Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-14 / 37. szám, szombat

ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 14. Családi kör 15 CSALÁDI TESZT Biztos, hogy újra őt választaná? A férj és a feleség külön- külön feleljen a 16 kérdés­s. re, igennel vagy nemmel. Az eredmények összeha­sonlításakor derül ki, hogy az Önök házassága bol­dog-e vagy... KUTAKODÓ 1. Tudja, hány év telt el pontosan az esküvőjük óta? igen nem 2. Kapott az utóbbi időben vala­mi apró ajándékot a partnerétől, holott se névnapja, se születésnap­ja nem volt? igen nem 3. Megbeszélik a problémáikat? igen nem 4. Telefonálnak egymásnak nap­közben, minden különösebb ok nélkül? igen nem 5. Ha társaságban a partnere nem a legjobb formáját hozza, a se­gítségére siet? igen nem 6. Olyankor is a pártját fogja, ha nincs igaza? igen nem 7. A súlyosabb problémákat szí­Szerelmi serkentők A szerelmi serkentőszerek használata nem újkeletű. Tab­letták helyett néhány olyan re­ceptet ajánlunk, amelyek könnyen elkészíthetők. ♦ 15 g fahéjat felforralni fél liter vízben, mézzel ízesítve háromszorra igyuk meg. ♦ Reggel, éhgyomorra kell elfogyasztani a 3 g porrá tört koríandert 1 kávéskanál méz­ben elkeverve. ♦ 5 g szegfűszeget leforrázni egy liter vízzel. Étkezés után egy kávéscsészényit inni be­lőle. ♦ Naponta 1-3 pohárral elfo­gyasztani a következő oldat­ból: 30 g tormát leforrázunk egy liter vízzel. ♦ 15 napon keresztül áztas­sunk egy liter borba 30 g fa­héjat, 30 g ginsenget és 30 g vaníliát. Alkalmanként egy kupicával igyunk belőle. ♦ 20 g mentát leforrázunk egy liter vízzel és ezt három adagra osztva meginni. vesebben beszéli meg a barátnőjé­vel (barátjával), mint a partneré­vel? igen nem 8. Tudja, hogy milyen könyvet olvas a pátja éppen most? igen nem 9. Tudja-e, müyen munkahelyi gondok gyötrik partnerét az utóbbi időben? igen nem 10. Szívesen töltene vele három hónapot a külvilágtól elzárva? igen nem 11. Elmenne nélküle egy hosszú utazásra? igen nem 12. Emlékszik, mikor vitáztak utoljára? igen nem 13. Arra emlékszik-e, hogyan bé- kültekki? igen nem 14. Túdja, milyen ingben ment el reggel a félje? Müyen ruhában a fe­lesége? igen nem 15. Előfordul, hogy kedve volna a partnerét megsimogatni, hozzá­bújni? igen nem 16. Másodszor is őt választaná? igen nem •kiele 1-igen 10 pont, nem Opont 2-igen 15 pont, nem Opont 3 - igen 5 pont, nem Opont 4-igen 10 pont, nem Opont 5 - igen 10 pont, nem Opont 6 - igen 20 pont, nem Opont 7-igen 0 pont, nem 20 pont 8-igen lOpont, nem Opont 9-igen 10 pont, nem Opont 10 - igen 10 pont, nem Opont 11 - igen 0 pont, nem 10 pont 12 - igen 0 pont, nem 20 pont 13 - igen 10 pont, nem Opont 14-igen 10 pont, nem Opont 15 - igen 30 pont, nem 0 pont 16 - igen 10 pont, nem 0 pont Ha a különbség 30-50 pont: az Önök házassága csak látszólag boldog, a valóságban hiányzik a harmónia és a megértés. Ha a különbség 30-10 pont: egyelőre nincs komolyabb vész, de a kapcsolatuk törékeny. Figyel­jenek jobban egymásra, problé­máikat osszák meg egymással. Ha nem így tesznek, válságba kerül a házasságuk. Ha a különbség 10 pontnál keve­sebb: Gratulálunk! Az Önök sze­mélyében két olyan ember talált egymásra, akik tökéletesen összeil- lenek, és akik vigyáznak arra, hogy boldogságukat senki, semmi se za­varja meg. (k) ÍRÓ OLVASÓK A nő... SÁMÁN LAURA ... nem vágyott másra, csak hogy szeressék. Őszintén, tisztán és kor­látok nélkül, végtelenül. Úgy sze­ressék, hogy semmi más ne számít­son. Mert ő is úgy szeretett. Azt akarta viszont érezni, amit ő is nyújt a férfinek. Közben tudta, hogy egy szóval, egy semmitmondó érintéssel is megelégedne. Igen, biztos, hogy most csak ez kell neki. Megértés, megértés, még akkor is, ha felfog­hatatlan, amit érez. Egy ölelés kell, mely az első és az utolsó is egyben. És örökké tart, bizonyosságot és megnyugvást