Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-13 / 9. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 13. FELHÍVÁS - BEIRATKOZÁSOK Felhívjuk a hazai alapiskolák figyelmét, hogy lapunk kulturális rovatában két alkalommal ingyenesen közzétesszük a beiratkozás időpontját tartalmazó tájékoztatójukat, melyet elküldhetnek a szerkesztőségünk címére: Új Szó, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava (ú) ♦ Komárom A komáromi Marianum Egyházi Alapiskola értesíti a tisztelt szülőket, hogy a beiratkozás a 2004/05-ös tanév 1. osztályába 2004. január 15-én és 16-án lesz 13-17 óráig az iskola épületében. Oktató-nevelő programunk:- az első osztálytól angol nyelvoktatás- keresztény értékrendszer Mindenkit szeretettel várunk! Cím: Marianum, Ul. bisk. Királya 30,945 01 Komárno SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca 19 KIS SZÍNPAD: Varrónők 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Csalódások (vendégjáték Losoncon) 19 MOZI ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■i HVIEZDA: Zatoichi (jap) 18, 20.15 TATRA: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 16.30,18.30, 20.30 AU PARK - PALACE: Kegyetlen bánásmód (am.) 15.40,17.50,18.50,20,21.10,22.10 Titokzatos fo­lyó (am.) 16.20,19.10 Igazából szerelem (ang.) 14.30,18.10,20.50 Némó nyomában (am.) 15.10, 17.30 Nyílt seb (am.-auszt.) 19.45, 22.15 Flört a fellegekben (am.) 14.50, 16.50 Válás francia módra (am.-fr.) 14.10,16.40,19.10, 21.50 S.W.A.T. - Különleges komman­dó (am.) 15.30, 18, 20.30 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mex.) 19.20, 21.30 Holdfényév (am.) 18.30, 21 Fél kézzel nem lehet tap­solni (cseh) 15.10, 17.20,19.30, 21.40 Titkok (ff.) 20.10 PÓLUS - METROPOLIS: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 16.50, 19, 21.05 Válás francia módra (am.-fr.) 14.25,16.45,19.10, 21.30 Hold­fényév (am.) 15.10,17.40,20.05 Nyílt seb (am.-auszt.) 18.05,20.30 S.W.A.T. - Különleges kommandó (am.) 15.35 Némó nyomában (am.) 15.15, 17.25 Kegyetlen bánásmód (am.) 15, 17.05, 19.15, 21.25 Volt egyszer egy Mexikó (am.-mex.) 20 Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 19.40 KASSA TATRA: Hajó a vége (am.) 16,18, 20 CAPITOL: Fél kézzel nem lehet tapsolni (cseh) 16,18,20 ÚSMEV: Nyílt seb (am.-auszt.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Taxi 3 (francia) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: Ütődött ügynökök (fr.-sp.) 19 VÁGSELLYE - VMK: Adaptáció (am.) 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apám beájulna (magy.) 16.15,17.30,18.15,19.30 Apó­sok akcióban (am.-ném.) 17.45, 19.45 A Gyűrűk Ura - A király visszatér (am.-új-zél.) 14,16,18,20 Hóhatár - A félelem felpörget (ang.-ném.-lux.) 18.15, 20.15 Igazából szerelem (ang.) 14.45, 17.15, 20 Lépéselőny (am.-kan.-ném.) 15.45,19.45 Magasfeszült­ség (ff.) 19.45 A medál (hong.i-am.) 15.45,17.45 Nem férek a bő­rödbe (am.) 15.45,17.45 Némó nyomában (am.) 14.15,16.15 MAGYAR KULTÚRA NAPJA - PÁLYÁZAT Január 22. a magyar kultúra napja. 181 évvel ezelőtt ezen a na­pon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imánk, a Himnusz írását. E nap tiszteletére a Palóc Társa­ság kilencedik alkalommal hirdet pályázatot, amelynek célja válto­zatlanul a magyarságtudat elmé­lyítése, a szülőföld iránti hűség erősítése, az anyanyelvi képessé­gek fejlesztése és fiataljaink tehet­ségének kibontakoztatása. A pályázat 2004-es témái: 1. Az én Balassim 2. Balassi, a formaújító 3. A szerelmes Balassi 4. A hit szerepe Balassi életében és költészetében 5. Egy XVI. századi végvári vi­téz élete 6. Végvárak a haza védelmében 7. Magyar iskola - magyar vég­vár 8. Magyarságom: létem, jövőm, reményem 9. Séta szülőhelyemen 10. Hogyan ápoljuk iskolánk névadójának emlékét? Pályázati föltételek:- a pályázaton az alapiskolák felső tagozatosai és középiskolá­sok vehetnek részt akár több dol­gozattal is;- a dolgozatok terjedelme alap­iskolásoknál legkevesebb 1, leg­több 3 A4-es oldal, középiskolá­soknál legkevesebb 2, legtöbb 5 A4-es oldal lehet;- kizárólag géppel írott pálya­munkákat fogadunk el;- műfaji kötöttség nincs;- a pályaműveken fel kell tün­tetni a pályázó nevét, életkorát, lakcímét, a kategóriát (alap- vagy középiskolai), iskolája nevét, pos­tacímét, a felkészítő (tanár vagy szülő) nevét;- a dolgozatokat 3 példányban kétjük eljuttatni az alábbi címre: Palóc Társaság, 991 31 Vrbovka 53.; Beérkezési határidő: 2004. február 8. Eredményhirdetés március 15- én, nemzeti ünnepünkön lesz. A nyertesek megérdemelt jutalom­ban részesülnek. A színvonalas dolgozatok elké­szítéséhez jó felkészülést kíván a Palóc Társaság. Nem marad el az idén sem: január 27-e és február 3-a között Magyar Filmszemle. Harmincötödször! A metrós Kontroll gazdag éve • Nagy Zsoltot két filmben is láthatja a szemle közönsége: a Kont­roliban és a Szezonban (Oláh Csaba felvétele) Emlékezetes nap lesz a magyar film történetében 2004. január 27-e. A film­törvény elfogadása mel­lett, a Budapesti Kongresz- szusi Központban tartandó megnyitón első alkalom­mal adják át a Magyar Mozgókép Mestere díjat. SZABÓ G. LÁSZLÓ Az elismerést Kossuth-díjas, hatvanötödik életévét betöltött filmművész kaphatja meg. Az el­ismeréssel komoly pénzösszeg jár. A filmes díjazottak köre minden évben egy-egy új taggal bővül majd. Lehet az illető rendező, operatőr vagy díszlettervező - ne­ve kétségkívül ismerősen fog csengeni a közönség körében. Ha filmszemle, akkor persze új filmek. Kísérleti, kisjáték-, doku­mentum- és egész estét betöltő játékfilmek. Természetesen kü- lön-külön kategóriában, ahogy az egy nemes versenyhez illik. A nagyjátékfilmek mustrája január 29-én kezdődik a budai Millená­ris Park Teátrumában berende­zett moziban. Ott lesznek a dísz- bemutatók. A nagyközönség, ugyanezeket a filmeket, a szom­szédos Mammut moziban láthat­ja majd, ahol minden alkotást kétszer vetítenek le. Hogy milyen az idei termés? Először is: gazdag. Huszonhá­rom film nem kevés. Ennyit sem a lengyelek, sem a csehek, sem a szlovákok nem produkálnak egyetlen év alatt. A magyar ren­dezők sokan vannak. Népes az emblematikus filmkészítők hada, sokan állnak a középnemzedék soraiban, nem kevesebben az erő­teljes kezdéssel ismertté váltak csapatában. És mindenki hozza a maga munkáját. A kísérleti filmek me­zőnyében olyan nevek szerepel­nek, mint a Trencsénteplicben már többször díjazott Groó Diana, a Szép napokkal már világsikert aratott Mundruczó Kornél és Jancsó Miklós fia, Zoltán. A kisjá­tékfilmesek között vannak „ré­gebbi” nevek: Meskó Zsolt, Zilahy Tamás, Schilling Árpád, de ebben a kategóriában indul az Eső után cannes-i díjazottja, Mészáros Pé­ter, a tavalyi nagy felfedezett, Fliegauf Benedek és egy figyelem­re méltó ifjú tehetség, Esztergá­lyos Károly és Deák Krisztina lá­nya: Esztergályos Krisztina. A legnagyobb érdeklődés min­den évben a nagyjátékfilmesek al­kotásait kíséri. Az idei szemlét döntő többségben a harmincasok