Új Szó, 2004. január (57. évfolyam, 1-25. szám)

2004-01-13 / 9. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. JANUÁR 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7- Tudjátok, nálunk nagy áremelések voltak, ezért alig tudok nektek valamit juttatni... (Peter Gossányi rajza) Bush szeretné megtartani az elnökséget még további négy évre is Egyszer vagy kétszer? • TALLÓZÓ Financial Times * A varsói kormány széles körű belpolitikai vitát kezde­ményez az Európai Unió alkot­mányával kapcsolatos lengyel álláspontról - közölte Danuta Hübner lengyel Európa-ügyi miniszter a Financial Times Deutschland (FTD) német lap­pal. „Aleksander Kwasniewski elnök február elején nyitja meg a vitát, amelynek célja: pontosan elmagyarázni a la­kosságnak, hogy miről is van szó az alkotmány esetében” - mondta Hübner, akit Kwasni­ewski politikai bizalmasának tekintenek. A neve szóba ke­rült az Európai Bizottság új biztosainak jelöltjei között is. Az FTD értelmezése szerint Hübner szavai arra utalnak, hogy a varsói kormány mérsé­keltebb lengyel tárgyalási po­zícióra akarja felkészíteni a la­kosságot. Az európai alkotmá­nyozási folyamat december­ben megfeneklett, mivel Len­gyelország (és Spanyolország) ellenezte a három évvel ezelőtt elhatározott szavazate­losztási szabályok módosítá­sát. Az Európa Tanácsban és a miniszteri tanácsokban a niz­zai szerződés értelmében Len­gyelországnak csaknem annyi szavazata van, mint a kétszer akkora népességű Németor­szágnak. A lengyel miniszter, akit az FTD tegnapi számában idézett, sürgette: „Mindnyá­jan üljünk le egy asztalhoz, s hagyjunk fel azzal, hogy állás­pontjainkat mindig csak be­szédekben ismertetjük.” Hüb­ner reméli, hogy az ír EU-el- nökség idején, a márciusban esedékes EU-csúcson már folytatódhatnak a tárgyalások az alkotmányról. Nature . Első ízben sikerült kutatók­nak koleszterinmentes egere­ket kitenyészteniük azzal a céllal, hogy megtudják, mi­képpen befolyásolják ezek a zsírok az ember egészségét. Eddig ugyanis annyit tud­tunk, hogy a vér megenge­dettnél magasabb koleszte­rinszintje növeli a szív- és ér­rendszeri betegségek kocká­zatát. Izraeli kutatók megvál­toztatták a Dhcr-24 jelzésű gént, amely a koleszterin képződéséért felelős enzim kódját hordozza magában. A Nature című brit tudományos folyóiratban megjelent tanul­mány szerint az egy évvel ezelőtt született kísérleti ege­rek viszonylag normálisak, ugyanakkor azonban meddők és negyedével kisebbek, mint az azonos fajtabéliek. Cseh sajtó A csehek 2003-ban megszi­lárdították helyüket a világ elsőszámú sörivó nemzete­ként. A cseh söripari szövetség előzetes adatai szerint a cse­hek tavaly fejenként 162 liter sört fogyasztottak el, így 16 li­terrel „túlitták” a második he­lyezett íreket. A harmadik Né­metország 123 liter, a negye­dik Ausztria 112 liter fejen­kénti sörfogyasztással. Abszo­lút számokban mérve Kínában állítják elő a legtöbb sört, 241.4 millió hektolitert éven­te. A következő az Egyesült Ál­lamok 239,7 millió hektoliter­rel, a harmadik Németország 100.4 millióval. Az amerikai sajtó tele van hírekkel - vagy spekuláci­ókkal - az ez évi elnökvá­lasztással kapcsolatban. Meg tudja-e George W. Bush tartani az elnökséget még további négy évre, vagy megint egy demokra­ta párti politikus kerül a kormány élére? JOEKUN Európai szemmel nézve mindez egy kicsit korainak látszik, ugyan­is a választás napjától még majd­nem tizenegy hónap választ el bennünket. De mindez mutatja, milyen nagy különbség van az amerikai és a szlovák helyzet kö­zött; értsd: négy hónappal az el­nökválasztás előtt Rudolf Schus­ter még be sem jelentette, akar-e továbbra is elnök lenni. Ameriká­ban viszont nincs kétség afelől, hogy a konzervatív Bush számít egy második négy évre is a Fehér Házban. Okkal, hiszen még ma is népszerű, noha az elhúzódó iraki konfliktusnak sok ellenzője van az államokban. Az amerikai poli­tikai gyakorlat szerint mindig ja­nuárban kezdődnek az úgyneve­zett előválasztások, amelyek az unió legtöbb államában júniusig tartanak. Egy régi tradíció elhiteti a választókkal, hogy az északkele­ti New Hampshire államban tar­tandó előválasztás eredménye né­ha eldönti, ki fog kiállni a jelenle­gi elnök ellen az országos válasz­Kérdéselc » és válaszok Szinte beleborzongott az em­ber, amikor a jubileumi számban kronológiai sorrendben átlapoz­hatta majdnem az egész életét, láthatta, mi mindent értünk meg a több mint egy emberöltő alatt. Az biztos, hogy gyakran kellett olvasni tudni a sorok között is ahhoz, hogy némiképpen eliga­zodjon az ember a világ dolgai­ban. Viszont ma, a demokráciá­ban sem könnyebb. Mert nem szabad a tolvajt tolvajnak, a ha­zugságot hazugságnak nevezni, bezzeg a szélhámosoknak áll a bál! Ahol a kenyér nem kenyér, a tej nem tej, ahol sportot űznek az áremelésekből! Embertársa­im, már felragyogott a fény az táson. A New Hampshire-i ver­senyben csak demokrata párti po­litikusok vesznek részt, s a párt - az előválasztások eredményei szerint - közülük jelöli ki saját el­nökjelöltjét. Azonban a probléma már ma is az, hogy a kilenc de­mokrata kandidátusból csak há­romnak vagy négynek lehet esé­lye arra, hogy Bush ellen eredmé­nyesen fellépjen. A négy legismer­tebb politikus, Howard Dean, Ver­mont állam előbbi kormányzója, Wesley Clark tábornok, a NATO korábbi főparancsnoka, John Kerry szenátor és kollégája, Joe Lieberman, aki sikertelenül pá­lyázott az elnökhelyettesi pozíció­ra négy évvel ezelőtt. A többi kan­didátus már ma is tudja, hogy nem lesz a demokrata párt jelölt­je. De az elnökjelöltek listájára fe­liratkozhat bárki, aki bizonyos számú aláírást szerez és elég pén­ze van. Mert Amerikában a vá­lasztásokban való részvétel nagy pénzekbe kerül, és a siker is leg­többször az anyagiaktól függ. Ezért jelen pillanatban senki nem veheti fel a versenyt a jelenlegi el­nökkel, aki az elmúlt évben 131 millió dollárt gyűjtött magánem­berektől vagy nagyvállalatoktól újraválasztását elősegítendő. Ez­zel az összeggel egyetlen más kandidátus sem tud versenyezni. A ma leginkább esélyes demokra­ta politikus, Howard Dean csak 40 millióval tud beszállni. A hoz­zájárulások megengedik a kandi­dátusnak, hogy reklámkampá­nyában felülmúlja vetélytársait. Persze a szponzorok leginkább a alagút végén! II. János Pál pápa (végre!) új világrendet sürgetett. De vajon ki fogja ezt megvalósí­tani, és lesz-e hozzá elég bátorsá­ga? És még néhány észrevétel: Mennyi küzdelem árán sikerült (részben) visszaszerezni telepü­léseink történelmi nevét! De - ki tudja, miért? - nem mindenütt használják őket. Lépten-nyomon ezt hallom: Felsőpatony. Holott a faluvégi táblán ez áll: Lőgérpa- tony! Diósförgepatony nevét is leegyszerűsítik, a szlovák elneve­zésből tükörfordítják Dióspa- tonynak. Szégyellik talán a nevü­ket, vagy mást akartak? Deák Fe­renc intelme jut az eszembe: „Amit erőszakkal elvesznek...” Folyamatban van a telekkönyvek „reszlovakizálása”, aminek kö­vetkeztében csendben eltűnnek saját hasznukat nézik. A milliós adományok ellenében egyes vál­lalatok nagy állami megrendelé­sekre számítanak, magánember­nek pedig legalább nagyköveti poszt jár. Ez évben a republikánus párt egyetlen elnökjelöltje George W. Bush lesz, s ő nagy remények­kel nézhet a novemberi választá­sok elé. Demokrata kihívói nem tudnak megegyezni számos olyan politikai kérdésben, mint az iraki háború támogatása vagy egy kö­zös politikai vagy gazdasági plat­form, tehát inkább egymással ma­rakodnak, hogy a helyi választók voksait megszerezzék. Az elmúlt év végéig az egyik legfontosabb érv Bush újraválasztása ellen a gazdasági helyzet romlása volt. Azonban a gazdaság hirtelen (és váratlan) fellendülése ezt az adut kiütötte a demokraták kezéből, így az e hónapi New Hampshire állambeli előválasztások eredmé­nye csak azt mutatja meg, ki lesz az, aki a kilenc demokrata politi­kus közül felül tud kerekedni. Ez azonban nem fogja eldönteni, hogy a győztesnek akármilyen esélye lehetne arra, hogy novem­berben sikeresen szerepeljen a döntő választási versenyben. Min­dezt figyelembe véve jól értesült politikai kommentátorok úgy vé­lik, hogy George Walker Bush va­lószínűleg elnök marad a követ­kező négy évben is, s ezzel felül­múlja édesapját, George Herbert Busht, aki csak egy ciklusban állt az USA élén. A szerző lapunk washingtoni munkatársa dűlőneveink is. Már amúgy is ki­veszőiéiben vannak a köztudat­ból, sokan már dűlőik helyét sem ismerik, mert megváltozott a táj. Nem kár ennyi kincset, az anya­földhöz való kötődésünk meg­annyi bizonyítékát veszni hagy­ni? Tanácstalan vagyok! Eddig jó honpolgárként családommal e- gyütt részt vettem a választáso­kon, népszavazásokon, s ha úgy illett, nemmel szavaztam. Nem­mel fogok szavazni akkor is, ha kiírják az előrehozott választáso­kat, pedig nekem is lenne miért haragudni a jelenlegi kormány­ra! De kire szavazzak, ha köztár­sasági elnököt kell majd válasz­tanunk? Ezt képtelen vagyok ma­gamban eldönteni. Gerhát Sándor Nagymegyer LEVÉLBONTÁS KOMMENTÁR Befektetési tanulópénz ' PÁKOZDIGERTRÚD Sikeresnek mondható évet zártak a befektetési alapok. Az előző évihez képest 140 százalékkal növekedett a pénzintézetek különböző alapjaira bízott lakossági megtakarítás. A takarékos­kodók egy része azért változtatott korábbi befektetési gyakorla­tán, mert az alapok általában nagyobb hozamot helyeztek kilá­tásba számukra a korábbiakhoz képest alaposan megcsappant betéti kamatoknál. Érthető, hogy a kisebb-nagyobb megtakarítá­sokat ma már ritkán őrzik „szalmazsákban” (ami lehet betörés­biztos trezor is), hiszen úgy még annyi hasznot sem hajt, mint amennyit a csekélyke betéti kamat vagy befektetési hozam ered­ményez. Az infláció egyébként is belejátszik megtakarításunk ér­tékének csökkenésébe, ezért sem mindegy, sikerül-e legalább va­lamennyire kamatoztatnunk. Most, a különböző befektetési ala­pok tavalyi átlaghozamainak ismeretében néhányan bánatosan konstatálják, hogy a számukra új módszer igénybevételével pén­zecskéjük hozama kevesebb, mintha megmaradnak a már bizal­masan ismert takarékbetétnél. Szerencsére a többség nagyobb hozamhoz jutott, mintha nem próbálkozott volna a Európai Unió országaiban a lakosság által lényegesen nagyobb mértékben igénybe vett befektetési alapok valamelyikével. Tény, aki befektet - kockáztat. Piacgazdaságban a váratlan pénzügyi mozgások tel­jes kivédésére nincs biztos recept, így aki kisebb-nagyobb kamat, hozam reményében másra bízza pénzét, annak azzal is számolnia kell, hogy esetleg veszít. A statisztika szerint a rövid és hosszú tá­vú befektetési lehetőségek közül a szlovákiai átlagpolgár egyelőre inkább a rövid távra szólót veszi igénybe. Azért is, mert itthon ke­vesen vannak, akik megengedhetik maguknak, hogy pénzük egy részét évekig „dolgoztassák” például egy részvényalapban anél­kül, hogy