Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)
2004-01-13 / 9. szám, kedd
ÚJ SZŐ 2004. JANUÁR 13. Agrárkörkép 17 A szerződéssel lekötött napraforgó mennyiségének garantált piaca és elfogadható ára van Repce helyett napraforgó A kukorica terméshozamát befolyásoló tényező Hőmérséklet-igény Tavaly az ágazatot sújtó károk közül az aszály okozta terméskiesések mellett a téli fagykárok is komoly érvágást jelentettek a mezőgazdasági termelőknek. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az ország déli részén a téli fagyok miatt az olajrepce jelentős része vagy teljesen kifagyott, s ki kellett szántani, vagy olyan károsodást szenvedett, hogy akik a csodában bízva mégis meghagyták, a terméshozamok láttán, azok is kénytelenek voltak beismerni, jobban jártak volna, ha szintén kiszántják.- Nálunk a repceállomány károsodása olyan mértékű volt, hogy noha az elején még próbálkoztunk a mintegy 90 hektár megmentésével, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a sorsát nem kerülheti el, ki kell szántani. Habár a vetőmagban és a munkálatokban több mint 100 ezer koronánk benne volt már, tudtuk, a további próbálkozás csak felesleges pénzpo- csékolás lenne - foglalta össze a tavalyi tavaszelő keserű tapasztalatait Szikura Ferenc a királyrévi Agrostaar KB igazgatója. Mivel a gazdaságnak a Pálmával szerződése volt az olajosok termesztésére, eleve adott volt a helyzet, hogy a repcét egy másik olajnövénnyel, a napraforgóval pótolják.- A vetésforgónkban már eredetileg is 50 hektár magas olajtartalmú napraforgóval számoltunk, s a Pioneer Olsavil nevű fajtát el is vetettük. Az előállt kényszerhelyzetet úgy próbáltuk megoldani, hogy a kiszántott repce helyére is napraforgót vetettünk - vette át a szót Kaprinai József a gazdaság agronómusa. - Abban az időszakban nagy keletje volt ennek az olajnövénynek, s az idő szorítása miatt nekünk is gyorsan kellett döntenünk. A Limagrain LG 5634-es hibridjét választottuk, s túlzás nélkül állítható, hogy az eredmények beváltották, sőt, meg is haladták a hozzá fűzött reményeket.- Annak ellenére, hogy a szárazság bennünket is jelentős mértékben sújtott, a napraforgó eléggé jól viselte a megpróbáltatásokat, sőt az utóbbi évek egyik legjobb A kifagyott repce helyett vetett napraforgó kiváló termést adott eredményét könyvelhettük el a betakarítás után. Hektáronként 3,35 tonnás átlaghozamra még az elődeink is büszkék lehetnének - tette hozza Czakó Imre utalva az egykori 3,5 tonnás napraforgótermelők klubjára emlékeztető oklevélre, amelyet a gazdaság jogelődje, az egykori állami gazdaság kapott, s ami ma is ott lóg az egyik iroda falán. Az állami gazdaság ugyanis régebben, a 90-es évek elejéig ezen a területen is aktív szerepet vállalt, évente mintegy 30 fajta napraforgóhibridet teszteltek, miközben 200-300 hektáron termelték ezt az olajtartalmú növényt. A napraforgó igényes növény, rendkívül magas szintű követelményeket támaszt a tápanyag- ellátásai, a növényvédelemmel és a vadkárok elleni védekezéssel szemben, tudtuk meg az agronó- musoktól. Kaprinai József szerint az általuk termesztett LG fajta megfelelően ellenálló volt a gombabetegségekkel szemben, viszont a tetvek elleni védekezésre nagyon oda kellett figyelni. Az utóbbi években az egymást követő aszályos időszakok miatt egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a repce termesztése az ország legdélibb termesztői körzeteiben nem a legmegfelelőbb, s az utóbbi években a termőterületének határai egyre inkább északabbra, a nedvesebb, s a növény számára kedvezőbb termesztési feltételeket biztosító térségekbe tolódnak, vélekedett Szikura Ferenc igazgató. - Az utóbbi években az a tapasztalatunk, hogy a repce jó, ha minden harmadik évben hoz elfogadható termést, ezért vannak, akik ma már megkérdőjelezik a termesztésének a létjogosultságát is a szárazságtól sújtott déli termőterületeken. Ebben a térségben a kalászos gabonafélék mellett elsősorban a napraforgónak és a kukoricának vannak meg a megfelelő környezeti feltételei, annál is inkább, mert ezeknek a növényeknek a nemesítésében is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szárazságtűrő fajták kinemesítésére. Közismert, hogy az olajnövények termesztése nálunk az egyik legmegbízhatóbb felvásárlói és értékesítési háttérrel rendelkező ágazat, amely már hosszabb ideje megfelelő anyagi biztonságot jelent a termelőknek, hiszen a szerUJ SZO-OSSZEFOGLALO A kukorica terméshozamát a nedvesség és a hőmérsékleti viszonyok valamint a talajadottságok, a tápanyagellátás, az alkalmazott termesztéstechnológia, a vetés és növényvédelmi tényezők mellet a növény termesztési potenciálját hordozó vetőmag tulajdonságai is jelentős mértékben befolyásolják. A kukorica vetőmagja a növény koncentrált genetikai tulajdonságainak tárháza, amely endosper- miumból, a vetőmag burkából és a csírából áll. Az endospermium a magban található táplálékraktározó szövet, amely a csírázáshoz és a csíranövény fejlődéséhez biztosítja 180 - 240 körüli számokkal jelölik, a legkésőbbi tehát hosszabb tenyészidejű fajták FAO értéke 580 - 600 körüli. A koraisághoz kapcsolódó értékek közé tartozik a tenyész- hőmérséklet összértéke, amelyet a szemeskukoricánál a fiziológiai érésidő végéig (35% nedvességtartalom), a silókukoricánál pedig a tejesérés végéig szükséges hőmennyiséget jelzi, s azt az egyes napokon mért 6 foknál magasabb hő- mérsékleti átlagok összegeként számítják ki. A vetőmagot ennek alapján az egyes termesztési (burgonya-, kukorica-, répatermesztő) körzetek adott hőmérsékleti viszonyaihoz és a termesztés céljához igazodva választják. Kaprinai József, Szikura Ferenc és Czakó Imre a jövő évi terveket elemzik A szerző felvétele ződéssel lekötött repce vagy napraforgó mennyiségének garantált piaca és elfogadható ára van. Szikura Ferenc ezért is állítja, a kifagyott repce után ők kötelességüknek érezték, hogy a partnerükkel szemben vállalt kötelezettségeiket betartsák, nevezetesen az olajnövények szerződött meny- nyiségét leszállítsák. Pedig volt időszak, például 2002-ben, amikor a napraforgó szerződéses fel- vásárlási ára csak 8 ezer korona között mozgott, ugyanakkor a szabadpiacon több mint 9 ezret is kínáltak érte. Tavaly viszont már a szerződéses árak érték el a 9-10 ezer koronát, miközben a szabadpiacon csak 8 ezerért lehetett értékesíteni. A vetőmagok kínálatában az igazgató véleménye szerint ma már szinte áttekinthetetlen és talán feleslegesen bő a kínálat, ezért ők inkább a náluk már bevált és megbízható partnereik által kínált és forgalmazott fajtákra esküsznek. A Pioneer és a Limagrain hibridekben vagy fajtákban eddig nem csalódtak, de természetesen egy-egy új fajtát azért továbbra is kipróbálnak, hiszen a fejlődéssel lépést kell tartani. A vetőmagok tekintetében nálunk már évek óta gyakorlatilag a teljes uniós kínálat megtalálható, vélekedett Czakó Imre, tehát a belépés után nem kell nagyobb változásokkal számolni, várhatóan az engedélyeztetés bonyolultsága és hosszadalmas volta lerövidül, s ez könnyíthet a forgalmazók helyzetén. A termelőknek kínált előfinanszírozási lehetőségeket, noha elismerik, bizonyos esetekben nagy segítséget jelent a rászorulóknak, általában nem veszik igénybe, egyedül a cukorrépa finanszírozására használják ki, lévén, hogy a termesztése nagyon költségigényes. Az idei repceállományok a tél beállta előtti leltár során az előző évinél jóval kedvezőbb képet mutattak. Hogy a 75 hektárnyi olajrepce hogyan viseli majd el a mostani kemény fagyokat, az a tavaszi számbavételezéskor kiderül. A királyréviek előző évi tapasztalataik alapján ma már kedvezőbb helyzetben vannak. Tudják, ha a repceállomány netán újra nagyfokú károsodást szenvedne, lesz mivel pótolni a kiesést, (sz) A hibridek szemes siló FAO koraisága tenyészhőmérséklet érték nagyon korai 1580 1400 240-ig korai 1580-1650 1400-1470 240-280 középkorai 1650-1740 1470-1550 280-320 középkései 1740-1800 1550-1610 320-380 kései 1800-1900 1610-1710 380-490 nagyon kései 1900-1950 1710-1760 490-580. a tápanyagokat, s a mag tömegének több mint négyötödét teszi ki. A kukorica azon növények közé tartozik, amely annak ellenére, hogy kineveli a saját vetőmagját, emberi segítség nélkül egyik évről a másikra tömegesen nem tud szaporodni. Ehhez a termelő szakismereteire és folyamatos munkájára van szüksége, aki a megtermett vetőmagot a növény igényeinek megfelelő termesztési feltételek közé elveti, a kikelt növényt pedig gondozza, kezeli. A vetőmagot ma már elsősorban a koraiságot jelző FAO értékek alapján osztályozzák. Ennek legalacsonyabb értékeit, amelyek egyúttal a koraiságra utalnak FAO A terméshozam alakulásában ugyancsak fontos tényező a vetés, amelynek optimális feltételeit megfelelő talajelőkészítéssel teremtjük meg. Ennek eredményeként a vetés tervezett ideje előtt pár nappal a tervezett vetési mélységnél 1-2 cm- rel mélyebben aprómorzsás és por- hanyós de nem porszáraz magágyat készítünk. A kukoricasorok távolsága 70-75 cm, az állománysűrűség a sorok egymás közötti távolsága alapján az alábbi táblázatban közölt ajánlott sűrűség szerint számítható ki.A kukorica vetésének ajánlott minimális talajhőmérséklete 6 °C. A kukorica-állomány ajánlott sűrűsége a fajta koriaságától függően: A hibrid koraisága állománysűrűség ezer/ha (FAO érték) szemes siló nagyon korai (240-ig) 90 95 korai (240-280) 85 90 középkorai (280-320) 80 85 középkései (320-380) 70 75 kései (380-490) 60 70 nagyon kései (490-580) 55 65 A 2004-ES ŰJ IDÉNYBE ÚJRA MINŐSÉGI KUKORICA-VETŐMAGOT (3 ÚJDONSÁG), ÚJ, PROTEIN-TARTALMÚ NAPRAFORGÓ- ÉS SZÓJAFAJTÁT, ÚJ, MESSINA FAJTÁJÚ ÁRPÁT KÍNÁLUNK. SIKERES TERMESZTŐI ÉVET KÍVÁNUNK saatbali m fin Kvalitné osivá - úspešný zber. 'ty, Slovensko s.r.o. Ľudová 10, 917 01 Trnava, tel./fax./odkazovač: 033 534 56 42 -43 UP 1 4 4 6
