Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-03 / 2. szám, szombat
2004. január 3., szombat 2. évfolyam, 1. szám A közép-kelet-európai országokban jóval magasabb a koleszterinszint, mint a mediterrán államokban A kezelés alapja a diéta AKTUÁLIS nnepek után nem szívesen megy az ember orvoshoz, hogy megmérjék vérének koleszterin- szintjét. A bőséges eszem-iszomnak biztosan meglesz az „eredménye”. Összeállításunkból többek között megtudhatják, mit tehetünk a koleszterinszint csökkentéséé rt. A koleszterin az emberi és állati szervezet sejtjeinek nélkülözhetetlen alkotórésze. A sejthártyák fontos építőanyaga, bizonyos hormonoknak, vitaminoknak, epesavaknak is alkotórésze. A vérben fehéijékhez. kötődve kering, laboratóriumi vizsgálattal számszerűleg meghatározható az értéke. Ha azonban magasabb koncentrációban fordul elő és halmozódik fel a vérben, akkor a felesleg lerakódhat az érfalra és az érelmeszesedés kialakulásában játszik jelentős szerepet. A magas koleszterinszintet a magas vérnyomással és a dohányzással együtt a szívinfarktus és az érelmeszesedéssel járó betegségek fő kockázati tényezőjének tekintik. Ez azt jelenti, hogy ezen kockázati tényezők közül akármelyik önállóan, egyedül is képes beindítani az érelmeszesedés folyamatát, ha pedig együtt vannak jelen, a kockázat megsokszorozódik. MENNYI A NORMÁLIS KOLESZTERINSZINT? A 70-es években még csak a 7,8 mmol/l feletti koleszterinszintet tekintették kórosnak, a 80-as években már szigorúbb mércével a 6,5 mmol/l feletti értéket. Később kiderült, hogy . ilyen érték mellett még kétszer annyi infarktus fordul elő, mint 5,2 mmol/l szintnél, ezért napjainkban az ideális koleszterinszintnek, sőt a normális érték felső határának az 5,2 mmol/lt tekintik. A koleszterinszint mellett van egy másik zsírfeleség, a triglicerid is, amely szintén kockázati tényező. Normális értéke 2,3 mmoll/l alatt van. A magas triglicerid mindig bizonyos fokú koleszterinszint-emel- kedést is von maga után, a magas koleszterinszint viszont gyakran önállóan, trigliceridszint-emelkedés nélkül is előfordul. Érdemes még megemlíteni, hogy a vérzsírok közül az egyik, az ún. HDL-koleszterin védőfaktornak tekinthető, mely képes arra, hogy a felhalmozott koleszterin lerakódását megakadályozza, ill. a már lerakódott koleszterint — ha megfelelő koncentrációban van jelen - az érfalból eltávolítsa. A HDL- koleszterin esetében tehát az a jó, ha az értéke magas, 1,0 mmoll/l fölött van. Az infarktusos betegek jó részének 0,6-0,8 körüli szintjei vannak. Nagyon fontos tehát a vérzsírok vonatkozásában a koleszterin és a HDL-koleszterin egymáshoz viszonyított aránya, mely 5:1 arány alatt elfogadható. Az utóbbi időben mind több adat bizonyítja, hogy a koleszterin gyakran fordul elő, nem véletlenül, más kockázati tényezővel, elsősorban a hasra terjedő, ún. alma típusú elhízással, a magas vérnyomással, a cukorbetegséggel együtt. Ezek együttes előfordulása nem véletlen, s anyagcsere-eredetű kockázati tényezőknek nevezzük őket. A KOLESZTERIN ÉS A SZÍVINFARKTUS Már évtizedekkel ezelőtt bizonyították, hogy ahol több állati eredetű telített zsírsavat fogyasztanak, ott magasabbak a koleszterinszintek, és azokban az országokban gyakoribb a szívinfarktus. Európában, az északi országokban és sajnos, a középkeleti országokban is jóval magasabb a koleszterinszint és az infarktusgyakoriság, mint délen, a mediterrán országokban. Ml VÁRHATÓ CSÖKKENTÉSÉTŐL? Számos vizsgálat igazolta, hogy a koleszterinszint csökkenése mérsékli az infarktus kialakulásának kockázatát. Az egyik legnagyobb ilyen vizsgálatban pl. több ezer embertől vettek vért, és a vizsgálat öt éve után bizonyítható volt, hogy jóval kevesebb infarktus alakult ki azok csoportjában, akik erőteljes koleszterinszint-csökkentő diétás és gyógyszeres kezelést kaptak, mint a kontrollcsoportban. Számszerűleg is kifejezhető volt, hogy ha a koleszterinszint 10 százalékkal csökkent, az infarktus veszélye 20%-kal. Sőt, ez az arány 4050 éves korban jóval nagyobb mértékű is lehet. AZ ÉRELMESZESEDÉS LASSÍTHATÓ A 90-es évek jelentős felfedezése volt, hogy ha a koleszterinszintet diétával vagy gyógyszerrel az ideális 5,2 mmol/l alá csökkentették, akkor az érelmeszesedés folyamatát le lehetett lassítani, sőt a beszűkült ereket tágítani lehetett, s az esetek 30%-ában az érelmeszesedést vissza is lehetett fejleszteni. Kinél kellene koleszterinszint-meg- határozást végezni? Miután a magas koleszterinszintnek nincsen külső jele, a betegek egy része nem is kövér, ezért mindenkinek legalább egyszer meg kellene határozni a koleszterinszintjét, ha máskor nem, hát valamilyen más okból történő vérvétel alkalmával. Vannak azonban olyan helyzetek, amelyekben magas koleszterinszinttel lehet számolni. Ha például a családban 55 évesen valaki infarktust kapott vagy érelmeszesedése van, ha az illetőnek már szívkoszorúér-betegsége, korai agyi érbetegsége, érszűkülete van, ha cukorbeteg, ha az ideális súlyt 30%-kal meghaladó túlsúllyal rendelkezik, ha a szeme alatt vagy a szemhéjon sárgás koleszterinlerakódások xanthomák vagy ún. xanthellasmák - láthatók. Tanácsos a koleszterinszint meghatározása azoknál is, akiknek magas a vérnyomásuk és dohányoznak. KIT KELL KEZELNI? A kezelés alapja a diéta, azonban nagyobb veszélyeztetettség esetén ezt gyógyszeres kezeléssel kell kiegészítem. Elsősorban azokat kell kezelni, akiknek már kialakult szívkoszorú ér-betegsége van. Ilyenkor a koleszterinszintet 5,2 mmol/l alá kell csökkenteni, hogy az érelmeszese1. A telített zsírok fogyasztásának csökkentése A kedveződen hatású telített zsírok az állati eredetű zsiradékokban, élelmiszerekben fordulnak elő. Osszmennyiségben sok zsírt tartalmaznak, ezek nagy része ún. telített zsír, emellett sok koleszterin is van bennük. Elhízáshoz vezetnek, magas telítettzsír- és koleszterintartalmuk pedig emeli a vér koleszterinszintjét. A legtöbb telített zsír állati eredetű termékekben és rejtett zsírok formájában található. Különösen a zsíros tejtermékek (tejföl, zsíros sajtok) és a húsok, húskészítmények tartalmaznak sok telített zsírt. Ugyanolyan magas a zsírtartalmuk pl. a szalámiknak, a kolbászoknak. Sokan nem gondolják, pl. a gyulai kolbász 45% állati eredetű zsírt tartalmaz. Sajnos, a süteményekben és édességekben is 30-40% rejtett zsír található. A háztartásban használt zsiradékok közül a sertészsírban és a vajban 25-ször annyi telített zsír van, mint a növényi eredetű margarinban és az olajokban. A magas telítettzsírt ártalomra jellemző a szilárd halmazállapot, ahogy az a sertészsírnál is a vajnál is észlelhető. 