Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-30 / 297. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 30. Közélet 5 Beszélgetés Szeifert Ferenccel, Pilisszentlélek plébánosával a közös kultúráról, a többnyelvűség gazdagságáról Három nyelven szolgálja Istent Pilisszentléleken a többnyelvűség, az egymás mellett barátságban élő nemzetek által megvalósuló béke adott volt (Képarchívum) Magyarországon létezik, a közigazgatásilag Esztergom­hoz tartozó falu, Pilisszentlé­lek, más néven Huta. Az itt élők nagyrészt katolikusok, de kis számban vannak refor­mátusok, és evangélikusok is. A magyar-szlovák nyelvű településen fogalmazódott meg a „Béke és Igazságosság Püisszentléleki Modell” létre­hozásának gondolata. Min­dennek elindítója Szeifert Fe­renc plébános volt, aki most sem tett le álmai megvalósí­tásáról ebben a csodálatos környezetben lévő faluban. BODNÁR EMESE Mi fogadta Pilisszentléleken, mi­kor 1960-ban átvette a plébániát? A falu az akkor még kevés buszjárat miatt egészen elszigetelt volt. A plé­bános is már rég el akart menni. Én viszont örömmel maradtam itt, a hegyeket mindig is szerettem. Az in­nen huszonöt kilométerre lévő ma- gyar-német-szlovák nemzetiségű Csolnokról vagyok. A plébánián csak egy-két termet lehetett hasz­nálni, mert a háború itt igen nagy pusztítást végzett. Kőműves édes­apám segítségével hoztuk rendbe a templomot. Viszont jó közösségre találtam, híveim szíwel-lélekkel hallgattak. A falu nagy nehézségek árán, de fejlődött. Mára a lakosság jórészt kicserélődött: főleg magyar fiatalok jöttek kisgyerekekkel. In­kább értelmiségiek, a vidék szépsé­ge vonzotta őket ide. Tudatosan vál­lalják, hogy a gyerekeik szlovákul és magyarul is megtanuljanak. Miből élnek itt az emberek? Eljárnak dolgozni Esztergomba, Budapestre. Amióta elkészült az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd, átmennek bevásárolni, füröd­ni, és a túloldalon élők is gyakran jönnek ide. Pilisszentlélek földrajzi helyzetéből adódóan szeretném, ha a felvidékiek is egyre többen lá­togatnának minket. Egy időben utazási iroda által szervezett cso­portok jöttek egy-egy napra. Meg­ebédeltek a helyi fogadóban, volt egy mise a közeli kolostorromnál, vagy a templomban. Délután a kul- túrotthonban gyűltek össze, főleg a német nyelvűek. Beszéltem nekik az egyház helyzetéről, és nemzeti­ségi dolgokról. Az itteniek szere­peltek, énekeltek, és egy-egy csa­lád megvendégelte a turistákat. A túraszervezők alkalmanként pénz­zel támogatták az alapítványun­kat. Sajnos más érdekek is felszín­re kerültek: némelyek fel akarták vásárolni a földeket, hogy majd jó üzletet csinálnak, de ezt sikerült megakadályozni. Nem akartuk, hogy Pilisszentléleket össze-vissza beépítsék. Mekkora Pilisszentlélek lakossá­ga? Jelenleg háromszáz fő. Hatszázöt­ven körül volt, majd a szlovák la­kosságcsere idején az emberek egyharmada elment. Mire idejöt­tem, 480-an maradtak, főleg a fia­tal családok távoztak. Csolnok né­met falu, méghozzá ahhoz a hét te­lepüléshez tartozik, ahol nem volt kitelepítés, bányászok éltek ott, nem is engedték őket. Most már teljesen vegyes a lakosság, de ugyancsak őrzik hagyományaikat. Már rendszeresen tartok ott német nyelvű misét. Miért jött létre az alapítványuk? Baselben, 1989. májusában ren­dezték meg az első Európai Öko- menikus Kongresszust, melyen