generációja tartja majd a kezé­ben. Friss opusszal (A mohácsi vész) jelentkezik azonban Jancsó Miklós is, aki tavaly a Jött egy buszban öt fiatal kollégájának volt a „kalauza”. Ott lesz a szem­lén Antall Nimród metrófilmje, a Kontroll (főszerepben: Csányi Sándor, Nagy Zsolt és Pindroch Csaba), amely hetek óta rekordo­kat döntöget a magyar mozikban. Vígjátékkal mutatkozik be Fischer Gábor. Montecarlo című filmjé­ben három pedagógus próbál sze­rencsét a rulettasztalnál, csak hogy megmentsék csődbe ment iskolájukat. Janisch Attila, A hosszú alkony rendezője ezúttal pszichothrillerrel (Másnap) je­lentkezik. Hajdú Szabolcs Tama­rája nem mindennapi szerelmi többszögről mesél. A Valami Amerika fergeteges sikere után is­mét vérbő komédiával rukkol elő Herendi Gábor. A Magyar vándor hét vezére történelmünket kalan­dozza végig. Ismét megszólal Sa­lamon András, a Közel a szere­lemhez rendezője. Getno című filmjét amerikai magyar kopro­dukcióban készítette egy magyar család tagjairól, akik Las Vegasban próbálnak új életet kez­deni. Török Ferenc (Moszkva tér) filmjében, a Szezonban frissen végzett alföldi pincérfiúk (Nagy Zsolt, Nagy Ervin) nyári kalandja­in szórakozhatunk. Fliegauf Be­nedek, aki tavalyi filmjével, a Rengeteggel rengeteg külföldi el­ismerést szerzett, új filmjével, a Dealerrel egy kábítószer-kereske­dő nyomába szegődik, hogy be­mutassa egyetlen napját. Lóth Ba­lázs neve egyelőre ismeretlen a közönség előtt, Nincs mese című szatírájával azonban nagy esélye van az országos hírnévre. Filmjé­nek főhőse az a bizonyos mesebeli szegénylegény, akit a nagyvárosi király állít kemény próbatétel elé. Nem mást, mint egy blőd tévé- show-t kell ép ésszel túlélnie. Nemcsak a „vájtszeműeknek” kínálja legújabb rendezését Jeles András. A József és testvéreiben árnyjáték formájában elevenedik meg a híres bibliai történet. Nagy viszontagságok közepette készült el Pejó Róbert cigánytelepi Daliá­sa, amelyet Romániában kezdett el forgatni a stáb, majd a rendőr­ség és a helybéli „hatalmasok” folytonos zaklatása miatt Magyar- országon fejezett be. A német- osztrák-magyar koprodukcióban született film női főszereplője Gryllus Dorka. Györgyi Anna, Fullajtár Andrea és Garas Dezső a főszereplői Bö­szörményi Zsuzsa Mélyen őrzött pillanatok című drámájának. A szemlén láthatja először a közön­ség Deák Kriszta (Jadviga párná­ja) új filmjét, a Miskolci Boni és Klájdot, amelyben a bulvársajtó által híressé vált borsodi rablópá­ros izgalmas kalandjait dolgozza fel. Egy cigány fiú és egy kínai lány mai Rómeó és Júlia története Oláh J. Gábor Szűkített szeptim című filmje. Ennyit az idei „étlapról”. Ami a tavaly bemutatott filmek sorsát illeti, elmondhatjuk: a ma­gyar filmek nagykönyvében ki­emelkedően sikeresnek számít a 2003-as esztendő. Ha csak a já­tékfilmeket vesszük: ezek az alko­tások a világ 196 fesztiváljára ju­tottak el. A Magyar Filmunió ki­mutatása szerint a legtöbb feszti­válmeghívást a Rómában Fassbinder-díjjal kitüntetett Pálfi György Hukkle című filmje kapta, amely Houstontól Hongkongig, Szocsitól Barcelonáig több díjat is nyert. Fliegauf Benedek Renge­tegje tizenhárom nemzetközi fesztiválon szerepelt, Berlinben és Logówban pedig díjat is kapott. „A” kategóriájú (első osztályú) fesztiválból természetesen nincs sok a világon. Cannes és Velence Arany Pálmával, illetve Arany Oroszlánnal díszített kapui nehe­zen nyílnak meg a magyar játék­filmrendezők előtt. Ami itthon, a hazai közönség körében „arany­halnak” számít, az kint, a nagyvi­lágban nem biztos, hogy tetszést arat. Ami persze fordítva is igaz. Az a művészfilm, amelyet szak­mai körökben magasra értékelnek valamelyik külföldi mustrán, a magyar nézők listáján lehet, hogy csak lejjebb szerepel. Az viszont mindenképpen örvendetes tény, hogy a magyar film manapság olyan távoli fesztiválokra is eljut, ahonnan eddig nem kapott meg­hívást. Ezért is jó hír, hogy hosszú va­júdás után megszületett végre a magyar filmtörvény. Mostantól fogva ugyanis az anyagi támoga­tás megítélésekor figyelembe ve­szik a rendező korábbi filmjének nemzetközi visszhangját is. Nem kell hát tovább koldulnia annak, aki a világ valamelyik fesztiválján hatalmas elismerést szerzett az országnak. Ezentúl itthon is „dí­jazni” fogják kinti sikerét. És ez így van rendjén. A Fonó együttes nagyrészt felvidéki muzsikát tartalmazó albumát rangos szakmai díjjal tüntették ki Párizsban Az elmúlt év népzenei szenzációja KLEIN MELINDA A Fonó együttes 2002. december 11-én mutatta be Mixtúra cultivalis című lemezét a Fonó Budai Zene­házban. 2003. december 8-án pe­dig ezt a lemezt az egyik legrango­sabb szakmai díjjal tüntették ki Pá­rizsban. A hanghordozó érdekessége, hogy nagyrészt felvidéki muzsikát tartalmaz, és ez nem is puszta vé­letlen, ha figyelembe vesszük, hogy a zenekar vezetője, Agócs Gergely, és prímása, Szabó Gábor is tájaink­ról származott el Magyarországra, Budapestre. Az anyag a Fonó records gondo­zásában jelent meg, és a kiadó fran­ciaországi képviselője által eljutott Európa egyik legrangosabb zenei szaklapja, a havonta százezer pél­dányban megjelenő Le monde de la musique szerkesztőségébe. A kri­tikusok pedig érdemesnek tartot­ták arra, hogy a choc de l’année - laza fordításban: az év szenzációja - elnevezésű díjjal jutalmazzák. Az indoklásban kiemelték a lemez őszinte hangvételét, sokszínűségét, hogy sikerült megtalálni a közös nevezőt a cigány, a ruszin, a ma­gyar, a német, a cseh zenében. A magyar zenei életből eddig csupán az Állami Hangversenyzenekart tüntették ki ezzel a díjjal 1995-ben. „Nagyon jó érzés volt olyan vi­lághírű előadókkal együtt díja­zottnak lenni, mint a Londoni Fil­harmonikusok, a Bécsi Filharmo­nikusok vagy Cecilia Bartolli - mondja Agócs Gergely. - A díjjal pénz nem jár, valójában »csak« szakmai elismerésről van szó. De­cember 15-én éppen Párizsban léptünk fel, a koncert a kitünte­téstől függetlenül szerveződött már március óta. Szerencsés egy­beesés, és nagyon jó érzés volt úgy színpadra lépni a francia kö­zönség előtt, hogy egy héttel ko­rábban ilyen nagy elismerésben részesültünk. Ott, azon a koncer­ten meggyőződhettünk róla, való­jában mekkora súlya, jelentősége i van a dolognak. És nem csak azért, mert teltház volt, mert a lépcsőkön is ültek az emberek...” Ez az elismerés - bár egy zene­karnak, egy lemeznek szól - talán sokkal többet jelent. Talán bizo­nyítja, hogy a magyar népzene nem igényel semmiféle tálalást, semmi körítést, csomagolást. Nem kell „előemészteni”, feldol­gozni ahhoz, hogy fogyasztható legyen. A magyar hagyományos zenei kultúra önmagában, erede­ti,hiteles formájában rendelkezik olyan művészi nyelvezettel, ame­lyet a - mondjuk úgy - a művelt Nyugat is ért. A Fonó zenekar pe­dig hagyományhű stílusban mu­zsikál. Abban a formájában mu­tatja be a magyar hangszeres nép­zenét, amely régen bevált, ame­lyet teljes biztonsággal maguké­nak tudhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents