Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-13 / 9. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 13. A szarvasmarha-állomány fejlődése Szlovákiában (ezer darab) 1. TÁBLÁZAT Év Állomány Tehenek Év Állomány Tehenek 1910 1101 521 1990 1563 549 1920 1096 497 1991 1397 501 1930 990 518 1992 1182 429 1938 1185 574 1993 993 386 1945 787 484 1994 916 359 1950 1136 554 1995 929 355 1955 1258 630 1996 892 335 1960 1316 642 1997 803 310 1965 1378 571 1998 705 284 1970 1330 578 1999 665 274 1975 1350 580 2000 646 271 1980 1503 585 2001 645 273 1985 1603 587 2002 608 260 1989 1623 559 2003* 597 253 Forrás - Botto (1967 a 1984) a ŠÚ SR, * VUEPP becslése Szarvasmarha-sűrűség és annak fejlődése Szlovákiában (db/100 ha mgt) 2. TÁBLÁZAT Év Állomány Tehenek Év Állomány Tehenek 1950 41,0 20,7 1995 38,7 14,8 1960 49,5 23,2 1996 37,2 14,0 1970 50,9 22,1 1997 33,5 12,9 1980 58,8 23,1 1998 29,4 11,8 1990 66,7 23,0 1999 27,7 11,4 1991 64,4 22,6 2000 26,8 11,2 1992 57,0 20,4 2001 26,7 11,3 1993 41,4 15,0 2002 25,3 10,8 1994 38,2 15,0 2003 24,9 10,5 Forrás - Murgaš a.i. (1993) a Zelené správy MP SR, ŠÚ SR, Egy főre jutó évi marha- és borjúhús-fogyasztás alakulása Szlovákiában (kg) 3. TÁBLÁZAT Év Fogyasztás kg/fő Év Fogyasztás kg/fő 1990 22,1 1997 12,2 1991 16,4 1998 11,8 1992 14,6 1999 10,4 1993 15,6 2000 8,6 1994 14,3 2001 7,0 1995 12,2 2002 7,1 1996 12,0 2003 7,0 Forrás - Žatkovič a Borecká 1997, Žatkovič 2000, Szlovákia marhahús-mérlegének alakulása (ezer tonna csontos hús) 4. TÁBLÁZAT 1999 2000 2001 2002 2003 Kezdő készletek 7 243 5 528 2 848 2 525 413 Termelés 54 134 47 950 38 175 41640 41861 Behozatal 3 080 2 758 1683 877 1600 Források összessen 64 457 56 236 42 706 45 042 43 874 Fogyasztás 54 874 49 287 36 883 37 000 36 500 Kivitel 4 055 4101 3 297 7 629 5 500 Kiadások összessen 58 929 53 388 40 180 44 629 42 000 Év végi készletek 5 528 2 848 2 525 413 1874 Forrás - Borecká, 2003 Szlovákia élőmarha és marhahús külkereskedelmi mérlege (ezer tonna) 5. TÁBLÁZAT Komoditás 1999 2000 2001 2002 *2003 Élőmarha import 278.4 151.4 547.5 412.1 168.9 export 6539.9 6223.5 5400.4 9765.1 3571.0 mérleg +6261.5 +6072.1 +4852.9 +9353.0 +3402.1 Hűtött marhahús import 1035.9 1074.5 322.2 22.2 145.8 export 89.0 314.2 15.1 1450.6 342.3 mérleg-946.9-760.3-307.1 +1428.4 196.5 Fagyasztott marhahús import 1957.6 1672.3 1277.0 845.6 679.5 export 54.5 45.8 49.7 309.9 24.8 mérleg-1903.1-1626.5-1227.3-535.7-654.7 Forrás- Borecká 2003 ‘félév Szlovákia élőmarha és marhahús külkereskedelmi mérlege (ezer Sk) 6. TÁBLÁZAT Komoditás 1999 2000 2001 2002 *2003 Élőmarha import 13 619 12 329 41772 42 731 14 412 export 366 411 352 800 338 202 547 443 218 572 mérleg 352 792 340 471 296 430 504 712 204 160 Hűtött marhahús import 36 912 48 254 20 238 964 5 072 export 8 976 26 683 1180 111 678 22 008 mérleg-27 936-21 571-19 058 +110 714 +16 936 Fagyasztott marhahús import 119 690 119 352 110 589 62 824 39 344 export 9578 7308 7585 27 118 3 836 mérleg-110 112-112 044-103 004-35 706-35 508 Forrás - Borecká 2003 ‘félév (pomich) A rendszerváltás óta a mezőgazdaságra nem a fejlődés, hanem a leépülés jellemző Szarvasmarha-számadás (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) A gazdasági állatok köré­ben - létszámánál és jelen­tőségénél fogva - világvi­szonylatban a szarvasmar­ha foglalja el az első he­lyet. Ezt az állomány nagy­sága, sűrűsége és fejlődé­se, valamint sokoldalú ha­szonvétele egyaránt bizo­nyítja. Szlovákia állatte­nyésztésére is ez a jellem­ző. POMICHAL ISTVÁN Nem véletlenül emlegetik szim­bolikusan az állatenyésztés „ne­héziparának”. Különös figyelmet igényel a szarvasmarha- és tehén- állomány fejlődésének és teljesít­ményének értékelése Az évi szar­vasmarha-számadás adatai döntő mértékben befolyásolják a mező- gazdaság helyzetét. Szlovákia szarvasmarha-populációjának há­rom legfontosabb