Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-07 / 31. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. FEBRUÁR 7. 10 KÓPÉ Téli történet SZABÓ ILDIKÓ Egy téli szombat reggel, kilenc óra felé járt az idő. Kópé és családja éppen reggelizett. Az édesapa kávéját kortyolgatta, miközben kezében tartotta az aznapi újságot. Elolvasta benne a legfrissebb híreket, megnézte Kópé rovatát, majd letette és így szólt:- Gyerekek, ma, mikor édesanyátokkal bevásárolni voltunk, láttuk, milyen szépen befagyott a közeli tó. Ha gondoljátok, reggeli után elmehetünk korcsolyázni.- Remek ödet! - lelkendezett Huncutka.- Sajnos, én nem mehetek veletek - hangzott Kópé válasza még rengeteg könyvet kell elküldeném a gyerekeknek, nagyon várják ám! Majd talán máskor.- Naa.J Gyere velünk! Légyszi! - kérlelte Huncutka bátyját.- Nem várhatna az a könyvcsomagolás délutánig, fiam?- Hát...! Tulajdonképpen igen, de én akkor sem szeretnék veletek menni, hiszen nem tudok még korcsolyázni sem.- Semmi gond, majd megtanítalak! - mondta Huncutka mosolyogva. Addig-addig kérlelte Huncutka Kópét, míg úgy határozott, hogy velük tart. A kis csapat hamar odaért a tóhoz. Huncutka rögtön felhúzta lábára a korcsolyát, a csúszós jégen is úgy érezte, mintha biztos talajon állna.-Gyere te is, Kópé!- Menj csak bátran - biztatta őt édesapja -, én majd innen figyellek benneteket. Kópé a jégre merészkedett, Huncutka pedig megfogta a kezét. így nagyon egyszerűnek tűnt a korcsolyázás. Kópé egészen beleélte magát. Egy kicsit elgondolkozott, ezalatt Huncutka óvatosan elengedte a kezét, de a fiú mégis magabiztosan csúszkált körbe-körbe a befagyott tavon.- Ügyes vagy! - szólt Huncutka. Kópé ekkor vette észre, hogy hugi- cája már nem fogja a kezét. Nagyon megrémült. A hirtelen ijedségtől el is esett. Ezen aztán mindhárman jót nevettek. Ám hamarosan úgy ment neki is, akár az egyszeregy. A gyerekek összesereglettek a parton, nézték, milyen ügyes a két Kópéfalvi kópé gyerek. S bizony, a mutatvány végén meg is tapsolták őket.- Ne menjünk még! - mondták mindketten, mikor apjuk indulást intett.- Nem maradhatunk, haza kell mennünk ebédelni, de ha akarjátok, holnap megint kijövünk! így hát Kópéék hazatértek, édesanyjuk, finom ebéddel várta őket Kópé elújságolta, hogy megtanult korcsolyázni. Édesanyja mosolyogva simogatta meg a fejét: - Mindig is tudtam, hogy remek fiú vagy! Büszke vagyok rád! Kópé is elégedett volt, és délután vidáman csomagolta barátainak a könyveket. TÖRD A FEJED A január 24-ei megfejtések: étterem-tányér, fagylalt-fagyi, zöldség-sárgarépa, pékség-kenyér - Karib-tenger -10 háromszög. A Lilium Aurum és a V ajándékát nyerte: Szilvási Marko, Vezekény, Andrejkovics Anna, Pozsonyepeijes, Kovács Anita, Alsólánc. A zselizi Zeman Sándor képes feladványai kicsiknek-nagyoknak Melyik úton kell elindulnia Hol élnek a koalák? Kópénak a bárkához? LEGKEDVESEBB KÖNYVEM Benedek Elek meséi Én már nagyon sok könyvet kaptam tőled, kedves Kópé, aminek nagyon örülök, és szívesen is olvasgatom őket. Mind az összes tetszik nekem, ezért meg is köszönöm még egyszer. Különösen szeretem olvasgatni Benedek Elek könyveit, nagyon érdekesek a meséi. Most leírom neked az egyiket, amelyik azért tetszett kiváltképp, mert nagyon tanulságos, s mert ez is a szerétéiről szól, amiről te is mindig írsz. Címe: A só. Arról szól, hogy volt egy király, és annak három lánya. Egyszer megkérdezte tőlük, mennyire szeretik őt, mert annak adja az országát, aki a legjobban. A legkisebb a sóhoz hasonlította apját, amire az olyan mérges lett, hogy elkergette. Hosszú viszontagság után egy királyfi vette feleségül a lányt, s mikor meghallotta történetét, meghívta az öreg királyt ebédre. De meghagyta a szakácsainak, hogy a vendég ételébe egy szem sót se tegyenek. Nem is ette meg a király a sódan ételt. Mikor meglátta a lányát, azonnal bocsánatot is kért tőle, s neki adta az országát. Az volt ebből a tanulság, hogy előbb gondoljuk meg mindig jól, mit mond az illető, s csak azután cselekedjünk. Filkó Kinga, 11 éves, Komárom MENNYI Avarodhoz kötődik aNevts egyházi <fc>, SZÓNOK s £«TERG0Mi ÉÍJLSEK, ?ÁZM ÁHY ?ÉT£R NEVE EGYETEMÉT ALAPÍTOTT NAGtYSfONßATBAN Coowdo Máté-pojaoi Ismerd meg hazádat Kópéval! />A ki 5-hárfátok Sf A VÁG völgye / KÖZŐIT FEKSZIK. NÁGYJZoM&KT, MAGYAR fc.'R.ÄL'i'-fe. ÚOx EGYIK LEG V/ÁR05A. MWEL AI ntSNt VjÍ- SÄR.OK SZOMBATON- K^NT voltak, MAS Y4 STfiMBAT LEIT A VARöi NEVE-SoK SZÉ? TEMPLOMA füAT!| KiS RÓMÁNAK KI5 ROMAN«'» K , w MOHÁT! A LE6ESLEGTZE&& A 3EZ5VVTR TEMPLotf, Melyet f Dylans Kg a miatt messze. földön ismernek . A VÁROS 3ELENTÓ5ÉGE AKKOR NŐTT M£& MÉG DO&BAN, AMIKOR * TÖRÖKŐR ELÖL (MENEKULÓ ESZTERGOMI ÉRSEK IDE HELYEZTE £&Y IDŐRE székhelyét. Sokszor a kis lppót a [NAGY LOPŐK FELAKASZTJÁK; [50KSZOR AKI SOKAT LOP, ^ARANYLÁNCOT VISEL , AKI >erköt£lem Függ. ÓVODÁSDI-ISKOLÁSDI A vásárűti óvoda Virág, Lepke és Gomba csoportja hóembert készített Kópé olvasóinak Takács Gergő, 5 éves Hamarik Csilla, 5 éves Kázmér Franciska, 5 éves Mózes Luca Zsófia, 4 éves Dombos Máté, 4 éves A perbetei iskola második osztályosai a télről Koráb Krisztina Lacza Tamás *»/ W / y Laczkó Beatrix Anda Krisztina I