Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-11 / 34. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 11. RÖVIDEN Haitin terjed a lázadás St. Marc. Már tizenegy nagyobb városban zajlanak zavargások Haiti északi és nyugati részében, Jean-Bertrand Aristide elnök hatalma veszélybe került. A halálos áldozatok száma eléri a 41-et. A fegyveres ellenzék a rendőrséggel folytatott többnapos küzdelem után, hétfő este elvesztette az ellenőrzést a stratégiailag fontos kikötővárosban, St. Maréban. A feszültség azután nőtt meg ismét, hogy Aristide pártja 2000-ben vitatott körülmények között nyert a választáson, mire az országot támogató külföldi pénzsegélyek elapadtak, ismét megnőtt a nyomor. A mostanihoz hasonló helyzet vezetett 1985-ben Je- an-Claude Duvalier diktátor elűzéséhez. (MTI) Szaakasvili Moszkvában Moszkva. Mihail Szaakasvili grúz elnök tegnap Grúzia orosz támogatást élvező sza- kadár tartományairól, a grúzi- ai orosz bázisok felszámolásáról, valamint vízumkönnyítésekről tárgyalt Moszkvában. Felvetette egy Novorosszijszk és Szupsza közötti olajvezeték létesítését, amely abház területen keresztül csatlakozna a Ba- ku-Tbiliszi-Ceyhan vezetékhez. A vizit előestéjén a grúz állambiztonsági miniszter azzal vádolta az elszakadt Abhá- zia hatóságait, hogy előre tudtak a moszkvai metrómerényletről, és megpróbáltak olyan látszatot kelteni, mintha azt a grúziai Pankiszi-szorosban menedéket lelt csecsen felkelők tervezték volna. (MTI) Szaakasvili ma találkozik Vlagyimir Putyin elnökkel (Képarchívum) Nem akar várni a románokra Szófia. Bulgária nem akarja, hogy uniós ambíciói kapcsán egy kalap alá vegyék a szomszédos Romániával - hangoztatta a bolgár államfő. Egy Szófiában tárgyaló EU-küldöttséget fogadva Georgi Parvanov kifejtette: az uniós tagságra történő felkészülés szempontjából kü- lön-külön kellene értékelni Bulgária és Románia teljesítményét. Az Európai Bizottság a bolgár féllel zajló csatlakozási tárgyalásokat „nem teheti függővé más államokban zajló folyamatoktól” - szögezte le Parvanov. A két balkáni ország egyaránt azt szeretné, ha 2007-ben beléphetne az Európai Unióba. Szófia már több tárgyalási fejezetet zárt le, mint Bukarest, és azon fáradozik, hogy még az idén befejezze a csatlakozási tárgyalásokat. (MTI) Válságos állapotban szállították kórházba a túlélőket is, köztük egy gyermeket Iráni gép katasztrófája Sardzsa. Legkevesebb 34 - egyes források szerint 43 - ember vesztette életét egy iráni utasszállító katasztrófájában, amely tegnap délelőtt történt az Egyesült Arab Emírségekhez tartozó Sar- dzsában. A Kish légitársaság repülőgépe 39 utassal és 6 fős személyzettel, leszálláshoz készülődve zuhant le egyelőre tisztázatlan okból Sardzsa és a szomszédos emirátus, Adzsmán közötti területen. Az utaslista tanúsága szerint irániak, indiaiak, egyiptomiak, nepáliak, nigériaiak és Fülöp- szigetekiek utaztak a gépen. Két túlélőt, köztük egy gyermeket válságos állapotban szállítottak kórházba. Az Emírségek hírügynöksége (WAM) szemtanúkat idézve arról számolt be, hogy a helyszínről 33 ember összeégett holttestét szállították el. Egy személy már az egyik sardzsai kórházban halt meg. A Kish légitársaság alapjában véve belföldi járatokat üzemeltet, külföldre csak kisebb távolságra szállít utasokat a Perzsa-öbölben fekvő Kis-szigetről. A szabadkereskedelmi övezetnek számító szigetet Irán vonzóvá szeretné tenni az idegenforgalom számára is. (MTI) A pilóta már megkezdte a leszállást, s még nem tisztázott, miért nem tudta befejezni a manővert (TASR/AFP-felvétel) Autóba rejtett pokolgép robbant: félszáz halott, háromszor annyi sérült Kizárólag iraki áldozatok Bagdad/Washington. Gépkocsiba rejtett hatalmas erejű pokolgép robbant tegnap Bagdadtól 45 kilométernyire délre fekvő Isz- kandaríja városban. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Egy amerikai katonai szóvivő megerősítette: a szerkezet egy parkoló gépkocsiban robbant a város egyik rendőrőrse előtt. A rendőrség szerint legkevesebb 45 ember vesztette életét, a sebesültek száma eléri a százötvenet. Az áldozatok mindegyike helybeli volt, a szövetséges erők egyetlen katonája sem sebesült meg. A Reuters helyszíni tudósítója korábban 20 holttestet számlált meg, a városi kórház igazgatója legalább 50 halálos áldozatról beszélt, akik közül 30 személyt már sikerült azonosítani. A robbanás pillanatában több száz ember tolongott a rendőrség előtt, hogy felvételre jelentkezzen. A detonáció nyomán mintegy 25 méter mély kráter tátong az épület előtt, csaknem tucatnyi gépkocsi kiégett és összeroncsolódott. A rendőrőrs és a szomszédos bíróság épületének egy része romba dőlt. Az iraki ellenállók a helyi rendőröket a megszálló erőkkel való együttműködésük miatt hazaárulóknak tekintik. Gépkocsiba rejtett pokolgépek robbantak már többek között Bagdad, Baakúba, Hán Báni Szaad, Haldíja rendőrségei előtt. Összesített hivatalos iraki adatok szerint a lázadók mostanáig 300 rendőrrel végeztek. A bagdadi kongresszusi központot, amely az amerikai hadsereg sajtószolgálatának és a szövetséges erők más létesítményeinek is otthont ad, eközben közelebbről nem részletezett fenyegetések miatt lezárták. William Darley ezredes, amerikai szóvivő mindössze annyit árult el, hogy a robbanószerkezetek felkutatására kiképzett kutyák valami gyanúsat találtak. Amerikai katonák elfogták az iraki Muhszin Hádr al-Hafádzsit, a Szaddám-rezsimhez tartozó, leginkább keresett 55 személy egyikét. A Pentagon közlése szerint a Baasz Párt dél-iraki elnökeként a volt diktátort kiszolgáló Hádr a hét végén került az amerikaiak kezére Bagdad körzetében. Ő volt a káró hármas a különleges amerikai kártyapakliban. Az amerikaiak még decemberben egymillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. Az USA nagyszabású nemzetközi tervet fontolgat a tágabb értelemben vett közel-keleti térség demokratizálására és a reformok támogatására. Colin Powell külügyminiszter sajtóértekezletén jelezte, hogy szeretne intézményes formát adni a tervnek, és erről konzultációk folynak Amerika legszorosabb szövetségeseivel. Sajtóértesülések szerint a közel-keleti demokráciaösztönző tervet várhatóan megvitatják a hét gazdaságüag legfejlettebb ország és Oroszország (G8) júniusi csúcstalálkozóján. Powell Irakkal kapcsolatban nagyon árulkodónak nevezte azt a memorandumot, amelyről a The Washington Post számolt be: a jordániai születésű, titokban Irakban tevékenykedő Abu Muszab az-Zarkavi az iraki vallási közösségek összeug- rasztását, felekezeti viszály szítását javasolta az al-Kaida terrorhálózatnak azzal a céllal, hogy távozásra kikényszen'tsék az amerikaiakat. Öt nap után megkerült, állítólag Ukrajnában pihente ki a fáradalmait Ribkin vádirata Putyin elnök ellen ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Kíméletlen vádiratot intézett Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz Ivan Ribkin, a magát liberálisnak valló, függetlenként induló oroszországi elnökjelölt. A cikk a The Wall Street Journal amerikai lap európai kiadásában (WSJE) jelent meg tegnap, öt nappal azután, hogy Ribkin rejtélyes körülmények között eltűnt Moszkvából. Az elnökjelölt - akinek a szakértők semmi esélyt sem adnak - leszögezi: azért indul Putyin ellenében, mert az orosz elnök nem tartotta meg a szavát. „Hol van a gyors győzelem a csecsen háborúban, amely pedig Putyin egyik legfőbb ígérete volt megválasztásakor? Nincs gyors győzelem, s nem is lehet, mert etnikai problémákat nem lehet fegyveres erővel megoldani. Ehelyett van több ezer orosz és csecsen halott.” Ribkin felhánytorgatja, hogy Putyin annak idején Oroszország nemzeti méltóságának és szuperhatalmi státusának helyreállítását ígérte, de ez sem valósult meg. Ribkin szerint a sajtószabadság pusz- tulóban van, s az ellenzékieket a hatalom bűnözőknek állítja be, üldözi. „Zsarolás, gyilkosság és száműzetésbe kényszerítés: ezek a Kreml legfőbb eszközei, amikor a szabad és független emberekkel száll szembe” - így Ribkin. Egyébként még tegnap a koradélutáni órákig sem lehetett tudni, hogy hol van Ribkin, majd este azt közölték, hogy Kijevben tartózkodik, s pénteken hazatér Ukrajnából. Más források viszont tegnap estére jelezték hazatérési szándékát. Ivan Ribkin az 1990-es évek elején került a kommunisták soraiból Borisz Jelcin reformerei közé, s lett a duma elnöke, majd a nemzetbiztonsági tanács titkára, de már évek óta partvonalra szorult. Választási kampányát a brit menedékjogot élvező médiamágnás, Borisz Berezovszkij finanszírozza, aki Jelcin belső köréhez tartozott, de Putyinnak esküdt ellenségévé vált. (MTI, ú) 150,2 milliárd eurós kiadást irányoz elő 2013-ra Uniós költségvetés MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Unió Bizottsága tegnap jóváhagyta a kibővített közösség 2007-2013 közötti időre vonatkozó költségvetési tervét, amely 150,2 milliárd eurós kiadást irányoz elő 2013-ra. Az összeg az unió nemzeti termékének mintegy 1,22 százalékát teszi majd ki - jelentették be közösségi források Brüsszelben. Bulgária és Románia a 2007-re várt EU-csatla- kozása utáni első három évben összesen 9 milliárd eurós támogatást kapna a közösségi költségvetésből az EB tegnap bejelentett javaslatai szerint. Ennél jóval nagyobb, 15,4 milliárd eurós lenne az az összeg, amelyet pénzügyi kötelezettségvállalás - költségvetési előirányzatok - formájában kötnének le a két ország számára a 2007- 2009 közötti időszakban. Günter Verheugen bővítési biztos szerint a bizottság ajánlata „nagylelkű és realisztikus. Ha a tagállamok jóváhagyják, Bulgária és Románia teljes mértékben kiaknázhatja az EU-tag- ságából adódó lehetőségeket”. A francia külügyminiszter levele a kisebbségi jogokról Támogatás Párizsból MTI-HÍR Budapest. Franciaország támogatja a kisebbségi jogokra vonatkozó megfogalmazást, amelyet az EU előző, olasz elnöksége dolgozott ki, és hitet tesz amellett, hogy annak be kell kerülnie az európai alkotmányos szerződés végleges változatába. Ez derül ki abból a levélből, amelyet Dominique de Villepin francia külügyminiszter írt magyar partnerének, Kovács Lászlónak. Tóth Tamás külügyi szóvivő elmondta: a Kovács Lászlónak küldött személyes levélben de Villepin jelezte, Párizs nagyra értékeli Magyarországnak a kisebbségi jogok védelme terén tett erőfeszítéseit. A levél és tartalma - azaz a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletéről szóló utalás támogatása - azért különösen fontos, mert a kisebbségi jogok formális biztosításának bekerülése az európai alkotmányos szerződésbe a négy legfontosabb magyar célkitűzés egyike a kormányközi konferencián. Nem adtak el atomfegyvereket az al-Kaidának Kijev és Moszkva cáfol MTI-HÍR Kijev. Cáfolta az ukrán külügyminisztérium tegnap azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint ukrán tudósok atomfegyvereket adtak át terroristáknak. Az al-Ha- ját arab lap azt állította: 1998-ban ukrán tudósok egy csoportja a dél-afganisztáni Kandahárban hadászati atomfegyvereket adott át az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat tagjainak. A külügyi szóvivő szerint az újsághír minden alapot nélkülöz. Ukrajna 1998-ban már nem rendelkezett atomfegyverrel, hiszen valamennyi, birtokában volt nukleáris harceszközt 1996. június 1-jéig visszajuttatott Oroszországba. Jurij Balujevszkij vezérezredes, az orosz hadsereg vezérkari főnöke tegnap Moszkvában megerősítette: a szovjet éra idején ukrán területen tárolt atomfegyverek visszakerültek Oroszországba. Afganisztán: ezer alatt a fegyveres gerillák száma Lesz tavaszi offenzíva MTI-JELENTÉS Brüsszel. Afganisztánban az amerikai erők ellen küzdő tálib és al-Kaida fegyveresek száma ezer alá csökkent, és erejük gyengülőben van. Ezt a NATO katonai erőinek főparancsnoka, James Jones tábornok jelentette ki. A szélsőséges fegyveresek az elmúlt hetekben több öngyilkos merényletet hajtottak végre, s azt állították, hogy további több tucat öngyilkosjelöltjük áll akcióra készen. Jones tábornok szerint ez az új taktika aggodalomra ad ugyan okot, de egyben a tálibok és a velük vállvetve küzdő al-Kaida-gerillák elkeseredettségét is jelzi. „Mindenesetre a helyszíni parancsnokoknak világosabb képük lesz az ellenség helyzetéről, ha a hóolvadás, a tavasz beköszönte lehetővé teszi majd a gerillák hegyvidéki bázisai elleni hadműveletek újrakezdését” - mondta. A NATO- főparancsnok szavai megerősítik azokat a híreket, hogy az amerikaiak tavasszal nagyszabású akciót akarnak indítani az ellenállás végleges letörésére, s ha lehet, az al- Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek a kézre kerítésére. Két héttel ezelőtt az afganisztáni amerikai erők szóvivője egyenesen azt jelentette be, hogy biztos benne, még az idén elfogják bin Ladent. Ez sok megfigyelő szerint arra utal, hogy az amerikaiak már sejtik, hol bujkálhat a terrorista vezér, s az újraválasztásáért küzdő George Bush elnök a megfelelő pillanatban kijátssza majd ezt a kártyát. A Benes-dekrétumok érvénytelenítését követelik Károsítja a cseheket is ÚJ SZÓ-HÍR Prága. A Benes-dekrétumok érvénytelenítésére szólította fel hétfőn a cseh kormányt a Cseh-Né- met Kölcsönösség polgári társulás, amelynek jeles cseh történészek és publicisták a tagjai. „E dokumentumok, amelyek a II. világháború után a német és a magyar lakosság kitelepítéséhez vezettek, erkölcsileg károsítják a cseh lakosságot, gátolják általános fejlődését és nemzetközi konfliktusokat geijeszte- nek” - olvasható a nyilatkozatban, amelyet Emanuel Mandler, Ján Mlynárik és Viktor Dobál történészek és publicisták írtak alá. Hangsúlyozzák: sajnálatos, hogy Csehország úgy válik az EU tagjává, hogy nem érvényteleníti a Benes- dekrétumokat, s szerintük ezért ezt a lépést a csatlakozás után azonnal meg kellene tenni, (-kés)
