Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-31 / 25. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 31. Családi kör 11 Változtassunk párunkon, hogy olyan legyen, mint mi, vagy magunkon, hogy olyanok legyünk, mint ő, vagy ki? Nem ilyennek képzeltelek Naponta vajon hány házastárs mondja - kiáltja, suttogja, szigorúan vagy kedveskedve, vagy éppenséggel elkeseredetten a párjának azt: hogy nem ilyennek képzeltelek! Miért vagy ilyen? Miért kell neked mindig (olvasni, zenét hallgatni, állandóan a tévét bámulni) - miért nem akarsz soha (olvasni, tévézni, vagy zenét hallgatni)? MÉRI MAGDOLNA Valóban gyerekes veszekedésről van szó? Vagy csupán fáradtság, unalom? A partnerkapcsolatok - és a házasságok első számú problémája a birtoklás vágya. Ö az enyém, tehát olyanná kell válnia, amilyennek én elképzeltem - amilyennek én akarom! A saját képére és hasonlatosságára szeremé alakítani a párját az ifjú nő vagy férfi -, akár az Úristen tette azt Ádámmal! Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy minden egyes ember külön egyéniség. Más családból jött, más volt a gyerekkora, a szokásai, a tervei, elképzelései. Mások az adottságai, más a neveltetése, mások az eszményképei, olvasmány- élményei stb. És ez így is van jól! A kapcsolat - mint a házasság általában - kezdetben napsugaras, derűs. A hibák aztán menet közben mutatkoznak. Természetesen, amíg nagy a szerelem, a lobogás, az ember fia-lánya elhessenti a gondolatát, nem akarja észrevenni a hibákat. Például, mikor a félj legalább hatodszor szól, hogy a körömreszelő mégsem a konyhaasztalra való, és a lila körömlakk szép, szép, de lehetőleg a főzésnél mellőzendő, meg az ő anyukája a büdös életben nem lakkozta ki a körmét! Majd fokozatosan jönnek a többi hétköznapi morgások: „Mindig felhajtod a klotyó fedelét, pedig már ezerszer megmondtam...” „Már megint túl sötét a tea, és zsíros a csésze széle...” „Ne menj a szobába cipőben, arra való a papucs!” „Miért nem tudsz már erről leszokni?” - önti ki nap mint nap a fiatalasszony a teli hamutartót a félj után. „Igazán leszokhatnál a félórás telefonálgatásról” - dorgálja nap mint nap hitvesét a férj. Leszokhatnál, megváltozhatnál... Olyan lehetnél, amilyennek én szeretném! Wolfgang Schmiddtbauer német pszichológus érdekes könyvet írt, Félelem a közelségtől címmel. Ebben a könyvben a partnereket két olyan robothoz hasonlítja, melyek minden létező műszerrel és szerszámmal azon iparkodnak, hogy hogyan forgassák-progra- mozzák át lehetőleg saját magukhoz hasonlóvá a másikat. Az elérendő cél a harmónia - az az utópia, hogy a másikban önmagát láthassa viszont, s önmagát szeresse! A mitológiabeli Narcissus pedig saját tükörképébe szeretett bele. De hát lehet-e egy tükörképpel, egy magam másolatával együtt élni? Az álomlény, a jó tulajdonságok halmaza, kívül legyen a legszebb, belül a legtökéletesebb, olyan, amilyennek én álmodtam, én szeretném. Az életben kevés álom valósul meg. Mert amint mondják - ellentétek vonzzák egymást, az erős férfi a gyenge nőies nőt választja, erős férfi és erős nő kapcsolata köny- nyebben felborul. A régi, szakállas vicc szerint az ideális férfi nem iszik, nem dohányzik, nem nőzik, és nem is létezik. Tehát feltehetjük a kérdést: nincs tökéletes kapcsolat, tökéletes társ? Ha a tökéletest az álmokhoz méljük - akkor bizony nincsen! De nézzünk őszintén saját magunkba! Mi vajon tökéletesek vagyunk-e? A másik ámevelése helyett, nem magunkat kellene-e megnevelnünk? Soksok türelemmel, szeretettel, főként alkalmazkodva közeledve a másikhoz. Hogy aztán azt a harmincnegyven esztendőt mosolyogva, boldogan együtt töltsük el... CSALÁDI KISKERTÉSZ Február a kertben CSANDA PÉTER A korszerű gyümölcsnövényeket támaszrendszer mellett neveljük. Ez lehetővé teszi, hogy a fák ágait és termőrészeit úgy irányítsuk, hogy minél több és minél szebb gyümölcsöt tudjunk kinevelni a fákon. Kezdjük meg a támberendezés anyagának előkészítését, az oszlopok méretezését. A meglevő támberende- zést is ilyenkor a legjobb kijavítani - az oszlopokat állítsuk függőlegesre, tövüknél a talajt tömö- rítsük meg, a meglazult huzalokat pedig feszítsük meg. Pázsit és gyep Ebben az időszakban továbbra is szigorúan kerüljük a pázsit taposását, ne járkáljunk a gyepen, ha az nedves vagy fagyos. A hófödte gyepen való járás vagy járművel való ráhajtás kedvezőtlen következményeként a hó megkeményedik, és akadályozza a talaj levegőzését olyannyira, hogy a fűfélék elpusztulnak. Ha pázsitunkat jég fedi, gereblyével óvatosan törjük föl úgy, hogy a növényzetet ne károsítsuk. Minél korábban A mák elvetett magja már 3-4 °C-on csírázik, ezért tavasszal minél korábban kell elvetni. Mélyen felásott, jól megtrágyázott földbe vessük. A magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért aprómorzsásra művelt földet követel. 10 m2-re 2 g magot vessünk el 30 cm sortávolságra és egy-másfél cm mélyen. Az egyenletes vetési mélységet vetés előtti, a korai csírázást pedig vetés utáni hengerezéssel segíthetjük elő. Fejezzük be Ha a föld fagya - akár csak átmenetileg is - kiengedett, lássunk hozzá az ősszel esetleg félbemaradt ásás és a trágyázás befejezéséhez. A gyümölcsfák alját mintegy 2 m sugarú körben ássuk fel, s a rögöket aprózzuk el, hiszen keményebb fagyokra - amelyek a rögöket szétomlaszta- nák - már nemigen számíthatunk. A kiszórt istállótrágyát, komposztot az ásással forgassuk be a talajba. A termőre forduló fák „fejadagja” 5 kg, és ezt a fa nagyságának megfelelően 20-30 kg-ig fokozhatjuk. Jelentős kártevő A fekete ribiszke kiodvasított hajtásaiban az üvegszámyú ribiszkelepke fehéres színű hernyói telelnek. A hernyók által károsított részeket kora tavasszal, amikor a kártevő is bennük van, le kell vágni és elégetni. A vesz- szőkben élő, áttelelt hernyókra, ületve azok járataira a bokrok metszésekor figyelhetünk fel. Fokhagymalégy Az ősszel ültetett fokhagymát a fokhagymalégy károsíthatja. Az áttelelt legyek nagyon korán elhagyják búvóhelyüket és lerakják tojásaikat. Ezért a növényeket már az első felmelegedés után permetezzük és a kezelést két hét múlva ismételjük meg. A permetlébe tapadást fokozó szert (Cito- wett) is keverjünk. Az ajánlott készítmények (Basudin 600 EW; Karate 2,5 WG; Reldan 40 EC; Sumithion Super) közül a Basudin permetezésre, beöntö- zésre egyaránt alkalmas. Korai vetés A zöldborsó vetését a kifejtő típusú borsófajtákkal kezdjük (pl. Rajnai törpe). Ezek vetőmagja sima, gömbölyded. Más típusoknál edzettebbek, hideg- tűrőbbek (a mínusz 4-5 °C hideget is képesek károsodás nélkül elviselni), ezért már akár február végén is vethetők. Nagy hátrányuk azonban, hogy a cukortartalom az érés során rövid idő alatt keményítővé alakul át, így a mag korán elveszti zsengeségét, a minőség megőrzése érdekében a betakarítást rövid idő alatt kell megoldani. Utánuk vetésidőben a velőborsók következnek, melyeket március elejétől-kö- zepétől tanácsos elverni. Hosz- szabb ideig megőrizhető zsen- geségük okán szélesebb körű termesztésre csak az utóbbi típusú borsófajták javasolhatók. A szerző kertészmérnök K0PERTA Hol rontottuk el? Ha tud valaki megoldást erre a kilátástalan helyzetre, írja meg! OLVASÓI LEVÉL Teljesen normális családi életet éltünk. Mindketten dolgoztunk. A munkáért kapott bérünkből, igaz, nem tudtunk megspórolni egy koronát sem, de elég volt a mindennapi megélhetésünkhöz, sőt évente egy hetet síeltünk, 10 napot a Balatonnál töltöttünk. A kisebbik gyerek alapiskolai tanulmányai mellett festett, néptánc- csoportba járt, zenedében hegedűn tanult játszani és jutott még egy pár korona arra is, hogy külön német nyelvet tanuljon, mivel az iskolában angolnyelv-oktatás folyt. Ha ideje volt, szívesen eljárt focizni, lovagolni, teniszezni, de főleg gördeszkázni szeretett. A nagyobbik srác már a középiskolai tanulmányait is Magyarországon végezte. Nem volt gond az útiköltséggel és a zsebpénzzel sem. Színvonalas kollégiumban lakott, nagyon jó tanárai voltak, ennek köszönhetően széleskörű betekintést nyert több irányú elfoglaltságba. Az egyetemre az első felvételin maximum pontszámmal bekerült. Még akkor sem volt gond, amikor az ösztöndíjtanács elutasította a kérelmét egy nevetséges indokkal: „úgysem jön már vissza, ha a középiskolát ott végezte”. Egy pillanatig sem érdekelte őket az a tény, hogy a gyerek minden lehetséges tudást, amit Magyarországon szerzett, itthon kamatoztatta. Nyári nemzetközi tábort szervezett a hazai fiatalokkal, de nálunk szokás úgy véleményt nyilvánítani valakiről, hogy közben senkit nem érdekel, ki ő és milyen érdemei vannak. így lett a nagyfiam egy magyarországi egyetem hallgatója önköltséges osztályba besorolva. Egy kicsit veszélybe került a családi kassza, de mit meg nem teszünk a gyerekért, vállaltunk egy kis pluszmunkát, és kifizettük szemeszterenként a tandíjat, havonta a kollégium és a koszt költségeit, a tankönyveket, az útiköltséget meg minden mást, amit egy önköltséges diáknak kell. Télen már nem síelt a család, nyáron pedig nyaralás helyett idénymunka volt. Mindennek ellenére nagyon jó hangulat uralkodott nálunk. Csakhogy a dolgok mindig akkor változnak meg, amikor úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb rendben megy minden. Május elsejével a féljem cégét felszámolták, és akármennyire az egyik legjobb dolgozó volt, nem akadt számára sehol munka. Az első hónapok még egészen jól teltek el, írtuk a kérvényeket, egyiket a másik után, bújtuk az újságokat, konkurzusra járt, sajnos a cégek vagy egyáltalán nem válaszoltak, vagy negatív választ küldtek. A hónapok lassan teltek, már bevontuk az ismerősöket is, a munkakeresési körzet is kiteijedt, most már Kassától Pozsonyig, Miskolcról Pécsig, mindenfele és már bármilyen munkát vállalt volna. így jött a november, a december... A féljem egyre idegesebb, egyre elkeseredettebb lett, már nem volt miből kifizetni a villanyszámlát, már nem volt miből törleszteni a kölcsönt, ha a gyerek hétvégére hazajött, nem volt miből bevásárolni, ha utazott vissza, nem jutott útiköltségre sem, és egyre ritkábban járt haza, mert az otthon már nem volt az igazi. Mert mindenki ideges volt, mert minden gond volt, mert nem lehetett már megszólalni anélkül, hogy valaki ne válaszoljon agresszívan. Mert a szülők már csak veszekedtek, mert apa már el akar költözni, mert, mert, mert... Eltűnt a jókedv, a nevetés, a melegség a házból. Nem énjük, miért nem megy. Egy férfi, aki nagyon ügyes, legyen szó kézügyességről, szellemi munkáról, egyszerűen a karrierje alatt egy panasz nem volt rá, betöltött vezető pozíciókat, de dolgozott munkásként is, mindig becsületesen végezte a munkáját... Az ilyen most miért nem kell sehova? Vállalkozni? Miben és persze miből, hogyan elkezdeni? Sokféle tudással rendelkezik, főiskolai végzettsége van, sok éves tapasztalata, kitartása, becsületes hozzáállása a munkához, és ami a legfontosabb, dolgozni akar... Kiben van a hiba? Bennünk vagy a társadalomban? Jöhet még ettől rosszabb, kérdezik sokan. Igen, mert nem elég, hogy elromlott a televízió és a mosógép, és kilopták a pincét..., és jöhetne még sok más, mert persze minden fokozódik, de hogy a dolgok ne menjenek olyan túl egyszerűen, megszűnik a mama munkaviszonya is. Az árak emelkednek, a villany- és a gázszámla magasabb lett, de a fűtést is emelik, és a kölcsönt sem fizettük még le, s már halmozódnak az újak, mi következhet még? Lesz még ebben a családban valaha is jókedv, vidámság? Visszatér a melegség, a fény? Kedves olvasó, nem azért írtam le ezt a történetet, mert azt gondoltam, annyira egyedi, hanem pontosan azért, mert lassan majdnem minden család erre a sorsra jut, kiváltképp Kelet-Szlovákiában, ahol nincs munkalehetőség, ahol a munkanélküliség százalékát nem egyjegyű számmal írják, mert sorra zárnak be cégek és a létezőek is a minimálbért fizetik csupán. Milyen országban élünk? Milyen generációt nevelünk? Hogyan fognak gyermekeink családot alapítani és persze gyerekeket nevelni? (H. M. - teljes név és cím a szerkesztőségben)
