21.20 Nyűt seb (am.-auszt.) 20.20 Kegyeden bánásmód (am.) 16, 18.30, 20.40 Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 17, 19.20, 21.30 Mona Lisa mosolya (am.) 14.20, 16.50, 19.10, 21.50 A szemközti ablak (ol.) 14.50, 17.10, 19.40, 22 PÓLUS - METROPOLIS: Nagy hal (am.) 14.45, 17.10, 18, 19.35 Túl közeli rokon (am.) 17.50, 20.05 Unalom Brünnben (cseh) 14.35,16.55,19, 21.05 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új- zél.) 16,19.45 Zelary (cseh) 17.10, 20 A szemközti ablak (ol.) 15 Mona Lisa mosolya (am.) 15.50,20.30 TATRA: Bolondos dallamok: Újra bevetésen (am.) 17 Frida (am.-kan.) 19 CAPITOL: Nagy hal (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Túl közeli rokon (am.) 16,18.15, 20.30 ■■■■■■■■I DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ-PANORÁMA: Válás francia módra (am.-fr.) 16.30,19 PLAZA: Az Amazonas kincse (am.) 17.15, 19.15 Apám beájulna (magyar) 16.30,20.30 Felül semmi (ang.) 15.15,17.30,19.30 Jószomszédi iszony (am.) 18.30 Mackótestvér (am.) 13.45,15.45, 17.30 Magyar vándor (magy.) 13,15,17.15,19.30 Mona Lisa mosolya (am.) 19.45 Pán Péter (am.) 15.30,17.45, 20 Pofa be! (ff.) 14.15,16.15,18.15,20.15 Snowboarder (ff.-sv.) 16, 20.30 Német film nyerte a Berlinale fődíját Otthon marad a Medve MTI-TUDÓSÍTÁS Berlin. Áz ismét feljövőben lévő német film sikerét hozta az 54. berlini filmfesztivál: a török származású német rendező, Fatih Akin Gegen die Wand (A fallal szembe) című filmje nyerte a fődíjat, az Arany Medvét. Akin egy hamburgi török nő történetét meséli el, áld látszatházasságra lép, hogy elmenekülhessen a konzervatív szülői házból. Akin a második generációs, Németországban élő törökök problémáit is beleszőtte filmjébe, amelyet a közönség is nagyon szeretett. Német film utoljára 1986-ban kapott nagydijat Berlinben: Reinhard Hauff Stammheim című filmje érdemelte ki a legfőbb elismerést. A legjobb női alakításért járó Ezüst Medvét megosztva kapta a dél-afrikai Charlize Theron és a kolumbiai Catalina Sandino Moreno. Az Oscar-díjra is jelölt Theron a Szörnyeteg (Monster) című amerikai filmben sorozatgyilkos prostituáltat alakít, míg kolumbiai kolléganője Joshua Marston filmjében (Maria, Llena eres de gracia) a kábítószer-kereskedelem révén próbálja magának kicsikarni a boldogságot. A legjobb férfialakítást a zsűri szerint az uruguay-i Daniel Hendler nyújtotta (El Ábrázó Par- tido). A film egy fiatal argentin és Izraelbe kivándorolt édesapja fájdalmas találkozását meséli el. A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét a koreai Kim Ki Duk (A szamaritánus) vihette haza. A svéd Björn Runge filmjének Om Jag Vaender mig om (Hajnali szürkület) színészegyüttese nyerte el a kiemelkedő művészi teljesítménynek járó Ezüst Medvét. A mű a legjobb európai filmnek járó, Marlene Dietrich emlékét idéző kitüntetést (A kék angyal) is megkapta. Fatih Akin az Arany Medvével (AP-felvétel) Benedek István Gábor kétnyelvű kötetének bemutatója a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Sokszínű Komlósi tóra Benedek István Gábor (balról), István Anna, a békéscsabai Szlovák Kultúra Háza igazgatója és Karol Wlachovsky (Somogyi Tibor felvételei) Rendhagyó módon nem kiállítás-megnyitóra, hanem könyvbemutatóra invitálta a közönséget csütörtökön a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Benedek István Gábor Komósi tóra című könyvének bemutatóját, melynek társszervezője a Zsidó Kultúra Múzeuma és a békéscsabai Szlovák Kultúra Háza volt, a múzeum székházában, a pozsonyi Brámer-kúria galériájában tartották. MISLAY EDIT Rendhagyó kivitelezésű maga a kötet is, hiszen Benedek István Gábor könyvét nem lehet „rosszul” kézbe venni: „elölről” és „hátulról” egyaránt olvasható. De hogy ne csi- gázzuk tovább a kedélyeket és felfedjük a titkot: a két címlap annak köszönhető, hogy a Komlósi tóra egy kötetben, két nyelven - magyarul és szlovákul látott napvilágot a közelmúltban a Tevan Kiadó gondozásában. A könyv Magyarországon már négy kiadást ért meg, és lefordították angol, német, francia és portugál nyelvre is. A mostani kétnyelvű kiadáshoz Lubomíra Fuller- ová készítette el a szlovák fordítást. Benedek István Gábor gyermekkorát Tótkomlóson töltötte (azon a Tótkomlóson, amely a legerőteljesebben Závada Pál nagy sikerű regénye, a Jadviga párnája révén „vonult be” a magyar irodalomba), és a szlovákok, zsidók, magyarok lakta kisváros multinacionális kultúrája meghatározó élményévé vált. Ezt a hajdani sokszínű környezetet, annak jellegzetes alakjait szerette volna megmenteni a feledéstől a Komlósi tóra lapjain. Mert ahogy azt Pavol Mesfan, a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának igazgatója megjegyezte: „Nekünk már csak arra van lehetőségünk, hogy megörökítsünk valamit az ottani zsidóság eltűnő világából.” Benedek István Gábor, aki elsősorban gazdasági témájú publicisztikát ír, talán nem ismeretlen a szlovák olvasók előtt sem, elsősorban a bemutatón a könyvet méltató Karol Wlachovskynak köszönhetően. Ö volt az, aki 1998-ban „felfedezte” a szlovák olvasók számára, és írását beválogatta a Revue sve- tovej literatúry folyóiratba. Wlachovsky jellemzése szerint Benedek István Gábor kívül áll a mai magyar irodalom fő áramlatát alkotó posztmodern sodrásán, prózája a közép-európai irodalom jegyeit viseli magán, és egyfajta irodalmi rokonságot mutat Bohumil Hrabal prózájával is. A könyv műfaját Wlachovsky beszélyként határozta meg, ez a cseheknél a „poví- dánf, a lengyeleknél a „gavenda”. Benedek István Gábor könyve a szlovák olvasók számára nem csupán azáltal lehet érdekes, hogy a tótkomlósi szovákság történelméhez, életéhez szolgáltat adalékokat, hanem azáltal is, hogy módosítja a régebbi szlovák irodalmi művek egysíkú zsidó-képét. Benedek István Gábor a könyve kapcsán úgy fogalmazott, hogy a Komlósi tórával megelőzte a korát, mert egy európai uniós könyvet írt. Igaz, amikor a könyvet írta, erről még fogalma sem volt. S bár az a ISTVÁN GÁBOR BENEDEK KOMLÓSSKA TÓRA Tótkomlós, amelyet a kötet lapjain megörökített, már soha nem lesz valóság, meggyőződése, hogy a világnak ilyennek kellene lennie: sokszínűnek, amely gazdagítja az életünket. Csupán annyi kell hozzá, hogy merjük elhinni: a nyelvi sokrétűséget sajátunkká tudjuk tenni. De csak akkor, ha komoly érdeklődés él az emberekben egymás iránt: más kultúrák, más nyelvek iránt. „Ebbe a könyvbe menekültem - mondta Benedek István Gábor -, a kanti örök békét hívtam magamnak segítségül, hátha meglátja valaki, hogy, így kellene élni.” Benedek István Gábor könyvének üzenete egy régi alapigazság: tudnunk kell, honnan jövünk, kik vagyunk, és emellett fogadjuk el azt, hogy mások pedig máshonnan jönnek. Azáltal, hogy másokkal együtt élünk, más kultúrákat, nyelveket ismerünk meg, mi magunk is gazdagodunk. Természetesen anélkül, hogy saját magunkat, identitásunkat feladnánk. Hol is hangozhattak volna ezek a szavak ismerősebben, mint Pozsonyban, a hajdani háromnyelvű, hármas kultúrájú városban? Nincs új a nap alatt, mondhatnánk, csupán vannak dolgok, amelyekről időnként elfeledkezünk. OTTHONUNK A NYELV Az új körzeti hivatalok szervezeti egységei SZABÓMIHÁLY GIZELLA Az Új Szó 2004. 1. 19-i számában már közöltük az új állam- igazgatási hivatalok általunk javasolt nevét. A cikkben egyúttal arra is utaltam, hogy a közeljövőben a belső szervezeti egységek megnevezésével is foglalkozom. A belügyminisztériumhoz tartozó körzeti hivatalokon, pontosabban - funkciójuk szerint - a körzeti közigazgatási hivatalokon belül a belügyminisztérium vonatkozó iránymutatása szerint (202-2003/0457) három odbor és egy úrvar működik majd, az előbbiek alárendelt szervezeti egysége pedig az oddelenie. Érdemes elidőznünk e szervezeti egységek magyar nevénél, mert az átszervezésről szóló írásokban újságíróink az odbor-1 rendszerint szakosztály-nak nevezik, holott a közmagyarban nincs ilyen jelentése. Az értelmező kéziszótár új kiadásában a szakosztály szóval kapcsolatban ezt olvashatjuk: „Egyesületben a szakterület egy-egy ágával foglalkozó osztály. A sportklub szakosztályai. I Vasút Posta A legmagasabb igazgatási egység”. A Magyar Nemzeti Szövegtár elektronikus anyagában is csak e két jelentésre van példa. A hivatalokon belül működő fő szervezeti egységeket ezért a magyarországi gyakorlatot követve hivatalosan nálunk is főosztálynak, alárendelt egységeit, az od- delenie-két pedig osztály-nak volna célszerű nevezni. Sajátos probléma az útvar magyar neve. A szlovákban e szó jelentése: ’szervezeti egység vagy annak része’, tehát bármilyen szervezeti egység megnevezhető vele. Magyar megfelelőjét keresve szótáraink sem nagyon igazítanak el bennünket, ui. egyetlen ajánlott szó (pl. alak, alakulat, forma, idom, képződmény) sem illik bele az adott kontextusba. Tapasztalatom szerint az útvar-t ebben az adott jelentésében rendszerint részleg-nek fordítják, ezzel viszont az a baj, hogy a közmagyarban részleg-ei cégeknek, vállalatoknak lehetnek. Az elmondottakat figyelembe véve azt javaslom, hogy a körzeti hivatalok útvar- nak nevezett szervezeti egységét hivatalosan csoport-nák nevezzük. Ez egyrészt megfelel a csoport egyik jelentésányalatának - ’nagyobb szervezeti egységnek, egy-egy egyetemi évfolyamnak stb. valamely szempontból elkülönülő része’ másrészt a magyarországi közigazgatási hivatalokon belül is léteznek csoportnak nevezett szervezeti egységek. Az egyes főosztályok és osztályok magyar nevének megállapításakor csak részben lehet támaszkodni a magyarországi példákra, ugyanis a szlovákiai körzeti hivatalok tevékenységét Magyarországon különböző intézmények végzik, illetve nem is találtam olyan főosztályt vagy osztályt, amelynek a megnevezése átvehető volna. A magyarországi megnevezések tehát csak szerkezeti mintaként használhatóak, egyébként a szlovák kifejezésnek tartalmilag megfelelő (ül. az adott szervezeti egység által végzett tevékenység jellegére utaló) magyar nevet kellett alkotni. A megmaradó régebbi szervezeti egységek nevét természetesen célszerű átvenni. A körzeti hivatalok szervezeti felépítése szerint (kiindulva a teljes szervezettségű hivatalból) az alábbi megnevezéseket javaslom használni: 1. Odbor vseobecnej vnútomej správy-általános igazgatási hatósági főosztály • oddelenie volebné -választási osztály • oddelenie správne - igazgatási osztály 2. Odbor zivnostenského podnikania - vállalkozói főosztály- oddelenie zivnostenskej registrácie - bejegyzési-nyilvántartási osztály- oddelenie zivnostenskej kontroly- ellenőrzési osztály 3. Odbor krízového riadenia - válsághelyzet-kezelési főosztály • oddelenie krízového plánovania a hospodárskej mobilizácie - válsághelyzet-tervezési és gazdaságmozgósítási osztály • oddelenie civilnej ochrany obyvatel’stva - polgári védelmi osztály 4. Útvar vnútomych vecí- belső ügyviteli csoport pracovisko obvodného úradu - a körzeti hivatal kkendeltsége www.gramma.sk
