Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

2004-02-10 / 33. szám, kedd

Régió 5 ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 10. AJÁNLÓ Visszatért a Felvidék! Komárom. „Visszatért a Felvidék” címmel filmvetí­téssel egybekötött történel­mi előadássorozattal járja a Komáromi járás településeit a Szüllő Géza Polgári Társu­lás. A Magyar Filmhíradó Archívumából származó do- kumentumfilm-felvételek bemutatják az 1938-as ese­ményeket és szólnak azok előzményeiről is, például a kulcsfontosságú müncheni egyezményről és a komáro­mi tárgyalásokról, majd az első bécsi döntésről. Korabe­li felvételek alapján idézik fel, hogy az egyes felvidéki városokban - Kassától egé­szen Komáromig - miként üdvözölte a lakosság a bevo­nuló magyar katonákat. „Ez­zel a vetítéssorozattal üze­netet szeretnénk közvetíteni az itt élők felé, mégpedig azt, hogy merjük végre vál­lalni múltunkat, merjünk ki­mondani bizonyos dolgokat - nyilatkozta lapunknak Pe- theő Attila, a Társulás elnö­ke. - Merjünk szégyenkezés nélkül beszélni Trianonról, az 1938-as bécsi döntésről, a diktatúrák felvidéki áldoza­tairól. Úgy érzem, formáló­dik egy fiatal nemzedék, aki ezt végre meg meri tenni.” Érdekes megfigyelni, hogy az egyébként nagy ér­deklődésnek örvendő vetíté­seken az idősebb és a fiatal korosztály képviselői van­nak túlsúlyban, a középko­rúak rétege mintha hiányoz­na. „Néha magunk is meg­döbbenéssel hallgatjuk az események átélőinek az egyes képkockákhoz kapcso­lódó kommentárjait, meg­jegyzéseit - mondta Petheő Attila. - Bizony többen könnyes szemmel nézik vé­gig a vetítést.” Legközelebb február 13-án, Martoson lát­hatják a dokumentumfilmet az érdeklődők. A Szüllő Gé­za Polgári Társulás reményei szerint a jövőben az ország távolabbi pontjain is bemu­tatják a filmet, (vkm) A Munka Utcai Alapiskola új létesítményét Komárom valamennyi alapiskolása és óvodása használhatja majd Új fedett tanmedencét adtak át Komárom. Nem minden­napi esemény helyszíne volt tegnap a Munka Utcai Alapiskola: ünnepélyes ke­retek között átadták az is­kola fedett tanmedencéjét. V. KRASZNICA MELITTA Amint azt Fekete Zoltán igaz­gatótól megtudhattuk, a meden­ce építése - egy tornateremmel együtt - még a nyolcvanas évek végén kezdődött. A különböző kormányváltások következtében azonban megakadtak a munkála­tok, és évek óta csak a puszta be­tonfalak emlékeztettek arra, hogy egykoron e helyre medencét terveztek. „Örülhettünk, hogy a tornatermet sikerült befejezni. Már azon gondolkodtunk, milyen egyéb célra is tudnánk kihasznál­ni a félkész beruházást, amikor is a város részéről jött a segítség” - mondta az igazgató. Azt már Bastrnák Tibor polgármester tet­te hozzá, hogy a befejezéshez szükséges 5,5 millió koronát az oktatási minisztérium pályáza­tán, Szigeti László államtitkár hathatós támogatásával nyerte el a város. Egyben ígéretet tett arra Bastrnák Tibor polgármeseter (balról) es Fekete Zoltán iskolaigazgató vagta at a szalagot is, hogy a medence üzemeltetésé­hez is segítséget nyújtanak az is­kolának. „A létesítmény nemcsak a Munka Utcai Alapiskola, hanem a város valamennyi alapiskolás diákját és óvodását szolgálja majd - fejtegette a polgármester. - A város eddig is hozzájárult a diákok úszótanfolyamainak fi­nanszírozásához. Elképzeléseink szerint ezentúl nem a városi uszodába, hanem ide járnak majd a gyerekek oktatásra.” Fe­kete Zoltán ezzel összefüggésben megjegyezte: azt szeretnék, ha az alapiskolájukat látogató vala­mennyi diák megtanulna úszni. A medencét a tanfolyamokon kívül (Vas Gyula felvétele) a tornaórák keretében is szeret­nénk kihasználni, a tervek szerint havonta két-három tornaórát a vízben töltenének a diákok. A 12,5x6 méteres medencében 28 fokosra fűtik az állandóan cirku- láló, szűrővel tisztított vizet. A legkisebb vízmélység 90, a legna­gyobb 120 centiméter. Az orvosok sokallják az 1500 koronás bérleti díjat • • Összeomolhat a rendszer VRABEC MÁRIA Nyitra. Január elseje óta az egészségügyi miniszter rendelete értelmében a kórházak igazgatói négyzetméterenként 1500 korona bérleti díjat kérnek az állami egészségügyi intézmények épüle­tében magánpraxist folytató orvo­soktól. Az áremelés ellen a nyitrai egyészségógyi intézményekben rendelő orvosok levélben tiltakoz­nak Rudolf Zajacnál, és azt is kilá­tásba helyezték, hogy ha nem ta­lálnak megértésre, kiköltöznek és maguk néznek megfizethető bér­lemény után. Ezzel összeomlana az egy fedél alatt többféle kivizs­gálást és szakorvosi ellátást bizto­sító rendelőintézeti rendszer, de a magánorvosok szerint az egy évre 180-200 ezer koronára rúgó bér­leti díj amúgy is tönkretenné őket. Tavaly egy négyzetméterért még csak 250 koronát fizettek havon­ta, októberben ezt az összeget 750 koronára emelte a minisztéri­um, és az érintettek szerint ez a maximum, ami még elviselhető. A nyitrai kórház igazgatója, Viktor Zák ugyan osztja a magánorvosok aggályait, de nem tehet mást, mint hogy követi a szaktárca uta­sításait. Ráadásul: a bevételből idén már adót is kell fizetnie. A helyzetben az egyedüli megoldást az jelentheti, ha a rendelők az ön- kormányzat tulajdonába kerül­nek, de ez leghamarabb júniustól lehetséges. „Fővárosi” színvonalú kiszolgálás a sportközpontban Hely az aktív pihenésre KIS PÉTER Érsekújvár. Habár már tavaly novemberben megnyitották a Starbec Sportközpontot, teljes gőz­zel csak idén januártól üzemel a lé­tesítmény, amely becsületére válna bármelyik nagyvárosnak Szlovákiában. A mintegy egy hektáron elterülő, két­emeletes épülettel és egy lefedhető teniszpályákkal rendelkező létesítményt eredetileg Tardoskeddre álmodta meg a két tulajdo­nos, Ágh Zoltán és Bédi Tibor, ám időközben úgy döntöttek, hogy Érsekújvárod:, a belvároshoz közeli lakótelep kellős közepén építik fel. A választás jól sikerült, a három te­niszpálya - télen is - állandóan fog­lalt, de lehet id tekézni, bowlingozni, tollaslabdázni, vala­mint a népszerű labdajáték, a squash is otthont talált az épület fa­lai közöd. Van szauna, jakuzi, szo­lárium, fimess, étterem és bár is. Bár a választék és a kiszolgálás „fő­városi” színvonalú, a szolgáltatá­sok ára „vidéki” szinten maradt, így a régió egyik leglátogatodabb léte­sítményévé vált a Starbec. A választék és a kiszol­gálás „fővárosi” szintű, az árak „vidékiek”. RNDŐRSÉGI NAPLÓ Bombariadó a SPEED-ben Pozsony/Dunaszerdahely. Rémhírterjesztés miatt isme­retlen tedes ellen indított eljá­rást a rendőrség, ugyanis vala­ki szombaton éjszaka egy po­zsonyi telefonfülkéből felhívta a dunaszerdahelyi rendőrsé­get, hogy a SPEED diszkóban két bombát is elhelyezed, és azok egy órán belül felrobban­nak. A rendőrök a szórakozó­helyet kiürítedék és átkutat­ták, de semmilyen robbanó­szerkezetet nem találtak - tá- jékoztada lapunkat Martin Korch nagyszombati kerületi rendőrségi szóvivő, (ú) Rálőttek egy fiatalemberre Pozsony. Vasárnap hajnal­ban ismeretlen tettesek meg­lőtték a titkosszolgálat (SIS) egyik munkatársát a téli sta­dion közelében. A 30 éves Erik P. minden valószínűség szerint az épületben üzemel­tetett szórakozóhelyről indult hazafelé, amikor a lövés érte. A sebesült férfit egy véletle­nül arra járó ember vide kórházba. Erik P.-t zóta már megműtötték, az állapotáról azonban egyelőre nem nyilat­koznak a hatóságok. A rend­őrség vizsgálatot indított az ügyben. (SITA) Bálint-napi véradás Példamutató orvosok Érsekújvár. Még csütörtökig tart a Bálint-napi véradás a helyi kórházban. A múlt hét kedd óta tartó véradásban mintegy hatva- nan vettek részt, főként diákok, valamint a kórház egészségügyi dolgozói és olyan diákok, akik csak a napokban váltak nagyko­rúvá. Számukra példaértékű a szüleik és az egészségügyi dolgo­zók, valamint a városi hivatal al­kalmazottainak hozzáállása, akik között számos többszörös véradó van.(száz) Az SZKC pénteki nagyfödémesi értekezletén az uniós csatlakozásra való felkészülésről is sok szó esett Pályázati lehetőségek és jogi tanácsadás GAÁL LÁSZLÓ Nagyfödémes. A múlt héten kétnapos rendezvénynek adott otthont a galántai járásbeli tele­pülés. Pénteken a Szövetség a Közös Célokért (SZKC) társulás­ba tömörülő szervezetek regio­nális vezetőinek tartottak orszá­gos szintű szakmai értekezletet. Szombaton Otthont a hazá­ban, hazát a szülöfölfön! címmel- a Csemadok Galántai Területi Választmányának szervezésében- a mátyusföldi magyar közéleti szereplők részvételével közössé­gi fórumot rendeztek. Az SZKC értekezletének egy részéről múlt hét szombati lap­számunk már beszámolt, a to­vábbi napirendi pontokról ké­szült összegzést alábbi írásunk­ban olvashatják. A szombati kö­zösségi fórumon elhangzott előadásokról - terjedelmi okok­ból - holnapi számunkban köz­lünk összefoglalót. Az SZKC pénteki értekezletén az uniós csatlakozásra való fel­készülésről is sok szó esett. And­rássy Zsuzsanna, az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium osztályvezetője és Baros Róbert, a Galántai Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója az EU szlovákiai támogatási rendsze­réről tájékoztatott. Akadt, aki most tudatosította, hogy az a szervezet, amely nem rendelkezik saját pénzeszközök­kel, csak bankhitel segítségével pályázhat uniós támoga­tásra. Ugyanis először a kért összeg öt százaléká­nak megfelelő önrészt kell elköltenie a pályá­zatban megjelölt célra, azután kaphatja meg azt a 15 százalékot, amellyel a szlo­vák állam járul hozzá a támoga­táshoz, majd csak ezt követően jöhet az EU felkínálta 80 száza­lék. Az egyik szenei résztvevő azt kifogásolta, hogy Pozsony és vi­déke nem vehet részt a pályáza­tokon. Szerinte hiába érvelnek azzal, hogy ez a régió sokkal jobb gazdasági helyzetben van, mint az ország többi része, az itt lévő alapiskolák - különösen a magyar tanítási nyelvűek - ugyanolyan anyagi problémák­kal küzdenek, mint akármelyik más régióban. A minisztérium képviselője megnyugtatta a kérdezőt: a Szenei járás alapiskoláitól sem tagadják meg a támogatás le­hetőségét, de erre majd egy kö­vetkező, kimondottan a pozso­nyi régióra kiírandó pályázaton lesz lehetőség. Szó volt a ma­gyarországi nemzeti informati­kai társadalom építéséről, és az is elhangzott, hogy e téren a rév­komáromi egyetemmel is szeret­nének együttműködni. Magyar- országi informatikai-művelődési táborsorozatot is szerveznek, ahol 100-100 magyarországi és felvidéki fiatal vehetne részt. Szabó Olga ügyvéd, az SZKC jogsegélyszolgálati munkatársa a földvisszaigényléssel kapcso­latban adott praktikus tanácso­kat. Egyebek mellett elmondta: előfordul, hogy magyarországi lakos is jelentkezik az elkobzott földért. Bár külföldi állampolgár nem restituálhat, a jogásznő mégis azt ajánlja, ilyen esetek­ben is érdemes utánanézni az egykori földjének, mert előfor­dulhat, hogy az illetékes helyen nincs bejegyezve az elkobzási végzés (tehát a földet jogi szem­pontból nem is kobozták el), s így örökölhető. Egy másik prak­tikus jogi tanács: ha nem való­sult meg az terv, amely miatt a földet annak idején konfiskálták - például nem épültek meg a bősi vízlépcső egyes részei - az elkobzott föld visszavásárolható azért az összegért, amennyit an­nak idején az állam fizetett érte. A tanácskozáson a magyarorszá­gi munkavállalási és tanulási le­hetőségekről, valamint a kultu­rális, a könyvkiadási és egyéb együttműködési elképzelésekről is szó esett. Szabó Olga jogász a restitúcióval kapcsolat­ban adott tanácsokat. ÖNKORMÁNYZAT Virten a turizmus fellendítése a cél V. KRASZNICA MELITTA Virt. Az alig több mint 300 lelket számláló kisközség merész ter­veket dédelget a jövőre nézve. Kovács János polgármester a mint­egy 20 százalékos munkanélküliséggel küszködő település fel- emelkedésének egyedüli lehetséges útját az idegenforgalom fel­lendítésében látja, amelyhez adottak is a természeti és egyéb felté­telek. „Az elképzelések szerint idén több jelentős beruházás is megvalósul Virten, részben magánvállalkozók, részben az önkor­mányzat kezdeményezésére - tájékoztatta lapunkat a polgármes­ter. - Évek óta befejezetlenül áll egy 100 férőhelyes szállodaépü­let, amelyet nemrégiben magánszemélyek vásároltak meg az eddi­gi tulajdonostól, és még idén hozzálátnak az építkezéshez. Egy to­vábbi vállalkozó idősek otthonát szeretne létrehozni a községben, a munkálatok ugyancsak ebben az évben kezdődnek. Az önkor­mányzat tervei között szerepel egy 150 férőhelyes kultúrterem ki­alakítása a községi hivatal épületében, továbbá bővítjük a járdahá­lózatot és felújítjuk a közvilágítást, valamint a hangosbemondó­rendszert. Pályázati forrásból szeretnénk előteremteni a pénzt a helyi tó revitalizációjára, a Nyitrai Borút egyik állomását képező virti borház-tájház építéséhez szükséges anyagiakat pedig a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió közös tervezetében erre a célra meg­pályázott pénzből finanszíroznánk.” Ezek a beruházások termé­szetesen új munkahelyeket is teremtenének a faluban, és a polgár- mester reményei szerint ez a fiatalokat a faluban maradásra bírná. Ugyancsak ezt a célt, vagyis az elvándorlás fékezését szolgálja a háztelkek kimérése is.

Next

/
Thumbnails
Contents