Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-27 / 21. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 27. RÖVIDEN Gordon Brown kampánya London. A gazdasági növe­kedést akadályozó európai uniós bürokrácia ellen hirde­tett kampányt tegnap a brit pénzügyminiszter. Gordon Brown a nemzetközi üzleti vi­lág főszereplőinek részvételé­vel Londonban kezdődött mi­nicsúcs megnyitóján azt mondta: javasolni fogja, hogy a következő két évben minden EU-tagállam terjeszthessen elő felülvizsgálatra vagy meg­szüntetésre egy-egy olyan uni­ós előírást vagy eljárási gya­korlatot, amely a beterjesztő szerint komolyan akadályozza az üzleti tevékenységet. Brown szerint a túlburjánzó uniós szabályozás csökkenté­sével középtávon akár 7 száza­lékkal is növelhető lenne az EU-gazdaság kibocsátása, és 3 százalékkal a termelékenység. Brown az általa beterjesztett reformjavaslathoz bírja Íror­szág, Hollandia és Luxemburg támogatását. (MTI) Kína az embargó feloldásáért Peking. Kína tegnap a vele szemben 15 éve elrendelt uniós fegyverembargó felol­dását szorgalmazta. A Kíná­nak szóló fegyvereladások ti­lalmát azután rendelte el az EU, hogy a pekingi vezetés véresen leverte az 1989-es Tienanmen téri tüntetéseket, amelyek részvevői demokra­tikus reformokat követeltek. E tilalom ügye szerepelt a tegnap kezdődött, kétnapos brüsszeli külügyminiszteri találkozó napirendjén is. Uniós tisztségviselők szerint mindazonáltal tavasz előtt aligha várható döntés az ügyben. (MTI) Mugabe halálos beteg? Harare. Találgatásoknak adott tápot Robert Mugabe zimbabwei elnök egészségi állapotát illetően az a tény, hogy nem hivatalosan a szomszédos Dél-afrikai Köz­társaságba utazott, ahol ko­rábban már többször része­sült orvosi kezelésben. Afri­kai sajtójelentések szerint a tekintélyuralmi vezető rosz- szul lett a szombatra virradó éjszaka. Egyes hírek szerint Mugabe halálos beteg. Az ál­lamfő szóvivője tegnap visszautasította e találgatá­sokat. Kijelentette: az elnök csupán néhány nap szabad­ságra ment. A 80 éves Muga­be csaknem 25 évet töltött hazája élén. Az utóbbi évek­ben valósággal páriává lett a nemzetközi politikában a Zimbabwéban uralkodó poli­tikai elnyomás miatt. (MTI) Mugabe zűrzavaros föld­reformja a tönk szélére juttatta Zimbabwe gazda­ságát (Képarchívum) Az orosz média szabadsága és a politikai pártok fejlődése még nem öltött független jelleget Powell bírálta az orosz politikát Csecsen menekültek Moszkva magyarázkodik Moszkva. Az amerikai kül­ügyminiszter az orosz de­mokratikus fejlődés hiá­nyosságait bírálta az Iz­vesztyijában tegnap meg­jelent írásában. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Colin Powell, aki éppen tegnap kezdett Moszkvában tárgyalásokat az orosz vezetőkkel, rámutatott, hogy Oroszország jövendő nagysá­ga és egyben az Egyesült Államok­kal való hosszabb távú együttmű­ködési képessége a szilárd demok­ratikus intézmények kiépítésétől függ. Powell úgy vélte, hogy Orosz­ország még nem hozta létre a ha­talmi ágak elengedheteden egyen­súlyát, a politikai hatalom még nem igazodik teljes mértékben a jo­gi normákhoz, s a média szabadsá­ga és a politikai pártok fejlődése még nem öltött függetien jelleget. Powell aggodalmát fejezte ki Oroszország Csecsenföldön, illetve volt szovjet szomszédjaival szem­ben alkalmazott politikájával kap­csolatban. Az USA elismeri Orosz­ország szuverenitását és területi sértheteúenségét, de éppúgy elis­meri a szomszédaiét is - mutatott rá Powell, burkoltan bírálva Moszk­va legutóbbi rámenős lépéseit Grú­ziával, Moldovával és Ukrajnával szemben. Powell előzőleg Tbiliszi­ben szorgalmazta a Grúziában és a Moldovában lévő orosz bázisok mi­előbbi felszámolását, és buzgóbb terrorellenes együttmű-ködésre sürgette Oroszországot a közép­ázsiai térségben is. Vlagyimir Putyin és az amerikai külügyminiszter tegnapi találko­zóján az orosz elnök az orosz­amerikai partnerség szilárdságát hangsúlyozta. Putyin szerint Moszkva továbbra is stabil és ki­számítható politikát folytat az USA irányában. „Az orosz-ameri­kai kapcsolatok olyan szilárd ala­pon nyugszanak, amely lehetővé teszi a felülemelkedést a felme­rülő nézeteltéréseken” - mondta Putyin, megjegyezve, hogy olyan taktikai eltérésekről van szó, ame­lyek a nemzetközi viszonyok vál­tozó helyzetével és a nemzeti ér­dekek védelmezésével járnak. Po­well azt mondta, hogy a kapcsola­tok szilárdsága módot ad a néze­teltérések őszinte megvitatására. „Oroszország kész tovább tárgyal­ni az USA-val az iraki rende­zésről” - közölte Putyin, me­gerősítve hazája készségét az ira­ki adósságrendezés megvitatásá­ra a Párizsi Klub keretében. Moszkva Washingtonhoz hason­lóan úgy véli, hogy az ENSZ-nek vissza kell térnie Irakba. Powell kijelentései azért figye­lemre méltóak, mert Washington az utóbbi időben kerülte az Orosz­ország által Csecsenföld pacifikálá­sára használt módszerek bírálatát. Moszkva. Csaknem ötvenezer csecsen menekült lakik jelenleg In- gusföldön sátrakban, ideiglenes szállásokon, ismerősöknél. Közü­lük mintegy 25 ezren nem szándé­koznak visszatérni Csecsenföldre - közölte tegnap Sztanyiszlav Ilja- szov, csecsenföldi ügyekben illeté­kes orosz miniszter Moszkvában, Jan Egeland ENSZ-főtitkárhelyet- tessel tartott találkozóján. „Mint­egy ötezer ember lakik három sá­torvárosban (az Oroszországhoz tartozó) Ingusföldön, ezeknek az embereknek a visszatelepítése (a szintén Oroszországhoz tartozó) Csecsenföldre rövidesen befe­jeződik - állította Iljaszov. Azt mondta, a visszatérő családokra már előkészített lakhelyek várnak, biztosítják számukra az orvosi ellá­tást, a gyermekeknek az iskolai ok­tatást. Hozzátette: a kormány meg­kezdte a kártérítések kifizetését azoknak a hazatérő menekültek­nek és csecsenföldi lakosoknak, akik a háborúban elvesztették ott­honukat és vagyontárgyaikat. Sen­kit sem fognak erővel visszavinni Csecsenföldre. Azoknak, akik In­gusföldön akarnak maradni, a kor­mány rövidesen kiutalja a végleges letelepedéshez szükséges eszközö­ket - ígérte az orosz miniszter. Szakadár fegyveresek tegnap megöltek négy orosz katonát, to- Powell és Putyin. Az USA eddig elfogadta a Kreml érvelését, amely vábbi négyet pedig megsebesítet- szerint a csecsenföldi háború a nemzetközi terrorellenes harc szer- tek Csecsenföld nyugati részén, vés része. Lehet, hogy valami megváltozik? (Reuters-felvétel) Saroj falu közelében. (MTI) Túl nagy a fogolycsere ára, vérszemet kaphatnak a radikális palesztin szervezetek Javaslat tízéves fegyverszünetre Külügyminiszterek az EU alkotmányos szerződéséről Nem történt elmozdulás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Tel-Aviv. A Hamász hajlandó lenne 10 éves fegyverszü­netet kötni, ha ez idő alatt Izrael ki­vonulna az 1967-ben megszállt arab területekről. Ezt Abdelaziz ar- Rantiszi, a mozgalom egyik ve­zetője mondta el a Reutersnek. A palesztin illetékes úgy vélte: a mos­tani időszakban nehéz lenne fel­szabadítani az összes palesztin föl­det, ezért a szervezet a szakaszos felszabadítást látja célszerűnek. A brit hírügynökség ar-Rantiszi sza­vaiból azt szűrte le, hogy a Hamá- szon belül éles küzdelem dúl Izrael esküdt ellenségei és a Jasszer Ara­fat vezette Palesztin Hatóság felé húzó mérsékeltebb szárny között. Izrael azonban az öngyilkos me­rényleteket szervező szélsőséges MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/Róma. Amerikai demok­rata és republikánus párti képvi­selők egy, Tripoliban tartózkodó csoportja bizonyos abban, hogy rendeződnek az amerikai-líbiai kapcsolatok. Curt Weldon republi­kánus képviselő, akinek a vezetésé­vel a washingtoni törvényhozás héttagú küldöttsége vasárnap érke­zett Tripoliba, elégedettségét fejez­te ki azzal kapcsolatban, hogy az észak-afrikai ország vezetése az el­múlt időszakban örömteli döntése­ket hozott. A küldöttség tagjai az amerikai haditengerészet egyik re­pülőgépén érkeztek Líbiába. Azóta, hogy 1969-ben Moamer el-Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője átvette a hatalmat, amerikai katonai gép eddig még nem landolt az észak-af­rikai országban, s harminc éve nem mozgalom békülékenynek tűnő megnyilvánulásait is porhintésnek tartja. Ahmed Koréi palesztin minisz­terelnök üdvözölte a fogolycseréről Izrael és a Hezbollah libanoni síita szervezet között létrejött megáll­apodást. Mint mondta, a maga ré­széről a Palesztin Hatóság is min­dent megtesz, hogy kieszközölje az összes palesztin fogoly elengedé­sét. A Palesztin Hatóság már vasár­nap üdvözölte a fogolycsere hírét, hozzátéve ugyanakkor, hogy ebben az ügyben nem konzultáltak vele. Izrael több mint 400 foglyot, nagy többségében palesztint enged sza­badon csütörtökön, hogy cserébe visszakapjon egy izraeli polgári személyt és három, a Hezbollah ál­tal elrabolt izraeli katona földi ma­radványait. Izrael pénteken átadja járt ott amerikai kongresszusi dele­gáció. Líbia és az USA között 1981 óta nincsenek diplomáciai kapcso­latok. Tripoli ígéretet tett arra, hogy lemond a tömegpusztító fegyverek kifejlesztésének a tervéről. Weldon elmondta: közlik Kadhafival, hogy új korszak kezdődhet a két ország viszonyában. Kadhadi szerint Líbia jól együtt­működik Amerikával a terrorizmus elleni küzdelemben, s ez a tit­kosszolgálatokra is vonatkozik. A La Repubblica olasz lapban tegnap megjelent interjújában úgy vélte, hogy az USA elleni, 2001 szeptem­berében végrehajtott terrortáma­dás mindent megváltoztatott. Egyúttal hangoztatta, hogy nincs különbség az öngyilkos merényle­tek és az államok terrorizmusa - a rakéták és a kamikázék - között: mindkettőt meg kell fékezni. Me­59 libanoni földi maradványait is a libanoni-izraeli határon. Izraeli börtönökben mintegy 7500 palesz­tint tartanak fogságban a rabok jogvédő szervezetének adatai sze­rint. Egyébként Izraelben tegnap fel­gyorsultak a fogolycsere előkészü­letei, jóllehet érezhető egyfajta rossz közérzet az alku magas ára miatt. Minden megfigyelő egyetért azzal, hogy a fogolycsere, mint egyenlődén ügylet, tovább erősíti a zsidó állam ellenségeként hírnevet szerzett, az amerikai külügymi­nisztérium által terroristaként megbélyegzett szervezetek listáján is szereplő Hezbollah tekintélyét. Az alku ráadásul azzal a veszéllyel jár, hogy izraeli katonai vagy polgá­ri személyek elrablására ösztönöz radikális palesztin szervezeteket. gerősítette, hogy országa nem kí­ván tömegpusztító fegyverekkel rendelkezni, Líbiának nincsenek 300 küométemél nagyobb hatótá­volságú fegyverei. Viszont Izraelt azzal vádolta, hogy nukleáris tölte­tek százaival, továbbá biológiai és vegyi fegyverek széles tárházával rendelkezik, „de ezzel senki sem foglalkozik”. Sokri Ganem líbiai miniszterel­nök pedig arról beszélt tegnap, hogy a líbiai kormány fő célja von­zani a hazai és a külföldi ma­gántőkét. „A fő kihívás az, hogy mi­ként mozgósítsuk eddig ki nem használt vagy rosszul használt erőforrásainkat, és hogyan vonjunk be mindenkit a gazdaság fejleszté­sébe. A Financial Times tegnap azt írta, Líbiában megkezdték 350 vál­lalat privatizálását, és egységesítet­ték a devizaárfolyamot. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Egyelőre nem érzé­kelhető elmozdulás az EU alkot­mányos szerződésével kapcsola­tos legfontosabb nyitott kérdések­ben. Az EU-tagállamok és a csat­lakozó országok külügyminiszte­reinek tegnapi tanácsülésén az unió soros ír elnöksége egyér­telműen elkötelezettségét hang­súlyozta amellett, hogy lehetőleg még megbízatása idején, vagyis ebben a félévben megállapodás szülessen a függőben lévő problé­MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. Az al­Kaida nemzetközi terrorhálózat vezére állítólag felszólította szer­vezetének támogatóit, hogy Irak helyett inkább Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Katarban és Bahrein- ban támadjanak meg amerikai célpontokat. Az Oszama bin La­MTI-HÍR Budapest. A magyarság és a Kelet címmel rendezi meg a Ma­gyarok VI. Világkongresszusát május 31-étől a Magyarok Világ- szövetsége (MVSZ). Patrubány Miklós elnök szavai szerint a júni­us 6-ig tartó világkongresszus fő témája ezúttal „a keleti baráti, ro­kon és testvérnépekhez fűződő kapcsolatok erősítése”. Az első vi­lágkongresszust 1927-ben, a má­sodikat 1938-ban rendezték meg, az utóbbi tanácskozáson alapítot­mákról. Ezek közül a két legnehe­zebb a szavazási rendszer ügye, valamint a minősített többséggel eldöntendő kérdések körének a meghatározása. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter is úgy foglalt állást, hogy az európai al­kotmányt jó lenne még a júniusi EP-választások előtt elfogadni, ugyanakkor ellenezte bárminemű szilárd időpontok kitűzését. A ta­valy decemberi, kudarccal végződött brüsszeli EU-csúcs óta tegnap ültek össze első ízben a külügyminiszterek. (MTI, TASR) den nevében közölt felhívást a Dzsihád Hangja internetes hon­lap ismertette. Egy washingtoni szakértő szerint az al-Kaida takti­kai váltást akar végrehajtani. Az Irakban végrehajtott pokolgépes támadásokban ugyanis sok iraki muzulmán is életét vesztette, ami nem találkozik a lakosság rokon- szenvével. ták meg a Magyarok Világszövet­ségét. Ezt követően 1992-ben, majd négyévenként - 1996-ban és 2000-ben - tartottak világkonfe­renciát. Az idei világkongresszus keretében több tanácskozás meg­rendezését tervezik. Ezek között szerepel egy őstörténeti, egy nem­zetstratégiai, valamint egy orvosi jellegű, a magyar népet különö­sen sújtó népbetegségekről szóló konferencia. A programot kultu­rális fesztivál egészítené ki, amelynek Tápiószentmárton ad­na otthont. Amerikai honatyák Tripoliban: új korszak kezdődhet a két ország viszonyában Líbia és az USA körüludvarolja egymást Bin Laden állítólag Irakon kívüli támadásokra buzdít Taktikát vált az al-Kaida Megrendezik a Magyarok VI. Világkongresszusát A magyarság és a Kelet

Next

/
Thumbnails
Contents