Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-29 / 23. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 29. 18 Riport Az idei év mindenképpen vízválasztó lesz, megmutatja, melyik csapat képes váltani és jó értelemben alkalmazkodni az elkerülhetetlen változásokhoz Remény és szorongás a zöldségtermelők körében Nem mindennapos esemény az, hogy január közepén szabadtéren termelt kelkáposztát vágnak piaci értékesítésre Simon Zsolt agrárminiszter az elmúlt évben azt nyilatkozta, hogy lehetőséget lát a klasszikus kistermelők állami támogatására is, ha a termelő a megtermelt és eladott zöldség jövedelméből adózik. Kevés zöldségtermelő figyelt fel a miniszter által felvázolt lehetőségre, a többség - biztos, ami biztos alapon - előnyben részesítette azokat a kereskedőket, akik helyben és zsebből fizettek az áruért. SOÓKY LÁSZLÓ A mezőgazdasági miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a kistermelők az EU-ban csak úgy maradhatnak versenyben, ha társulnak, s ezek a társulások olyan tervezeteket dolgoznak ki és nyújtanak be, amelyek a termőföld megmunkálásától kezdve egészen a végtermékig ölelik fel a termelés folyamatát, a termék feldolgozását és piaci értékesítését. A korai zöldség termelése a megemelt energiaárak, a vetőmagok, műtrágyák, növényvédő szerek folyamatos drágulása any- nyira feltornázta a zöldségtermelés önköltségét, hogy a háztáji kertekben mind a szabadföldi, mind pedig a fólia alatti termelés hovatovább ráfizetésessé vált, ezért nagyon sokan feladták a kilátástalan küzdelmet. Azok a megszállottak, akik a legnagyobb zimankóban ismét befűtötték a fólia- és üvegházaikat, kétségkívül a pozitívan gondolkodók egyre ritkuló csapatába sorolhatók. Amint azt Forró Béla, a marcelházai székhelyű Vitazel end co. egyik tulajdonosa másfél évvel ezelőtt elmondta, a nagybani termelők is csak akkor maradhatnak versenyben az európai piacon, ha minőségi árut termelnek, s bekerülnek abba a kereskedelmi láncba, amely nem csupán az árakat diktálja Közép-Kelet-Európában, hanem a teljes zöldségpiac működését is irányítja. Ma már nem elég az, ha a termelő jó minőségű terményt állít elő, be kell rendezkednie a raktározásra és a csomagolásra is, mert a hazai piac túlnyomó részét mozgató áruházláncok a minőség mellett a látványra is nagy hangsúlyt fektetnek. Az eltelt másfél év alatt a Vitazel end co. az uniós SAPARD- program lehetőségeit kihasználva 20 millió koronás beruházással klimatizációs raktárt és csomagoló csarnokot létesített. A háztáji zöldségtermelők számára az egyik legnagyobb veszélyt mindig az jelentette, hogy amikor tömegesen érett be a terményük, raktározási lehetőségek híján rájuk rothadt. A felvásárlók pedig, akik pontosan felmérték a termelők helyzetét, nem csupán a felvásárlási árakat szorították le annyira, hogy a termelő önköltségét sem fedezték, de visszaélve a piacon elfoglalt helyzetükkel is, csúcsszezonban korlátozták a termények felvásárlását. A szlovákiai magyar zöldségtermelők a mai napig nem hozták létre érdekvédelmi szervezetüket, vergődnek a kereskedők és a piac között, ma már egyértelmű, hogy ők lesznek a megváltozott termelői és piaci körülmények legnagyobb vesztesei. Tájainkon, az itteni időjárási viszonyok között nem mindennapos esemény az, hogy január közepén szabadtéren termelt kelkáposztát vágjanak piaci értékesítésre. Répás Sándor a cég agronó- musa az áttelelő kellel kapcsolatban elmondta, hogy az általuk termelt fajta akár egy hétig is különösebb károsodás nélkül átvészeli a mínusz 5-8 fokos fagyokat. Az idei, eddig még enyhének mondható tél kedvezett a kel fejlődésének, mostanra befejese- dett, a legkényesebb igényeket is kielégíti. Fagymentes napokon vágják, amikor megolvad a levelek között felgyülemlett jég. Keszeg Ervin technikus arról tájékoztatott, hogy a cég mintegy 150 hektáron folytat szabadtéri termesztést, ezen kívül 1,25 hektáros az üvegházuk, egy hektáron termelnek fólia alatt, három hektáron pedig burgenlandi típusú hajtatott termesztést végeznek. Ennek lényege az, mondta Répás Sándor, hogy a terület fölé nem fóliát húznak, hanem egy nagyon finom szövésű hálót, amely felfogva a párát, egyrészt biztosítja a hőszigetelést, másrészt pedig a szükséges állandó páratartalmat. Tavaly ezzel a rendszerrel futtatott paradicsomot termesztettek, idén pedig paprika kerül a háló alá. Jelenleg az üvegházakban és a fóliák alatt dolgoznak, a talaj előkészítésével párhuzamosan végzik a korai saláta vetését és hajtatását, január végén mintegy kétszázezer palántát ültetnek ki a fóliasátrak alá. Keszeg Ervin arról is beszélt, hogy az üvegházaikat gázzal fűtik, s a többször is megemelt energiaárak miatt sokkal visszafogottabban, takarékosabban kell tevékenykedniük, műit az előző években, mivel a fűtés árával együtt jelentősen megemelkedett a termelési önköltség is. A vegyszerek jelenlegi árfekvését még csak tanulmányozzák, azt viszont már most el lehet mondani, hogy az egyes vetőmagok árát a forgalmazók mintegy 20- 30 százalékkal emelték meg. A cég a megtermelt zöldséget egyrészt saját kereskedelmi hálózatán keresztül értékesíti a Hypernova és a Carrerfour üzletláncaiban, közvetítőn keresztül szállítanak a Metro áruházakba, másrészt pedig a ČEROZ zöldségforgalmazó cégen keresztül eljutnak a csehországi piacra is. Répás Sándor ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az említett kereskedelmi láncokba csak minőségi áruval lehet bekerülni, mert a piaci verseny könyörtelen. Azok az országok, amelyeknek termelői már a rendszerváltozás előtt is szállítottak ezekbe az áruházakba, nem szívesen adják fel a pozícióikat, s az is köztudott, hogy a zöldségtermelésre kedvezőbb éghajlatuk miatt lényegesen olcsóbban termelnek, mint mi. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy míg tájainkon csak most kezdjük elsajátítani a piaci körülmények közötti verseny alapjait, addig a konkurenciát jelentő mediterrán államok termelői évtizedek óta így mű-ködnek, s, ha mosolyognak is, nem nagyon kedvelnek bennünket. A cég üveg- és fóliaházaiban 30 embert alkalmaznak, a szabadtéri területeken szezon idején - mely augusztustól október közepéig tart -150-200 személyt. Keszeg Ervin arról is beszélt, hogy az idei év mindenképpen vízválasztó lesz a hazai zöldség- termesztésben, s nem csupán az Európa Unióhoz való csadakozás bizonytalanságai miatt, hanem abból a szempontból is, hogy megmutatja, melyik csapat képes váltani és jó értelemben alkalmazkodni az elkerülhetetien változásokhoz. Az is biztosra vehető, hogy a nagybani termelők is óvatosabban, nagyobb odafigyeléssel kutatják a piaci lehetőségeket, mint az elmúlt időszakban, hiszen minden elhamarkodott döntésben ott bujkál a bukás lehetősége, ami akár végzetes is lehet. Példaként említette, hogy a Vitazel end.co a korai zöldség termesztése mellett jelentős mértékben az őszi káposztafélék termelésére szakosodott, de nem hagyhatja figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a lengyelek ugyanezt az árut nagy tömegben, az európai árakat figyelembe véve olcsón szállítják a szlovákiai piacra, s azok a lehetőségek, amelyeket már eddig is megteremtettek maguknak Szlovákia- szerte, az európai piacok megnyitásával csak tágulni fognak. A nemrégiben üzembe helyezett ötezer köbméteres hűtőház sokat javított a cég gazdálkodási lehetőségein, hiszen nagyrészt mentesíti őket az azonnali eladási kényszer alól, másrészt pedig alapvetően meghatározza a termelés struktúráját, hiszen nyilván olyan zöldségféléket termelnek, amelyek alkalmasak a hűtőházban való elraktározásra. Az idei tervekkel kapcsolatban Répás Sándor elmondta, hogy területben is visszafogottabb a tavalyi évnél, olyan zöldségfélék is akadnak, amelyeket most kihagynak a termelésükből. Ebben az évben 20 hektáron termelnek paprikát, 20 hektáron cukor- és görögdinnyét, a 10 hektár őszi káposzta mellett ugyanekkora területen termelik majd a most felfutó ágban lévő kínai kelt, ezeken kívül 18 hektárra terveztek korai zöldséget, a zömét porofólia alatti termelési móddal. A két szakember arról is beszélt, hogy az esetlegesen megkötendő szerződések semmilyen garanciát nem jelentenek a termelő számára, akár a hazai kereskedőket, akár a külföldnek számító csehországi forgalmazókat vesszük alapul. Különösen akkor nem, ha fontolóra vesszük, hogy a jelenlegi várakozási időszakban mi minden történhet a háttérben, azokon a tárgyalásokon, amelyeken vélhetőn a napokban döntenek az európai zöldségpiac meg- és elosztásáról. Néhány évvel ezelőtt, ha valaki egy januári éjszakán végigment Marcelházán, vagy a Mátyusföld más nagy zöldségtermelő településein, különböző fűtő alkalmatosságok, gázkazánok zúgását- búgását hallhatta, amely úgy hatott, mintha a távolban repülőgéprajok húztak volna valamerre. Amikor zordabbá vált az idő, jóformán óránként maradt ki a villanyáram a melegágyakat fűtő házi gyártmányú elektromos spirálok leterheltségétől. Most éjszakánként szinte hallható a csend, takarékossági okokból még a köz- világítást is kikapcsolják. Az elmúlt évben lezárult egy időszak, ami nem csupán arról szólt, hogy a mátyusföldi emberek a háztáji termelésből egy viszonylagos lét- biztonságot teremtettek maguknak, hanem arról is, hogy kialakítottak egy életformát, amit elfogadtak és szerettek. Igaz, hogy állandó stresszben és rohanásban éltek, de volt miről beszélgetniük, vitatkozniuk, akár veszekedniük is. Ez az életforma van most megszűnőben. Jelenleg az üvegházakban és a fóliák alatt dolgoznak, a talaj előkészítésével párhuzamosan végzik a korai saláta vetését és hajtatását, január végén mintegy kétszázezer palántát ültetnek ki a fóliasátrak alá (Somogyi Tibor felvételei) Ma már nem elég az, ha a termelő jó minőségű terményt állít elő.