teljesítményét kell közelebbi vizsgálat tárgyává tenni: a tej- és hústermelést vala­mint az istállótrágya előálítását. Ez az elemzés Szlovákiai szar­vasmarha-állományának alakulá­sát és annak hústermelését elemzi a Szlovák mezőgazdaság és élelmi­szeripar gazdaságkutató-intézeté­nek legutolsó jelentése (Výskumný ústav ekonomiky poľnohospo­dárstva a potravinárstva Bratisla­va, www.vuepp.sk , Jatočný ho­vädzí dobytok a jatočné teľatá - situačná a výhľadová správa) és más kiegészítő források alapján. A rendsezrváltás óta a mező- gazdaságra nem az alkotó fejlő­dés a jellemző, hanem a leépülés. Az ez idő alatt elkészített és a mindenkori kormány, valamint a mindenkori parlament által jóvá­hagyott koncepciók sosem lettek a kitűzött céloknak megfelelően megvalósítva. Ez végeredmény­ben tükröződik a szarvasmarha­tenyésztés területén is. Az egész állomány (1. táblázat) tizennégy év alatt 63,32 %-kal, míg a tehén- állomány 54,74 %-kal csökkent!!! A táblázatból kitűnik, hogy ilyen arányú állomány-leépítés pédát- lan az értékelt több mint száz év alatt, pedig ez időszakban két vi­lágháború is pusztított! Átvetítve ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Két találmányt jegyeztettek be tavaly Amerikában a baromfi ke­lés előtti ivarénak meghatározásá­ra. Az USA szabadalmi és védjegy hivatalánál bejelentett, a csirke ivarának tojásban való meghatá­rozására szolgáló mindkét talál­mány már embrionális korban le­hetővé teszi a baromfi automati­zált ivarmeghatározását. Az egyik találmány a kifejezet­ten ivarhoz kötött hormonok, az ösztrogének megemelkedett szintjének vizsgálatával képes meghatározni a tojásban levő embrió nemét. A vizsgálati ered­mények alapján ugyanis a magas ösztrogénszint nőivarú csirkét je­lent. Folyamatban van az említett találmány alapján működő auto­az előző táblázat adatait az állo­mánysűrűség alakulására 100 ha mezőgazdaságilag kihasznált te­rületre (2. táblázat) hasonló katasztrofális csökkenést állapít­hatunk meg: 66,7 darabról a szarvasmarhasűrűség 24,9 darab­ra, míg a tehénsűrűség 23,0 da­rabról 10,5 darabra esett vissza. Szlovákia optimális szarvasmarhasűrűségét 57,0 ­67,0 darab között becsülik a szak­értők az ország területi adottsága­it figyelembe véve. Ezek a tények a mezőgazasági termelés stabilitását sodorták elvi­selhetetlen helyzetbe. Mivel a szar­vasmarha unipara faj (szaporulata évente általában egy utód), hosszú a generációk váltakozásának inter­valluma (4,5-5,5 év). Ez az „állo­mánypusztítás” 30 évig fogja ked­vezőtlenül befolyásolni az ágaza­tot, még akkor is, ha a fejlődésben kedvező fordulat áll be. A szarvas­marha-állomány a rendszerváltás áldozatává vállt. Az állomány csök­kenés miatt becslések alapján több mint 20 000 alacsony képesítésű, többnyire a déli országrészekben (Oroszvártól - Ágcsemyőig) alkal­mazott állatgondozó - akik vi­szonylag magas havi jövedelemmel rendelkeztek (8 - 15 ezer Sk/ hónap) - veszítette el az állását, és volt kénytelen munkahelyet válta­ni, illetve a munkanélküliek sorába állni. Hozzájuk csadakoztak a fö­löslegessé vált állatorvosok, zootechnikusok, takarmányosok, inszeminátorok, telepőrök stb. Több mint egymillió szarvasmarha utáni istálókapacitás szabadult fel és ment tönkre, illetve befektetés árán megváltozott az épület ki­használása. Ezeknek a megürese­dett istállóknak, sok esetben egész farmoknak az értékét a legszeré­nyebb becslések is néhány tízmilli- árd koronára becsülik. A jelenlegi európai piacon en­nek a 14 évi állománycsökkenés­nek (1,064 millió szarvasmarha) minimális értéke mintegy 25 mil­liárd korona. Legalább ennyibe fog majd kerülni az állomány fel­újítása, amely nagy valószínűség­gel be fog következni. Azért is, mert Szlovákia területén 882 ezer hektár rét és legelő található, amely elsősorban a szarvasmar­ha-, kisebb mértékben juh és kecs­ketenyésztés útján hasznosítható. mata prototípus kifejlesztése is, amely nagyobb mennyiségű állat tesztelésére is alkalmas lesz, s ké­pes lesz automatikusan elvégezni a magzatvízhez kötött hormon ki­mutatását, s így embrionális álla­potban meghatározni az állat ivarát. Ehhez kapcsolódik a második bejelentett találmány, amely tar­talmazza azokat a módszereket, amelyekkel a magzatvíz olyan ál­lapotba hozható, hogy azt be le­hessen gyűjteni, illetve a folya­dékba be lehessen helyezni a pró­baanyagot, vagy azt be lehessen injektálni. A brojler szülőpárok, tojók, pulykák jelenleg még a kelés után kerülnek ivarmeghatározásra. Mi­vel a módszer meglehetősen mun­kaigényes és drága, egyelőre a Nem valószínű, hogy van Európá­ban még egy ország, amely ilyen nagyságrendű termelési lehetősé­get parlagon hagy heverni, melyet ráadásul egyrészt adóterhekkel súlyt, másrészt területi támoga­tást szándékozik utána kifizetni, miközben a területen nem követel meg gazdasági tevékenységet! Értékelve a lakosság marha- és borjúhúsfogyasztását (3. táblá­zat) ), szintén szembetűnő az óri­ási fogyasztáscsökkenés. Nyolc­vankilenc óta 22,1 kg-ról a fo­gyasztás 7,0 kg/fő-re csökkent (­68,3 %). Több hivatalos elemzés azzal érvel, hogy a lakosság bizal­ma a marhahús iránt a BSE- jelenség miatt ingott meg. Ez az érvelés nem helytálló, mivel Nagy-Britanniában, Franciaor­szágban és a többi betegség által intenzíven sújtott országban egy kis ideig ugyan visszaesett a fo­gyasztás, de miután a megfelelő megelőző intézkedéseket beve­zették, a fogyasztás visszaállt, sőt emelkedett. A BSE körüli hiszté­riakeltés a szlovák sajtó (beleért­ve a magyar nyelv’t is) és más mé­diák kedvelt szenzáció-témája. Az elemző szerint csak azért, mert brojlercsirkéknek csak mintegy egynegyede kerül ivarmegha­tározásra. A hagyományos mód­szerek alapján az ivar szerinti elkü­lönítés kézi munkával történik, te­hát bizonyos tulajdonságok alapos vizsgálatával, elsősorban a tolla- sodási gyorsaság és uz ivarszerv- kezdemények alakjának vizsgála­tával végzik. A módszer idő és munkaigényes, ezért az az eljárás, amellyel ezt a folyamatot automa­tizálni lehet majd, komoly előnyö­ket hozhat a baromfiiparban, mi­vel a kelés előtti ivarmeghatározás alapján a csirkék egy komoly keze­léstől és a vele járó stressztől is mentesülnek, ami a teljesítmény javulását eredményezheti, egyút­tal célzottabb takarmányozási technológia alkalmazását is lehe­tővé teszi, (sz) még senki nem indított hitelron- tási pert ebben az ügyben. A szlo­vákiai állategészségügy színvona­la - irányítása és szabályozottsága - példaértékű, és nem vonható kétségbe az állattenyésztésben te­vékenykedő szakemberek tudása és mindennapi termelőmunkája sem. A fogyasztáscsökkenés oka a lakoság fizetőképeségének radi­kális romlásában és a kereskede­lem által megállapított magas marhahúsárban keresendő. A marhahús-mérlegének alaku­lását a 4. táblázat értékeli. Ha el­osztjuk az éves marhahústerme­lést a tehenek számával, akkor megkapjuk az egy tehénre eső marhahústermelést (élősúlyra át­számítva a koeficiens 1.66) ami kerekítve 275 kg produkciót tesz ki. Az élőmarha és marhahús kül­kereskedelmi mérlegét az 5., és a 6. táblázat értékeli. Összesítve a lezárt 2002-es év külkereskedel­mi mérlegét csaknem 580 millió Sk értékben több az export mint a behozatal. Az előző évek is pozitív szaldót mutatnak, melyből látha­tó, hogy az élőmarha és a marha­hús iránt nagy az érdeklődés és külföldön jól eladható. Felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét, hogy az Agrárkörkép 2004-ben továbbra is havonként (kedden) a következő idő­pontokban jelenik meg: Január 13 Február 10 Március 9 Április 6 Május 11 Június 8 Július 6 Augusztus 10 Szeptember 7 Október 12 November 9 December 7 Két találmány ugyanabban a témában Ivarmeghatározás a kelés előtt A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents