Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-16 / 38. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 16. RÖVIDEN Nagy lépés a béke felé Nicosia/Athén/Ankara. A ciprusi, a görög és a török saj­tó nagy része szombaton üd­vözölte a ciprusi görög és tö­rök közösség képviselőinek New Yorkban született megál­lapodását, amely szerint feb­ruár 19-én Nicosiában felújít­ják a tárgyalásokat a sziget május elsejéig történő újra­egyesítéséről. A Cyprus Mail vezércikke Annan mesteri hú­zásáról szólva kiemelte: Papadopulosz és Denktas el­fogadta az ENSZ-főtitkár által rögzített menetrendet. E sze­rint ha március 29-ig nem jut­nak dűlőre, akkor Annan ma­ga dönthet a függőben lévő kérdésekről, és döntését ápri­lisban a ciprusiak elé tárja népszavazásra. (MTI) Meg akarják ölni Rushdie-t Teherán. Százezer dollár jutalmat helyezett kilátásba egy szélsőséges iráni szervezet annak, aki A sátáni versek szerzőjét, a brit Salman Rushdie-t megöli. A Muzul­mán világ mártírjainak ma- gasztalására alakult bizottság az interneten várja az önkén­tes jelentkezőket. Khomeini ajatollah, az Iszlám Köztársa­ság megalapítója 1989. febru­ár 14-én adta ki azt a fatvát, amellyel a hit meggyalázásá- nak bűnéért halálra ítélte Rushdie-t. A fatva melletti ki­állás 1997-ben szűnt meg Irán állami politikája lenni, azután, hogy a reformpárti Mohamed Hatami lett a köztársaság el­nöke. Irán akkor, bár a fatvát vissza nem vonta, leszögezte, hogy nem fogja végrehajtani a benne foglalt „ítéletet”. (MTI) Romano Prodi az Olajfa élén Róma. Nem jelölteti piagát az európai parlamenti válasz­tásokon Romano Prodi, az Eu­rópai Bizottság elnöke, de a volt olasz kormányfő a balkö­zép koalíció, az Olajfa kampá­nyának első embere lesz. Prodi, akinek EU-mandátuma október 31-én jár le, az újjá­születő Olajfa koalíció hét vé­gi választási gyűlésén vett részt Rómában, amelyen a balközép pártok meghirdették programjukat és jelszavaikat a júniusi európai parlamenti vá­lasztásokra. Az EB-elnök bí­rálta a jelenlegi olasz kabine­tet és Silvio Berlusconi kor­mányfőt, mondván, hogy az gazdasági fellendülést emle­get, miközben gyakorlatilag nulla növekedésről lehet csak beszélni Itáliában, amely az utóbbi években külpolitikával sem rendelkezett. (MTI) Az EB elnöke megerősítette az iraki háborút elítélő ál­láspontját is (Képarchívum) John Kerry szenátor újabb két államban győzött - a Fehér Ház közzétette George Bush elnök katonai aktáit Az egyik lógott, a másik pedig nőzött Washington. Hivatalosan még el sem kezdődött, máris durva és személyes­kedő az amerikai elnökvá­lasztási kampány. George Busht azzal vádolják, hogy ellógta a vietnami háborút, a legesélyesebb demokrata jelöltre, John Kerryre nő­ügyek miatt akarják ráhúz­ni a vizes lepedőt. ÖSSZEFOGLALÓ Újabb két helyszínen, Nevada államban és Washington DC-ben, a főváros körzetében diadalmasko­dott szombaton a massachusettsi Kerry szenátor a Demokrata Párt elnökjelöltségének elnyeréséért folyó amerikai előválasztások ke­retében. Kerryt most már magasan Bush elnök legesélyesebb demok­rata kihívójának tartják. Az eddigi­tizenhat előválasztásból tizenné­gyen ő diadalmaskodott. A szenzációhajhász Drudge Report internetes hírújság pénteki cikke szerint a szenátor 2001 tava­szától két éven át viszonyt folyta­tott egy fiatal gyakornoknővel, akit nemrég arra kért, hogy hagyja el az országot. A Drudge Report robban­totta ki annak idején a Monica Lewinsky-botrányt, vagyis