Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-03 / 2. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 3. Nem mindennapi vasúti baleset történt Bombayben. Egy gyalogosok számára szolgáló, javítás alatt álló híd rázu­hant az alatta veszteglő szerelvényre. Két személy életét vesztette, tizenhármán megsérültek. (TASR/AP-felvétel) Bush szerint nem változott az iráni-amerikai viszony, de a hangnem barátságosabb Elmozdulás, ha kicsi is Etnikai torzsalkodások miatt feszült a légkör Kirkukban A világ legnagyobb amerikai külképviselete Schröder lekörözte Kohlt Berlin. Óriási és szimbolikus jelentőségűnek nevezte tegnap Gerhard Schröder szóvivője azt a tényt, hogy a francia államve­zetés meghívta a német kancel­lárt a normandiai partraszállás 60. évfordulóján tartandó júni­usi franciaországi megemléke­zésre. Ez az első alkalom, hogy az évfordulóra meghívják a második világháborús ellenfél Németország kormányfőjét. Az ötvenéves megemlékezésre az akkori kancellár, Helmut Kohl nem kapott meghívást, és ez jelentős belpolitikai vitát vál­tott ki Németországban. A jú­nius 6-án tartandó megemlé­kezést az amerikai, angol és kanadai csapatok 1944-es partraszállásának napján ren­dezik. Sem amerikai, sem an­gol részről nem ellenezték a meghívást. Az Arromanches- ban tartandó ünnepségen vár­hatóan tucatnyi államfő vesz részt, köztük George Bush amerikai elnök. (MTI) Merényletek Franciaországban Párizs. Robbantásos merény­letekkel kezdődött az újév Franciaországban, szerencsére személyi sérülés nem történt. Korzikán mintegy 30 villát, télre üresen hagyott üdülőt rongáltak meg bombák teg­napra virradóra. Jóllehet a merényleteket eddig senki sem vállalta, a francia hatósá­gok valószínűnek tartják, hogy a sziget függetlenségét követelő, egymással is vetélke­dő valamelyik illegális szerve­zet kívánta ily módon jelezni: folytatja tevékenységét, politi­kája nem változott. Mindeköz­ben már az 500-hoz közelít a francia rendőrség által ország­szerte nyilvántartásba vett föl­gyújtott autók száma. A bel­ügyminiszter elítélte a szil­veszterkor Franciaországban sajnálatos hagyománnyá lett kocsigyújtogatást, (kk) Kétsebességes uniót akar Hamburg. Az Európai Unió tagországainak többszintű együttműködése mellett foglalt állást tegnap az Európai Bizott­ság bővítési kérdésekért felelős tagja. Günter Verheugen a hamburgi rádiónak azt mond­ta, az EU-egység továbbvitelé­nek valószínűleg az a legbizto­sabb útja, ha néhány tagország bizonyos politikai területeken az uniós szintűnél szorosabban együttműködik. Emlékeztetett arra, hogy a kétsebességes unió több területen már műkö­dik is, például a valutaunió ke­retében, illetve - a schengeni egyezménnyel - a bevándorlá­si, beutazási politikában. Úgy vélte, a 25 vagy több tagú unió­ban a kül- és biztonságpolitiká­ban, a gazdaságban, továbbá a bel- és igazságügyekben egy­aránt szükség lehet arra, hogy néhány állam szorosabban mű­ködjön együtt. „Nem hagyhat­juk, hogy a leglassúbb hajó ha­tározza meg az egész hajókara­ván tempóját” - jelentette ki a bővítési biztos. (MTI) Verheugen nyíltan szembehe­lyezkedett az EU soros elnök­ségét betöltő Írország minisz­terelnöke, Bertie Ahern véle­ményével (Képarchívum) Washington/Teherán. Geor­ge Bush amerikai elnök sze­rint a bámi földrengés után Iránnak nyújtott segély nem jelenti a viszony megváltozá­sát. Előzőleg, szerdán Wa­shingtonban bejelentették az Irán elleni amerikai pénz­ügyi szankciók kilencven na­pos átmeneti feloldását, hogy megkönnyítsék az ame­rikai segélyek eljutását a mu­zulmán országba. ÖSSZEFOGLALÓ Az elnök azt mondta, a kétoldalú kapcsolatok javítása akkor lehet­séges, ha Teherán beszünteti nuk­leáris fegyverprogramját, együtt­működik a nemzetközi terroriz­mus elleni harcban és meghallja a demokráciát követelők hangját. Bush újságírók kérdéseire vála­szolt azzal kapcsolatban, hogy Kamal Harazi iráni külügyminisz­ter pozitív lépésnek minősítette az amerikai szankciók átmeneti fel­MNO-JELENTÉS Berlin. Történetének legradikáli­sabb átalakítása előtt áll a német hadsereg. A mélyreható reformok és a szigorú takarékossági intézke­dések arra kényszerítették Wolf­gang Schneiderhahnt, a Bundes­wehr főfelügyelőjét, hogy hosszú távú tervet dolgozzon ki. Elképzelé­sei szerint a védelmi tárca költség- vetését évről évre fogják csökkente­ni, végül - 2016-ra - közel 26 milli­árd euróra rúg majd a megtakarí­tott összeg. Az első lépést a létszám leépítése jelentette kétszáznyolcva­nezerről kétszázötvenezer főre. A múlt század közepén kemény bel­politikai csatározások után megala­kult Bundeswehr életre hívásának első pillanataitól kezdve beépült a Nyugat védelmi rendszerébe. 1952- ben az NSZK-t felvették az Európai Védelmi Közösségbe (Franciaor­szág, Olaszország, Belgium, Hollan­dia, Luxemburg), majd két esz­tendővel később a NATO-ba. A szo­ciáldemokraták foggal-körömmel oldását. Bush hangot adott annak az elvárásának, hogy a teheráni kormány kiadja az al-Kaida ter­rorhálózat Iránban őrizetbe vett tagjait azoknak az országoknak, ahonnan a terroristák származ­nak. Mindenesetre a korábbiaknál enyhébb hangot ütött meg és elis­merően nyugtázta, hogy Teherán elfogadta a segélyt és az amerikai repülőgépek leszállhattak az or­szágban. Újév napján és tegnap is több tehe­ráni vezető tért ki a kétoldalú vi­szonyra. Jó jelnek, de még nem tel­jes lépésnek nevezték az iráni ve­zetők az Iránnal szembeni ameri­kai megszorító intézkedések ideig­lenes és részleges feloldását. Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani volt államfő, jelenleg a nagy hatalmú Egyeztető Tanács elnöke a Bám vá­rosban tett látogatásakor pozitív jelzésnek nevezte az amerikai dön­tést. Néhány órával később úgy pontosította kijelentését, hogy jó jel a szankciók ideiglenes és részle­ges feloldása, de az USA még nem tett meg egy teljes lépést. Csak a küzdöttek a szerintük militarista kormányhatározat ellen, a keresz­ténydemokrata Konrad Adenauer vezette kabinet azonban elenged­hetetlennek tartotta a honvédelem feladatának biztosítását a szocialis­ta tömbbel szemben. A Bundeswehr filozófiája azóta a „haza védelmé­nek” gondolatára épült. Az ország újraegyesítése és aVarsói Szerződés feloszlása után érvényét vesztette a „honvédelem” elsődleges célja, és e felismerés szülte a mostani refor­mokat, tekintettel az időről időre ki­alakuló nemzetközi krízishelyzetek­re. A Bundeswehr mindeddig há­rom haderőnemre épült: a légi­erőre, a haditengerészetre és a szá­razföldi hadseregre. Az egymástól függetlenül irányított szervezetek ettől kezdve közös parancsnokság alá tartoznának, de ismét három különböző feladatkörre felosztva. A legjelentősebb egységnek a har­mincötezer főre tervezett „roham­különítmény” számít, amely nagy intenzitású tevékenységre alkal­mas a hagyományos fegyverekkel szankciók végleges és teljes felol­dása teremthetne új légkört Tehe­rán és Washington kapcsolatában. Mohammed Reza Hatami - az irá­ni parlament elnökhelyettese és Hatami elnök fivére - olyan jó szándék jelének nevezte az ameri­kai lépést, amely Irán részéről ha­sonló viszonzásra fog találni. Maga Hatami elnök szilveszterkor még azt hangoztatta, hogy a két ország viszonyában csak az hozhat fordu­latot, ha az USA megváltoztatja magatartását országa iránt. Ez vá­lasz volt arra, hogy előzőleg Colin Powell külügyminiszter egy lapin­terjúban kijelentette: Washington nyitott a párbeszédre az iráni veze­téssel, miután az az utóbbi időben „bátorító lépéseket” tett. Az Egyesült Államok 1979-ben megszakította diplomáciai kapcso­latait Iránnal, miután iráni egyete­misták a hatóságok hallgatólagos egyetértésével megszállták a tehe­ráni amerikai nagykövetséget és fogságban tartottak 444 napon ke­resztül közel ötven amerikai diplo­matát. fellépő ellenféllel szemben. Elri­asztó hatása mellett békés megol­dást kierőszakoló, azaz békét biz­tosító, gyors bevetésre alkalmas akár az EU, a NATO vagy az ENSZ szolgálatában. A NATO újonnan megalakított reagálóereje tizenö­tezer német katonára számíthat, az EU tizennyolcezer főre. A má­sodik részleget - 70 ezer fő - a „stabilizáló erők” alkotják, ala­csony és közepes intenzitású hadműveletekre, szemben álló fe­lek szétválasztására, fegyverszüne­ti egyezmények felügyeletére, a polgári lakosság védelmére. A har­madik részleg - 145 ezer fő -a „tá­mogató erők” csoportja, segítve a főparancsnpkság munkáját, az egészségügyi szolgálatot, a logiszti­kai előkészítést, és biztosítva a Bundeswehr hazai adminisztráció­jának zavartalanságát. Változatlan marad a kilenc hónapos hadkötele­zettség időtartama. A legnehezeb­ben megoldható problémának a polgári alkalmazottak létszámának a csökkentése ígérkezik. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Bagdad. Irak meg­szállásának közelgő befejezését látja a Washington Post azokban a tervekben, amelyek szerint a világ legnagyobb amerikai külképvise­letét hoznák létre Bagdadban - több mint háromezer fős appará­tussal! A lap idézi Colin Powell kül­ügyminisztert, aki elmondta: az új nagykövetség feladata lenne az, hogy átsegítse Irakot a szabad vá­lasztások és az alkotmányozási fo­lyamat buktatóin. Jelenleg az Egyesült Államoknak nincs diplo­máciai kapcsolata Irakkal, tehát az első lépés a diplomáciai viszony helyreállítása lenne - írja a Wa­shington Post. Két kurd nemzetiségű férfi megké­selt holttestére bukkantak a rend­őrök az észak-iraki Kirkukban, ahol már napok óta a várost lakó etnikai csoportok közötti torzsalkodások miatt rendkívül feszült a légkör. A kurdokat meggyilkoló arabok kö­zül az egyiket a rendfenntartó erők megölték, míg a másik kettőt meg­sebesítették. Az egymillió lelket számláló, olajban gazdag vidéken lévő városban arabok, kurdok és az arabok pártján álló türkök élnek. A közöttük lappangó ellentétek a Szaddám-rezsim bukása után tör­tek felszínre. Az elmúlt héten - mi­után kurd fegyveresek leterítettek három arab tüntetőt - a gyűlölet London/Párizs. Törölték a British Airways (BA) tegnap délutáni wa­shingtoni járatát is, amely már elő­ző nap sem szállhatott fel. Tegnapra Londonban az is ismertté vált, hogy már a BA szerda délutáni washing­tonijáratát is az amerikai légierő F­16-os vadászgépei kísérték a nem­zetközi repülőtérre, ahol a Boeing 747-est órákra félreállították, és a 247 utast kis csoportokban enged­ték csak távozni, többük kihallgatá­sa után. Csütörtökön ugyanazt a washingtoni járatot már felszállni sem engedték Londonból, részletes magyarázat nélkül. A The Times er­ről azt írta: úgy tűnik, hogy a brit és az amerikai hatóságok olyan konk­rét információ alapján cseleksze­nek, amely egy adott BA- járatszámra vonatkozik, csak éppen azt nem tudják, hogy a fenyegetés melyik napra szól. Á BA-nek napi Tbiliszi. Szinte még el sem her­vadhattak a „rózsás forradalom” tüntetőinek virágai Eduard Sevardnadze elnök megbuktatása óta, máris az urnákhoz járulhatnak a grúzok, hogy utódját megválasz- szák. A holnapi elnökválasztás, amelyet napra pontosan hat héttel Sevardnadze választási csalások miatti lemondása után rendeznek, egyúttal arra is választ adhat, hogy visszanyerte-e a volt szovjet köz­társaság a stabilitását. Az előreho­Santiago de Chile. Feltöijük a jeget a közel-keleti béke számára! - ezzel a jelszóval izraeliekből és paleszti­nokból álló csoport indult el Chilé­ből a Déli-sarkvidékre. A két nőből és hat férfiből összetevődő csapat azt akaija bizonyítani, hogy az egy­mással szemben álló két nép fiai és lányai képesek békében élni egy­mással. Hajójukkal Chile legdélibb kikötővárosából, Puerto méginkább felizzott a két népcso­port között. Elfogtak az amerikai katonák Irak nyugati részén egy férfit, aki Szíri­ából fegyvereseket segített át Irak területére, hogy ott csatlakozzanak az amerikaiak ellen harcolókhoz. Abu Mohamed az amerikai hadse­reg tegnapi közleménye szerint nemcsak gerillákat, hanem jelen­tős pénzösszegeket is átsegített a határon. Az amerikai csapatok egy razzia során őrizetbe vettek tíz em­bert a Bagdadtól északra eső Baakúbában is. A rajtaütést szélső­séges szunniták, mégpedig vahhábiták ellen hajtották végre. Ugyanebben a műveletben pokol­gépek készítéséhez használt robba­nóanyagot és berendezéseket is ta­láltak. Bagdadban állítólag őrizet­be vettek egy szalafista sejket és húsz követőjét egy mecsetben. (A szalafisták a szunnita iszlám fun­damentalista mozgalmaihoz tar­toznak, s a korai iszlám szigorú ér­telmezése szerint kívánnak élni.) Lezuhant tegnap egy amerikai heli­kopter a Bagdadtól 55 kilométerre északra fekvő Fallúdzsában. A sze- rencsédenségben egy katona meg­halt, egy másik megsebesült. Továb­bi részleteket egyelőre nem közöl­tek. Tavaly novemberben ugyancsak Fallúdzsa mellett iraki gerillák lelőt­tek egy Chinook típusú amerikai he­likoptert. Az akkori támadásban 16 amerikai katona vesztette életét. három járata van Washingtonba, de mindkét napon csak ugyanazt a gé­pet, a londoni Heathrow repülőtér­ről helyi idő szerint 15.05 órakor in­duló 223-as járatot érintették a biz­tonsági intézkedések. Az amerikai hatóságok tévedése miatt kellett földre parancsolni ka­rácsonykor az Air France francia lé­gitársaság hat, Párizsból Los Ange­lesbe, illetve onnan visszafelé tartó járatát - írta tegnap a The Wall Street Journal. Az FBI párizsi kép­viselője egy hat névből álló listát adott át a francia rendőrségnek, s közölte: az amerikai hírszerzés in­formációi szerint az al-Kaida ter­rorszervezethez tartozó személyek egy Air France-gépet akarnak elté­ríteni, hogy az azután valahol az USA-ban lezuhanjon. Azonban ki­derült, hogy szó sincs nemzetközi összeesküvésről, az amerikaiak egyszerűen tévedtek a személyek azonosításánál. Grúziában holnap választják meg Sevardnadze utódját Szaakasvili az esélyes MTI-HlR Izraeli-palesztin expedíció a Déli-sarkvidékre Közel-keleti jégtörők MTI-HÍR zott választások bejelentése után az EBESZ sietve 5 millió dollárt gyűjtött össze Grúzia számára a voksolás előkészítésére. „Ha a vá­lasztások nem felelnek meg a nem­zetközi követelményeknek, annak végzetes hatása lehet a grúziai de­mokratizálási folyamat nemzetkö­zi hitelére” - mondta Bruce Geor­ge, a grúziai EBESZ-megfigyelők vezetője. A választásokon hat jelölt indul, de Mihail Szaakasvili, a Sevardnadze elleni tüntetések fő irányítója rendelkezik jelentős tá­mogatással. Williamsből vágtak neki a 35 napos­ra tervezett útnak. A 30 és 52 év kö­zötti négy izraeli és négy palesztin áthajózik a hírhedt Drake-átjárón. Expedíciójuk betetőzése az lesz, hogy az Antarktisz egyik kevéssé ku­tatott részén nevet adnak egy 2000 méter magas hegynek, amelyet hat nap alatt akarnak megmászni, majd kitűzni a csúcsra a palesztin és az iz­raeli zászlót. A vállalkozást támoga­tásáról biztosította Kofi Annan ENSZ-főtitkár és a dalai láma is. Tizenötezren a NATO reagálóerőiben - fennmarad a sorkatonaság intézménye Radikális német haderőreform Tévedett az amerikai titkosszolgálat az Air France esetében Törölt légi járatok MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents