Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-22 / 17. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 22. RÖVIDEN Phenjan Japánt vádolja Szöul. Észak-Korea azzal vádolja Japánt, hogy megelőző nukleáris támadásra készül ellene. A KCNA hivatalos hírügynökség állítja: a terv részeként Tokió támadó célzatú nukleáris rakétavédelmi rendszert épít ki egy Phenjan elleni fegyverkezési program keretében. A jelentés szerint Japán egy lépésre van az atomfegyver birtoklásától, és bármikor képes nagy mennyiségű atomrobbanófej előállítására. Japán a múlt hónapban döntött arról, hogy megerősíti rakétavédelmi rendszerét a ballisztikus rakétákat birtokló és atomfegyver előállítására készülő Észak- Koreával szembeni védelem érdekében. (MTI) Saront akarták megvesztegetni Tel-Aviv. Vádat emeltek egy tel-avivi üzletember ellen, mert Ariel Sáron izraeli miniszterelnököt a fián keresztül próbálta megvesztegetni. A tegnap nyilvánosságra hozott vádirat szerint David Appel építési vállalkozó 3 millió dollárt fizetett Sáron fiának azzal a céllal, hogy befolyásolja apját, az akkori külügyminisztert beruházási terveinek megvalósításában. Appel görögországi ingatlanügyeit akarta ilyen módon előre mozdítani. Egyes források közölték, maga Sáron 1999-ben szintén több százezer dollárt kapott az üzletembertől, más jelentések szerint nem bizonyított, hogy a politikus is kapott-e pénzt az üzletembertől. A vád képviselője mindenesetre kijelentette: Sáron tudhatott arról, hogy fiát milyen kapcsolat fűzte a vállalkozóhoz. (MTI) Sáron politikai bukását okozhatják fia zűrös pénzügyei (Képarchívum) Interpol-körözés Panics ellen Belgrád. Előzetes letartóztatásban helyezte távollétében a belgrádi bíróság Milan Panics szerb származású amerikai üzletembert, volt jugoszláv miniszterelnököt, aki ellen hamarosan Interpol-kö- rözést is kiadnak a hatóságok. Azzal vádolják, hogy több millió dollárral megkárosított egy belgrádi gyógyszergyárat. Panics az USA-ban megalapította az INC Pharmaceuticals gyógyszeripari birodalmat, amely 1991-ben résztulajdont szerzett a belgrádi Galenika gyógyszeripari vállalatban. Az üzletember 1992-93-ban volt Jugoszlávia miniszterelnöke. (MTI) Lemondott Hatami kormányának több minisztere az Őrök Tanácsának reformellenes döntése miatt Fegyvercsempészés Politikai válság Iránban MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Lemondott tegnap több iráni alelnök és miniszter tiltakozásul amiatt, hogy a konzervatív Őrök Tanácsa tömegesen tiltotta meg reformpárti iráni képviselőjelöltek indulását a február 20-ra tervezett parlamenti választásokon. Mohamed Ali Abtahi, jogi és parlamenti ügyekben illetékes alelnök a kormány ülése után jelentette be, hogy több alelnök és miniszter távozik posztjáról. Döntésük akkor válik véglegessé, ha az Őrök Tanácsa nem hajlandó felülvizsgálni a reformpárti képviselőket sújtó álláspontját. Abtahi nem közölte pontosan, hogy hányán és személy szerint kik döntöttek a távozás mellett. Azt azonban jelezte, hogy Mohammed Hatami reformpárti államfő és a teljes kormány kész távozni, ha a vita nem rendeződik megnyugtató módon. Más források szerint Hatami később cáfolta, hogy távozna tisztségéből, hangsúlyozva, hogy az államfői tisztséget szolgálatnak tekinti. A miniszterek és alel- nökök egy nappal azután döntöttek a távozás mellett, hogy az Őrök Tanácsa csupán a töredékét változtatta meg a reformpárti képviselőjelöltek indulását megtiltó korábbi határozatainak. A befolyásos szervezet január 11-én a 8200 képviselőjelölt csaknem felének, több mint 3600 jelöltnek, köztük 80 jelenlegi parlamenti képviselőnek tiltotta meg az indulást a választáson arra hivatkozva, hogy az érintettek nem tartják tiszteletben az ország alkotmányát és az iszlám előírásait. Az Őrök Tanácsa kedden közleményben jelentette be, hogy kétszáz jelölt esetében felülvizsgálta a választási részvételt tiltó döntését, és további több száz jelöltnél is fontolóra veszi döntésének meg- másítását. A 12 tagú Őrök Tanácsának döntése elkeseredett belpolitikai vitát keltett Iránban. A reformerőket sújtó határozatok felülvizsgálatát sürgette még Irán vallási és politikai vezetője, a keményvonalas erőket képviselő Szajed Ali Hamenei ajatolláh is. Egy beszédében Mohammed Hatami kilátásba helyezte kormányának lemondását, és az elnök pártja vasárnap már a választások bojkottjával fenyegetőzött. Abtahi alelnök lett a tiltakozók szószólója (Reuters-felvétel) Sáros lehet a CIA is Lima. Limában megkezdődött Alberto Fujimori volt elnök egykoron mindenható tanácsadójának, Vladimiro Montesinosnak a pere, akit azzal vádolnak, hogy ő szervezett 1999-ben egy nagyarányú fegyvercsempészési akciót Jordániából Kolumbiába. Montesinos abban az időben a perui titkosszolgálat tényleges vezetője volt, s a vád szerint az akció során 10 ezer Kalasnyikov géppisztolyt csempésztek Jordániából a legnagyobb kolumbiai gerillaszervezet, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) számára. Az ügyet feltáró perui ügyész szerint a fegyverek szállítása az amerikai hírszerző szolgálat, a CIA tudtával és hallgatólagos jóváhagyásával történt. Az ügyész több nyilatkozatában is kijelentette, hogy bizonyítékok vannak a CIA részvételére. A vádlott védője a tárgyalás kezdetekor kérte, hogy a bíróság tanúként hallgassa meg George Tenetet, a CIA igazgatóját. A bíróság helyt adott a kérelemnek. A CIA igazgatója akár írásban, akár telekonferencia keretében, szóban válaszolhat a kérdésekre. (MTI) A demokraták szerint az elnök elszigeteli az országot - elégedetlenek a palesztinok Bush: jobb lett a világ Washington. Amerika vezető szerepének és elszántságának köszönhetően a világ állapota jobbra fordult - jelentette ki George Bush amerikai elnök az unió helyzetéről kedd este a kongresszus két háza előtt elmondott beszédében. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Magabiztosságot, derűlátást sugárzó beszédében az elnök emlékeztetett rá, hogy Amerika háborúban áll a terroristák ellen. A terrorizmust támadva olyan rezsi- mekkel is szembekerül, amelyek terroristákat támogatnak és fogadnak be, s vegyi, biológiai vagy atomfegyverekkel szerelhetik fel őket. Hangsúlyozta, a veszély nem múlt el, bár sokan szeretnék ezt hinni, mivel a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények óta több mint két év telt el anélkül, hogy Amerika földjét támadás érte volna. Megerősítette, hogy Washington változatlanul elkötelezett a szabad és békés Irak és Afganisztán megteremtése mellett. A gerillákra utalva leszögezte, hogy Amerika nem retten vissza gyilkosoktól és az iraki nép szabadságban fog élni. Bush utalt rá, hogy hallgatósága között sokan nem támogatták Irak felszabadítását. Kijelentette, hogy az Irakban tiltott fegyverek után kutató csoport „több tucat tömegpusztító fegyverrel kapcsolatos programot és jelentős mennyiségű felszerelést azonosított”. Úgy ítélte meg, hogy ha nem cselekedett volna, a diktátor fegyverprogramjai ma is folytatódnának és az iraki kínzókamrák teli lennének áldozatokkal, Leszögezte: az USA soha nem kér engedélyt arra, hogy megvédhesse népének biztonságát. Bush beszéde nagyobb részét belpolitikai és gazdasági kérdéseknek szentelte. Mint a sajtó előre kiemelte, a beszéd alkalmat adott az elnöknek arra, hogy magára irányítsa a közvélemény figyelmét, amely eddig a Fehér Ház elhódítására pályázó' demokrata párti politikusokra összpontosult. Egyébként a DP vezetői kritikusan reagáltak a beszédre. Egybehangzó véleményük szerint Bush politikája nem erősíti Amerika biztonságát, az elnök elszigetelte az országot. Száeb Erekat palesztin főtárgyaló szerint az a tény, hogy az amerikai elnök egy szót sem szólt az izraeli-palesztin konfliktusról, arra utal, hogy Washington nem akar részt venni a békefolyamatban és feladja a közel-keleti útitervet. Bush ugyanis csupán Jeruzsálemet említette meg, mint az elmúlt hónapok terrorista merényletei által sújtott várost. A palesztin politikus attól tart, hogy Izrael kihasználja ezt a helyzetet a zsidó települések létrehozásának fokozására, a ciszjordániai fal építésének felgyorsítására. Parlamenti csalással és mérhetetlen meggazdagodással vádolják a VMSZ-elnököt Kirohanások Kasza József ellen MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Éles kirohanást intézett Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke ellen Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökhelyettese. Nikolics a Nedeljni Telegraf című belgrádi hetilapnak adott interjújában szavazási csalással vádolja Kaszát. A radikális politikus szerint „Kasza volt az első, aki nem tette be a lábát a parlamentbe, miközben szavazókártyája használatban volt” a törvényhozásban. Nikolics azt is a VMSZ elnökének szemére veti, hogy mérhetetlenül meggazdagodott. Szerinte „ha valaki Magyarország felől érkezik, már nem Szerbia területére lép, hanem először Kasza József birtokaira teszi be a lábát”. A VMSZ elnöke szerte a világban támadja az SRS-t, ezért minden kormány kénytelen őt alelnöki vagy miniszteri poszthoz juttatni, hogy „tovább gazdagodjék”. Az SRS fölényesen nyerte a december 28-i szerbiai előre hozott parlamenti választást, Nikolics ráadásul magasan a legtöbb szavazatot szerezte az alacsony részvétel miatt kudarcba fulladt november 16-i elnökválasztáson. Ő jelenleg az SRS első embere, amíg a pártelnök, a háborús bűncselekményekkel vádolt Vojiszlav Seselj a hágai törvényszék fogdájában van. Nikolics szerint a választások után nyilvánvaló, hogy a radikálisok a Vajdaságban is viszik a prímet, ezért az SRS-el „tárgyalniuk kell azoknak, akik vezetik a magyar népet”. „Rögtön mondanám: nyitott ajtókra lelnének. Kasza szapulja Szerbiát a világban, miért nem jött inkább hozzánk tárgyalni. Kiegyeztünk volna abban, hogy a magyarok felkerüljenek a listánkra. Még akkor is, ha korábban beszéltünk Kasza bűncselekményeiről” - így Nikolics. Kasza József tegnap nem kívánt érdemben reagálni a kirohanásra, és ostobaságnak nevezte azt a felvetést, hogy pártja keressen kapcsolatot a Szerb Radikális Párttal (SRS). Az MTI-nek nyilatkozva megkérdőjelezte Nikolics épel- méjűségét. „Nincs mit mondanom minderre, de leszögezném, hogy nem csaltam a parlamentben szavazatokkal, nem gazdagodtam meg és nem követtem el bűncselekményeket” - mondta Kasza. Szerinte normális ember nem feltételezheti azt, hogy a VMSZ helyet kérjen magának az SRS választási listáján. Utolsó figyelmeztetésben részesült a Tilos Rádió Harminc nap felfüggesztés MTI-HÍR Budapest. Harminc napra felfüggesztette tegnap a Tilos Rádió műsorszolgáltatási jogosultságát az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) - közölte a tanácskozás egy név nélkül nyilatkozó résztvevője. Az ORTT a médiumot emellett - egyes decemberi műsoraiban elhangzottak miatt - hat hónapra kizárta, a Műsorszolgáltatási Alap pályázatain való indulásból és a médiatörvényben meghatározott „utolsó figyelmeztetésben” részesítette. A döntést a testület a média- törvény azon passzusával támasztotta alá, amely szerint „a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére”. Csabai Gábor, a Tilos Rádiót működtető alapítvány kuratóriumi elnöke magánvéleményének hangot adva azt mondta: „nagyon súlyos, amit kaptunk, remegő szájszéllel és térddel nagyon nehéz a mikrofon elé ülni, és nekünk csak élő műsoraink vannak”. A Tilos Rádióban az egyik műsorvezető szenteste azt mondta: „kiirtanám az összes keresztényt”. Az ORTT által tárgyalt másik esetben, 2003. december 9-én a karácsonyi köztéri keresztekről szólva a rádióban az hangzott el: „mennyivel keresztényibb cselekedet lett volna ezeket a fákat fölaprítani, fölhasogatni, és szétosztani a szegény emberek között”. Tíz nappal később, december 19-én a Honthy és Hanna című műsorban Jézus születéséről beszélgettek a Tilos Rádióban, amelynek adásában azt mondták: „... mert hát akárhogy is vesszük, magyarázzuk, Krisztus egy fattyú”. A tavaly szenteste elhangzott kijelentés ellen több párt, civil szervezet és egyház is felemelte szavát. A IX. kerületi ügyészség közösség elleni izgatás bűncselekményének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyben. A Tilos Kulturális Alapítvány által működtetett rádió 1991. augusztus 21-én kalózadóként indult Budapesten. Németország: igazi nagyhalak a vádlottak padján Mannesmann-per MTI-HÍR Berlin. Megkezdődött tegnap Düsseldorfban a háború utáni Németország egyik leglátványosabb gazdasági büntetőpere, amelyben az ügyészség azt veti a vádlottak szemére, hogy a Mannesmann konszern 2000. évi felvásárlásakor, a részvénytársasági törvényt figyelmen kívül hagyva, indokolatlanul nagy összegeket fizettek ki távozó menedzsereknek, hozzájárultak egyesek jogtalan meggazdagodásához, illetve nagy mértékű vagyonvesztést okoztak. A vádlottak között van a legnagyobb német kereskedelmi bank, a Deutsche Bank jelenlegi vezetője, Josef Ackermann, Klaus Zwickel, az IG Metall vasasszakszervezet volt vezetője, s Klaus Esser, a Mannesmann volt első embere is. A jelenleg tanácsadóként dolgozó Esser markát egyedül a Mannesmann kasszájából 60 millió márka jutalom ütötte, 111 millió márkát (57 millió eurót) fizettek ki prémiumok, végkielégítések címén. Összesen hat ember ül a vádlottak padján, a vád vagy különösen nagy összegre elkövetett hűtlen kezelés, vagy bűnrészesség hűtlen kezelés elkövetésében. A perben elvben akár tíz év börtönbüntetést is kiszabhatnak, ám például Ulrich Hocker az értékpapír-tulajdonosok érdekeit védő egyesülés elnöke felmentő ítéletekkel, illetve az eljárás leállításával számol. A Németországban szokatlan, míg az angolszász üzleti világban elfogadott nagy összegű végkielégítések előzményeként 1999-2000-ben lezajlott az ipartörténet legdrágább -180-190 milliárd eurót érő, részvénycserés - felvásárlási csatája a brit Vodafone konszern és a Mannesmann között, amelyből a Vodafone került ki győztesen.
