Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-23 / 18. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 23. RÖVIDEN Nem fogták el bin Ladent Washington. Egy német tévéadó olyan hírt terjesztett el tegnap, hogy az amerikaiak elfogták Oszama bin Laden arab milliomost, az al-Kaida vezetőjét. Az N24 televízió washingtoni tudósítója azt je­lentette, hogy az amerikai de­vizapiacokon terjedt el ilyen értelmű hír. Ennek hatására a New York-i tőzsdén me­gerősödött a dollár az euróval szemben. Devizapiaci elem­zők szerint a híresztelés jó al­kalmat kínált egyeseknek ar­ra, hogy nyerjenek a valuták árfolyamának ingadozásán. Egy amerikai illetékes később cáfolta a 2001. szeptember 11-i merényletek értelmi szerzőjének tartott terrorista­vezér letartóztatásáról elter­jedt híresztelést. (MTI) Változás a kincstárügyben Varsó. Aleksander Kwasni­ewski lengyel elnök a kor­mányfő javaslatára felmentet­te tisztségéből Piotr Czyzews- ki kincstárügyi minisztert. Az általános meglepetést keltett döntést tetézte, hogy a levál­tott tárcavezető helyébe egy­előre nem neveztek ki utódot, feladatait átmenetileg Jerzy Hausner gazdasági, munka­ügyi és szociálpolitikai minisz­ter, miniszterelnök-helyettes veszi át. Leszek Miller kor­mányfő szerint folynak a kon­zultációk az új miniszter szem­élyéről. Eddig egy név jött szó­ba, Przemyslaw Morysiak pénzügyminisztériumi igazga­tóé, amit a miniszterelnöki hi­vatal vezetője is megerősített. A 2001 októberétől hivatalban lévő Miller-kormány eddig há­rom kincstárügyi minisztert „fogyasztott el”. (MTI) Fontosabb a rakétáknál Ankara/Berlin. Ankarai lá­togatását befejezve Joschka Fischer német külügyminisz­ter azokra a veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyek akkor állnának elő, ha Törökország nem jutna be az EU-ba. Sze­rinte ebben az esetben Európa nagyon nagy árat fizetne, mi­vel Törökország uniós tagsága Európa biztonsága szempont­jából „fontosabb, mint a raké­tavédelmi rendszer”. Úgy lát­ja, Németországnak, s más EU-tagoknak is vannak „racio­nális meg emocionális fenn­tartásaik Ankarával szem­ben”, s ezeket a kérdéseket mi­előbb meg kell oldani. (SITA) Fischer a ciprusi probléma megoldására ösztönözte a török vezetést (Képarchívum) Tudnia kellett a fia kétes ügyeiről - a lakosságnak közel a fele véli úgy, hogy távoznia kellene Cheney, a közvetítő Sáron nem mond le Jeruzsálem. A szerdán kirob­bant újabb vesztegetési botrány el­lenére sem kíván lemondani Ariel Sáron izraeli miniszterelnök. Ezt ő maga jelentette ki tegnap két inter­jújában is. Viszont egy tegnap köz­zétett felmérés szerint az izraeliek fele úgy véli, hogy Saronnak le kel­lene mondani a személyét is érintő vesztegetési botrányok miatt. Sá­ron leszögezte: tovább fog dolgozni miniszterelnökként és ostobaság­nak minősített minden olyan hí­resztelést, amely szerint önként tá­vozna. A katonai rádió és az izraeli televízió szerint a főügyész a követ­kező hetekben dönt arról, hogy vá­dat emel-e a kormányfő ellen. Jó- szef Tomi Lapid igazságügy-minisz­ter ugyanakkor úgy fogalmazott: egyelőre nincs ok arra, hogy Sáron felfüggessze miniszterelnöki tevé­kenységét. Szerdán vádat emeltek David Appel építési vállalkozó el­len, akit azzal gyanúsítanak, hogy a kilencvenes évek végén megpróbál­ta megvesztegetni az akkori kül­ügyminiszter Saront a fián, Güad Saronon keresztül. Az ügyész sze­rint Saronnak tudnia kellett arról, hogy a fia hasznot húzhatott az Ap- pelel fenntartott kapcsolatból. (MTI) Agyonlőttek egy 11 éves palesztin fiút, két másik gyermeket pedig megsebesítettek tegnap izraeli katonák Gáza közelében. A gyerekek madarat akartak fogni, hálóikat földdel fedték be, amikor a tüzet nyitottak rájuk. A katonák azt gondolhatták, hogy fegyveres palesztinok akarnak így pokol­gépet elhelyezni. (Reuters-felvétel) Irak a téma Davosban is Washington. Európába indult tegnap Dick Cheney amerikai el­nök, előbb részt vesz a davosi világ- gazdasági fórumon, majd látoga­tást tesz Olaszországban. Amerikai illetékesek szerint Cheney Davosban - várhatóan holnap szó­lal fel - arról igyekszik meggyőzni az európaiakat, köztük az Irak el­len indított háború ellenzőit is, hogy az Egyesült Államok szeretné bátorítani őket a demokratikus és virágzó Irak megteremtésére irá­nyuló erőfeszítésekben való rész­vételre. Washingtonban úgy látják, az elmúlt időben javultak az USA kapcsolatai Németországgal és Franciaországgal. Az amerikai alel- nök kedvező hírekkel szolgál majd a terrorizmus ellen vívott küzde­lemről is. Az amerikai közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy Irakban folyta­tódik a kutatás a tömegpusztító fegyverek után, mert sok időbe te­lik, amíg minden „iraki barlangot és települést átfésülnek”, s nem ki­zárt, hogy találnak majd ilyen fegy­vereket. Rómában Cheney találko­zik az olasz államfővel és a minisz­terelnökkel. A tervek szerint fogad­ja őt II. János Pál pápa is. (MTI) A teheráni titkosszolgálat állt a New York-i WTC lerombolása mögött? Iráni szál bukkant fel Oldódhat a hatalomátadás miatt támadt feszültség Támadások futószalagon Berlin. Állítólag az iráni titkosszolgálat állt a 2001. szeptember 11-én New Yorkban és Washington­ban végrehajtott merény­letek mögött. ÖSSZEFOGLALÓ Hírügynökségek szerint ezt a német Szövetségi Bűnügyi Hiva­tal (BKA) nyomozója közölte Hamburgban. ítélethirdetés helyett iráni szál bukkant fel a hamburgi Mzudi-per- ben, miután tegnap a helyi felsőbí­MTI-JELENTÉS Budapest. Kovács László úgy látja, méltánytalan lenne, ha a je­lentős tagsággal és szavazótábor­ral rendelkező, az elmúlt tíz év alatt komoly eredményeket fel­mutató RMDSZ mellett három új romániai magyar szervezet ugya­nolyan szavazati joggal jelenne meg a Magyar Állandó Értekezle­ten (Máért). Tegnap a magyar külügyminiszter ezzel indokolta, miért nem kívánja a kormány a Máért februári ülésére meghívni az Erdélyi Magyar Nemzeti Taná­csot (EMNT), a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) és a szintén er­délyi Magyar Polgári Szövetsé­get. Szerinte attól lehet tartani, hogy az EMNT, az SZNT és az er­délyi Magyar Polgári Szövetség fellépése megosztja az RMDSZ-t - tagságuk egy része az RMDSZ- nek is tagja -, és az egész erdélyi magyarságot is. Kovács László azt mondta, ez könnyen azzal a kö­vetkezménnyel járhat, hogy a nyáron esedékes önkormányzati választásokon az erdélyi magyar­ság képviselői pozíciókat fognak veszíteni. „Az év végi parlamenti választásokon még az is előfor­róságon felolvasták egy titokzatos férfi vallomását. A rejtélyes férfi, aki azt állítja, hogy régebben az irá­ni titkosszolgálatnak dolgozott, vallomásában egyebek között arról számolt be, hogy a vádlott, a 31 éves marokkói származású Abdel- Gáni Mzudi járt Iránban - bár a val­lomástevő nem találkozott vele, s nem tudja azt sem, hogy mikor volt a látogatás. Mzudit azzal vádolják, hogy Hamburgban,' terrorista cso­port tagjaként közreműködött a 2001. szeptember 11-én végrehaj­tott merényletek előkészületeiben, s része van több mint háromezer ember halálában. Az ügyész 15 év dúlhat, hogy a több magyar párt és szervezet rivalizálása miatt egyik sem éri el a parlamentbeju­táshoz szükséges küszöböt” - fűzte hozzá. Éppen ez történt a Vajdaságban, és a vajdasági ma- gyarságnák ezért nincs képvisele­te a szerbiai parlamentben. A kül­ügyminiszter leszögezte: a ma­gyar kormánynak az RMDSZ-szel egyeztetve kell alakítania viszo­nyát az EÚlNT-vel, az SZNT-vel és az erdélyi Magyar Polgári Szövet­séggel. Kovács szerint Tőkés börtönbüntetés kiszabását kérte, a védelem pedig a vádlott felmenté­sét. Az ítéletet tegnap kellett volna kihirdetni, ám a vád képviselői vá­ratlan fordulattal újabb tanút pre­zentáltak, a feltételezett iránit, s most azt vizsgálják, hogy mennyi­re hitelt érdemlőek az általa kö­zöltek. A Der Tagesspiegel arról is beszámolt, hogy az iráni szerint a teheráni vezetés magas rangú tag­jai - például Hamenei ajatollah vagy Rafszandzsáni volt államfő - 2001. május 4-én egy Teherán melletti légitámaszponton talál­koztak Oszama bin Laden időseb­bik fiával. (TASR, MTI) László nyitott ajtón dörömböl, amikor azt követeli, hogy a ma­gyar kormány foglaljon egyér­telműen állást a romániai ma­gyarság autonómiatörekvéseivel kapcsolatban. „Az autonómiát a kisebbségi jogok érvényesülése legátfogóbb keretének tekintjük, de az európai tapasztalatok alap­ján csak olyan autonómiát tar­tunk működőképesnek, amelyet a többség és a kisebbség tárgyalá­sok útján hoz létre, egy megáll­apodás alapján.” MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad/Baakú- ba/Fallúdzsa. Halálos áldoza­tokkal járó több támadást hajtot­tak végre szerda este és tegnap az Irakot megszálló koalíciós erők katonái, illetve velük együttmű­ködő irakiak ellen. Baakúba mel­lett két amerikai katonát megöl­tek, egyet pedig súlyosan megse­besítettek az ellenállók, amikor akna- és rakétavetővel tüzet nyi­tottak az ottani amerikai támasz­pontra. Fallúdzsa közelében há­rom iraki rendőr meghalt, öt megsebesült egy rendőrőrs elleni tegnapi támadásban. Egy szemta­nú elmondta: egy ellenőrző pont­nál álltak a Fallúdzsát Ramádival összekötő országúton, amikor né­hány gépkocsi közeledett feléjük. Az egyikből kézigránátot dobtak ki, majd géppisztollyal lőni kezd­tek a rendőrökre. Amerikai tá­maszponton dolgozó négy iraki nőt is megöltek eddig ismeretlen fegyveresek. A támadás egyik túl­élője szerint négy álarcos fegyve­res lőtt rá géppisztolyokkal a munkásnők minibuszára. A tám­adásban öt másik munkásnő és a MTI-HÍR Belgrád. Ismét összefognak a vajdasági autonómiáért síkraszál- ló tartományi politikai szerveze­tek, s az sem kizárt, hogy a jövőben választási szövetségre lépnek egymással. A 17 pártot és civil szervezetet számláló Vajdasá­gi Szövetség (VSZ) nevű tömörü­lés tagszervezetei „megnemtáma­dási memorandumod’ kötöttek egymással. Egeresi Sándor, a Vaj­dasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke szerint a szövetségnek fel kell készülnie az idén esedékes tartományi választásokra, s a VSZ elnökségének kell döntenie arról, hogy a szövetség pártjai a válasz­tási koalícióra lépnek-e egymás­sal. A VMSZ-en kívül meghatározó minibusz sofőrje is megsebesült. A nők a támaszpont mosodájában dolgoztak, egyikük úgy véleke­dett, hogy ez volt a támadás oka. Azt is hozzátette, hogy vala­mennyi nő keresztény volt. A spa­nyol védelmi minisztérium is teg­nap jelentette, hogy Gonzalo Pe­rez Garcia őrnagyot, a Plus Ultra spanyol-latin-amerikai dandár biztonsági főnökét fejlövés érte szerdán a dél-iraki Díváníja köze­lében egy terroristaellenes had­művelet során. Az iraki hatalomátadás ügyé­ben támadt feszültséget vezető iraki politikusok szerint az ENSZ szerepvállalása oldhatja meg. Ad- nán Pacsacsi, az ideiglenes kor­mányzótanács elnöke Washing­tonban azt mondta, kompro­misszumra lehet jutni asz-Szisztá- ni nagyajatolláhval, az iraki síiták szellemi vezetőjével, aki azt köve­teli, hogy általános választást tartsanak az országban. Pacsacsi reményei szerint Kofi Annan ENSZ-főtitkár hamarosan elküldi a világszervezet szakértőit Irakba annak megállapítására, májusig meg lehet-e szervezni a választá­sokat Irakban. pártja még a szövetségnek a Vaj­dasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Vajdasági Reformpárt (RV). Úgy másfél-két éve a szövet­ség gyakorlatilag csak papíron lé­tezik, mivel a VMSZ és az LSV összerúgta a port és megszakította a kapcsolatokat az RV-vel, amely a vajdasági autonómiát elutasító szerbiai mérsékelt nacionalisták felé sodródott. A nézeteltérések miatt az RV a másik két párttól kü­lön indult a szerbiai előre hozott választásokon. Egyik párt sem ke­rült be a parlamentbe, így a január végén megalakuló szerb törvény- hozásban nem lesz egyetlen olyan párt sem, amely elszánt híve lenne a milosevicsi időkben megnyirbált vajdasági autonómia teljes vissza­állításának. Vitatják a székely autonómiát Bukarest. Alkotmányellenes a Székely Nemzeti Tanács autonómi­atervezete - szögezte le szerdai üléséről kiadott közleményében a ro­mániai legfelsőbb védelmi tanács (ĽVT). A testület szerint a területi autonómiát és a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását nem lehet összetévesztem a demokratikus elvekkel ellentétes, etnikai alapú te­rületi autonómiával. Ion Iliescu államfő kijelentette: a román alkot­mány Európában modellértékűén biztosítja a nemzetiségek jogait. Hangsúlyozta, hogy az ĽVT nem elemezte a tervezetet, hiszen a tes­tület ez ügyben nem hozhat intézkedéseket. Az L.VT értékelése sem­milyen intézkedést nem von maga után, pusztán jelzésértékű - kö­zölte az államelnök. Dán Brudascu, a Nagy-Románia Párt Kolozs me­gyei parlamenti képviselője felszólította a román miniszterelnököt, hogy „a budapesti gazdáik által irányított románellenes, irredenta, sovén, revizionista erők hallatlan támadására” a kolozsvári magyar főkonzulátus azonnali bezárásával válaszoljon. (NOL) Kovács László szerint a magyar kormánynak az RMDSZ-szel kell egyeztetnie Tőkés nyitott ajtón dörömböl Fel akarják éleszteni a Vajdasági Szövetséget Autonomisták összefogása

Next

/
Thumbnails
Contents