szellőz­tette meg először, hogy Bili Clinton volt elnöknek viszonya volt egy fe­hér házi gyakomoknővel. Demok­rata párti források állítják: csupán újabb piszkos republikánus trükk- ről van szó, amelynek célja, hogy csökkentse Kerry esélyeit Bushsal szemben. A szenátor az állítólagos kapcsolatról kijelentette, hogy nincs mit mondania, emiatt nem fáj a feje. A Drudge Report mellett a National Enquirer című bulvárlap ugyancsak gátlástalan szoknyava­dászként ecseteli Kerryt. Tény: Kerry 1988-ban elvált első felesé­gétől, és 1995-ben vette el John Heinz szenátor dúsgazdag özve­gyét. Agglegényévei alatt több lát­ványos kapcsolata is volt. Az ellen­felek igyekeznek lerombolni a sze­nátorról mint vietnami hősről ki­alakított képet is. A lapokban meg­jelent az a régről előásott kép, ame­lyen Kerry évtizedekkel ezelőtt egy tüntetésen Jane Fonda filmcsillag közelében látható. Konzervatív kö­rökben ma sem bocsátották meg a színésznőnek fellépéseit a vietnami háború ellen, és még ma is Hanoi- Jane néven emlegetik. A Fehér Ház közzétette Bush el­nök katonai aktáit, hogy cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint Bush nem teljesítette kötelességét a texasi és alabamai Nemzeti Gár­dánál, miközben mások Vietnam­ban harcoltak. Busht már a 2000. évi elnökválasztási kampányban azzal gyanúsították, hogy a Nem­zeti Gárdánál hosszú hónapokon át kibújt szolgálati kötelezettségei­nek a teljesítése alól, most azon­ban egyúttal folyton szembeállít­ják Kerryvel, aki Vietnamban har­colt, és bátorságáért többször ki­tüntették. Bush 1968. május 27-től 1973. július 30-ig szolgált a texasi Nemzeti Gárda légi alakulatánál, amely lehetőséget nyújtott a viet­nami harctéri bevetés kikerülésé­re. A szolgálat a Nemzeti Gárdánál az alapkiképzéstől és a szakkikép­zéstől eltekintve hét végi katonás­kodást jelent. Bush 1972-ben há­rom hónapra áthelyezését kérte Texasból Alabamába, hogy bekap­csolódhasson a Bush-család egy barátjának szenátusi kampányába. William Tumipseed, a montgo- meryi bázis akkori parancsnoka nem emlékszik rá, s dokumentu­mok sem maradtak fenn róla, hogy George Bush repülő hadnagy szol­gálatra jelentkezett volna. A The New York Times meginterjúvolt 16 tisztet, akik a kérdéses időben a montgomeryi alakulatánál szol­gáltak, de egyik sem emlékezett az elnökre. A The Washington Post vi­szont talált egy olyan tisztet, aki vissza tudott emlékezni arra, hogy Bush hét végi szolgálatot teljesí­tett. A Fehér Ház korábban már közzétette az elnök kifizetési pa­pijait, illetve az alabamai támasz­pont rendelőjében készült fogásza­ti leletét. A republikánusok orszá­gos vezetősége szerint a média most biztosan azt állítja majd, hogy Bushnak csak a fogai voltak a támaszponton, a teste nem. A la­pok azonban az elnök hatvanas években gyorshajtásért kapott bír­ságainak és koccanásainak törté­netével jelentek meg. Néhány nap­pal a 2000-es elnökválasztás előtt azt írták meg, hogy Busht - aki negyvenéves kora előtt elismerten alkoholista volt - ittas vezetésért még őrizetbe is vették. A közvéle­mény akkor negatívan reagált a kampány hajrájára időzített lelep­lezésre, és a republikánus jelölt in­kább nyert, semmint vesztett volna az ügyön, (m, n, o) iß. George Bush hadnagy a hetvenes évek elején egy F-102-es va­dászgép pilótájaként John Kerryt a hatvanas években kitüntették egy kapitány életé­nek megmentéséért (TASR/EPA-felvételek) Meglátogathatják Szaddám Húszéin