magam is részt vettem. Itt először találkozott Keletről és Nyugatról - szavazati joggal - hétszáz delegá­tus, hogy az emberiség égető prob­lémáira megoldásokat javasoljon. Három cél fogalmazódott meg: a béke, a szociális igazságosság, és a természet megóvása. Világossá vált számunkra, hogy a konkrét cselekvés a legfontosabb. A Püisszentléleki Modell nem más, mint az ott megfogalmazott elvek megvalósítása. Hogyan lá­tott hozzá mindehhez? Pilisszentléleken a többnyelvűség, az egymás mellett barátságban élő nemzetek által megvalósuló béke már adott volt. A természetet óva vigyáztunk, hogy ne építsék be az egész települést. Viszont a falunak nem volt tiszta ivóvize, de ezt is si­került megoldanunk. Megpróbál­tunk munkaalkalmat teremteni idegenforgalommal és másképp. Ebben Farkas László vállalkozó se­gített, aki egy telepet akart létre­hozni, régi erdélyi mesterségekkel, orvossal, tanítóval. Abelszeg lett volna a neve. A két nehéz helyzet­ben lévő kultúrát, az itteni szlová­kot és székelyt szerették volna összehozni. Mindez pénz hiányá­ban nem valósulhatott meg. A kö­zös kultúra így is a miénk, amely­nek a többnyelvűség a gazdagsága. Mi lett volna a közös nyelv? A magyar, úgy mindenki tudott. Emellett egymás nyelvét, kultúrá­ját is megszerették volna. Az erdé­lyi magyarok 1984-ben faragtak itt egy székelykaput. A helybeli erdé­szeti dolgozók is segítettek, az összefogás nagyban nem valósul­hatott meg, de ez a kapu maradan­dóvá tette a kezdeményezést. A „Béke és Igazság Pilisszentlé- leki Modell Alapítvány” még mindig működik. Hogyan tudják fenntartani? Farkas László kegytárgyboltot ho­zott létre, mellette irodát működ­tet. Az ott dolgozók fizetésük egy részét, év végén pedig éves adójuk egy százalékát felajánlják az Ala­pítványnak. Ebből a pénzből támo­gatjuk a püisszentléleki iskolát is, ahol kétnyelvű oktatás folyik. A fa­lu Esztergomhoz tartozik, nem va­gyunk önállóak, így sok mindent nem valósíthatunk meg. Nincs pol­gármesterünk, csak képviselőnk, aki idevalósi, de Esztergomban la­kik. Tíz éve már én sem vagyok itt, és mégis megy tovább amit elkezd­tem. Csolnokon most készült el a plébánia: a régit félig lebontották, majd felépítették, mert nagyon el­hanyagolt volt. Könyveket is kiadnak... A Béke és Igazság Püisszentléleki Könyvkiadó, saját költségből. Köz­tük van egy egészen egyedülálló történelmi sorozat, a legnagyobb magyar szamizdat, amin tíz éven át dolgozott egy katolikus pap tanár Esztergomban. A kötetek áttekintik a magyar történelmet a Mohácsi vésztől napjainkig. Emeüett egy né­met nyelvű folyóiratot is kiadunk. Először különálló volt, most már be­épült a magyarországi németek he­tilapjába. Minden második héten je­lenik meg Budapesten. Kezdemé­nyezésemet egy budapesti német lelkész folytatta, most egy evangéli­kus lelkész vette át. Ugyanezt meg­valósítottuk szlovák nyelven is, de az anyagiak miatt megszűnt, pedig nagyon színvonalas volt. Egy újabb álom, hogy ez újraindulhasson. Magánemberként mi az ami hajtja, élteti? Nem is tudom, mi az a magánem­ber. Tizenhat éves koromban a papi hivatást választottam. Az a szép benne, hogy ha én már nem tudom véghezvinni amit elkezdtem, az itt élők akkor is folytatják. Itt valamit sikerült. A különböző helyekről ide­települő fiatalok talán majd még jobban átérzik mindezt. Itt a Pilis­ben néhány éve megszületett a „PUi- si himnusz”, valószínűleg egy ma­gyar népdalból. Hallottam már szlo­vákul és németül is. Ez is mutatja a közös kultúrát. Nem tudni honnan ered, mindenki a magáénak érzi. A többnyelvűség az elvem, amit nem mindenki képes követni. Azonban Magyarországon mindig éltek olyan emberek - az értelmiség, vagy az iparosok -, akik értettek két-három nyelven. Mindez természetes volt. Annál jobb magyar volt valaki, mi­nél több nyelven beszélt. NÉVJEGY Dr. Szeifert Ferenc 1960-67-ig, majd 1977 óta máig a magyarországi Pilisszentlélek plébánosa. Az elmúlt években a szomszédos Csolnokot is rábízta főpásztora, azóta az ottani plébánián él. Püisszenüéleken 1989-ben kezdeményezésére jött létre a „Béke és Igazságosság Pi- lisszentléleki Modell”, amellyel a baseli ökumenikus kongresszus programját kívánta megvalósítani. Doktori disszertációját „A magyar- nyelvű teológia kezdetei Pázmány Péternél” címmel írta a budapesti teológián. Szlovák nyelven imádkozni, misét mondani, és olvasni tud. A teológián latin és német könyvekből tanult. Magyarul, németül, szlovákul végez istentiszteletet háromféle anyanyelvű híveinek. RÖVIDEN Holnap temetik Zalabai Zsigmondot Somorja. A karácsony második napján elhunyt Zalabai Zsigmond irodalomkritikust, egyetemi oktatót és közírót hol­nap, december 31-én délután egykor kísérik utolsó útjára a helyi temetőben, (ú) Januártól lesz elektronikus iktató Pozsony. Január elsejétől a Legfelsőbb Bíróságon is működni fog az elektronikus iktató, azaz az ügyeket számítógép segítségével, véletlenszerűen utalják majd az egyes bíróknak. Ezt a módszert a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, Štefan Harabin elutasította. Miután lejárt a megbízatási ideje, és irányítást ideiglenesen Juraj Majchrák vette át, megegyeztek az igazságügyi minisztériummal, és elkezdték a rendszer kiépítését. Az új legfelsőbb bíró, Milan Karabín nem nyilvánította semmissé a rendszer létrehozásáról szóló szerződést, így egy-két napon belül teljes gőzzel működhet az új iktató, (sza, s) Dzurinda: lépést tartani a legjobbakkal Pozsony. Szlovákiának az Európai Unióban a legjobbakkal kell tartania a lépést, véli Mikuláš Dzurinda kormányfő. Szerinte fo­kozni kellene az iramot, mert van még behoznivalónk. „A nyugdíj- reform megvalósításán kívül 2006-ig teljesítenünk kell az euró be­vezetésének a feltételeit is” - hangsúlyozta a miniszterelnök. Hoz­zátette: miközben az itteni állampolgárok az uniós csatlakozás után megmaradnak hazafinak, fel kell vállalniuk az új európai identitást is. (SITA) Senkinek se kell Líška Audija Trencsén. A város nem képes eladni azt luxuskategóriás Audi A6-os személyautót, melyet még a nyáron vettek Juraj Líška akkori pol­gármesternek, aki ősszel Ivan Šimkót váltotta a védelmi tárca élén. A városatyák döntése alapján legalább 1,8 millió koronát szeretné­nek bekasszírozni a feleslegessé vált, csak hatezer kilométert futott kocsiért, de az eddigi jelentkezők legfeljebb 1,6 milliót ajánlottak. Az új polgármesternek nem kell majd ilyen autó, használja csak a hétéves Volkswagen Passatot, melyet még Liška elődje vett, döntöt­tek a képviselők. (TASR) MEGKÉRDEZTÜK Somogyi Alfrédot, a tévétanács tagját Az STV január 1-jétől új arcu­lattal jelentkezik. A magyar adást ez mennyire érinti? Egyelőre nem érinti, itt a változá­sokat folyamatosan és fokozato­san vezetik be. Elsősorban nem arculatbeli megújulás várható, hanem remélhetőleg bővül a műsoridő. Kaptunk olyan ígére­tet, hogy márciustól heti két al­kalommal jelentkezik félórás ma­gyar magazin, melyet az STV kétszer fog ismételni, azaz hétfőtől péntekig négy alkalom­mal lesz napi 26 percben magyar szó a Szlovák Televízió ké­pernyőjén, a 2-es csatornán. Ezenkívül naponta ötpercnyi hí­rek magyarul. Arról egyelőre tár­gyalások folynak, hogy mindez milyen formában lesz. Jó lenne, ha a napi ötperces adásban élő hírek lennének, és saját forgatott anyagok is megjelennének, azaz egyfajta kis híradó lenne. Leépítés sem várható, mint a Szlovák Rádió magyar adásá­ban? Ahhoz az állapothoz képest, melyben jelenleg a magyar adás van, nem lesz csökkenés. Márciu­sig mindenképpen megmaradnak a napi ötpercnyi hírek és a heti egy magazin. Ha az állam a tévé adósságainak egy jelentős részét valóban jóváíija, és az STV a ter­vezett változásokra korábban pénzt tud keríteni, akkor a márci­us helyett már februárban meg­újulhat a magyar adás. Richard Rybníček igazgató úr nem tervez leépítést, inkább bővíteni akar. A magyar adás semmiképpen sem szűnik meg: közszolgálati intéz­ményként, a törvényből adódóan az STV magyarul is fog sugároz­ni, hiszen a nemzetiségekkel való törődés és a nemzetiségek nyel­vén való sugárzás a közszolgálati- ság egyik ismérve. Erről nem mondhat le a tévé, azaz magyar szerkesztőség biztosan lesz. A színvonal emelése viszont annak is függvénye, hogy mennyire tud bővülni a magyar szerkesztőség, mely jelenleg a televízió lehető legkisebb alakulata: csak három szerkesztője van. Ez az áüapot tarthatatlan, ezzel a tévé vezetése is tisztában van. Mihelyt le­hetőség nyílüt rá, próbálnakjaví- tani a helyzeten. Ha komolyan gondolják a heti két magazint és a napi híreket, azt három ember nem győzi, (sza) A magyar politikusok közül Bugár Béla és Csáky Pál kapta a legtöbb teret, a Markíza adta közre a legtöbb elferdített hírt és beszámolót Amiről a tévéképernyő árulkodik ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. A kormánypártok közül a Magyar Koalíció Pártja (MKP) sze­repel a legkevesebbet a tévében, és a három országos csatorna közül a JOJ TV foglalkozott a legkevésbé a magyarokkal. Ha az MKP megjelent is a híradókban, semleges vagy ne­gatív értelemben említették - derül ki a frekvenciatanács által készítte­tett felmerésből. A vizsgálódás cél­ja: összehasonlítani az egyes csator­nák híradásait, melyik tévé tájékoz­tat tárgyilagosan, tényszerűen, hol melyik pártot vagy politikust része­sítik előnyben, kiről közölnek pozi­tív vagy negatív híreket. A felmérést szándékosan szeptem­berben készítették: akkor látoga­tott Szlovákiába II. János Pál pápa, közben egyik koalíciós válság kö­vette a másikat, a politikusok a művi terhességmegszakításról vi­tatkoztak, a kormányfő pedig az állam lejáratásán dolgozó titkos csoportról beszélt, majd menesz­tették Ján Mojžišt a Nemzetbizton­sági Hivatal éléről. E politikailag zsúfolt időszakban Mikuláš Dzu­rinda szerepelt a leggyakrabban: vagy semleges vagy főleg negatív hangnemben tájékoztattak róla. A miniszterelnökről főleg a Markíza televízió hozott kedvezőtlen híre­ket. A pártok közül az Új Polgári Szövetség kapta a legnagyobb te­ret, és általában az összes adó in­kább