Új Szó, 2004. február (57. évfolyam, 26-49. szám)
2004-02-07 / 31. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZŐ 2004. FEBRUÁR 7. RÖVIDEN Őrizetben az egyik támadó Prága. A cseh rendőrség őrizetbe vette azon személyek egyikét, akik brutálisan megverték a Respekt liberális politikai hetilap főszerkesztőjét január 17-én Prágában. Tomás Nemecek a hétvégi bevásárlásról tartott hazafelé, amikor lakása előtt két 20-25 év körüli férfi megszólította, idegbénító gázt fújt az arcába, és ütlegel- ni, rugdosni kezdte. A főszerkesztőt agyrázkódással és zú- zódásokkal szállították kórházba, s néhány napos kezelésre szorult. A rendőrségi szóvivő szerint a másik tettes egyelőre ismereden, de folyik utána a nyomozás. Az őrizetbe vett férfi 25 éves munkanélküli. A rendőrség egyelőre nem ismeri a támadás okát. (MTI) Előrehozott választások Újdelhi. Feloszlatta az indiai parlament alsóházát Abdul Kalam köztársasági elnök, ezzel megteremtette a lehetőséget, hogy a dél-ázsiai országban idő előtti választásokat tartsanak. Az államfő a kormányzó Bhárátija Dzsanata Párt (Indiai Néppárt) javaslatára írta alá a rendeletet az 545 tagú alsóház, a lók szabha azonnali feloszlatásáról. A választási bizottság napokon belül kitűzi az előrehozott választások időpontját. A kormánypárt illetékeseitől származó hírek szerint a választópolgárok áprilisban járulhatnak az urnákhoz. A jelenlegi indiai törvényhozás mandátuma szeptemberben járt volna le. (MTI) Lemondott a lett kormányfő Riga. Lemondott csütörtökön este a lett miniszterelnök, mert a parlament leszavazta a kormányt az oktatási törvény módosítását célzó csomagterv egyik elemével kapcsolatban. Einars Repse kormányfőnek, az Új Idő párt elnökének lemondásával az egész kormány távozni kényszerül, de ügyvezetőként hivatalban marad. A Repse vezetésével 2002. november 7-én megalakult négypárti kormány a 100 tagú parlamentben csekély többséggel, mindössze 53 mandátummal bírt. Ezt a többséget a múlt héten el is veszítette, miután személyi ellentétek miatt kilépett a koalícióból a Lettország Első Pártja nevű szervezet. A parlament bal- és jobboldali pártjai egyaránt megszavazták a pedagógusok béremelését, noha a kormányfő ezt hevesen ellenezte, mondván: nincs rá költségvetési fedezet. (MTI) Közvetlenül Repse lemondása előtt hagyták jóvá a kisebbségi nyelveken - főleg oroszul! - történő oktatást súlyosan korlátozó törvényt (Képarchívum) A 64 esztendős utódjelöltet a német szociáldemokraták egyik legtapasztaltabb politikusának tarják Schröder távozik a pártelnöki tisztségből MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Gerhard Schröder német kancellár tegnap bejelentette: lemond a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöki tisztéről, hogy véget vessen a kormány reformjaival kapcsolatos párton belüli perlekedésnek, és javítson a párt makacsul kedvezőtlen népszerűségi mutatóin. Schröder megtartja kancellári posztját, az elnökséget azonban átadja - szándékai szerint - a 64 éves Franz Münteferingnek, a szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetőjének. Müntefering a leköszönő pártelnök legközelebbi munkatársai közé tartozik, de azt tartják róla, hogy közelebb áll a párt balszámyához. Lemond a párt főtitkára, Olaf Scholz is. Schröder ma teijeszti az SPD szövetségi elnöksége elé a tervezett személyi változásokat. Müntefering jelölésének elfogadásáról a párt március végére tervezett rendkívüli kongresszusa hivatott dönteni. Ott választják meg Scholz utódját is. Schrödernek tavaly nagy harcok árán sikerült elfogadtatnia egy reformcsomagot, amely a pangásban levő német gazdaság élénkítését célozta, felgyorsítva az adócsökkentéseket, másfelől megnyirbálva a szociális juttatásokat. Ehhez a kancellárnak keményen meg kellett küzdenie pártja balszámyával és a befolyásos szakszervezetekkel. Ezekre a küzdelmekre utalva Schröder berlini sajtóértekezletén kijelentette: a nehézségek is igazolják azt a döntését, hogy ezentúl minden erejét a kancellári tevékenységre összpontosítja. Bár általános a felismerés, hogy szükség van a reformokra, a velük kapcsolatos párton belüli egyeztetések különleges erőfeszítéseket igényelnek -tette hozzá. Az SPD népszerűségi mutatói jócskán visszaestek a 2002 szeptemberi választások óta. A párt egyik kudarcot a másik után szenvedte el tavaly a tartományi választásokon, és nagy próbatételek várnak rá az idén is több tartományi választáson, először is Hamburgban február 29-én. Müntefering (a kis képen) feltétlen lojalitást tanúsít Schröder iránt, csípős nyelvű vitapartnernek számít (Képarchívum és Reuters-felvétel) Az elemzők sem értettek egyet abban, hol tart Irak vegyi, biológiai és nukleáris fegyverprogramja Bush semmit sem bánt meg Washington. George Bush amerikai elnök szerint az egykori és a mostani hírszerzési ismeretek alapján ítélve helyesen tette, hogy az Irak elleni katonai fellépés mellett döntött. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tudjuk, hogy Szaddám Húszéin tömegpusztító fegyverekre akart szert tenni - hangsúlyozta az elnök a dél-carolinai Charlestonban, azután, hogy George Tenet, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója Washingtonban védelmébe vette a hírszerzés Irakkal kapcsolatos háború előtti munkáját. Bush maga is elismerte, hogy Irakban nem találtak tömegpusztító fegyvereket. Azt mondta, nem volt más választása, mint a háború. „Választhattunk, hogy készpénznek vesszük-e egy őrült szavát, vagy pedig cselekszünk az amerikai nép védelmében. Ilyen választás lehetősége esetén én mindig Amerikát fogom védeni” - hangsúlyozta részben katonákból álló hallgatósága előtt. „Ha bizonyos washingtoni politikusokon múlott volna, akkor Szaddám Húszéin még mindig hatalmon lenne” - mondta azokra a demokrata párti politikusokra utalva, akik ellenezték az iraki háborút. A katonai fellépés az elnök szerint megmutatta mindenkinek, Amerika nem csak mondja, de komolyan is gondolja, hogy meg akarja szabadítani a világot a tömegpusztító fegyverek fenyegetésétől. Nem sokkal korábban állt a nyilvánosság elé George Tenet CIA- igazgató. Tenet hónapokig tartó hallgatás után védelmébe vette az általa vezetett intézményt és egyben saját magát is, mintegy elébe vágva annak, hogy őt vagy a hírszerzést kiáltsák ki bűnbaknak. Azt mondta, az amerikai hírszerzés elemzői sosem állították, hogy Irak tömegpusztító fegyverei miatt közvetlen veszélyt testesít meg. „Senki sem szólt a hírszerzésnek, hogy mit mondjon” - hangsúlyozta a Georgetown Egyetemen, amelynek annak idején maga is a hallgatója volt. Elutasította azokat a vádakat, hogy az iraki háború igazolásához érveket kereső kormányzat befolyásolhatta az elemzőket következtetéseik megfogalmazásában. Az Irakban tiltott fegyverek után nyomozó amerikai szakértők két hete lemondott vezetője, David Kay a szenátus illetékes bizottsága előtt a minap kijelentette, hogy a hírszerzés téves helyzetértékelést adott, a közép-keleti arab országban a háború előtt nem voltak tömegpusztító fegyverek. Bush hétfőn a kongresszus nyomására bejelentette, hogy bizottságot nevez ki a hírszerzés teljesítményének a kivizsgálására, mert „tudni akarja a tényeket”. Az elnök azt is mondta, hogy továbbra is bízik a hírszerzésben. Tenet most hangsúlyozta, hogy az elemzők sem értettek egyet abban, hol tart Irak vegyi, biológiai és nukleáris fegyverprogramja, és ezeket az eltéréseket belefoglalták a CIA 2002 októberében elkészített (az összes amerikai hírszerző szerv megállapításait és következtetéseit összefoglaló) nemzeti hírszerzési értékelésbe (NIE). Ez a dokumentum a CIA igazgatója szerint objektív értékelést adott Szaddám Húszéin volt iraki elnökről, a brutális diktátorról, aki arra törekedett, hogy megtévessze a vüágot, tiltott fegyverekre tegyen szert, és alkalmas időben helyreállítsa atomfegyverprogramját. Aki bármikor szolgálhat meglepetésekkel, és veszélyeztetheti az amerikai érdekeket. Azt azonban a hírszerzés nem állította, hogy Irak közvetlen veszélyt jelent. „A bagdadi rezsim folyton hazudott, így semmi sem indokolta azt a feltételezést, hogy a háború előtt megsemmisítette tiltott fegyvereit. Ez ellentmondott volna annak, amit más országok és maga az ENSZ is feltételezett Irakról” - mondta. A hírszerzés a CIÁ igazgatója szerint „olyan műfaj, amelyben sosem lehet tökéletesen igazad és sosem tévedhetsz teljes mértékben”. Hozzátette: „lehet, hogy a hírszerzés valamennyire túlértékelte, mennyire haladtak előre a fegyverprogramok”. Közölte: Irakban folytatódik a kutatás. Elutasította David Kaynek azt a kijelentését, hogy a munka 85 százalékát már elvégezték volna. A CIA igazgatója szerint a szakértők még nagyon messze vannak ettől. Már csupán önkéntes visszalépésre szólították fel a volt kommunista erőszakszervezetek tagjait Megszelídült az eredeti néppárti javaslat NOL-JELENTÉS Brüsszel. A jelenleg legerősebb európai „pártcsalád”, az Európai Néppárt (ÉPP) kétnapos brüsszeli kongresszusán a csütörtök éjszakába nyúló pontosítás végén arra szólították fel „mindazokat, akik politikai tisztséget szándékoznak betölteni az EU intézményeiben, hogy tárják föl az egykori kommunista államokban folytatott szakmai és politikai tevékenységüket, és tartózkodjanak európai tisztségek vállalásától, ha részei voltak elnyomó kommunista erőszakszervezeteknek, vagy emberiségellenes bűncselekményekben vállaltak részt”. A tervezet eredetileg a volt kommunista vezetőkre terjedt volna ki, és felhívta volna az .Európai Parlament többi frakcióját, illetve az EU más intézményeit, hogy az ilyeneket zárják ki magukból. Az EPP-hatá- rozat szerzői most úgy vélik, hogy a morális elvárás fontosabb, mint a többi intézménynek szóló javaslat lett volna. Ennek jegyében a módosított szöveg erkölcsileg még keményebben elítéli a kommunista önkényuralmat, és felszólítja az EU-t annak hivatalos, nemzetközi elítélésére. Szájer József (Fidesz) társszerzőségével a határozat európai kutató- és dokumentumközpont létesítését, illetve a kommunizmus áldozatai európai emlékmúzeumának felállítását, valamint emléknapjuk bevezetését javasolja. Túl ezen, a kommunizmus jogsértéseit független szakértői bizottság is összegezné, amely független bíróságnak készítene jelentést. Szájer a Népszabadságnak elmondta: az általa javasolt három pontot elfogadták, sőt meg is erősítették. A kongresszuson részt vevő EPP-al- elnök Orbán Viktor sajtóértekezletén azt mondta, hogy „az eddigi legőszintébb kelet-nyugati megbeszélés folyt a kongresszuson, mert ők csak most szembesülnek” a problémával. Hozzátette: „Vannak a határozatban olyan mondatok, hogy ha azokat én olvasnám föl, akkor otthon szélsőjobboldali radikálisnak minősülnék.” A kongresszuson részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. Az RMDSZ annak idején az első magyar pártként került be az EPP-be, amely tegnap külön határozatban nyilvánította ki: „határozottan támogatja az RMDSZ-t, mind hely- hatósági, mind pedig parlamenti szintű erős képviseletre való törekvésében”. Markó szerint a kisebbségvédelem Európában nehézkesen nyer teret, az autonómia enyhén szólva nincs még ott az európai küszöbön - állapította meg. Az uniós konzervatív pártszövetség biztosra veszi, hogy a nyári választások után ismét a legnagyobb frakciót adja az Európai Parlamentben (EP). Ha tényleg így lesz, akkor ragaszkodni fog ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) új elnöke jobboldali legyen. Prodi mandátuma november végén jár le, de egyes feltevések szerint az olasz politikus korábban lemond, és hazamegy, hogy ismét az itáliai baloldal élére álljon. A néppárti bejelentés nyomán ismét felerősödtek a spekulációk: ki lesz az új Mr. Európa? A döntés bonyolult állam- és pártközi egyeztetéseken dől el, amelyek még el sem kezdődtek. Román választások Elégedett az RMDSZ Bukarest. Az RMDSZ elégedetten fogadta, hogy Romániában továbbra is megmarad az arányos választási rendszer, amely nélkül veszélybe kerülhetne a magyarok politikai szervezetének megfelelő parlamenti képviselete. A választási törvényeket kidolgozó román parlamenti bizottság ezzel kapcsolatos csütörtöki döntését értelmezve Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-szenátor elmondta: a bizottság elutasította az egyéni vá- lasztókörzetes rendszerre vonatkozó javaslatokat. így olyan választási törvénytervezetet kerül majd a román parlament két háza elé, amely az eddigi listás választási rendszer megőrzését irányozza elő. Az RMDSZ az elmúlt hetekben hevesen ellenezte az egyéni válasz- tókörzetes rendszer bevezetésének a lehetőségét, hiszen e rendszer révén könnyen megtörténhetne, hogy egy harmincöt-negyven százalékos szavazati arányt elérő párt az adott választókerületben hat- vanöt-hetven százalékos parlamenti képviseletre is szert tenne. (MTI) Iraki hatalomátadás Változhat a menetrend Washington. Alaposan megváltozhat az iraki szuverenitás helyre- állításának menetrendje, a tervezett június 30. helyett jövő január elsejéig halaszthatják el a hatalom átadását. A The Washington Post szerint az amerikai kormány nyilvánosan még az eredeti időpontról beszél, de az ENSZ Irakba érkező szakértői küldöttsége szabad kezet kapott arra, hogy saját tervet dolgozzon ki a politikai átmenetről, ha úgy ítéli meg, hogy június 30-ig nem lehet megrendezni a síita többség által követelt közvetlen választásokat. A növekvő nyugtalanság jelének nevezi a lap, hogy az amerikai illetékesek több változatot is kidolgoztak a megszállás zökkenőmentes hivatalos lezárása végett és elképzeléseiket egyeztették a világszervezettel. Az egyik változat szerint a hatalom átadásának határidejét kitolnák, hogy elég idő álljon rendelkezésre a közvetlen választások megszervezésére és lebonyolítására. Másik lehetőség, hogy a hatalmat az iraki ideiglenes kormányzótanácsnak adnák át, amely a közvetlen választások megrendezéséig gyakorolná a szuverenitást. (MTI) Ciprusi rendezés Denktas engedett Nicosia. Megtört a jég, Rauf Denktas ciprusi török vezető tegnap bejelentette, hogy elfogadta Kofi Annán ENSZ-főtitkár meghívását, és New Yorkba utazik a földközi-tengeri szigetország újraegyesítését célzó tárgyalásokra. Az Annan által kidolgozott újraegye- sítési terv állhatatos ellenzőjeként Denktas azt is közölte: döntése nem azt jelenti, hogy hajlandó tárgyalni Annan feltételei alapján. A Világszervezet vezetője azt szeretné, ha Ciprus török és görög közösségének vezetői - a szigetország biztonságát garantáló Törökország, Görögország és Nagy-Bri- tannia képviselőinek jelenlétében - ismét tárgyalnának Ciprus újraegyesítéséről. (MTI)
