Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-29 / 23. szám, csütörtök
Külföld ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 29. 6 RÖVIDEN A ciprusi egyesülésről Strasbourg. Taszosz Papa- dopulosz ciprusi államfő kész felújítani a tárgyalásokat azért, hogy a sziget görög és török részei még május elseje, azaz Ciprus európai uniós csatlakozása előtt újra egyesüljenek, de semmiképp sem hajlandó elfogadni két különálló szuverén állam létrejöttét. Ezt a ciprusi államfő az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tegnapi ülésén szögezte le Strasbourgban. Papadopulosz egyben reményét fejezte ki, hogy Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök minapi kijelentései nem pusztán propagandacélokat szolgálnak, s a török kormányfő komolyan gondolja, amit mond. Erdogan a múlt szombaton állítólag maga is arra kérte Kofi Annant, hogy ENSZ-közvetítéssel kezdjenek újra tárgyalásokat a ciprusi görögök és törökök között. Kofi Annan terve lényegében konföderációt hozna létre Cipruson, hasonlót a svájci berendezkedéshez. (MTI) Katonai segély Varsónak Washington. George Bush amerikai elnök a 2005 évi költségvetési javaslatában 66 millió dollár katonai segélyt fog kérni a kongresszustól Lengyelország számára. Az elnök Aleksander Kwasniewski lengyel államfővel tartott sajtóértekezletén jelentette be ezt a szándékát. A segélyt mindenekelőtt arra szánják, hogy a lengyel hadsereg légi csapatszállítási képességeit C-130-as repülőgépekkel bővítsék. (MTI) Bush a költségvetési tervet a jövő héten terjeszti a törvényhozás elé (Képarchívum) Elszállították a felszerelést Washington. A líbiai atomprogrammal kapcsolatos mintegy 25 ezer kilogramm felszerelést és rendkívül fontos dokumentumokat szállítottak az USA-ba vizsgálat céljából. A hivatalos közlés szerint a részben veszélyes anyagokat - így urándúsításhoz használható centrifugatartozékokat -, illetve a líbiai ballisztikus rakétaprogram keretében gyártott szerkezeteket tartalmazó szállítmányt biztonságos helyre viszik. Egy amerikai szóvivő szerint a felszerelés átadása „valóságos előrelépést” jelent azon megegyezés végrehajtásában, amelyet Líbia az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniá- val kötött tiltott fegyvereinek leszerelése ügyében. (MTI) Állítólag számos nyugati politikus, köztük tizenegy francia kapott olajbaksist Elmarasztalta a BBC rádiót a felsőházi lordbíró Hiteles a Szaddám-lista? Párizs. Hitelesnek tekinthető az a 270 nevet tartalmazó lista, amely azoknak a külföldi politikusoknak, képviselőknek, vállalkozásoknak, szervezeteknek a nevét tartalmazza, akik olajban fizetett busás hálapénzt kaptak a volt iraki diktátortól. MTI-JELENTÉS Erről tegnap számolt be a Le Monde, hangsúlyozva, hogy Szad- dám az olajbaksist a rezsimnek nyújtott politikai támogatásért - az Irakot sújtó olajembargó idején - adta. A vezető francia sajtóorgánum kérdésére Abdesz-Szaheb Szalmán Kutb, az iraki olajipari minisztérium államtitkára ismét megerősítette: az al-Mada független bagdadi lap hét végi számában közzétett névsor 1999-es szerződésekben van rögzítve, a dokumentumok valódiságához nem fér kétség. Az iraki kormányzótanács ezek birtokában nemzetközi jogi eljárás keretében akar keresetet benyújtani a szerződések haszonélvezői ellen, hogy visszaszerezze az olajban kifizetett dollár- milliókat, melyek az iraki nép jogos tulajdonát képezik. A Le Monde emlékeztet arra, hogy a SOMO (iraki állami olajipari szervezet) székházát Bagdad amerikai bevétele után, tavaly tavasszal teljesen kifosztották, s felteszi a megválaszolatlan kérdést: hogyan kerültek a dokumentumok az al-Mada birtokába? A bagdadi lap egy teU jes oldalon sorolta fel a szerződésekben feltüntetett korrumpált személyeket és országokat. Szerepel köztük két hivatalban lévő külföldi kormányfő és külügyminiszter, államfők és miniszterek családtagjai, számos nyugati politikus, köztük 11 francia. A kedvezményezett országok között a többség arab állam, de rajta van a listán Dél-Afrika, Ausztrália, Brazília, Bulgária, Fehéroroszország, Kanada, Kína, Spanyolország, Románia, Törökország, Ukrajna és Jugoszlávia is. Állítólag Szlovákiában élő személyek, és egy politikai párt is található a jegyzéken. A franciák közül a legismertebb Charles Pasqua, aki 1986-1995 között két párizsi kormányban is belügyminiszteri tisztet töltött be. A politikus kategorikusan tagadta, hogy bármilyen összeget kapott volna Szaddám Huszeintől; neve 12 millió hordós olajszerződésen szerepel. Franciaország volt római és ENSZ-nagykö- vete, Bemard Mérimée is ott van a sorban az Adax céggel, valamint a francia-arab baráti társasággal egyetemben. A jutalmazottak között található még Nasszer néhai egyiptomi elnök fia, a libanoni államfő, Emile Lahud és a szíriai védelmi miniszter fia, Megawati indonéz elnök lánya, aki jelenleg miniszterelnök, valamint az ultranacionalista orosz politikus, Vlagyimir Zsirinovszkij. Az utóbbi 79,2 millió olajhordós honoráriuma az egyik legnagyobb összeg a listán. A Szaddám-rezsim barátai között volt a felsorolás szerint az orosz ortodox egyház és az Orosz Kommunista Párt is. Három halott, tizenegy sérült, az iraki miniszter sértetlenül megüszta a támadást • • Öngyilkos merénylet Bagdadban Bagdad. Hárman életüket vesztették, tizenegyen megsebesültek abban az öngyilkos merényletben, amely szerda hajnalban történt Bagdad központjában. Egy mentőautóba rejtett pokolgép a Sahin nevű szállodánál robbant fel, és egy közelben lévő rendőrposztot romba döntött. A szállodában tartózkodott a robbanás idején Számi Azára al-Ma- adzsún iraki munkaügyi miniszter, de sértetlenül került ki a merényletből. A megszállt Irakot sújtó újabb erőszakhullám, amely kedden hat amerikai katona, valamint a CNN amerikai hírtelevízió két iraki alkalmazottjának halálát okozta, megakadályozhatja a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által kedden bejelentett ENSZ-kül- döttség bagdadi útját. A CNN sofőrét és tolmácsát ismeretlenek lőtték le, amikor gépkocsijukkal visszatértek Bagdadba az Az újabb erőszakhullám meghiúsíthatja az ENSZ-küldöttség ország déli részéből. (MTI) bagdadi útját is (Reuters-felvétel) Tony Blair megmenekült MTI-ÖSSZEFOGLALO London. Gyakorlatilag fölmentette tegnap a brit kormányt és elnökét a Kelly-öngyilkosság ügyében viselt közvetlen felelősség alól az utóbbi évtizedek legsúlyosabb belpolitikai botrányát kivizsgáló felsőházi lordbíró, aki egyúttal elmarasztalta a BBC rádiót. Előzőleg, kedd este csak 5 fős többséggel, de megnyerte a brit kormány a felsőoktatási tandíjreform tervezetéről tartott alsóházi végszavazást, amelynek kimenetele az eredmény kihirdetéséig bizonytalan volt. A sorsdöntő üggyé előlépett tervezet - és sokak szerint Tony Blair miniszterelnök - sorsát a munkáspárti kormány hat és fél évi országlásának eddigi legnagyobb frakciólázadása tette kérdésessé. Ennek mértékét jelzi: a kormányra, amelynek 161 fős többsége van az alsóházban, 316-an szavaztak 311 ellenvokssal szemben. Blair tegnap, miután Lord Hutton felmentette a Kelly-öngyilkosság miatti közvetlen felelősség alól, bocsánatkérésre szólított fel mindenkit, aki őt az ügyben hazugsággal és a parlament félrevezetésével vádolta. Hutton kijelentette: egyértelműen megállapította, hogy David Kelly néhai fegyverzeti főtanácsadó halálában nem játszott szerepet idegenkezűség. A főrend szerint Blair kormányfő jelen volt azokon a tanácskozásokon, amelyeket a iraki hírszerzési értesülések kormányzati manipulálásáról szóló, tavaly májusi BBCriport után tartottak a vélelmezett forrás, David Kelly ügyében. Kelly öngyilkosságát azonban senki sem láthatta előre azok közül, akik részesei voltak a tragédiába torkolló eseményfolyamnak. Hozzátette: megállapította, hogy nem volt külön kormányzati stratégia Kelly nevének nyilvánosságra hozatalára, és nem lett volna reális azt várni, hogy Kelly neve örökké rejtve marad. A jelentésnek ez a központi megállapítása. A Hutton-vizsgálat két legfőbb tisztázandó kérdése ugyanis az volt, létezett-e aktív kormányzati stratégia Kelly nevének nyilvánosságra hozatalára, hogy a forrás kilétét kicsikaiják a BBC-ből, és ha igen, ebben tevőleges szerepet játszott-e Tony Blair vagy Geoff Hoon védelmi miniszter. Blair korábban közölte: lemond, ha közvetlen felelősségét a vizsgálat megállapítja. Lord Hutton szerint Andrew Gilligan BBC- tudósító alaptalanul állította, hogy a 2002 szeptemberében közzétett hírszerzési dosszié központi eleme - amely az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségéről szólt - úgy került bele az anyagba, hogy a kormány tudta: az értesülés nem helytálló. Az értesülés megbízható forrásból eredt, és a hírszerzési bizottság jóváhagyásával került bele a dossziéba. Hutton hibásnak minősítette a BBC szerkesztési rendszerét. A Huttori-jelentés ismertetése után, tegnap este bejelentették, hogy távozik posztjáról Gavyn Davies, a BBC elnöke. Tizenhárom palesztin vesztette életét a harcokban Vérfürdő Gázában MTI-HÍR Gáza. Palesztin források szerint kilenc, az izraeli katonai rádió jelentése szerint 13 palesztin vesztette életét izraeli katonákkal vívott heves tűzpárbajban tegnap Gáza városában. Ennek előzménye, hogy az izraeli hadsereg harckocsikkal hadműveletet indított a palesztin igazgatás alatt álló övezet közepén, Necarim zsidó telep közelében. Az izraeli egység először a zsidó telep közelében ütközött ellenállásba, a katonai rádió szerint palesztinok páncéltörő rakétát lőttek ki a harckocsikra, és felrobbantottak közelükben egy pokolgépet. Moavia Haszan, az egyik gázai kórház igazgató főorvosa elmondta, hogy ebben az összetűzésben két palesztin halt meg, majd amikor a katonák behatoltak Gáza egyik negyedébe, ismét heves tűzpárbaj alakult ki közöttük és palesztin fegyveresek között, és meghalt másik hét palesztin is. Az összecsapásoknak több sebesültje is van. A palesztin “fegyveresek - akik közül többnek rakétagránát volt a fegyvere - maguk is részt vettek sebesültjeik ellátásában a mentők mellett a harcok helyszínén. Több mint egy hónapja ez volt a legsúlyosabb izraeli-palesztin összecsapás a Gázai övezetben. Rendkívül fontos győzelem New Hampshire-ben - Deant nem tartják alkalmasnak Bush legyőzésére Kerry számára megnyílt az út a Fehér Házba? MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Ismét jelentős fölénnyel, a szavazatok 39 százalékával John Kerry szenátor győzött az amerikai elnökválasztás folyamatának keddi New Hampshire-i fordulóján, ráduplázva január 19-i iowai diadalára. Howard Dean volt vermonti kormányzó erős második lett a vok- sok 26 százalékával. Amerikában azt mondják, aki New Hampshire-ben nyerni tud, azelőtt megnyílik az út a Fehér Házba. Kerry ezzel a győzelmével megszilárdította elsőségét a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó politikusok mezőnyében. A harmadik és a negyedik helyen, szorosan egymás nyomában Wesley Clark nyugalmazott tábornok és John Edwards szenátor követi egymást a voksok 13 illetve 12 százalékával. Joseph Lieberman szenátor 9 százalékot, Dennis Kusinich ohioi képviselő egy százalékot kapott. A1 Sharpton fekete polgárjogi aktivista pár száz voksát százalékban ki sem fejezték. A részvétel az 1,3 millió lakosú államban rekordot döntött, 200 ezren adták le vok- sukat, dacolva a faggyal és a nagy hóval. Kerry beszédében kijelentette, hogy csak most kezdi el igazán a harcot, hogy legyőzze George Bush elnököt és kiakol- bólítsa a Fehér Házból az oda beköltözött kőolaj- s gyógyszeripari lobbikat. Howard Dean nyilatkozatában elégedetten nyugtázta szilárd második helyezését, amely ismét lendületet ad kampányának. A választókat kevésbé érdekelték a pályázók politikai elképzeléseinek finomságai, sokkal inkább azt mérlegelték, kinek van a legnagyobb esélye arra, hogy legyőzze Bush elnököt és sokan vélték úgy, hogy Howard Dean erre nem alkalmas. A Newsweek hírmagazin legfrissebb számában közzétett felmérés szerint John Kerry 3 százalékos különbséggel legyőzné George Busht, ha november 2-a helyett most tartanák az elnökválasztást. A pályázók árnyalatnyi különbségekkel valamennyien az egészségbiztosítási rendszer kiterjesztését, az iskolai oktatás színvonalának a javítását, igazságosabb adórendszert ígérnek és eltérő hangsúllyal bírálják az elnök iraki politikáját. New Hampshire mindössze 22 delegátust küld a Demokrata Párt július végi bostoni elnökjelölt-állító konvenciójára, ahol a győztesnek legalább 2162 delegátus szavazatára van szüksége a 4321 közül. A New Hampshire-i előválasztás jelentősége abban áll, hogy a győztesnek emelkedik az árfolyama, fokozza az emberek pozitív várakozását iránta. A jelöltek következő megméretése február 3JKerry legyőzné Busht, ha most lenne az elnökválasztás (Reuters) án lesz, amikor egyszerre hét államban tartanak előválasztást vagy küldöttválasztó pártgyűléseket (caususokat). VMSZ-kezdeményezés Nincs válasz a felhívásra Belgrad. A délvidéki magyar pártok egyelőre nem kívánnak reagálni a Vajdasági Magyar Szövetség közös választási fellépést szorgalmazó felhívásra, és sok tekintetben tőle eltérően fogalmazzák meg a magyar pártok előtt álló feladatokat. A legnagyobb magyar párt, a Kasza József vezette VMSZ kedden javasolta két kisebb pártnak, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK), hogy köréje tömörülve közösen lépjenek fel az idei helyhatósági és vajdasági parlamenti választáson, illetve - ha sor kerül rá - az újabb szerbiai parlamenti választáson is. A VMSZ szerint a 19 regionális és kisebbségi pártot tömörítő Együtt a toleranciáért nevű választási szövetség bár nem jutott be a szerb parlamentbe, de más pártokkal felerősödve jó alapot kínálna a közös fellépéshez. (MTI)
