Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-29 / 23. szám, csütörtök
ÚJ SZŐ 2004. JANUÁR 29. Iskola utca 17 A diszlexia veszélyeztetettség jelei és első tünetei már óvodás korban jól felismerhetőek Ha a diák nem tud beilleszkedni A megismerés, a tudás elsajátításának alapfunkciós zavarai az egyén kirekesztődéséhez vezethetnek (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Szent-Györgyi Albert No- bel-díjasunk mondta egyszer, hogy „A könyvek arra valók, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket más fontos dolgokra használjuk.” ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Szeretjük a könyveket, a böngészést, a kutakodást az ismeretlenben, a lélek mélységeinek megélését a versekben, a romantika, a kaland, az izgalom átélését a próza- irodalomban és éppúgy a drámai katarzissal való találkozást. Igen, mi tudunk és szeretünk olvasni. De mi van mindazokkal, akik már kora kisgyermekkorban előreszenvedik az olvasás és írás nehézségeit, mert néhány hibásan működő agyfunkció előfeltételét képezi a később megnyilvánuló készségproblémának, a diszlexiának, azaz a „szóvakságnak” vagy olvasá- si/írási gyengeségnek. Annál is érdekesebb ma számunkra ez a funkcionális zavar, mivel a technikai robbanás egyrészt nagy szellemi kapacitást és fejlett kommunikációs készséget követel mindannyiunktól, másrészt viszont pont az elektronika termékei csábítanak el a minden tudást megalapozó és elmélyítő olvasástól, amikor a könyvek helyett a tévé, a videó képein, a számítógép játékain csüngünk. A diszlexia veszélyeztetettség jelei már óvodás korban jól felismerhetők - legalábbis a felkészült óvó-pedagógusok számára -, így felfigyelhetünk a rizikótényezőkre, korai tünetekre, amelyek megelőző terápia megkezdését teszik lehetővé, az első ilyen tünet- csoport a nagymozgások összerendezetlensége, amely lehet csecsemő- és kisgyermekkorból örökölt mozgásfejlődési késés, de más hibás funkció is. Mindezek megfigyelhetők: a lépcsőn járásnál, az egyenes vonal melletti haladásnál, kisebb akadály ádépésénél, átugrásánál, a gyermek görcsös testtartásában, a célirányos mozgást kísérő sok, felesleges kapkodásban. Ugyanúgy fel kell figyelni a kisgyermek önálló öltözködésre törekvésénél a gombo- lási, cipőfűző-megkötési nehézségekre, majd később a vágási, gyur- mázási, gyöngyfuzési, hajtogatási ügyetlenségre, a görcsös ceruzafogásra és főként a rajzok milyenségére, hogy az alaktalan firkálástól mennyire képes eljutni a gyermek a formautánzásig. Mivel az írástanulás alapja a finommotoros mozgás, ezért különösen fontos a hibák korai felismerése. A balkezesség és az irányzavar Az átszoktatott balkezesség mint rizikótényező esetén szembetűnő lehet, ahogy a gyermek a rajzai bal oldalát bal kézzel, a jobbot jobb kézzel rajzolja. Ez a kézdominan- cia-hiány alapgondot jelent a betűformálás megtanulásánál. További figyelemfelhívó az irányzavar. A helyes térérzékelés akkor valósul meg, ha a gyermek a vele szemben lévő, saját tükörképének oldaliságát jól határozza meg, azaz felismeri a fordítottságot. Az iránytévesztés legszembetűnőbb meg- nyüvánulása, amikor a soralkotás jobbról balra történik, vagy a már ismert jeleket, betűket, szavakat tükörírással írják le. Ez már nehezebben korrigálható, így a korai felismerés igen fontos. A finommozgások legérzékenyebb területe a beszédmozgásokhoz kötődik: a megkésett beszédfejlődésből adódó mutogatás, magyarázó tevékenység, a gyakori szótorzítás, hangát- tevés, szótagok felcserélése, az elhúzódó pöszeség. A zöngés és zöngétlen hangzócserék, az elmosódott artikuláció, a motyogás vagy hadarás egyaránt veszélyezteti az olvasás- és írástanulás sikerességét, a szó megértése, az emlékezőképesség, a szókincs fejlődése, így a szöveg megértése szempontjából. Mindezek hátrányosan hatnak a lényegkiemelésre, a megértésre, a hangszín, hangerő, hangsúly, beszédtempó, monotónia problémái, a rossz ütemérzék és dallam-visz- szaadási problémák fontos jelzések már az óvodai foglalkozásokon is, de leginkább a családi körben korán felismerhetőek. Áttérve a hallási érzékelés zavaraira azt tapasztaljuk, hogy ez esetben a hallási ingerek rossz elemzésről, a beszédhangok megkülönböztetésének nehézségeiről van szó. A gyenge látási érzékelés A vizuális percepció (érzékelés) és emlékezet területén az észlelés szempontjából a látás kap vezető szerepet 3-6 éves korban, amely az alak, a forma, a nagyság, a szín differenciálásának és felismerésének képességét jelenti, és amely az olvasás, írás szempontjából nélkülözheteden. A diszlexiás gyermek többnyire nem ismeri fel a kívánt formát, vagy csak a környezet és méret változása alapján ismeri fel. Ezeknek a gyermekeknek a látási érzékelése gyenge, nem nagyon tudják megkülönböztetni a lényeges és lényegtelen elemeket, illetőleg a részeknek az egésszel való összefüggését helytelenül ítélik meg, és persze a részeknek egymáshoz való viszonyát sem látják jól. Ez annál inkább is súlyos, mivel a bizonytalan felismerés, megjegyzés, felidézés csak bizonytalan emléknyomokat hagyhat maga után, így hasonló betűk (p, b, d) olvasásban és írásban egyaránt könnyen átcsúszhatnak egymásba és összekeveredhetnek. Nagyon figyelnünk kell tehát már a kisgyermekre is, mert a megismerés, a tudás elsajátításának alapfunkciós zavarai végső soron az egyén kirekesztődéséhez, megbélyegzettsé- géhez, elszigetelődéséhez vezethetnek, amelyek aztán a társadalomban való kommunikációt, a sikeres beilleszkedést is károsíthatják. (csp, he) JÓ, HA TUDJUK! Olvasni jó, de nem mindegy, mit és hogyan ISMERTETÉS Sok szülő kétségbeesve tapasztalja, hogy míg gyermeke korábban szívesen olvasott, 10-13 éves korára egyre ritkábban vesz a kezébe könyvet. „Elrontottunk valamit?” - teszik fel a kérdést a gondos szülők. Nem erről van szó. A betűkkel való megismerkedés hatalmas előrelépést jelent a világgal való ismerkedés folyamatában, később azonban sok más lehetőség is feltárul a gyerekek előtt. Egyáltalán, miért fontos olvasni? Dr. Bettina Hurrelman, a Kölni Egyetem olvasást kutató profesz- szor asszonya öt okot nevez meg: 1. Az olvasás segíti a nyelvi fejlődést: itt nem segít a gesztikuláció és a mimika, és mivel a szavakra hárul a mondanivaló kifejezésének teljes felelőssége, árnyalt és ödetes kifejezésekkel találkozhatunk. 2. Az olvasó agyának minden területére szükség van a szöveg megértése érdekében. Vizuális élmény híján csak a saját képzelőerőnkre és beleérző képességünkre támaszkodhatunk, tehát az olvasás a gondolkodás tréningjét is jelenti. 3. Fejleszti az érzelemvilágot: a szereplők lehetőségeit átélve nő az empátiás készség. 4. Bizonyos információkhoz, tudásanyaghoz ma is elsősorban olvasás útján lehet jutni. 5. Az elmélyülés képessége leginkább olvasás közben alakul ki. Segíti a megértést, a lényeglátást, az értelmezési képességet. Azokban a családokban, ahol jó mintával találkoznak a könyvekhez való viszonyulást illetően, vissza fog térni a gyerekek olvasási kedve a normális kerékvágásba. Nagyon fontos a szülők példamutatása. Azt az elteijedt állítást, hogy a gyerekeket manapság nem lehet rávenni az olvasásra, a tudomány nem igazolja. A legfrissebb tanulmányok azt mutatják, hogy a szülők lényegesen kevesebbet olvasnak, mint a gyerekek. Ez hat ki a gyerekek szokásaira is. A szülőket követik a tévé képernyője elé. Ezért először a szülőknek kell megváltozniuk, hogy ne csak szavaikkal, de tetteikkel is inspirálják gyermekeiket. Az viszont nem mindegy, hogy mit olvasunk. Az olvasónak tudnia kell, hogy akaratlanul is szellemi kapcsolatba kerül az írás szerzőjével. Vannak helyzetek, mint például a Biblia esetében, amikor ez kifejezetten kívánatos. Más esetekben viszont meg kell őrizni a távolságtartást: nem feltétlenül kell az olvasmányt beengedni a szívünkbe. S vannak kifejezetten olyan „művek” is, amelyek rombolnak. Az olvasást nem önmagáért kell szeretni, hanem azért, hogy magunkhoz vegyük azt, ami jó. (n, he) Az olvasást nem önmagáért kell szeretni, hanem azért, hogy magunkhoz vegyük azt, ami jó (Illusztrációs felvétel) OLVASÓNK ÍRTA Sok szülő könyörög csemetéjének, hogy tanuljon PRACHÁR KORNÉLIA Közeledik a félévi bizonyítványosztás ideje. A diákok még az utolsó pillanatokat is ki akarják használni, hogy javíthassanak a jegyeiken. Néha szinte elkerülhetetlen, hogy a két osztályzat, érdemjegy közt álló tanuló javítson a bizonyítványba kerülő osztályzatán. Egyszóval: az elmúlt hetek a félévi „hajrá” szóval jellemezhetőek a legjobban. Most egy ezzel kapcsolatos „élményemet’ szeretném önökkel megosztani. A minap hazafelé tartottam bevásárló körutamról, amikor a következő rövid párbeszéd tanúja lettem. A beszélgetés egy anyuka és tíz-tizenegy éves kisfia között zajlott le. Az idézet szó szerinti: Anya: - Ma délután elügrunk autóval Nyitrára a Tescóba bevásárolni. Kisfiú: - Anyu, én inkább nem mennék. Tanulnom kell, tudod, most fogok felelni az egyesért. Anya (felháborodva, szinte kiabálva): - Már többször mondtam neked, hogy a jegyek nem fontosak és nem is érdekelnek! A jegyeket nyugodtan lesza.. .hatod. Ennyi a történet. Rövidke, de el- gondolkodató. Azt hiszem, nagyon sok anyuka örülne, ha gyermeke inkább a tanulást választaná egy kis kiruccanás helyett. Sok szülő éppen azért könyörög csemetéjének, hogy tanuljon, vegye már végre elő az iskolatáskáját, úja le a leckét, tanulja meg a verset, szorzótáblát, jegyzetelje ki a történelmet, stb. Szerintem nagyon kevés az olyan szülő, aki azért haragudna gyermekére, mert az tanulni akar. Sőt épp ellenkezőleg. De hát ezek szerint akadnak kivételek is, mint a példabeli anyuka. Az anyuka, aki talán ezzel a meggondolatlan kijelentésével rontotta el kisfia nevelését, esetleg itt vette el kisfia kedvét a tanulástól. Hiszen a kisfiú megtanulja, hogy nem számít a jegy és a tudás, majd csak lesz valahogy. Nem tudom, mi lett a történte vége, de bízom benne, hogy a kisle- gény végül is megtanulta a leckét, lefelelt, kijavította a jegyét, egyest kapott. Ám az édesanyja nálam félévben megbukott. Kedves Anyuka! Remélem idejében észreveszi, hol hibázott, s lesz elég ideje arra, hogy a tanév végéig bepótolja hiányosságait, s javítson osztályzatán. Kívánom, hogy júniusban az ön bizonyítványában is egy hatalmas „KITŰNŐ“ ékeskedjen! Kevés az olyan szülő, aki azért haragudna gyermekére, mert az tanulni akar (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést február 4- ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, a Vidám kalendáriumot. 1. Hány alap- és középiskolás diák kapja kézhez holnap félévi bizonyítványát? a. 600 ezer b. 900 ezer c. 100 ezer 2. Albert Einstein bizonyítványában még ........ is vol t. a. kettes b. ötös c. négyes Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal Nagy Zsuzsannának Alsószeliből kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com
