Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-11 / 34. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 11. Régió 5 Januárban ezren vettek részt a Nokia válogatóján Remény állástalanoknak V. KRASZNICA MELITTA Pénteken kezdődik és 15-ig tart az Esküvő című pozsonyi kiállí­tás. Az ötödik alkalommal megrendezetett, árusítással egybekö­tött bemutatón minden megtalálható, ami egy esküvőhöz szük­séges. A kiállításon a Schuster Zalán esküvői felvételeiből készült tárlat is látható. (Schuster Zalán felvétele) Nyitra megye támogatása a Mosoly szociális otthonnak Jut pénz a bérekre is SZÁZ ILDIKÓ AJÁNLÓ Koloni fórum az EU-csatlakozásról Kolon. Az MKP helyi alap­szervezete pénteken 18 órakor lakossági fórumot szervez a helyi művelődési házban az EU-csatlakozás előnyeiről és hátrányairól a zoboralji régió számára. A rendezvény vendé­ge Csáky Pál miniszterelnök­helyettes. (vm) Cserkészek közgyűlése Konferencia Paláston Palást. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség a múlt hét végén a helyi Ivánka-kastélyban tartotta közgyűlését és tiszti konferenciáját. A szép számban összegyűlt cser­késztiszteket Török András, a Szö­vetségi Cserkésztanács elnöke és Vitéz László ügyvezető elnök üdvö­zölte. Beszámolók hangzottak el a szövetség tavalyi tevékenységéről, a vezetőképzésről és a gazdasági helyzetről. Este a helyi művelődési házban megrendezték Palócia vég­várának IV. Cserkészbálját, ame­lyen a Szlovákia mintegy 30 telepü­léséről érkezett több mint 200 cser­kész vett részt, (karaffa) Érsekújvár. Ötven év körü­li, testesebb férfi járja sor­ra a város lakótelepeit, és névtáblák elkészítésének ígéretével kisebb-nagyobb összegeket csal ki hiszé­keny emberektől. SZÁZ ILDIKÓ A magántulajdonú és szövetke­zeti panellakásokon kívül beko­pogtatott a városi lakáskezelő, a Komárom. Január folyamán a Komáromi járás számos települé­sén mintegy ezer személy vett részt azon a válogatáson, pontosabban tesztelésen, amelyet a dél-komáro­mi Nokia cég szervezett. Ebből kö­rülbelül ötszázan feleltek meg a cég által támasztott feltételeknek - tudtuk meg Varga Ingridtől, a Ko­máromi Körzeti Munka-, Szociális- és Családügyi Hivatal nemzetközi munkavállalásért felelős sza­kelőadójától. A tesztet sikeresen megoldóknak még át kell esniük egy egészségügyi ki­vizsgáláson a Nokia üzemi orvosánál, és ezt követően megkezdhetik a külföldi munkavállalási engedély intézését. „Az ehhez szük­séges nyomtatványt hivata­lunkban szerezhetik be az érintet­tek, és felvilágosítást adunk arról, milyen iratokat, bizonylatokat kell csatolniuk” - mondta Varga Ingrid. A vízum beszerzését a Nokia vállal­ta, beleértve az azzal járó költsége­ket is. A januárban tesztelt szemé­lyek várhatóan március-április fo­lyamán kezdhetik meg a munkát, a dolgozókat a cég autóbuszai in­gyen szállítják majd. Basternák László, Ógyalla polgármestere üd­vözölte a Nokia által felkínált le­Bytkomfort Kft. lakásaiba is. „A házmesterektől, lakóbizalmiktól tudjuk, hogy az illető egy létező helyi cég alkalmazottjaként mutat­kozik be. Kérésre névjegyet is fel­mutat. Több lakostól csalt ki negy- ven-ötven, névtáblák elkészítésé­nek ígéretével pedig száz koronát” - tájékoztatta lapunkat Jozef Kvas- say, a Bytkomfort Kft. alkalmazott­ja. A lakosok segítségével szeretné­nek mielőbb a csaló nyomára buk­kanni, aki néhány hetes „gyűjtést” követően egy időre elvonul, majd hetőséget, hiszen helyben nemigen akad szabad munkahely. ,A váro­sunkban nyilvántartott mintegy ezer munkanélküli közül 150-en vettek részt a januári toborzáson, és 100-an meg is feleltek a követel­ményeknek - mondta. - Jó esetben tehát 10 százalékkal csökkenhet a városban a munkanélküliek szá­ma.” A polgármester úgy tudja, hogy a Nokia tíz-tizenkétezer koro­nának megfelelő havi bért kínál be­tanított munkásainak, akik 12 órás műszakokban dolgoznak. Varga Ingridtől azt is megtudtuk, hogy a Komáromi járásból eddig mintegy 600 személyt alkalmaz a Nokia, két leányvállalata pedig további 250- et. Március-április folyamán újabb toborzásra készül a cég, azt azon­ban nem tudni, hány újabb munka­helyet kínál fel. A Nokia már most a Komáromi járás egyik legnagyobb munkáltatója. A járásban egyéb­ként január végén 12 075 állásta­lant tartottak nyilván, ami 22,10 százalékos munkanélküliségi aránynak felel meg. ismét jelentkezik ajánlatával. Mintha félne a lebukástól. „Sajnos, a sértetteknek eddig eszükbe sem jutott, hogy feltartóztassák, és bennünket vagy a rendőrséget ér­tesítsék. Az úr fellépése ugyanis meggyőző, és a cég, melynek al­kalmazottjaként mutatkozik be, a városban közismert” - jegyezte meg Kvassay. A férfi egy kis füzet­be gondosan felírja a megrendelő adatait, ellenben ő semmilyen konkrét címmel, telefonszámmal ellátott bizonylatot nem ad. Érsekújvár. A megyei önkor­mányzat által fenntartott Mosoly bentlakásos szociális otthonban je­lenleg huszonöt mentálisan sérült gyermekről gondoskodnak. Annak érdekében, hogy a szülőknek le­gyen hol elhelyezniük beteg gyer­mekeiket, Nagy Anita, a Mentáli­san Sérülteket Segítő Társulás el­nöke 1999-ben - amikor a helyi kórház megszüntette a szociális szolgáltatások otthonát - megnyi­totta a Mosolyt, amely 2002. július elsejétől Nyitra megye önkormány­zatának hatáskörébe tartozik. „A 2002-es év második felére vissza­menőleg már nem kaphattunk tá­mogatást. Saját bevételeinkből kel­lett fedeznünk a kiadásainkat, hogy egyáltalán létezni tudjunk. Ezáltal a 2003-as évre a megyétől kapott pénz újra nem volt elég a tényleges költségekre” - tájékozta­tott Nagy Anita. Előfordult, hogy a hónap végén csak komoly nehézsé­gek árán tudták előteremteni a fi­zetésekre valót, és voltak hónapok, amikor az alkalmazottak bér nélkül gondozták a sérült gyermekeket. „A megyei közgyűlés tavaly októ­ber 20-i ülésén Fehér Miklós alel- nök jóvoltából több mint 734 ezer koronát szavaztak meg a napi ki­adásaink fedezésére. Ennek kö­szönhetően tartozásaink kéthar­madát ki tudtuk fizetni, és idén tör­leszteni szeretnénk a fennmaradó részt is” - tette hozzá Nagy Anita. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Továbbra sem találják Czakót Nádszeg/Galánta. Nem bi­zonyult igaznak az a szóbe­széd, miszerint megtalálták volna a január 27-én eltűnt nádszegi Czakó Imrét. Juhos Ferenc polgármester lapunk kérdésére válaszolva elmond­ta, ő is többféle mendemondát hallott már arról, hogy a férfi előkerült vagy megtalálták az autóját, ám ezek a híresztelé­sek hamisnak bizonyultak. A 39 éves férfiról máig nem tud­nak semmit. Igor Németh ga- lántai járási rendőrkapitány elmondta, a nyomozás tovább folyik, de hogy találtak-e már valami nyomot, nem árulhatta el. (gl) Rablótámadás a benzinkúton Galgóc. Egy ismeretlen sí­maszkos férfi hétfőn hajnal­ban rátámadt a Dl-es autó­pálya mellett, Galgóc köze­lében lévő benzinkút alkal­mazottjára, és fegyverrel a kezében a bevételt követelte tőle. A támadó mintegy 14 ezer korona készpénzzel tá­vozott a helyszínről. Szemé­lyi sérülés szerencsére nem történt. Az ügyben még nyo­moz a rendőrség - tudtuk meg Martin Korch nagy- szombati kerületi rendőrségi szóvivőtől, (ú) Bankot raboltak Zsolnán Zsolna. Hétfőn kora este egy símaszkos férfi kirabolta a Postabank egyik helyi fiók­ját. A fegyveres támadó az alkalmazottakat a bankban lévő készpénz átadására kényszerítette, és végig ügyelt arra, nehogy bekap­csolják a riasztót. A rendőr­ség még keresi a férfit, aki mintegy 1,4 millió koronás zsákmánnyal távozott a helyszínről. (TASR) A férfi névtáblákat kínál az érsekújváriaknak, és előleget sem szégyell kérni Hitelrontó csaló házal A Nokia már most a Ko­máromi járás legna­gyobb munkáltatója. Pukkai László: „Gyorsan egy átgondolt stratégiát, mert az Európai Unió nem segít rajtunk! Ne kullogjunk az események után, előzzük meg azokat!” Mátyusföldi fórum a közösségi jövőtervezés fontosságáról KORPÁS ÁRPÁD Nagyfödémes. „Gyorsan egy át­gondolt stratégiát, mert az Európai Unió nem segít rajtunk! Ne kullog­junk az események után, előzzük meg azokat! A lépéselőny minden téren fontos” - fogalmazott Pukkai László azon a múlt hét végi fóru­mon, amelyet a mátyusföldi magyar közéleti szereplőknek - Csemadok- tisztségviselőknek, polgármeste­reknek, iskolaigazgatóknak és poli­tikusoknak - rendeztek Nagyfödé- mesen azzal a szándékkal, hogy jövőképet rajzoljanak a régió ma­gyarsága elé. Az Otthont a hazá­ban, hazát a szülöfölfön! címmel - a Csemadok Galántai Területi Vá­lasztmányának (TV) szervezésében - megtartott találkozó leginkább helyzetfelmérésnek tekinthető, amely rengeteg részproblémát vet fel. Az ott elhangzott előadásokból csak néhány gondolatot, szempon­tot van módunk felvetni. A jelenlévőket a vendéglátó Nagyfödémes polgármestere, Gogh Ferenc köszöntötte, majd Zsillé Béla, a Csemadok Galántai TV elnöke nyitotta meg a tanács­kozást. Mézes Rudolf, a Galántai TV titkára, a szövetség országos alelnöke a Csemadok Galántai já­rásban kifejtett tavalyi tevékeny­ségét összegezte. Beszámolójából a többi között kiderült, hogy a já­rásban 32 településen működik alapszervezet; e települések több mint 55 ezer magyar nemzetiségű lakosa közül tíz és félezernél is többen tagjai a szövetségnek. Ta­valy 277-en kérték felvételüket, 14 településen azonban egyetlen új tagot sem szerzett a Csemadok. Pukkai László, a Galántai Kodály Gimnázium nyugalmazott tanára Mátyusföldi tapasztalatok címmel tartott - vitaindítónak szánt - elő­adást. A mátyusföldi magyar sze­rinte „unja a monumentális akciók sorozatát, s valami társadalmi-szel­lemi diszkrécióra vágyik, törekszik a maga gazdasági hányattatottsá- gában”. Úgy véli, a régió egyes tele­pülésein a magyarság sajátos meg­maradási taktikát választott: „nem kérünk, nem hívjuk fel magunkra a figyelmet, s ha nem tudnak rólunk, nem is tesznek ellenünk semmit - ez a sajátos önvédelem, sajnos, ma is jele van”. Nagy gondnak tekinti azt is, hogy a magyarlakta települé­seken mindenütt több tucat ház áll üresen, amelyeket - a helyi magyar fiatalok pénztelensége miatt - „zsebből fizetők” veszik meg. Fábri István magyarországi szo­ciológus annak a kutatásnak a ré­szeredményeiről számolt be, amely - a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Inté­zete koordinálásával - a határon túli magyar közösségek civil szfé­ráját méri fel, hogy friss adatokkal tudja alátámasztani a magyaror­szági támogatáspolitikát. Fábri mintegy félezer hazai magyar ci­vil szervezet vizsgálata alapján megállapította, hogy Szlovákiá­ban nagyobb a felsőbb szervezeti egységek alá tartozó, valamint az 1990 előtt létrejött szervezetek aránya, mint a többi határon túli magyar közösség esetében. Az összes vizsgált hazai magyar szer­vezet által elnyert támogatások összegének körülbelül egyharma- da származik magyarországi for­rásból, s egyelőre elenyészően ke­vés a külföldi (de nem magyaror­szági) pályázatok száma. Dohányos Róbert, a pozsonyi kulturális tárca kisebbségi kultú­rák főosztályának vezetője figyel­meztetett, hogy a kisebbségek kulturális támogatására kiírt idei pályázatra február 16-ig lehet je­lentkezni. E pályázaton kívül hat más program keretében is igé­nyelhető támogatás - például könyvtárfejlesztésre és épületfel­újításra. A gyakorlati tudnivalók­ról a minisztérium honlapja ( www.culture.gov.sk ) tájékoztat. Gyurgyík László szociológus konkrét mátyusföldi példákon igazolta, korfákon is bemutatta, hogy a régióban is csökken a legfi­atalabb korcsoport egy-egy kö­zösségen belüli aránya. Görföl Jenő, a Csemadok orszá­gos titkára a szervezet integráló szerepéről szólva utalt arra, hogy sok, a közösségszervezést a Csema- dokban elsajátító közszereplő ma máshol kamatoztatja tudását, ami nem feltétlenül gond, mert - élt a hasonlattal - néha jobb, ha a vár köveit kastélyok építéséhez hord­ják szét. A hasonlatnál maradva hangsúlyozta, a Csemadok tavalyi közgyűlésén a kövek összehordását tűzte ki feladatául. „Nehéz batyu” - tette hozzá. Úgy véli, fontos a szak­mai közeg és a fiatalság megnyeré­se a Csemadok számára. A fórum Vállalkozások és a nem­zeti lét című blokkján belül Po- mothy László gazdasági államtit­kár az uniós gazdasági kapcsolatok főbb jellemzőit ismertette. Bodnár László, az Új Kézfogás Alapítvány igazgatóhelyettese elmondta, az alapítvány működése öt éve alatt 2,790 milliárd forint támogatást helyezett ki Szlovákiába. Kovács Dezső, az OTP Bank párkányi fiók­igazgatója a pénzintézet szolgálta­tásait ismertetve a bank és a Cse­madok közös kezdeményezéséről is szót ejtett: a kulturális szervezet OTP-nél számlát vezető tagjai köz­vetetten a Csemadokot is támoga­táshoz juttatják. Gaál József és Ko­vács Tibor vállalkozók a szlovákiai magyar vállalkozóknak a magyar közösség javára kifejtetett tevé­kenységéről tartottak szempont­gazdag, szuggesztív előadást. Pék László, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnö­ke arról számolt be, hogy a kedvez­ménytörvény alapján járó oktatási­nevelési támogatást - amelyet nem családok, hanem intézmé­nyek fogadhatnak - a pedagógus­szövetség Pázmány Péter Alapítvá­nya osztja majd el jogi személyek­nek (szülői szövetségeknek). Berényi József külügyi államtit­kár, az MKP galántai járási elnöke a magyar párt járáson belüli pozíció­ját vette górcső alá. Egyebek mel­lett arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre fontosabb szerepe lesz a me­gyei önkormányzatnak, ezért az MKP-nak Nagyszombat megyében alaposan meg kell fontolnia, hogy milyen taktikát kövessen. Izsóf Ró­bert, Vághosszúfalu polgármestere az egy község (Vágkirályfa) kivéte­lével szlovák településektől övezett faluban tapasztalható asszimiláció­val kapcsolatos meglátásait közöl­te: 280 ház közül 50 üres, nagyará­nyú telekfelvásárlás indult meg, s csak minden tizedik ingatlant vesz­nek meg magyarok. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint sok helyen a vág- hosszúfaluihoz hasonló folyamatok zajlottak-zajlanak. Az 1989 utáni időszak tanulsága, hogy ami meg­változott is, attól nem változtak meg az évtizedek óta tartó romboló folyamatok. Az eredményes helyi tevékenységhez erős önkormányza­tok kellenének, ám a közigazgatási reform nem adott kellő védeszkö- zöket, és sok gazdasági ügyben is felsőbb szinten születik döntés. Az elmúlt öt esztendőben Duray sze­rint - számos részeredmény mel­lett - a kisebbségünk fejlődése szempontjából fontos területeken egyedül a komáromi egyetem olyan maradandó eredmény, amelyből közösségileg építkezni tud a szlová­kiai magyarság. Óva intett: ha a magyarság elveszti a jövőtervezés lehetőségét, nemcsak a nemzet esik szét mozaikokra, hanem a mozai­kok is széthullanak.

Next

/
Thumbnails
Contents