volt diktátort a vöröskereszt szakértői Egyre véresebbek a gerillaakciók MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Fallúdzsa/Genf. Tegnap is foly­tatódtak a szövetségesek elleni tá­madások Irakban, ahol rendkívül feszültté vált a helyzet az előző na­pi fallúdzsai mészárlás miatt. Fallúdzsában szombaton 23 sze­mély meghalt, miután fegyveresek reggel támadást intéztek egy rend­őrőrs és a polgári védelmi hadtest főhadiszállása ellen. Tíz rendőr és polgári védelmis, kilenc civil és négy támadó - köztük két libanoni - vesztette életét, egy ötödiket pe­dig foglyul ejtettek. A fallúdzsai kórház képviselője szerint viszont a halottak között 14 rendőr és három támadó van, a többi civil. A 35 se­besült többsége is rendőr, de van köztük két nő és egy gyermek is. Egy rendőr elmondása szerint, aki a támadás idején az őrsön tartóz­kodott, félszáz fegyveres nyomult be az épületbe, s szobáról szobára járva lövöldözött, kézigránátokat hajigáit. A támadók Allah akbar! (nagy az Isten) kiáltásokkal kisza­badítottak mintegy száz (más for­rások szerint több száz) foglyot. Azt egyelőre nem tudni, hogy van- nak-e köztük a megszállók elleni felkeléssel gyanúsítottak. Megfi­gyelők szerint az, hogy a támadók könnyen bejutottak a rendőrőrsre, felveti egyes iraki egységek felké­szültségének kérdését. Tegnap haj­nalban egy amerikai alakulat őri­zetbe vette Fallúdzsa polgármes­terét. Az eljárást nem indokolták. Egy városi tisztviselő szerint az amerikai katonák Bagdadból ér­keztek, és oda vitték magukkal a polgármestert. Engedélyt kapott a hadifogság­ban lévő Szaddám Húszéin volt ira­ki elnök meglátogatására az ameri­kai hatóságoktól a vöröskereszt. Jandarbijev-ügy: az amerikai titkosszolgálatok együttműködtek az oroszokkal? Putyint vádolják a csecsen szakadárok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A csecsen szakadárok szombaton az orosz különleges szolgálatokat vádolták volt elnö­kük, Zelimhan Jandarbijev katari meggyilkolásával, nem zárva ki, hogy az amerikaiak együttműköd­tek velük. „Ez az aljas terrorcselekmény az orosz különleges szolgálatok mun­kája, amelyek az NKVD és KGB ha­gyományait követve számolnak le a csecsen függetlenség legállhatato- sabb híveivel - állította Ahmed Zakajev, Aszlan Maszhadov szaka- dár csecsen elnök szóvivője közle­ményében. Jandarbijev egyik bizal­masa, Movladi Udugov a Kavkaz- Centr hírügynökségnek adott inter­jújában elképzelhetőnek tartotta, hogy az amerikai különleges szol­gálatok, együttműködtek az oro­szokkal a terrorcselekményben. Udugov emlékeztetett arra, hogy Jandarbijevet az ENSZ orosz­amerikai kérésre vette fel a nemzet­közi terroristákat számon tartó fe­ketelistájára (Sámil Bászájev szél­sőséges gerillavezérrel együtt), és rámutatott: Katar az USA teljes el­lenőrzése alatti zóna, ahol más tit­kosszolgálatok aligha tevékenyked­hetnek az amerikai szervek tudta nélkül. Jandarbijevet az autója aljá­ra erősített pokolgép robbanása se­bezte halálra pénteken, amikor ha­zafelé hajtott a dohai mecsetben tartott közös imáról. Kamaszfia sú­lyos sérülést szenvedett. Az orosz hírszerző szolgálat visszautasítot­ta, hogy köze lenne Jandarbijev meggyilkolásához, aki a csecsen gerillahad ideológusa, de főleg a nekik szánt arab pénzek gyűjtője volt. A moszkvai lapok két verziója szerint Jandarbijev vagy az orosz biztonsági szervek, vagy a gerilla­vezérek közötti pénzügyi viszály ál­dozata lehetett. A Kreml-hű csecsenföldi