rossz fényben tüntette fel a Pavol Rusko vezette pártot. A leg­több hír mindenhol a kormányról szólt, és a tájékoztatás az esetek többségében negatív hangvételű volt. Az egyes pártok a három vizs­gált tévében megközelítőleg egy­formán szerepeltek, kivételt a HZD és äz ĽÚ képez: az előbbi csak az STV-ben jelent meg, az utóbbi pe­dig csakis a JOJ híradóiból hiány­zott. Az egyes tévék az esti hír­műsorokban igyekeztek tárgyila­gosan tájékoztatni, ha viszont el­tértek a semleges hangvételtől, túl­nyomó részt negatív hangnem volt tapasztalható. A JOJ híradóiban egyetlen pártról sem hangzott el jó hír. A legtöbb bírálat a kormány­pártokat érte. Az STV elsősorban az SDKÚ-t, a Markíza a KDH-t, a JOJ pedig az ANO-t kritizálta. Pa­vol Rusko az egykor általa igazga­tott Markízában jelent meg a leg­többször, és a legtöbb negatív hír a konkurens JOJ-on jelent meg róla. A magyar politikusok közül Bugár. Béla és Csáky Pál kapta a legtöbb helyet. Az MKP elnöke a Markízán a hetedik, az STV-ben a nyolcadik leggyakrabban megszólaló politi­kus, a JOJ híradóiban keveset lehe­tett látni. Ezzel szemben Csáky főleg a JOJ híradásaiban jelent meg, itt-ott a Markízában is felbuk­kant, az STV viszont alig szólaltat­ta meg. A legtöbb erkölcstelen, az újságírói szabályokat sértő hírt a Markíza sugározta. A frekvenciata­nács nehezményezi, hogy a keres­kedelmi adó gyakran nem szólítja meg a másik felet, és egyoldalúan, pontatlanul, olykor későn tájékoz­tat. Például arról, hogy a vádalku intézményéről, a speciális bírósá­gokról és a költségvetési szabály­zókról szóló javaslatokat nem tár­gyalta a parlament, a Markíza - öt nappal a szavazás elhalasztása után - így tájékoztatott: mivel KDH-s igazságügyi miniszter műhelyéből származó tervezeteket egyetlen koalíciós partner sem támogatta, a voksolást el kellett napolni. Csakhogy az említett javaslatokat kizárólag az ANO ellenezte, muta­tott rá a frekvenciatanács. A „téve­désért” a Markíza másnap elné­zést kért, ám a tanács kitart azon véleménye mellett, hogy a legtöbb „nem profi” hír e csatornán jele­nik meg. (sza) Mennyi teret kaptak az egyes adókon a pártok (százalékban) STV Markiza JOJ 1. kormány 43,3 44,0 42,0 2. ANO 12,7 15,8 24,7 3. KDH 8,7 9,0 10,3 4. államfő 8,0 4,2 4,3 5. SDKÚ 7,8 7,9 10,9 6. MKP 5,3 5,3 1,8 7. Smer 4,6 6,2 3,6 8.HZDS 4,5 3,7 2,4 9. KSS 2,1 1,8 0 10. függetlenek 2,0 0 0 11. SNS 0 1,6 0 MKP-jelöltnek nincs esélye Pályáznak a volcsainkra Pozsony. Martin Bútora (függet­len), František Mikloško (KDH) és Edurard Kukán (SDKÚ) államfője­lölt is versengeni fog a magyar vá­lasztók szavazataiért, s ha Brigita Schmögnerová volt pénzügyminisz­ter is indul, ugyancsak megpróbálja elnyerni a magyarok rokonszenvét - jelentette ki Michal Vašečka szocio­lógus. Szerinte az MKP nem indít sa­játjelöltet, ha mégis, nem jár sikerrel - akkor sem, ha szlovák nemzetiségű lesz. A többségi nemzetnek ugyanis erős etnikai előítéletei vannak. „Gondoljunk csak Pavol Koncoš egy­kori baloldali pártelnök szavaira, aki azt mondta: az SDĽ akkor sem támo­gatná az MKP jelöltjét, ha gyetvai szlovák lenne” - mutatott rá Vašečka. Szerinte Kukán nehezen vívhatja ki a magyarok rokonszen­vét, mivel ő képviselte Szlovákiát a státusügyben, és a magyar kisebbség ezt érzékenyen szemlélte. (TASR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents