Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-19 / 14. szám, hétfő
10 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 19. AKI NEM HISZI Fent maradnak a fémtárgyak a vízen? ISMERTETÉS A világban rengeteg a megválaszolatlan kérdés, de az, hogy egy fémtárgy képes-e a víz tetején maradni, véletlenül pont nem ezek közé tartozik. Ahhoz,'hogy te is megtudd, és az okát is megértsd, a legjobb, ha elvégzed velünk a következő kísérletet is, folytatva az eddigi közös próbálkozásaink sorát! Érdekes kérdés, melyre ismét csak együtt fogjuk megkeresni a választ! Ha jobban belegondolunk, és magunk elé képzelünk egy tömör acéltárgyat, szinte képtelenség, hogy a víz tetején maradjon, mivel sokkal nehezebb annál. Az érthető, hogy az üreges fémtárgyakkal másképp van, máskülönben hogyan úszhatnának a nagy óceánjárók és a különféle tartályhajók hogyan szelhetnék át az óceánokat? A mai kísérlet arra szolgál majd, hogy megtudjuk, mi a helyzet a tömör fémtárgyakkal, ezeket fogjuk megvizsgálni. A kísérlethez szükség lesz néhány apróságra, ezek a következők: itatóspapír, borotvapenge, iratkapocs, varrótű, tányér, víz. Amikor ezeket megszerezted, tedd a következőket! Tölts fel egy tányért vízzel, és a folytatást csak akkor végezd te, ha elég türelmes vagy, ellenkező esetben inkább kérj meg mást. Amikor megtöltötted a tányért vízzel, tedd le az asztalra, és várd meg, hogy a víz mozgása megszűnjön. Ezután egy itatóspapír segítségével egyenként a borotva- pengét, az iratkapcsot és a varrótűt csúsztasd óvatosan a víz felszínére. Az említettek közül mindegyik tárgy acélból készült. Az acélról tudni kell, hogy a súlya nyolcszor nehezebb a vízénél. Amennyiben a felsorolt tárgyakat sikerült megfelelő gondossággal ráhelyezned a vízre, akkor a fennálló súlykülönbség ellenére fent fognak maradni a víz tetején. Az egész úgy néz majd ki, mintha egy vékony bőrhártya borítaná a vízfelszínt, és azon lebegnének az acélból készített apróságok. Abban az esetben, ha a vízhez keversz egy kis öblítőt vagy szappant, a fémtárgyak pillanatokon belül el fognak süllyedni. A víz tetején képződő vékony teherbíró hártya is vízből áll. Ez attól van, hogy a vízmolekulák a levegőmolekuláknál sokkal jobban vonzzák egymást. Összetapadnak, és nem engedik egykönnyen, hogy a kis fémtárgyak elválasszák őket egymástól. Amikor viszont belekeverjük a vízbe a szappant, megszűnik ez az összetartó erő, mert a vízmolekulák közé befurakodnak a szappanmolekulák. Persze ez csak a tömör fémtárgyakra vonatkozik, így attól semmiképp nem kell tartanunk, hogy egy hajó, amin utazunk, hasonló sorsa jut majd! (n) Amikor belekeverjük a vízbe a szappant, megszűnik az ösz- szetartó erő, mert a vízmolekulák közé befurakodnak a szappanmolekulák (Képarchívum) DIÁKPRÓZA • • • • Gyönyörű MÉSZÁROS PÉTER Gyönyörű! - gondoltam magamban, ahogy megállt a vonat az állomáson. Balra az épület, jobbra egy nagy búzamező. Csak néztem ki az ütött-kopott, régi és koszos vonatból, néztem ki a karcos és sok mindent megélt műanyag vonatablakon. Szép idő volt odakint, felhő egy szál se, az ég a szokásos világoskék színben pompázott. A búzakalászok aranyszínű tengerként hullámoztak az erős szélben. Gyönyörű! - gondoltam ismét. Elképzeltem, ahogy belefekszem a körülöttem hullámzó búzamezőbe, és csak nézem a kék eget, közben nem gondolva semmire. Várok, hátha elúszik egy felhő előttem, miközben a kalászok oly lágyan csapdosnak, mintha a tengerben fürdenék. Nem érdekel most semmi, csak érzem a teljes nyugalmat és biztonságot, mely körülvesz, és boldog vagyok, nyugodt. A pillanat tökéletes, bárcsak örökké tartana. A vonat megindult. Indulása durva volt, mely kizökkentett az idilli világból. Ekkor vettem észre, hogy rajtam kívül senki nem nézi a mezőt, mintha nem is lenne ott. Pedig, tényleg gyönyörű! Nézem, amíg teljesen el nem tűnik a látóhatáron. Nézem és elfog valami rossz érzés, hogy vége és már soha többet nem lesz üyen. Sok ember van a vonaton. Hallom, amiről beszélnek. Pénz, munka, stressz, megcsalás, öngyilkosság. Mi van? Ekkor döbbentem rá, hogy a napi gondok, teljesen megőrjítik az embereket. Pedig annyi szépség van a világban, az országunkban, amit nem veszünk észre. És nem kell nagy dolgokra gondolni, emberi kéz alkotta hatalmas épületekre, csak az egyszerű természet szépségeire, csodáira. Ezeket kéne észrevenni, örülni nekik, csak boldogan belefeledkezni egy percre, és könnyebb lenne egy-egy nap, egy-egy év, egy élet. A középiskolák végzőseit hátrányosan érinti a mintegy 20-40%-os díjnövekedés Drágul az egyetemi felvételi Idén mintegy 100-400 koronával emelkednek a hazai egyetemeken a felvételi vizsgára feljogosító jelentkezési díjak. A felsőfokú képzés iránt érdeklődő diákoknak az eddigieknél tehát jóval mélyebbre kell nyúlniuk a zsebükben, ha eleget kívánnak tenni az egyetemek által támasztott követelményeknek, és felvételi vizsgát szeretnének tenni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az egyetemi felvételi’ eljárás drágulását elsősorban a felsőoktatási intézmények emelkedő költségei indokolják. Mivel az egyes karok az utóbbi években egyre több érdeklődővel számolnak, a végzős középiskolai diákok mind nagyobb számban jelentkeznek felsőfokú képzésre, nőttek az egyetemek felvételi eljárással kapcsolatos kiadásai is. A vizsga- eredmények feldolgozása az egyetemek számítógépes rendszerének bővítését követeli, kell tehát a pénz az újabb számítógépek' megvételére. Bár a hatályos jogszabály értelmében csak a valós, felvételi eljárással kapcsolatos költségeiknek megfelelő jelentkezési díjat kérhetnek az egyetemek, azonos karok más-más összegben állapítják meg a leendő hallgató egyszeri hozzájárulásának mértékét. Míg a nagyszombati jogtudományi karon 800, a pozsonyi, nevében azonos fakultáson 1400 koronás illetéket követelnek a jelentkezőktől. Az utóbbi karra jelentkező hallgatójelöltek a fenti összegért még időben megkapják a felvételi vizsgakövetelmények és -kérdések, valamint a helyes válaszok jegyzékét. Más jogtudományi karokon alacsonyabb összegű illetéket követelnek a leendő hallgatóktól, azonban nem nyújtanak számukra segítséget a felkészülésben, nem tájékoztatják őket előzőleg a vizsgakérdésekről. A vizsgaeredmények feldolgozása az egyetemek számítógépes rendszerének bővítését követeli, kell tehát a pénz az újabb számítógépek megvételére (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Bármivel is indokolják, a középiskolák végzőseit hátrányosan érinti a mintegy 20-40%-os díjnövekedés. Tavaly hozzávetőleg 18 ezer diák küldte el jelentkezését a pozsonyi jogtudományi karra, ha idén is legalább ennyien érdeklődnek majd a felsőoktatási intézményben kínált tanulmányi lehetőségek iránt - ennek pedig nagy az esélye -, az említett kar hallgatójelöltjeinek befizetéséből származó bevétele a jelentkezési díj emelkedése révén akár a 25 millió koronát is elérheti. Ilyen hatalmas összeg hallatán, az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés, valóban szüksége van az illető karnak ennyi pénzre a felvételi eljárással kapcsolatos kiadásainak fedezésére. A vonatkozó jogszabály kimondja, a felsőoktatási intézmények nem profitálhatnak a leendő egyetemisták által befizetett jelentkezési díjak összegéből. A törvény ezen rendelkezését azonban bizonyos egyetemek vélhetőleg figyelmen kívül hagyják. Egyesek szerint a felsőoktatási intézmények az illetékekből származó bevételükből szűkös költségvetésüket egészítik ki. Az egyetemek természetesen tagadják az efféle vádakat, az oktatási tárca pedig ez ideig nem rendelt el ellenőrzéseket az ügyben, melyek fényt deríthetnének arra, az egyetemek valóban a törvényellenes eszközökhöz folyamodnak e téren. A hallgatójelöltek helyzetét tovább nehezíti, hogy befizetett pénzüket általában nem kapják vissza, ha időközben meggondolják magukat, és inkább egy másik egyetemre nyújtják be felvételi kérelmüket. Az eperjesi bölcsészettudományi kar visszafizeti ugyan a diák jelentkezési díjának felét, azaz 500 koronát, de csak akkor, ha még időben, legkésőbb május 31-éig visszavonja jelentkezését. Aki betegsége miatt nem vesz részt a felvételi vizsgán, legfeljebb 400 koronát kaphat vissza, ha azt külön kérvényezi. (no, érvé) JELENTKEZÉSI DÍJAK KARONKÉNT 2004-BEN Bölcsészettudományi karok Kassa 1000 Eperjes 1000 Besztercebánya 700 Nagyszombat 800 Jogtudományi karok Pozsony 1000 Nagyszombat 800 Nyitra 800 Kassa 900 Besztercebánya 1000 Besztercebánya 1000 Pedagógiai karok Pozsony 1400 Pozsony 800 Nagyszombat 600 (az adatok koronában értendők) Ha ismétlünk, illetve tanulunk, a rövid távú memóriában raktározott tudás átkerül a hosszú távú memóriába Miért tudunk emlékezni? LÁNGÉSZ Bármennyi idős is vagy, azt már biztosan tapasztaltad, hogy időnként előjönnek több évvel ezelőtt megtörtént dolgok emlékképei, sőt, még arra is emlékszel, hogy évekkel ezelőtt mit tanultatok matematikából! Hogyan lehetséges, hogy az ember annyi mindenre képes emlékezni? Hogyan működik az emlékezet? Sok esetben csak tátott szájjal állunk meg olyan dolgok előtt, melyek egyébként teljesen természetes részei életünknek. Ki hinné, hogy agyunk hihetetlen menynyi- ségű információt képes tárolni, és értheteden számunkra, hogy sosincs olyan, hogy elfogyott a hely, és több új ismeret vagy élmény már nem fér be oda! És ez is csak egy a számtalan érthetetlen és számunkra felfoghatadan dolog közül. Bár előfordul, hogy vannak különleges képességű emberek, de ettől füg- gedenül majdnem minden ember meglepően sok információt tud tárolni és felidézni az emlékezetéből, ugyanakkor, ha meglátunk egy rendszámot vagy feltárcsázunk egy telefonszámot, mindjárt el is felejtjük. Ez úgy tűnik, hogy ellentmondásos, mégis megvan rá a megfelelő magyarázat. Egészen egyszerűen arról van szó, hogy az emberi agy kétféle memóriával rendelkezik. Ez a kétféle memória pedig nem más, mint a rövid távú és a hosszú távú memória. A rövid távú memória segítségével egy percen belül pusztán hat-hét dolgot vagyunk képesek megjegyezni, míg a hosszú távú memória lehetővé teszi, hogy évek vagy akár évtizedek múltán is vissza tudjunk emlékezni bonyolult információkra. Tudósoknak sikerült kimutatni, hogy a rövid és a hosszú távú memória központja az agy más-más területén található. A rövid távú memóriáért felelős terület az agy középső részén van, a hosszú távú memória központjai pedig az agykéregben elszórtan helyezkednek el. Ez a magyarázat arra, hogy ha betegség vagy szélütés következtében megsérül az agy középső része, és a betegnél memóriazavar áll be, mégis vissza tud emlékezni az emlékezetvesztés előtt történt eseményekre, mert ezeket az emlékeket a hosszú távú memória központjai tárolják. Ugyanakkor a közelmúlt eseményeit az agya már nem képes rögzítem. Egy hatéves gyerek szókincse hozzávetőlegesen 6000 szóból áll, s egy átlagos képességű ember élete folyamán ehhez még kb. 14000 szót tanul meg. Szókincsünk alapjai azonban még az olvasás tanulása előtt kialakulnak, mert a szavakat alkotó hangsorokat értelmük, ritmusuk, magasságuk szerint sajátítjuk el. Elképzelhető, hogy amikor a hosszú távú memória rögzít egy információt, az egy képpé alakul át, s ezt a képet az agykéreg idegsejtjei tárolják. Agyunk több mint 100000 millió idegsejtet tartalmaz, és ezek egyenként kb. 10000 kapcsolatot létesítenek más idegsejtekkel, ezzel egy beláthatatlan, bonyolult hálózatot alkotva. A sejtek valószínűleg kémiai vegyületek segítségével tárolják az információkat. Amikor ismétlünk valamit, illetve tanulunk, a rövid távú memóriában raktározott tudás átkerül a hosszú távú memóriába, ezeket a „híreket” pedig olyan molekulák szállítják, melyek képesek egyik idegsejtből átjutni egy másikba. Egyszóval, amikor megtanulsz valamit az iskolában, és még két év múlva is emlékszel rá, az a tudás bizony, már a hosszú távú memóriádban van elraktározva. Ugye, nem is olyan egyszerű szerkezet az emberi agy sem, mint ahogy az egész ember öszszességében sem az? Valahogy így működik tehát az emlékezés, amikor felidézünk az életünkből régi, kedves vagy szomorú élményeket! (he) (Képarchívum)
