Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-14 / 37. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 14. RÖVIDEN Pert nyert az RMDSZ Bukarest. A román alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Nagy-Románia Párt (PRM) keresetét, amely szerint a párttörvény kisebbségi szervezetekre vonatkozó cikkelyei alkotmányellenesek, következésképpen be kellene tiltani az RMDSZ-t. Frunda György szenátor elmondta: a PRM képviselője nem jelent meg a tárgyaláson, de a kormány írásos véleményezésében ellenezte az alkotmányos kifogást, ugyanígy tett az ombudsman, és hasonló konklúziókat fogalmazott meg az ügyészség is. Frunda az első tárgyaláson kétségbe vonta a PRM jogát, hogy beperelje az RMDSZ-t, mivel az alkotmány megengedi a nemzeti kisebbségi érdekvédelmi szövetségeknek, hogy politikai alakulatokként részt vegyenek a választásokon és a politikai életben. A jogi huzavona másfél évig zajlott, s nemrégiben a parlament elfogadta a politikai pártok törvényének módosítását. Ez megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségi szervezetek részt vehetnek politikai alakulatként a politikai életben. Egy másik cikkely szerint a politikai pártok, alakulatok betiltását, felszámolását csak a parlament vagy a kormány indítványozhatja. (MTI) Megölték Jandarbijevet Dubaj. Robbanás következtében súlyosan megsérült Zelimhan Jandarbijev volt csecsen elnök az arab-öböli Katar államban. Később Jandarbijev belehalt sérüléseibe. A robbanás Jandarbijev kocsiját érte. Jandarbijev három éve élt száműzetésben Katar fővárosában, Dohában. Ő volt az első csecsen szakadár vezető, akit Oroszország kérésére felvettek azoknak a személyeknek és szervezeteknek a jegyzékére, akik, illetve amelyek gyaníthatóan kapcsolatban állnak az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózattal. (MTI) Jandarbijev halálát egyelőre nagy titkolózás övezi (Reutersj Nem akarnak NATO-radart Budapest. A Greenpeace környezetvédő szervezet aktivistái fákhoz láncolták magukat tegnap reggel a Zengő-he- gyen, hogy megakadályozzák a Mecsek csúcsára tervezett NATO-radarállomás megépítéséhez szükséges fakitermelést. Az erdészet biztonsági őrei megpróbálták eltávolítani a fákat védő aktivistákat, valamint a Zengőért évek óta tiltakozó helybéli civil szervezetek szintén a helyszínen tiltakozó tagjait, de fellépésük sikertelen volt. (MTI) Urándúsító centrifuga titkos tervrajzaira bukkantak az ENSZ-ellenőrök Iránban Még Amerikában sem teljes az atombiztonság Bécs/Washington. Urán dúsítására használatos centrifuga titkos tervrajzaira bukkantak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szakemberei Iránban. Úgy tűnik, hogy a rajzok egy olyan urándúsító készülék tervei, amelyet nemrégiben Líbiában találtak. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A leletről az IAEA névtelenséghez ragaszkodó diplomatái számoltak be Bécsben. Irán tavaly októberben, tizennyolc évi titkolózás után adta át az általa békés célúnak mondott atomprogramjának részleteit az IAEA-nak, és beleegyezett abba, hogy a szervezet ellenőrei széles körű vizsgálódásokat folytassanak az ország területén. Nem tett említést azonban a most fellelt tervekről. Diplomaták elmondták, hogy a tervrajzok megtalálása az apró részleteket összeillesztő IAEA- ellenőrök érdeme. A rajzokon a brit-német-holland Urenco vállalat kifejlesztette G2 jelű centrifuga részletes tervei láthatók. Nincs arra utaló jel, hogy a lelet az Urencótól származik - a cég korábban megtagadta, hogy technológiát adjon el Iránnak. Az acélból készült G2 centrifuga fejlettebb eszköz, mint az iráni Natanz atomerőművében használt Gl-es verzió. Az iráni külügyminiszter csütörtökön Rómában közölte: országa kész választ adni az IAEA ellenőreinek kérdéseire. Kamal Harazi hangsúlyozta: Iránt békés szándékok vezérelték, amikor úgy döntött, hogy fejlesztéseket hajt végre az atomtechnológia területén. John Bolton amerikai külügyi államtitkár szerint viszont Mohammed el-Baradei, az IAEA főigazgatója a New York Timesben figyelmeztetett: saját pusztulását kockáztatja a világ ha nem lép fel erélyesebben az atomfegyver-technológiák elterjedése ellen (Képarchívum) Irán továbbra is atomfegyver kifejlesztésére törekszik. Úgy vélte: Irán még saját, októberben vállalt kötelezettségének sem tett eleget, miszerint felhagy az urándúsítással. A tervrajzok megtalálásának bécsi bejelentése előtt George Bush beszédében elismerte: nem valósul meg tökéletesen a tömegpusztító fegyverek kereskedelmét tiltó szabályok betartatása. Az amerikai elnök arra szólította fel az ENSZ-t és annak tagállamait: lépjenek fel a büntetőjog eszközével a nukleáris anyagok csempészetével szemben. Biztonsági hiányosságokat tárt fel az USA több hadászati célú nukleáris létesítményében egy ellenőrzés. A CBS amerikai televízió holnap bemutatásra kerülő műsora szerint legalább két, nukleáris fegyvereket fejlesztő létesítményben sértették meg a biztonsági előírásokat. A Tenesse állambeli Oak Rid- ge-ben található Y-12 komplexumban és az új-mexikói Los Alamos laboratóriumban az amerikai energiaügyi minisztérium egy volt szakértője szerint az ütemezett ellenőrzések kimutatták, hogy egyes, hosszú ideje meglévő hiányosságokat a 2001 szeptembere óta megnövekedett terrorizmusveszély ellenére sem kezeltek megfelelően, így a létesítmények védtelenek egy esetleges komolyabb terrortámadással szemben. Az USA országos nukleáris biztonsági hivatala (NNSA) részéről ugyanakkor cáfolták, hogy a tapasztalt hiányosságok valós veszélyt jelentenének. Afrikába menekülhetett az állítólagos szerető Nőügyön bukhat el Kerry elnökjelöltsége INDEX Washington. Nőügybe keveredett John Kerry. Az éllovas demokrata elnökjelölt - egyelőre meg- erősítetlen információk szerint - 2001 tavasza óta szeretőt tart. A nő után a Washington Post, az ABC News, a Time magazin és az AP hír- ügynökség újságírói is nyomoznak. Az állítólagos szerető a demokrata elnökaspiráns kérésére elhagyta az Egyesült Államokat. Értesülések szerint a nő, miután egy hírműsor producere megkereste, Afrikába menekült, s tervei szerint ott is marad. Kerry esete - bár sok neve elhallgatását kérő forrás szerint Clinton Lewinsky-botrányához hasonló - nehezen bizonyítható sztori, ugyanis most nincs bírósági tanú- vallomás, mint amüyet Paula Jones tett Clinton ellen. Kerry botrányáról állítólag Wesley Clark is említést tett egy két héttel ezelőtti háttérbeszélgetés során. Az elnökjelöltségtől a keddi előválasztások után visszalépett nyugalmazott tábornok azóta még a beszélgetés tényét is tagadja, nemhogy az elhangzottakat. Clark egyébként nyüvánosan Kerry támogatására szólította fel híveit a még hátralévő előválasztásokon. Hírforrások szerint bár egyelőre teljesen bizonyítatlan, hogy Kerry valóban nőügybe keveredett, mégis komoly hátrányt szenvedhet elnökválasztási kampánya. Hiszen a hagyományosan prűd Amerikában még Janet Jack- son kivillanó melle is hetekig tartó botrányt tud előidézni. Clinton is nagyobb veszélyben érezhette elnökségét a Lewinsky-botrány miatt, mint a megvesztegetéssel, zsarolással fűszerezett Whitewater- ügyben. Pedig az ingatlanbefektetési botrányt nem sikerült megnyugtatóan tisztázni a bíróságon. Egyes kampányguruk állítása szerint Kerry nőügye állhat amögött, hogy a korábban a visszalépést fontolgató Howard Dean a héten meggondolta magát, és újult erővel folytatta a választási harcot. A Kerry-ügy hatásait leghamarabb a mai washingtoni és nevadai előválasztásokon lehet majd lemérni. Nem kíván hazatérni a március közepi elnökválasztásig Ivan Ribkint elrabolták? MTI-HÍR London. Emberrablás következményének nevezte minapi eltűnését, majd kijevi feltűnését tegnapi londoni sajtóértekezletén Ivan Rib- kin orosz elnökjelölt. Ribkin már korábban kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy „bizonyos okok miatt” nem kíván hazatérni a március közepi elnökválasztásig. Délutáni nyilatkozatában pedig azt mondta: eltűnése előtt hamis indokokkal csalták az ukrán fővárosba, ahol gyógyszerekkel elkábították és akarata ellenére fogva tartották. Megfogalmazása szerint nem tudja, ki tette ezt, de azt tudja, hogy kinek a javára szolgált mindez. Vlagyimir Putyin orosz államfő kihívója megerősítette, hogy külföldről folytatja kampányát, s ezt családja biztonságával indokolta. Kijelentette: ami Kijevben történt vele, megmutatta, hogy az orosz elnökválasztás .játékszabályok nélkülijátszma”. London az utóbbi hónapokban a Putyin-adminisztrációval szembekerült orosz politikai és gazdasági ellenzék gyűjtőhelyévé vált. A legnagyobb feltűnést keltő ügy Borisz Berezovszkijé volt, aki jó ideje Londonban él. Kincses Előd válasza Markó Béla esszéjére - a megosztottságot nem lehet friss anyaországi exportterméknek tekinteni Konkrét célokból kell összeállítani egy nemzetstratégiát ISMERTETÉS Budapest. Markó Béla esszéje (Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről) a Heti Válaszban és az Élet és Irodalomban is megjelent, sőt a Máért általi megvitatásra is javasolták. A két lap egyidejűleg (tegnap) közölte Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd reagálását a Markó esszéjére. Kincses megállapítja: Markó Béla álláspontja szerint a „határon túli magyar közösségek felelős vezetői (...) lépésről lépésre kialakították azt a konszenzust, amelyre ráépülhetne a jövő: politikai egység, partneri viszony a többség képviselőivel, minél szélesebb önkormányzatiság, növekvő gazdasági erő, bővülő anyanyelvű művelődési és oktatási intézményrendszer, részvétel a közös döntések meghozatalában, és önálló döntési jog a csakis minket érintő kérdésekben. Egyszóval: kulturális és közigazgatási autonómia.” Ez a retorika arra emlékeztet, hogy évtizedeken keresztül mennyit szajkózták a szocialista láger megbonthatatlan egységét. Megalakulása, 1989 decembere óta az RMDSZ hasonló egységét hirdetik, amely Markó szerint ma is létezik, noha azt az anyaországi pártok kezdik megbontani. A romániai magyarok jól tudják, az egység a Neptun-üggyel bomlott meg, még 1993-ban. Mivel régen történt, röviden felidézem, miről is volt szó. Három prominens RMDSZ- politikus - Frunda György jelenlegi SZKT-elnök, Borbély László jelenlegi alelnök és Tokay György volt kisebbségügyi miniszter - a fekete-tengeri Neptun-fürdőn szövetségi felhatalmazás nélkül az akkori román hatalom etno- diszkriminatív politikáját legitimáló titkos tárgyalásokat folytatott, amelyekről a romániai magyar képviselet csak az amerikai sajtóból értesült. Ez a partizánakció óriási felháborodást váltott ki az akkor még valódi döntési pozícióban levő RMDSZ-mini- parlamentben, és Tőkés László javaslatára a szövetség elmarasztalta a három titkos tárgyalót. Azóta folyt a neptunosok és antineptunosok iszapbirkózása, amely a 2003 februári szatmárnémeti RMDSZ- kongresszuson az előbbiek kiütéses győzelmével, Tőkés eltávolításával, a monolitikus egység megteremtésével ért véget. Ebben az összefüggésben mennyire tekinthető