ügyészség vérbosszú­ra gyanakodott. A londoni emigrá­cióban élő Zakajev felidézte, hogy az orosz biztonsági szolgálatok az első függetlenségpárti csecsen el­nök, Dzsohar Dudajev 1996-os megölése után is vérboszszúról és pénzügyi vitákról szóló verziókat terjesztettek. Borisz Jelcin akkori orosz elnök azonban titokban ki­tüntette a sikeres különleges akció végrehajtóit, akik néhány évvel ké­sőbb nyilvánosan feltárták a Dudajev életét kioltó rakétacsapás részleteit. Zakajev azt jósolta, hogy Jandarbijev gyilkosai is kitüntetést kapnak Putyin elnöktől. Udugov pedig utalt rá: az amerikaiak nem­rég műholdas technikával segítet­ték az orosz csapatokat egy Dagesztánban lévő modzsahed csoport felderítésében. Garzon bíró: az al-Kaidának igazgató tanácsa van Iránban a terrorvezérkar MTI-HIR Barcelona. Az al-Kaida terrorhálózat újjászerveződött, és rendelkezik egy igazgató ta­náccsal, amely a jelzések szerint Iránban működik - jelentette ki tegnap megjelent interjújában Baltasar Garzon, a terrorista­ügyekre szakosodott spanyol vizs­gálóbíró. Szerinte az al-Kaida igazgató tanácsa bizonyos vonat­kozásokban kritikus álláspontot foglalt el a szervezet első embere­ként ismert Oszama bin Ladennel szemben. Az El Periodicónak a bí­ró azt mondta, hogy „egyeztetés zajlik, a célok Világos kijelölése megtörténik az al-Kaidában, de egy akció végrehajtásához nincs szükség parancskiadásra”. Garzon vizsgálóbíró munkájá­nak egyharmadát szenteli az isz­lám szélsőségeseknek. Tavaly szeptemberbern adott ki elfogatá­si parancsot bin Laden ellen, az al-Kaida egy spanyolországi sejtje ügyében folytatott nyomozás ke­retében. Maga a nyomozás 1995- ben kezdődött, és bin Laden neve 1996-ban vetődött fel. Ó már ak­kor figyelmeztette az amerikai ha­tóságokat az al-Kaida-vezérben testet öltő veszélyre, de az USA a 2001-es merényletekig nem mér­te fel a fenyegetés súlyát. Nem vesz részt az idei romániai választásokon Az EMNT az autonómiáról MTI-HÍR Kolozsvár. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nem vesz részt az idei romániai választáso­kon, de támogatja mindazokat a politikai erőket, amelyek felvállal­ják a közösség autonómiaigényé­nek képviseletét. Az EMNT Állan­dó Bizottsága szombaton tartott ülést Kolozsváron; közleményében az a többi erdélyi politikai szerve­zethez való viszonyát fogalmazza meg. Eszerint az EMNT a politikai erők mellett azokat a jelölteket is támogatja - lépjenek fel bármelyik szervezet színeiben is akik az er­délyi magyarság gondjainak intéz­ményes megoldását a belső önren­delkezés jogán alapuló autonómia létrehozásában látják. A testület üdvözölte a magyar többségű régi­ókban kialakult politikai pluraliz­must. Reméli, hogy a megbomlott szervezeti egység helyét az auto­nómia ügye körül kialakuló nem­zetiségi egység veszi át. Alapítványt hoznak létre Romá­niában a magyar kormány segít­ségével felállítandó Erdélyi Ma­gyar Televízió elindítására, műkö­désének biztosítására. Az RMDSZ sajtóirodájának tájékoztatása sze­rint az alapítvány Janovics Jenő (1872-1945) nevét viseli, aki az erdélyi magyar mozgóképgyártás jelentős formálója volt. Nyilatko­zatban üdvözölte a magyar kor­mány nemes szándékát az Erdélyi Történelmi Egyházak Elöljáró­inak Állandó Értekezlete. Az állás- foglalás ugyanakkor aggodalmá­nak ad hangot, hogy az új adóál­lomás anyagi támogatása nehogy a Duna Televízió költségveté­sének a rovására történjék.

Next

/
Thumbnails
Contents