2. A koleszterinfogyasztás csökkentése A lakosság koleszterinfogyasztása magas, a férfiak több mint 500, a nők több mint 400 mg-ot fogyasztanak naponta az elfogadott 300 mg helyett. Koleszterin csak állati szervezetben fordul elő, a növényiekben nem. Ismert, hogy a vegetáriánusoknak nagyon alacsony, 3-4 mmol/l körüli koleszterinértékeik vannak. A legtöbb koleszterin a velőben, a tojássárgájában, a májban, a nyelvben, a vajban, a csirkehús bőrében található. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a telített zsírok kétszer olyan mértékben emelik a koleszterinszintet, mint a táplálék koleszterinje, tehát a legfontosabb feladat a telített zsírok bevitelének csökkentése. 3. A teb'teden zsírsav fogyasztásának növelése A növényi eredetű táplálékokban jóval kevesebb a zsír mennyisége. A belőlük préselt vagy gyártott olajban, ill. margarinban magas a telítedenzsírsav-tartalom. A sok teb'teden zsírsav aktívan csökkenti a vér koleszterinszintjét, még akkor is, ha a táplálkozásban azonos kalóriafogyasztás mellett szénhidrátokat helyettesítünk teb'teden zsírokkal. Természetesen legnagyobb csökkenés akkor érhető el, ha az állati zsírokat növényiekre cseréljük. 4. A rostfogyasztás növelése A növények sok vízben oldhatatlan, az emésztőnedvek számára alig hozzáférhető rostot tartalmaznak, melyek nemcsak a vizet, hanem a koleszterinben gazdag epesavakat is képesek megkötni, és ezáltal a koleszterinszintet csökkenteni. Ezért a zöldségek, saláták, főzelékek, gyümölcsök vagy különböző rostkoncentrátumok, mint a zabkorpa vagy tejalapanyagú, különböző ízesítésű, rostot, vitamint és ásványi anyagokat tartalmazó italok hozzájárulnak a koleszterinszint csökkenéséhez. 5. Az alkoholfogyasztás mérséklése Az alkohol a vérzsírok közül a koleszterinszintet alig befolyásolja, de a másik vérzsírfeleséget, a trighce-ridszintet gyorsan és jelentősen emelheti. Emellett jelentős kalóriaforrás: 1 g alkoholból 7 kalória energia keletkezik, így elhízáshoz is vezethet. 6. A kalóriabevitel csökkentése Ha az ember elhízott, az az esetek nagy részében magas vérzsírszinttel kell számolni. így az elhízás csökkentésével a koleszterinszint is csökkenthető. Ebben az esetben tehát nemcsak a zsír- és koleszterin-, hanem kalóriaszegény étrend is indokolt. GYÓGYTURMIX Mit egyen-igyon a beteg gyermek? ♦ Itassa a gyermeket! Adjon neki teát és C-vitamintartalmú gyümölcslevet. ♦ Kínálja meg néha enyhén sós zöldséglével, hogy az izzadással megterhelt elektrolit-háztartás újra feltöltődjön. ♦ Könnyen fogyasztható ételeket készítsen neki (pőréket, kását), mert a beteg gyermeknek nehezére esik késsel-villával enni. ♦ Fontos, hogy többször, kis adag ételekkel kínálja, hiszen a gyermeknek nem nagy ilyenkor az étvágya. ♦ Soha ne erőltesse az evést. Lázas megbetegedés esetén az étvágytalanság teljesen természetes. ♦ Állítson össze változatos étrendet, ügyeljen a színekre, és használjon sok zöldfűszert. ♦ Ádjon gyermekének az étkezések között frissítő gyümölcsöt, gyümölcslevet és tejtermékeket. ♦ Csak vitaminban, ásványi anyagban és fehérjében gazdag táplálékkal kínálja a gyermeket. Ne adjon neki pl. hamburgert. ♦ Ha a gyermek meggyógyult, lassan vissza lehet térni a kásás ételekről a normális vegyes táplálkozásra, s az adagok is újra növelhetők. Huzatot a lakásba Helyesen szellőztetni egyáltalán nem nehéz. Hogy energiát takarítsunk meg, télen rövid ideig, de intenzíven kell szellőztetni. A fűtőtestet kapcsoljuk le, és 5-10 percre táljuk szélesre az ablakokat. Ha lehet, csináljunk kereszthuzatot. Ezt a műveletet ismételjük meg naponta 3-4- szer. A friss levegő segít megőrizni egészségünket. Kullancscsípés után szívinfarktus? A kullancscsípés az eddig ismerteken kívül egyéb következményekkel is járhat: a fertőzött kullancsok által terjesztett Lyme-kór növeli a szívinfarktus kockázatát. A Lancet című brit szaklap egy rövid cikkben tudósított a finn kutatások eredményeiről. A turkui egyetem kutatói 61 szívbeteg férfi kortörténetét vizsgálták meg, és mindegyiküknél találtak adatot egy korábbi Lyme-fertőzésre. A kutatók gyanítják, hogy a kórokozó miatt begyulladt erek szív- és érrendszeri megbetegedéseket, így infarktus válthatnak ki. A veszély csökkenthető immunerősítő vitaminok, L-karnitin, magnézium, cink és szelén nagyobb adagú bevitelével. Az alacsony vérnyomásúak fejfájásra számíthatnak Változás a jövő héten ZLATA ČABAJOVÁ A térségünk felett uralkodó időjárás kedvezően és serkentően hat az időjárásra érzékeny emberekre. Most jobban tűijük a testi és szellemi megterhelést, nagyon lesz az összpontosító képességünk, ebből kifolyólag nagyobb lesz a teljesítmény és jobb a reakciókészség. Az alvás mély és frissítő lesz, a szervezet feltöltődhet energiával. Háttérbe szorulnak a mozgásszervi panaszok, az ízületi fájdalmak, a sebek, hegek és sérülések fájdalma. Eltűnnek a műtét utáni nehézségek. A szív- és érrendszeri betegek azonban ne becsüljék túl erejüket, mert nagyobb megterhelés és stressz esetén rosszabbodhat egészségi állapotuk. A pulzusszám emelkedése várható. Az alacsony vémyomású, labilis idegrendszerű emberek migrén eredetű fejfájásra és rosz- szullétre, reggel légzési nehézségekre számíthatnak. A sportolók testi és szellemi teljesítménye, összpontosító és reakciókészsége jó lesz, s ez nagyobb teljesítményre ösztönzi őket. Az elkövetkező napokban lényeges változás nem várható az időjárás hatásaiban. A hidegre érzékenyek kellemetlenségre számíthatnak. A szív- és érrendszeri betegek kíméljék magukat, és kerüljék a hirtelen hőmérsékletváltozást. Megnövekszik a megfázás veszélye, ezért az időjárásnak megfelelően öltözködjünk. A magas vérnyomású embereket szívtájéki fájdalmak gyötörhetik. Nagyobb lesz az alvásigényünk, az alvás mély lesz és a szervezet regenerálódhat. Akiknek emésztési zavaraik vannak, szigorúan tartsák meg a diétás táplálkozás szabályait. A jövő hét közepén megszaporodnak az időjárás okozta kellemetlenségek. Gyakoribbak lesznek a reumatikus és fantomfájdalmak, a sebek és sérülések fájdalmai. Nagyobb lesz a szív- és érbetegek megterhelése, esetleg megszaporodnak az emésztési zavarok. Csökken a fizikai és szellemi teljesítőképesség. Ingerlékenyebbek, idegesebbek, fáradékonyabbak leszünk. Megnövekszik a balesetveszély. Később enyhülnek a panaszok. A reumatikus fájdalmak, a fejfájás, az ekcéma és a depresszióra való hajlam továbbra is megkeserítheti életünket. dés előrehaladását meggátoljuk, esedeg részben visszafejleszthessük. Minden férfi kezelésre szorul, ha koleszterinszintje meghaladja a 7,8 mmol/l-t. Ugyanilyen érték mellett nőknél gyógyszeres kezelést általában csak a klimax után alkalmaznak, amikor a női hormon csökkenése következtében csökken a szervezet védettsége. Akinek 5,2 mmol/l feletti a koleszterinszintje, bizonyos diétás rendszabályokat be kellene tartam. A diétára az emberek nem egyformán reagálnak. Tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy zsír- és koleszterinszegény diéta hatására az esetek háromegyed részében csökken a koleszterinszint.