nyújt. Semmi másra nem vágyott. Semmi különleges nem kellett neki, csak az, hogy sze­ressék úgy, ahogy ő akatja. Önző volt és fáradt. Nem gondolt a férfi­re, akit a legjobban szeret. Felfog- hatadan. Szered - mégis önző. De kiderült, hogy ez a bizonyos­ság jele. Biztos abban, hogy a férfi szered őt annyira, hogy visszauta­síthatja közeledését. Szerelmük mindent kibír. Mert ez a szerelem tiszta, a lelkűk mélyéről jön. 2. ... egyszer ígért valamit. Ez volt az egyetlen dolog, amit ígért. Nem tartotta be. Elfelejtet­te, hogy ott a lépcsőkön mit mondott a férfinek. Pedig vá­gyott, vágyakozott rá. Sok-sok szeretetre volt szüksége. Amióta emlékszik az életére, mindig ar­ra vágyott, hogy még többen sze­ressék. És ki tudná jobban sze­retni, mint egy gyermek. Egy a saját véréből. Mégis ígéretet tett. Megígérte azt, ami a legjobban fájt neki. Azután a férfi rádöbbentette arra, hogy nem tartotta be az ígéretét. Először rettenetes fájdalmat ér­zett, aztán ami még ennél is rosz- szabb: semmit. Üresség volt az agyában és a szívében is. Úgy érezte magát, mint a sivatag, ahol már kilencven éve nem esett az eső. De a magok ott vannak min­dig készenlétben, hogy ha egy­szer eljön az ideje, magukba szív­ják a nedvességet. A nő nem várta meg, hogy el­jöjjön az idő. Meg akarta mutat­ni, fáj neki, hogy nem tartotta meg a szavát. Be akarta bizonyí­tani, hogy bármit megtenne a fér­fi szerelméért. Megmutatta, hogy bármire ké­pes lenne érte. Bebizonyította, szeretné, ha vérük egyesülne. Vállalná, hogy egyesült a vérük. Vállalna egy új életet. Pár nap múlva kiderült, ahogy a sivatagi magoknak, úgy még en­nek sem jött el az ideje. 3. ... végtelenül boldog volt. De na­gyon fürcsa boldogság volt ez. Örült, szinte szárnyalt, nem érde­kelték a következmények, az ítéle­tek, a szembenézés. Már úgyis hoz­zászokott az emberek tekintetéhez. Vannak csodálkozó, meghökkenő, hitedenkedő, megtorpanó, ítélkező tekintetek. De vannak megértő és elfogadó tekintetek is. Nem félt, vállalta a jövőt. Boldog volt, mert valakit boldoggá tesz. Boldogan, nagy lendülettel szállt be az autóba. Elindultak. Elmentek a valóságból egy olyan útra, ahol mindent szabad. Nehéz helyzet, de jó! Boldogságot árasztanak maguk­ból... Ha valaki az égből figyeli az autót, ahogy az úton suhan, és köz­ben látja a gondolataikat, és érzi, amit ők éreznek..., biztosan nem lát mást, csak egy puha felhőt, amint egy sejtelmes homályban úszik az országút felett. SZÓ MI SZÓ Ünneplős nyurga kamaszok M. CSEPÉCZ SZILVIA Megkaptuk a videoszalagot, és csak ültünk, néztük a felvételt, egy­re csöndesebben és egyre párásabb tekintettel. Hisz’ olyan régen volt az a szalagavató, van már három hónapja is... S nem is tudom, ki sze­retett volna hamarabb túlesni rajta, a fiunk-e vagy mi, szülők. Szülői részről a készülődés ideje rengeteg izgalommal - sikerül-e viszonylag emberi áron öltönyt, inget, cipőt vásárolni a gyermeknek - és nem ke­vés bosszúsággal járt, hogy ugyan mi a csudának kell befizetni egy ki­sebb vagyont a sulikasszába, ha külön pénzt kémek a vacsoráért, kü­lön az ezért meg az azért, hogy ránk marad a sütemények készítése is... A végzős diákok pedig a nagy nap közeledtével amiatt izgultak leginkább, hogy vajon úgy sikerül-e a szalagavatói osztályműsor, aho­gyan elképzelték. Ez vélhetően mindegyik középiskolában így van. Pedagógus ismerősöm mesélte, hogy legutóbb, amikor érettségizett az osztálya, szalagavató előtt összehívta a szülőket, beszéljék meg együtt az ünnepi programot, menüt és hasonlókat. De kompromisz- szum helyett késhegyre menő vita bontakozott ki, mert a huszon­nyolc szülőnek huszonnyolcféle volt az elképzelése. A végén a sze­gény fiatal osztályfőnökre maradt minden, ki is jelentette, hogy soha többé szalagavatói szervezést! Egy anyuka pedig arról panaszkodott, hogy már nem búja hallgatni a lányát, aki folyton azt hajtogatja, ő is hasonló ruhát szeremé, mint az osztálytársnői, akiknek kölcsönzőből hozattak ruhakölteményeket, potom hétezer (!) koronáért. A fiam is­kolájában szerencsére semmi hasonló gond nem volt. A szervezőkész­séggel megáldott szülők felvállalták a szalagavató körüli teendők in­tézését, az anyukák szebbnél szebb saját estélyi ruhába öltöztették a lányaikat, és amikor a várva várt megnyitón párosával bevonultak a diákok a párkányi kultúrház nagytermébe, alig ismertünk rájuk. Cso­daszép, valódi hölgyek karoltak bele finom eleganciával a daliás, ko­moly arccal lépkedő fiatalemberekbe. Ott és akkor azonnal elfelejtő­dött minden előzetes fáradozás és izgalom. A Párkányi Nyolcosztá­lyos Gimnázium érettségiző magyar osztálya a zöld szalag feltűzése­kor meghatott mosollyal köszönte meg iskolájának - és nem utolsó­sorban a matekórákon rendkívül szigorú, de aranyszívű osztályfőnök­nőjének - az elmúlt évek törődését. Majd jelmezbe bújtak, és felsza­badultan énekeltek, táncoltak, zenéltek, játszottak, bolondoztak. Gondolom, ez is ismerős minden szalagavatón átesett szülőnek. Most, így a videofelvételt visszanézve, amelyen nem csupán az ünne­pi napról, hanem az azt megelőző hetek készülődésének izgalmairól is készültek jópofa „életképek”, azt kell mondanom, megérte. Megér­te a magyar óvoda, megérte a magyar iskola! Mert mit is mondhattak volna a mutáló hangú kamasz fiúk, s a kipirosodott arccal szavaló nagylányok az „Én iskolám, köszönöm most neked...” helyett? Sem­milyen köszönöm nem lehet olyan édes, olyan szívből jövő, mint amit az anyanyelvén mond ki az ember. Nem hiszem, hogy ezeket az úgy­mond nagy szavakat lehet elégszer ismételni. Nem hiszek abban, hogy a felnövekvő, új generációnak egy szülő, egy pedagógus, egy is­kola, egy nemzet adhat az anyanyelven megszerzett tudásnál értéke­sebb útravalót. Mert hogyan is lehetne a többi nyelvet elsajátítani, ha nem annak az egyedennek a segítségével, melyet olyan természetes módon használunk, mint ahogyan levegőt veszünk?! Évtizedekkel ezelőtt külhonba szakadt nőink, költőink, tudósaink közül többen el­mondták, hogy igaz, a mindennapokban az adott ország nyelvén be­szélnek. De magyarul álmodnak. És magyarul éreznek. Az első csók Mindent eldönthet az első csók, ha a leányzó elsajátított már némi ismereteket csóktanból. Aki még csak az éppen aktuális hódolója el­ső csókjára vár, figyeljen: a csók majdnem mindent elárul a fiúról. Nedves csók Érzéki de felületes a fiú. A hűség nem az erős oldala. Amilyen gyorsan fellángol, ugyanolyan gyorsan ki is hűl a szenvedélye. Homlokra lehelt csók Partnered számára gyenge és védtelen vagy, imádja, ha megvéd­het mindentől és mindenkitől. Boldog, ha kényeztethet. Ezt a típust meg kell becsülni. Megfontolt, becsületes, egy életen át számíthat rá az ember. Cuppanós puszi az arcra Józan realista. Nem az, akivel mindent elsöprő szenvedélyes órá­kat élhetsz át, de hűséges. Nem kell attól tartam, hogy félrelép. Azért is, mert - miután megtalálta a párját, a hódítást időpocsékolásnak tartja. Mély, nyelves csók Telheteden, uralkodni vágyó hím. A szerelemben önző. A partner érzelmei hidegen hagyják. Játékos nyelves csók Szenvedélyes, de felelősségtudó, következetes. Ha egy lány ilyen fiúval találkozik, boldog lehet. Ez a fiú nem kacsingat jobbra-balra, csak egy állandó kapcsolatban érzi jól magát. Nyakra adott csók A fiú félénk, gyengéd, érzékeny. Nagy tüzet nehezen lehet belőle kicsiholni... Fülre adott csók Elképesztően szenvedélyes. Sokat jelent számára a szex, de csak akkor, ha érzelmekkel párosul. Kedveskedéssel, becézgetéssel min­dent elérsz nála és magadhoz láncolod. Hacsak... nem találkozik va­lakivel, akitől még több becézgetést, kedveskedést kap. (köp)

Next

/
Thumbnails
Contents