hitelesnek az egységféltő aggodalom? A partneri viszony, a dialógus szükségességét elvi szinten senki sem vitatja. Az ördög itt is a részletekben bújik meg. Úgy könnyű a jó viszonyt fenntartani, hogy csak azokat a követeléseket fogalmazzuk meg és képviseljük, amelyek nem sértik a többségi nemzet érzékenységét. Ebből a szempontból igen tanulságos az autonómia vita. Amikor e témát az agyagfalvi népgyűlés kapcsán 1991-ben a székelyföldi csoport felvetette, az RMDSZ vezetése szinte kiátkozta őket. Ezután az autonómia bekerült a szövetség programjába, és a parlamenti képviselet elkötelezettségét 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály-templomban esküvel erősítette meg. Az igazsághoz hozzátartozik: a szövetség vezetése az autonómia iránti igényünket sohasem kommunikálta a román vezetés és társadalom felé, hanem meghagyta a magyarság szavazatainak megszerzését célzó választási kampánytémának. Ez a kétarcúság vezetett oda, hogy a székelyföldi autonómiastatútum közzététele szinte sokkolta a román társadalmat. A tavalyi alkotmánymódosítás beemelte az alaptörvénybe az anyanyelv használatára vonatkozó, az utóbbi években megszületett törvények lényeges elemeit. De mindez csak a közelmúlthoz képest jelent előrelépést. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az anyanyelv használatára vonatkozó alkotmányos kiegészítések meghozatala Európa tanácsi elvárás, a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának előírása. Összehasonlítva ezeket a „friss” rendelkezéseket az 1945. február 7-i nemzetiségi statútumtörvénnyel, kiderül, hogy most rosszabb a helyzet, mint 59 évvel ezelőtt. Az állami magyar egyetemet nem sikerült visszaállítani, van helyette a magyar kormány által, a magyar adófizetők pénzéből létrehozott és fenntartott Sapientia Egyetemünk. Köztudomásúan, az RMDSZ csúcsvezetése kezdetben nem ismerte fel a Sapientia jelentőségét. Gáncsoskodásairól az EMT-Sapientia alapító rektora, néhai dr. Tónk Sándor professzor végrendeletében vallott. A fentiek ismeretében elmondhatom: az önálló anyanyelvi oktatás megteremtéséért még nagyon sok a tennivaló, s e kérdésben nincs vita a magyarországi pártok között sem. Ismerjük: az Orbán-kormány egyetemalapítását a Medgyessy- kormány továbbfejlesztette. Értelmes célokért tehát meg lehet teremteni a magyar-magyar összefogást. Ez olyan cél, amelyet ismerünk, és reményeink szerint előbb-utóbb elérjük. Azt hiszem, hasonló konkrét célokat kell megfogalmaznunk, ezekből kell összeállítani egy nemzetstratégiát, elvont célok, óhajok megfogalmazása viszont jól illik egy esszébe. A jelenlegi magyarországi és romániai politikai viszonyok ismeretében nehezen hihető a Markó által megálmodott magyar-magyar egyetértés megvalósítása. A 11 éve fennálló romániai megosztottságot nem létezőnek tekinteni és azt állítani, hogy az friss anyaországi exporttermék, diagnózisnak mindenképpen elhibázott. Azt nem tudom eldönteni, hogy téves helyzetértékelésről van-e szó, vagy önvédelemről. Választási fiaskó esetén meglenne a bűnbak: az anyaországi pártpolitika és így a kétes legitimitású szövetségi elnök továbbra is megőrizné tisztségét. A szövetségi elnök legitimitása azért vitatható, mivel az utolsó előtti kongresszus elhatározta, hogy a következő kongresszust csak egy általános, közvetlen és titkos választással kialakított Szövetségi Képviselők Tanácsa hívhatja ösz- sze. Ezt a választást nem tartották meg, így a szatmárnémeti kongresszus összehívása alapszabályellenesen történt, ennek következtében határozatainak érvényessége jogilag megkérdőjelezhető. A kétes legitimitású szövetségi elnök továbbra is megőrizné tisztségét.
