Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-23 / 18. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 23. AJÁNLÓ Duna-átúszás Párkány. Magyarország és Szlovákia EU-csatlakozásának tiszteletére ifj. Schirilla György szombaton Párkány és Esztergom között átússza a Dunát. A sportoló 13.30 órakor az esztergomi városháza elől indul, végigfut a Mária Valéria hídon, betér a párkányi városházára, ahol Ján Oravec polgármester fogadja őt, majd 14 órakor Párkányból Esztergomba úszik, (buch) Antall József naplója -1315 nap Komárom. A Sziillő Géza Polgári Társulás által szervezett Polgári Esték rendezvény- sorozat első előadásának vendége Marinovich Endre, Antall József egykori kabinetfőnöke lesz, aki az Antall József naplója - 1315 nap című könyvét is bemutatja. Az előadás ma 17 órakor kezdődik a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának a Zichy-palotában található audiovizuális termében, (vkm) Játsszunk együtt! Érsekújvár. Játsszunk e- gyütt! - ezzel a címmel rendezi meg holnap 14 órakor hagyományos találkozóját a szülőkkel és a következő évben tankötelessé váló gyermekeikkel a Czuczor Gergely Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatósága és tantestülete. A rendezvény vendége Strédl Teréz pszichológus. A neves szakember iskolaérettséggel kapcsolatos előadása idején a gyermekek közös foglalkozáson ismerkedhetnek jövőbeni iskolatársaikkal és pedagógusaikkal. (száz) Pozsonypüspöki Kibővített védett terület Pozsonypüspöki. Tegnap ünnepélyes keretek között újabb, a város határáig nyúló területtel bővítették ki a Gajc természetvédelmi területet. Az ártéri erdő védett övezetté nyilvánításáért több éven keresztül küzdöttek a környezetvédők. Eredetileg 1988- ban csak 0,84 hektár kapta meg a védettséget, most ezt 62,72 hektárra bővítették. (TASR) Régió - hirdetés 5 Fia korábbi viselt dolgai, esetleges kétes üzleti ügyei miatt kell rettegnie az idős komáromi asszonynak és ötéves unokájának? A megfélemlítés rossz helyre repülő kövei Ezeket a köveket és ezt a vasgolyót dobták be P. Anna 1. emeleti lakásának ablakán (Csuport István) Komárom. Négy nap leforgása alatt kétszer dobálták meg kővel a nyugdíjas P. Anna (teljes nevét kérésére nem közöljük) első emeleti lakásának ablakát. A vélhető ok: az asszony ismeretlen helyen tartózkodó fiát akarják egyesek ilyen módon megfélemlíteni. V. KRASZNICA MELITTA E helyett viszont csak egy ötéves kisleányt és nagymamáját kergetik teljes kétségbeesésbe. „Nagyon szomorú ez egy anyai szívnek, de a fiamról, sajnos, semmi jót nem tudok mondani - meséli a történteket a könnyeivel küszködő Anna néni. - Úgy hallottam, kétes üzleti ügyekbe bonyolódott, ám erről semmi közelebbi információm nincs. Már egy éve én nevelem az ötéves kislányát, szülőanyja ugyanis még csecsemőkorában lemondott róla. A leánykát legutoljára karácsonykor látogatott meg az apja, és azóta nem jelentkezett. A múlt héten szombaton délelőtt két férfi csengetett be a lakásomra, a fiamat keresték. Azt mondták, ők úgy tudják, hogy itt hébehóba felbukkan. Nekik is megmondtam, hogy hetek óta nem láttam őt, és kértem, hogy vitás dolgaikat intézzék el egymás között. Nem ismertem a látogatókat, csak később tudtam meg, hogy egyikük városi rendőrként dolgozik. Még aznap este aztán valaki - vagy valakik - kövekkel törték be az ablakomat. Az eset e héten kedden este újra megismétlődött, de akkor már egy vasgolyót is bedobtak. Mindkétszer nem sokkal a történtek előtt fektettem le a kislányt aludni a szomszéd szobában; még belegondolni is szörnyű, mi történt volna, ha eltalálja őt valamelyik kő vagy szilánkdarab.” A történtek óta P. Anna állandó rettegésben él. Az eseteket jelentette a rendőrségen, és elmondta azt is, hogy váratlan látogatóit sejti a dolog hátterében. Ezt az állítását azonban bizonyítani nem tudja, és ha feljelentést tenne ellenük, még őt perelhetnék rágalmazásért. így a rendőrség csupán szabálysértési eljárást folytat az ügyben. „Az is lehet, hogy csak vandál fiatalok dobálták meg az ablakot” - kommentálta lapunknak a történteket a komáromi körzeti rendőrkapitányság illetékese. Elkeseredésében P. Anna a városi rendőrség parancsnokát is felkereste, de bizonyíték híján ott sem járt sikerrel. Az illető városi rendőr csak annyit ismert el, hogy szombat délelőtt járt a károsultnál. Megkeresésünkre Rozsnyó Lajos városi rendőrparancsnok elmondta, kollégája tagadja, hogy bármiféle köze lenne a kődobálás- hoz, ezért ő egyelőre nem tesz lépéseket az ügyben. Egy magát megnevezni nem kívánó rendőr azt állítja, hogy Anna néni fia - aki többeknek is jelentős összegekkel tartozik - valószínűleg Csehországban tartózkodik. „Nem csodálkoznék rajta, ha börtönben végezné, de az is lehet, hogy valamelyik hitelezője előbb teszi el láb alól” - fűzte hozzá. P. Anna pedig kétségbeesetten arra keresi a választ, hogy nekik, az ártatlanoknak miért kell rettegésben élniük? Ki védi meg őket az újabb támadástól? „Én már azt sem bánnám, ha rács mögé kerülne a fiam, ha ezzel meg tudnám védelmezni a kisunokámat” - tette hozzá lemondóan. Itt tart tehát az ügy, amelynek esetleges fejleményeihez még visszatérünk. Az új területi-közigazgatási beosztás alapján a tájház más járásba és kerületbe került, s ma két megye pereskedik az épületért Egy cédula az ablakban: „Műszaki okok miatt zárva!” A pályázaton nyert 150 ezer koronából tavaly ősszel is folyt a nádtető felújítása (Szőcs Hajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. A város egyik büszkesége és turistacsalogató látványossága lehetne a helyi tájház. Lehetne, ha pénz híján nem kellene halogatni a felújítását, és nem kellett volna bezárni a látogatók előtt. A probléma az, hogy a tájház a Galántai Honismereti Múzeum kezelésébe tartozik, ám az 1996 óta érvényes új területi-közigazgatási beosztás alapján - amikor a volt Galántaitól különvált az új Vágsellyei járás - a tájház helyileg már nemcsak más járásba, hanem más kerületbe is tartozik. „A megyei önkormányzatok létrejötte után a Nyitra megye önkormányzata megszólított bennünket, hogy a tájház most már az ő tulajdona - ecseteli a helyzetet Keppert József, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója - Csakhogy a kataszteri hivatalban az még mindig a galántai múzeum tulajdonaként van bejegyezve. Mivel a nagyszombati és a nyitrai megyei elnök nem tudott megegyezni, a Nyitra megyei önkormányzata bírósághoz fordult, hogy így rendezze a tulajdonviszonyt.” A tájház 19. század első feléből származó műemléképületét utoljára 1979-ben újították fel, és mára meglehetősen rossz állapotban van. Az ágasfás-szeleme- nes tetőszerkezetű épület eredetileg tapasztott sövényfalakkal készült, ezt az 1918-as átépítéskor vályogtéglával egészítették ki, de az egyik fal ma már statikai szempontból is veszélyes. A nádtetőt teljes egészében fel kellene újítani, de egyelőre csak a felét sikerült rendbehozni - ennyire futotta a múzeum által pályázaton nyert pénzből. „Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Nagy- szombati Kerületi Hivatal 1996 óta semmilyen befektetéssel nem járult hozzá az épület felújításához, azzal érvelve, hogy az már egy másik kerületbe tartozik - panaszolja az igazgató - Az épület mostani állapota pedig arra kényszerített bennünket, hogy idén már ki se nyitottuk a tájházat. Az ott kiállított tárgyakat most raktárban őrizzük. Ha a megyétől nem kaptunk is pénzt, minden évben igyekeztünk pályázat útján támogatást szerezni a tájházra. Ilyen módon 2001- ben a hátsó kocsiszín nádtetejét újíttattuk fel, 2002-ben ötvenezer koronát kaptunk, de ebből mindössze a ház tetejének egy- hatodát tudtuk felújítani. A tavalyi évre 150 ezer koronát sikerült szereznünk, de a teljes felújításhoz mintegy félmillió koronára lenne szükség. Ezért felkerestem a vágsellyei polgár- mestert, a város is járuljon hozzá a javításokhoz, hogy legalább a tetőt teljes egészében fel tudjuk újítani. Sajnos, azt a választ kaptam, hogy a város nem tud olyan objektumba fektetni, amely nem városi tulajdon.” „A városi önkormányzat általános érvényű rendelete kimondja, hogy a város csakis olyan szervezeteknek vagy személyeknek nyújthat támogatást, amelyeknek vagy akiknek a székhelye vagy a működési helye Vágsellyén van - érvel Tibor Baran polgármester. - Igaz, hogy a tájház itt van a városban, csakhogy az azt kezelő intézmény székhelye nem is tudni, hol található, mert a Nagyszombati és a Nyitrai kerület még mindig bíráskodik a tulajdonjogért. Az lenne a legészszerűbb megoldás, ha a tájház a város tulajdonába kerülne, mert a városnak nagyobb lehetőségei lennének pályázatokon pénzt szerezni a felújításra.” Nyitra megye önkormányzata 2003. április 2-án adta be a bírósági keresetet, ám döntés máig sem született az ügyben. így azt is nehéz megjósolni, meddig lesz a vágsellyei tájház ablakában a cédula: „Műszaki okok miatt zárva!”. A Szülőföldön Magyarul Társulás folytatná a sikeres beiratkozási programot Szükség és igény van a támogatásra SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A Szülőföldön Magyarul Társulás (SZMT) helyi irodájában és fiókszerkesztőségünkben is több iskolabarát és igazgató érdeklődött afelől, támogatják-e idén is az elmúlt évekhez hasonlóan a beiratkozási program rendezvényeit. Száraz Dénes, a város és vidéke célalapokat tömörítő SZMT elnöke elmondta, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével öt éven át szervezték a magyar iskolák beiratkozási programját. „Sikerült megállítani iskoláink térvesztését. A statisztikák szerint a magyar gyermekek 20 százaléka még mindig nem az anyanyelvén tanul, ezért fontos a program folytatása. Lényege az előző év novemberében kezdődő, állandó kommunikáció az érintett magyar családokkal” - jegyezte meg Száraz. Értesüléseink szerint Udvardon az iskola vezetése és a szülők jelentős sikereket érnek el e téren, minden érintett családot meglátogatnak. A támogatást korábban iskolai, óvodai rendezvényekre, intézményekét népszerűsítő kiadványokra, tanszercsomagokra, étkezési és utazási hozzájárulásokra fordították. Mindezt az Illyés Közalapítvány a múltban országos viszonylatban évi 50 millió forinttal támogatta. Tavaly a megítélt összeget már csak részben folyósította, és az idei évi pályázatot, melyet az SZMPSZ, az SZMT, valamint a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány közösen nyújtott be, egyelőre nem tárgyalta a kuratórium. „Gondoltuk, hogy a decemberben aláírt kormányközi megállapodás pótolhatja a program családtámogatásra szánt összegét, de a megállapodás e része csak az oktatási folyamat finanszírozásáról szól, a támogatások közvetlenül a magyar Országgyűlés kedvezménytörvényéről szóló határozata ellenére nem juthatnak el a családokhoz” - mondja az SZMT vezetője. Az egyes települések magyar alapiskolái viszont érthető módon várják a beiratkozási program folytatását. A szeptemberi tanszercsomagokra Száraz Dénes szerint már sikerült pénzt szerezni. Zlatá ihla • kedvezmények 60%-ig • Zlatá ihla • kedvezmények 60%-ig • Zlatá ihla MÉTERÁRÚ ÉS RÖVIDÁRU KISKERESKEDÉS Téli végkiárusítás! kedvezmények akár ... 60%-ig Vásároljon magának valamit... kosztüm-, alkalmi-, öltönyanyagok... Látogasson el hozzánk, éljen a lehetőséggel és vásároljon be akciós áron, 2004.1.19-től, amíg a készlet tart, üzleteinkben: Zlatá ihla Zlatá ihla Zlatá ihla Zlatá ihla Dunaszerdahely Somorja Érsekújvár Zólyom Zlatá ihla • kedvezmények 60%-ig • Zlatá ihla • kedvezmények 60%-ig • Zlatá ihla UP 1458