hozzányúlnának. Az ilyen lehetőségek érvényesítésén töprengők többnyire nem az átlagpolgárok soraiból kerülnek ki. Az átlagember rendszerint arra kénytelen berendezkedni, hogy kis megtakarításához szükség esetén bármikor hozzájuthasson. Minél ldsebb veszteséggel. Megoldásként általában a takarék- könyv marad számára, miközben óvatosan próbálgatja a befekte­tések egyéb, többnyire szolid és elérhető hasznot ígérő formáját is. Igyekszik megkülönböztetni a komoly pénzügyi befektetőt a szélhámostól. Túl sokan fizettek tanulópénzt... JEGYZET Könyvek, guberálók SZÁSZI ZOLTÁN E világon most éppen a válto­zó értékek rendjének idejét él­jük. Ami régi és ócskának tűn­het, ami divatjamúlt vagy kicsit kopott már, amit nem értünk, mert még a más nyelven be­szélő ősök hagyatékából szár­mazik és csak a helyet foglalta eddig a panelházi pincének csú­folt lécketrecben, azt ki kell dobni. Aki hát figyelmesen sé­tálgat egy-egy régebbi tömbház szemétlerakatai körül, ott, ahol a városok idősebb korosztálya nyomorog nyugdíjból éppen csak fenntartható kis lakásá­ban, ott egyre gyakoribb az ilyenfajta lomtalanítás. Járnak is a fiúk, kicsit toprongyosan, kicsit mámorosán már korán reggel, de hát a földi mámor hozzátartozik a lomtalanítás ki­vitelezéséhez. Mert mennyi kincs, mennyi visszaváltható, éppen forgalomban lévő pénzre átvarázsolható holmi kerül ki ilyenkor az utcára. Számon se lehet tartani. A könyvet kilóra megveszik a hulladékgyűjtők, az iskolai könyvtárak ugyan évek óta nem tudnak venni egy darabot sem a szűkös pénz- elosztás miatt, a fém a mindent megváltó olvasztókban végzi, a rongy meg még mindig jó vala­kinek. író barátom naponta jár­ja a várost. Itt él évtizedek óta, most már inkább csak túlél, de figyel, és látja az utcára kihor­dott hagyatékokat, meg az ezen vitatkozó guberálókat. Régi is­meretség ez már, szezontól füg­getlen. Inkább csak az olcsó gyümölcsbor fogyasztásának mértéke változik így, télen, vagy a nyári szezonban az ed­dig olcsó tízes sör mennyisége a banánlengető melegtől. De mindkettőhöz pénzforrás kell! Meg a dohányzás ártalmaival való állandó kapcsolattartáshoz is. így a guberálók mindig gu­berálnak, az író mindig sétál­gat, mert tudja, nem hiábavalók ezek a séták. A könyvek sorsa pedig kiismerhetetlen. Végez­hetnék zúzdában is, lehetne be­lőlük kreppesített hátsótörlő, amelyen itt-ott egy-egy betű­nyom azért csak ott marad, ha a szürkébb változatot választja a használója. De az író az általa szent tárgynak tartott könyvek­kel ezt meg nem teheti. Hát odaballag a guberálókhoz és egyezkedik. Saccra megmérik, mennyi a könyvek kilója, az író fizet, állandóan zsebében lévő tartalék bevásárlószatyrába süllyeszti az új szerzeményt, majd sóhajtva hazaindul. Ciga­rettapénzét ugyanis ezúttal is­mét elköltötte. A guberálók percek alatt megfordulnak a helyszín és az üzlet között, ví­gan gurgulázzák az olcsó ne­dűt, melegszik a kedv, javul a hangulat, sose halunk meg, amíg lesznek kidobott könyvek, amíg az író, aki maga is nehe­zen él, errefelé sétálgat. Biztató hát a jövő. írni kell, könyveket kell kiadni, egyszer úgyis lesz másik gazdája mindennek. Vagy kreppesített formában, vagy egy könyvektől agyonzsú­folt lakásban polcon elhelyez­ve, ahol az író lakik. Mert re­mélem, ilyen írók is lesznek, akiket a guberálók mint valami szenteket tisztelnek. Mert a gyümölcsbor a világon igen fontos mozgató anyag. Majd­nem olyan erős, mint az írás. Csak éhen ne halljon az író, ha egyre több régi szép magyar könyv kerül az utcákra itt, a vá­rosban, amely valamikor egy megye szíve volt.

Next

/
Thumbnails
Contents