Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-23 / 18. szám, péntek
4 Régió ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 23. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Három viskó porig égett Jászóújfalu. A Kassa melletti község romatelepén tegnap három fából épült viskó égett le pillanatok alatt. Godoča Tibor tűzoltóparancsnok elmondása szerint egy rosszul elhelyezett és túl erősen felfűtött kályha okozta a tüzet. Senki sem sérült meg, de romatelep kilenc lakója tető nélkül maradt a fagyos időben. Számukra az önkormányzat szükséglakásokat biztosít. (TASR) Kigyulladt a bisztró Poprád. Önkéntes tűzoltók 300 ezer koronás értéket mentettek meg, amikor tegnap Tát- ralomnyic területén a Bélái Havasok Természetvédelmi övezetében kigyulladt egy favázas bisztró. Feltételezik, hogy a kandallófűtéstől fogott tüzet a tető faanyaga. A tüzet a végül a poprádi tűzoltók fékezték meg, de a helyi önkéntes tűzoltók közeli állomásáról érkező gyors segítség akadályozta előzte meg a nagyobb bajt. (TASR) AJÁNLÓ Fülek festője Bátonterenyén Fülek/Bátonterenye. A Magyar Kultúra Napjának alkalmából nyílt-kiállítás január 22-én Fülek testvérvárosában, a nógrádi Bátonterenyén Jacsmenyík József füleki festőművész munkáiból. A kiállítás megnyitóján Fülek városának polgármestere, Agócs József mondott ünnepi beszédet, fellépett a füleki férfikar, a festőművészt pedig Mázik István mutatta be a bátonterenyei közönségnek. Jacsmenyík József nem ismereüen Nógrád magyarországi részében, eddig már több mint tucatnyi önálló kiállítását láthatta a nógrádi közönség a megye számos településén. A mostani kiállítási anyag a művész monokróm- diópáccal festett, akvareli technikával készült alkotásaiból és olajképeiből nyújt keresztmetszetet. (szász) Művészpalánták tárlata Kassa. Ma délután nyílik és szombat délig látható az a kiállítás, amelyet a helyi műszaki egyetem képzőművészeti karának diákjai rendeztek saját munkáikból. A szemeszter végi vizsgák részét képező „kipakolás” nem csak a művészetek iránt fogékony nagyközönség érdeklődésére számíthat, a közelgő tehetségvizsgák előtt az intézménybe felvételizők is minden bizonnyal bekukkantanak a Watson utca 4 szám alatti épület osztálytermeibe, (juk) Beszélgetés az Új Szóról Rimaszombat. Hétfőn este hatkor a Daxner utcai Magyar Közösségi Házban az Új Szóról, a lap jelenéről, 55 éves múltjáról, közéleti kérdésekről beszélgethetnek az érdeklődők Szil- vássy József újságíróval, a lap főszerkesztőjével, aki a Plikk Klub vendége. Beszélgetőtársa Juhász Dósa János lesz. (ú) Valóságos nyomortanya a gyár tőszomszédságában (A szerző felvétele) A vasgyár hatvannyolc romát alkalmaz, az önkormányzat is segít, ahogy tud Téli remény a viskókban Nagyida. Közel 1200 roma él a községben. A két tábor közül az egyik közvetlenül a Kelet-szlovákiai Vasmű szomszédságában terül el. Valóságos nyomortanya ez, rozsdás pléhből, deszkából, innen-onnan szerzett tégladarabokból, kövekből összetákolt viskókkal. A parányi ablakból, vagy a tető repedéséből kiálló, füstölgő kályhacsövek jelzik, hogy emberek élnek itt. SZASZÁK GYÖRGY- A tél a legrosszabb - mondja Jano Michal, a vajda helyettese. Tavaly két gyerek meg is fagyott. Most valamivel jobb a helyzet, mert akinek nem volt pénze, a polgármester annak is megengedte, hogy vegyen tüzelőt hitelbe, az árát majd fokozatosan levonják a szociális segélyből.- Nehéz nekünk, sóhajt Poch- mer Marcella, egy sokgyermekes fiatalasszony. - Tavaly télen, egy éjszaka patkány harapta meg a férjemet. Rokkanttá nyilvánították. A szociális segélyből szinte semmire se futja. Ha elviszem a beteg gyereket az orvoshoz, azt mondja a doktornő, hogy bűzlik, miért nem mosdattam meg. Hát, hol mosdassam meg, mikor vizünk sincs? Nyáron más. akkor ott van a patak. Mondták, hogy építenek majd nekünk jobb lakásokat, de én ebben már nem hiszek.- Nyugdíjas vagyok, az uram régen meghalt, öten élünk ebben a viskóban - mutat egy rozoga tákolmányra Dúl Margit. Az én fiam is dolgozik a gyárban. Több mint hétezer koronát hoz haza az én négyezernyolcszáz koronás nyugdíjamhoz. Nagy lett most már a drágaság, de nem panaszkodom, mert az idén tüzelőre azért jutott. Csak valami rendesebb ház kellene. Ebbe csak egy ágy, egy szekrényke, meg egy kályha fért bele. Öten bújunk itt össze. így vagyunk. Mit tegyünk? Snyír Ferenctől, Nagyida polgármesterétől tudom meg, hogy két évvel ezelőtt a nagyidai cigányok körében százszázalékos volt a munkanélküliség. Amikor munkalátogatásra meghívták a faluba a U. S. Steel vezérigazgatóját, és szembesítették ezzel a ténnyel, megdöbbent, és azt mondta, hogy ezen azonnal változtatni kell. A vasmű és a nagyidai önkormányzat közös tervet dolgozott ki a romák munkába állítására. A programot másfél éve indították el. Először húsz embert vettek fel takarítónak, ma már hatvannyolc romát alkalmaznak.- Sajnos olyanok is akadnak, akik azért nem foglalkoztathatók, mert isznak, szipuznak. Őket már csak biztonsági okok miatt sem vehetjük fel - magyarázza Snyír Ferenc, azt is hozzá téve, hogy a kiválasztásnál eleinte arra is ügyeltek, hogy minden rászoruló családból legalább egy fő munkához jusson. A polgármester azt is elárulta, hogy ezeknek a romáknak bankszámlát nyitottak, a fizetésüket bankautomatákból vehetik fel. Ez a módszer azért is jó, mert korábban sok nagyidai cigány uzsorakamatra kért pénzt, és a szociális segély kifizetésekor a hitelezők a postánál várták őket, azaz a pénz az ő zsebükbe vándorolt.- Megteszünk, amit csak tudunk, a vasgyár vezetése ugyanúgy, de csak azoknak a romáknak tudunk segíteni, akik hagyják, és akik maguk is segíteni akarnak magukon és a családjukon - fűzte hozzá a polgármester Erősíteni kell a régiófejlesztési ügynökségek személyi állományát Nem lesz elég szakember SZÁSZI ZOLTÁN Losonc. A létszámot tekintve is bővíteni kell a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakembergárdát, különösen a gazdaságilag és infrastrukturálisan elmaradott vidékeken. Ezt erősítette meg az a szakmai találkozó is, amelyre Losoncon került sor január 21-én. A szakmai tanácskozáson az uniós pályázatok előkészítésének alap- feltételeiről és az unió támogatási rendszerének módszertanáról szóló előadások után arra a következtetésre jutottak a résztvevők, hogy mindenképpen erősíteni kell a régiófejlesztési ügynökségek szakmai személyi állományát, valamint szükségszerű lesz a specializálódás a régiófejlesztési ügynökségek hálózatán belül. Ahhoz, hogy bármilyen intézmény uniós pályázaton nyerhessen, már nem elég csupán az ötlet és a megvalósításhoz szükséges önrész előteremtése, szigorú formai követelményeknek is meg kell felelni. A vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek elmondása szerint egy- egy projekthez néha több száz oldalnyi előírást, törvényeket és útmutatókat kell áttanulmányozni, ami a mostani szakembergárdának sokszor nehézséget okoz. A régiófejlesztési ügynökségeknek a szociális és gazdasági fejlesztési programok kidolgozása mellett minden minisztériumi és uniós kiírásra is reagálniuk kellene. Kbós István, aki több mint öt éve dolgozik ezen a területen, elmondta, hogy tapasztalatai szerint az uniós csatlakozásra váró Lengyelországban és Magyarországon lényegesen többen dolgoznak ezen a szakterületen. „Lengyelországban nem ritka az olyan vidékfejlesztési ügynökség, amely több mint 50 munkatárssal dolgozik. A munkatársak specializálódhatnak, tehát nem kell mindenkinek minden témában és szakterületen otthon lennie, mert ügynökségen belül minden területre található profi munkaerő. Ezt volna jó nálunk is elérni, ellenkező esetben az ügynökségek túlterheltek lesznek, felaprózzák magukat, és ez a kidolgozott pályázati munkák rovására mehet” - mondta Koós István, a rimaszombati régiófejlesztési ügynökség igazgatója. A losonci tanácskozáson az említett témák mellett az unióba lépésnek a vámszabályokra való kihatásáról, az ipar és a szolgáltatások fejlesztését előirányzó operatív programról is hallhattak a résztvevők. A lakosokat csak a végeredmény érdekli Kisközség az EU kapujában PUSKO GÁBOR Zsór. Míg más települések vezetői a napokban megnyílt első strukturális alapban rejlő lehetőségekről elmélkednek, addig vannak falvak, amelyeknek azon kell igyekezniük, hogy legalább a legalapvetőbb szolgáltatásokat biztosíthassák. Ebben a helyzetben van Zsór is, mely az előző választási időszakban felhalmozott adó- ságokat nyögi. Mint azt Csizmadia Zoltán, a falu 2002-ben megválasztott polgármestere elmondta, a százötven lakosú gömöri településnek legfőbb gondja az, hogy végre megszabaduljanak tartozásaiktól. így ugyanis nem sok esélyük van rá, hogy a sorra hozzáférhetővé váló uniós alapokból meríthessenek, mivel a szükséges önrészt nem lesznek képesek előteremteni, s ugyebár egy olyan falu, melynek tartozásai vannak, a bankok szemében sem igazán hitelképes. A polgármestertől megtudtuk, hogy korábban a falu tetemes tartozást halmozott fel. A polgármester és a zsóri vezetés, hogy eleget tegyen a törvényből adódó kötelezettségének, több takarékossági intézkedést is foganatosított. Úgy néz ki, hogy a jó hírnéven esett csorbát sikerül lassan kiköszörülni. A szolgáltatókkal közösen kidolgoztak egy tervet, amely alapján törlesztik adósságaikat. Csizmadia Zoltán szerint most a legégetőbb feladat, hogy helyrehozzanak egy korábbi „lakosságcserét”. Néhány évvel ezelőtt, a gázvezeték építése során a falu egy része mintegy 45 lakossal a szomszédos Otrokocs részévé vált. Ezek az emberek, bár Zsórban laknak, mégis otrokocsi polgárok. Ez az állapot jócskán megnehezíti az érintett lakosok életét. A megoldás nem tűnik egyszerűnek, és főképp nem olcsónak, a polgármester mégis optimista. Ha sikerül ezt az ügyet lezárniuk, és tartozásaikat kifizetniük, végre teljes egészében a kínálkozó új lehetőségekre összpontosíthatnak. Mint mondta, a lakosokat csak a végeredmény érdekli, és ez így is van rendjén. Több pénzt kérnek az állami költségvetésből Úttalan utak a megyében JUHÁSZ KATALIN Kassa. A megyében az összesen 2009 kilométernyi másod- és harmadosztályú úthálózat fenntartására idén 282 millió korona jut, miközben kassai számítások szerint 506 millióra lenne szükség. A forgótőke összege alig tizenhárom millió korona, a megye illetékesei viszont 140 milliót is köny- nyedén el tudnának költeni, az államtól örökölt járműpark ugyanis elavult,,Tizek a kocsik útkarbantartásra használhatatlanok, sőt egyenesen veszélyeztetik a közlekedést” - állítja Antonín Reisin- ger, a megyei hivatal közlekedési osztályának vezetője. A közlekedési miniszternek napokon belül a kormány elé kell terjesztenie az utak alatti ingatlanok tulajdonjogi helyzetének megoldását célzó javaslatot. A megye vezetése tavaly nyáron egyenesen azzal „fenyegetőzött”, hogy nem veszi át az utakat, ha az állam nem rendezi a tulajdonjogi ügyeket. Rudolf Bauer megyei elnök a tárgyalások híve, és már azt is sikernek könyveli el, hogy az állam befejezi a megye területén elkezdett nyolc nagyszabású építkezést. Ezek közül legjelentősebb a Pelsőctől az államhatárig vezető út, amelyre PHARE-támogatás is érkezett, és amelynek költség- vetése 187 millió korona. Az ön- kormányzat rendkívül rossz állapotú úthálózatot örökölt, egy 750 kilométeres útszakaszon azonnal el kellene kezdeni a felújítási munkálatokat. A 609 híd közül 40 szorul javításra. Bauer szeretné elérni, hogy az állam már a 2005-ös költségvetés megállapításakor figyelembe vegye a megye valós igényeit. Száznegyven embert engedtek be a terembe Tömeg a „Máraiban” JUHÁSZ KATALIN Kassa. Alapos terhelési próbának volt kitéve a Márai Stúdió lépcsője, illetve kilencven főre tervezett színházterme kedd este, Vujity Trvrtko ismert tévériporter könyvbemutatóján. A tűzvédelmi szabályokat két lábbal tipró szervezők hozzávetőleg 140 embert engedtek be a terembe, ám dicséretükre legyen mondva, hogy gondoltak a kinnrekedtekre is. Akik a földszinti kávézóban óriáskivetítőn nézhették a történéseket, lényegesen jobban jártak, mint a levegőtlen fenti teremben szorongok. A pontosságáról híres Tvrtko, aki először járt Kassán, azért késett néhány percet a találkozóról, mert előtte pokoli történeteinek szlovák nyelvű kiadását dedikálta egy könyvesboltban. A válogatásba „óvatosságból” nem került be a szlovák-ukrán határon fekvő kettészakított faluról, Nagyszelmenc- ről és Kisszelmencről szóló riport, a szerző szerint ugyanis túl sok magyar vonatkozású dolgot tartalmaz, és Tvrtko nem akarta megsérteni a szlovák olvasók nemzeti érzelmeit. A négy kötetesre duzzadt magyar nyelvű Pokoli törtéA szlovák nyelvű kiasdásba „óvatosságból” nem került be a Nagyszelmencről szóló riport. netek-sorozat kötetei is jól fogytak Kassán. Aki már olvasta ezeket a könyveket, vagy látta a tévériportokat, nem sok újat tudhatott meg a kassai találkozón, ha csak azt nem, hogy a riporter hamarosan örökbe fogad egy ghánai kisfiút, következő útja pedig Sierra Leonéba vezet, ahová a Megasztár című tehetségkutató műsor egyik döntősét kíséri el, hogy a lány találkozhasson afrikai édesapjával.
