Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-29 / 296. szám, hétfő

ATHÉNI OLIMPIA: Kilencvenkét veszélylehetőség NHL: Ördögöket vertek a Szigetlakok 2003. december 29., hétfő 7. évfolyam, 50. szám Bátky Attila, a bősi birkózótanoda egyik eminense megszívlelte Milan Mazáč időközben szállóigévé vált intelmét Közeleg Stanislav Varga szerződéshosszabbítása Kitartásból kovácsolt érem Bátky Attila (jobbról) a győzelmi dobogón... (Képarchívum) Az Év sportolója ankét tízéves történetében első ízben került a szlovákiai sportcsillagok toplistájára a Dukla Trenčín bősi gyökerű kötöttfogású bir­kózója, Bátky Attila. A világ- bajnoki bronzérmes csallókö­zi sportolót a sportújságírók hagyományos ankétjában el­ért eredményéről, pályafutá­sa legsikeresebb évéről, olim­piai terveiről faggattuk. ÁGH ISTVÁN Meg tudná-e mondani, melyik birkózó neve szerepelt az ankét tízesztendős történetében elő­ször a szlovák toplistán? Holtbiztos, hogy Jozef Lohyňa volt az elődöm. Azt viszont már nem tudom kapásból megmondani, me­lyik évben került a legjobbak közé. Riválisai eredményeinek ismere­tében elégedett a kilencedik he­lyezéssel? Úgy érzem, hogyha világbajnoki aranyérmet szereztem volna Créte- il-ben, akkor sem jutottam volna a legjobb három közé. Vannak köz­tünk nálamnál jóval sikeresebb, is­mertebb sportolók. Moravcová, Martikán, Gönci, Bača és Riszdor- fer Mihály, a Hochschorner fivérek évek óta érmeket termelnek a ran­gos világversenyeken, ennek kö­szönhetően szüntelenül rivalda­fényben vannak. Legjobb hokistá- ink az NHL-ben vitézkednek, rend­kívül népszerűek. Őket képtelen­ség megelőzni, háttérbe szorítani. Más szóval a kilencedik hely az ászokkal telitűzdelt mezőnyben nagy megtiszteltetésnek, kitünte­tésnek számít. Két sportújságíró éppen Önt ta­lálta a 2003-as év honi legjobbjá­nak. Hárman a második, négyen a harmadik helyre taksálták. El­fogultság vagy hozzáértés vezé­relte őket? Mindenkinek szíve joga, kit talált a leköszönő esztendő legjobbjának. Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy olyan zsurnaliszták is akadtak, akik felfigyeltek eredményeimre. Néhá- nyan vélhetőleg tudatosították, hogy a mi sportágunkban, valójában mit is jelent világbajnoki bronzérmet kiharcolni, olimpiai kvótát szerezni. Támogatóim azzal is tisztában van­nak, milyen anyagi háttérrel ren­delkezik a nem túl népszerű szak­ág. Végső soron erkölcsi elismeré­sem nem csupán személyemnek szól, hiszen a méltatlanul perifériá­ra került birkózást is reflektorfény­be állítja. Ugyanakkor azt sem hagyhatom szó nélkül, hogy a 131 ...közvetlenül az Év sportolóinak eredményhirdetése előtt (Képarchívum) sportújságíró közül csupán 70-eti tartották elismerésre méltónak eredményeimet. Minek tulajdonítja a toliforgatók feledékenységét? Mint már említettem, nálunk a sportágak népszerűségi listájának végén kullog a birkózás. Hiányoz­nak a hagyományok, a sportág sza­bályairól is keveset tudnak az embe­rek. Kevés az igazán nagy egyéniség. A legtöbben csupán Lohyňát és Ma- sárt ismerik, említik. Újkori kö­vetőikről nagyon keveset tudnak a sportkedvelők. Velünk csupán ran­gos világversenyek idején foglalko­zik a média. A kötöttfogás egyéb­ként is a szabadfogás mögött kullog. Mi erre a magyarázat? Az egykori Csehszlovákiában, a cseh országrészben a kötöttfogás­ra, Szlovákiában pedig a szabadfo­gásra szakosodtak a klubok. Az or­szág kettéválása után csupán a trencséni Duklában, a hősieknél, a gútaiaknál és a komáromiaknál foglalkoznak a kötöttfogással. Rá­adásul pénzszűkében a dél-szlová­kiai klubok tisztségviselőinek, edzőinek erejéből csupán az után­pótlás felkutatására, a tehetségek nevelésére futja. A másik fogás­nem képviselői vannak túlsúlyban, szabadfogásban ráadásul élvonal­beli csapatbajnokság is zajlik. Mi csupán egyéni megmérettetéseken veszünk részt. Egykor Ön is a birkózás bősi fel­legvárában sajátította el a sport­ág ábécéjét. Milyen emlékeket őriz a kezdetekről? A bősi srácok hagyományosan a foci és a birkózás felé orientálódnak. Én az utóbbit választottam. Ebben nagy szerepet vállalt idősebb Rákóczi András, a Bősi Birkózóklub neszto­ra, jelenlegi klubelnöke és főedzője. Hozzá egyébként rokoni szálak fű­zik a családomat, tehát nem a vélet­len műve, hogy éppen ezzel a férfias sportággal kerültem közeli ismeret­ségbe két évtizeddel ezelőtt. Rá­kóczi Banditól kaptam az első lecké­ket, sajátítottam el az alapokat. Ő nevelte belém a sportág szeretetét. Aligha lehet a véletlen műve, hogy jelenleg csupán a bősi bir­kózótanoda két képviselője, Fer- nyák István és Bátky Attila ren­delkezik birkózóink közül olim­piai helyjeggyel... Nagyképűség lenne azt mondani, hogy erre csupán a bősi gyökerűek lehetnek képesek. Azt viszont tud­ni illik, aki a hozzánk hasonló ala­pokkal, rátartisággal, állhatatos­sággal rendelkezik, az előbb utóbb elnyeri méltó jutalmát. Jó hogy így alakultak a dolgok, hiszen a mi eredményeink egyfajta elégtételt jelentenek azok számára, akik Bő­sön hangyaszorgalommal nevelik a tehetségeket. Hogy ott lehetünk az athéni ötkarikás játékokon, az a háttérben serényen dolgozó vidéki edzők munkájának szakmai szín­vonalát is minősíti. Február közepén újabb olimpiai kvótaszerző versenyt rendeznek Újvidéken. Válogatottjaink közül ki szerezhet még ötkarikás be­lépőjegyet? Erre jó eséllyel pályázik klubtársam, az öreg harcos Roman Meduna. Ta­pasztalatai sokat nyomhatnak a lat­ban. A bősiek versenyzője, Karika Tamás ugyan rendkívül tehetséges versenyző, ám éppen rutintalansága csökkenti kijutási reményeit. Ta­pasztalatból mondom, ebben a sportágban egy junior számára nagy érvágást jelent a férfiak közé való kerülés. Sokan éppen az átmeneti időszakban jelentkező sikertelensé­gek idején hagynak fel a birkózással. Ön érett versenyző korában, har­mincévesen szerezte élete első érmes helyezését nagy vüágver- senyen. Sosem fordult meg a fejé­ben, hogy befejezi pályafutását? Csupán egyszer, a sydneyi nyári já­tékok után kacérkodtam a vissza­vonulás gondolatával. De akkor sem gondoltam komolyan. Mindig éreztem magamban annyi készte­tést, erőt, energiát, hogy tovább folytassam a harcot. Ráadásul időnként akadtak olyan figyelmet érdemlő eredményeim, melyek azt sugallták, jó úton járok, előrébb is kerülhetek a ranglétrán. Konkrétan müyen helyezésekre, eredményekre gondol? Huszonnégy'évesen 10. lettem a vi­lágbajnokságon, egy évvel később hatodik a kontinensviadalon. Hu­szonhét esztendős koromban csu­pán orrhosszal maradtam le a dobo­góról az Európa-bajnokságon. Idő­közben súlycsoportot váltottam, a 84 kg-osok mezőnyében jó eredmé­nyeket értem el a rangos nemzetközi tornákon. Jól tettem, hogy kitartot­tam. Ez idén végre beérett a birkó­zószőnyegeken eltöltött két évtized gyümölcse. Nekem megmaradt em­lékezetemben a szabadfogású Milan Mazáč csüggedni látszókat buzdító mondata: „Csak kitartással lehet egyszer megtörni a jeget!” Egy csapásra megnőtt a nép­szerűsége, gyarapodott a vállve- regetők tábora. Ugyanakkor na­gyobbak lettek az elvárások is. Képes-e úrrá lenni a lélektani terheken? Természetes dolog, hogy a sportra­jongók, ismerősök és ismeretlenek egyaránt, a vb-bronzérem megszer­zése után lépten-nyomon gratulál­tak, megsüvegeltek. Az újságírók is gyakran megkerestek. Ez egyébként így is van rendjén. De már minden a régi kerékvágásban zajlik. Ami pe­dig a nagyobb elvárásokat illeti, nem tartok tőlük. Én minden világ- versenyen érmes helyezés reményé­ben állok rajthoz. így lesz ez a jövő évi ötkarikás nyári játékokon is. A mi sportágunkban azonban sosem mehetünk biztosra. Ahhoz, hogy teljesüljenek az elvárások, többek között a Fortuna segítségére is nagy szükségem lesz. Franciaországban szerencsém volt, remélem, így lesz ez Hellászban is. Nagyon sok függ a kedvező sorsolástól, hiszen már a csoportküzdelmek során elbúcsúz­hat akár a legnagyobb favorit is. Megálljt jelentettek-e a karácso­nyi ünnepek a felkészülés me­netrendjében? Lazábbra fogtam a munkatempót. Jobbára fociztam, vagy futóedzése­ket tartottam. Szeretteim körében jókat pihentem. Nejemmel, Luciá­val, és kislányunkkal, Karolinnal nagyokat sétáltunk. A szülőknél is voltunk. Az új esztendő elején majd nagyobb fordulatszámra kapcsolok. Január 12-én a Csorba-tónál kez­dem el a felkészülés első komolyabb fázisát az olimpiai játékokra. Néhány óra múlva átlépjük a 2004-es év küszöbét. Mit kíván az új esztendőben? Nem vagyok a nagy szavak meste­re. Legyen békénk, hogy tudjuk el­végezni mindennapi munkánkat. Önmagámnak, családomnak jó egészséget kívánok. Csak egészsé­gesen tudok jól felkészülni a nagy megmérettetésre, megfelelő anya­gi és létbiztonságot teremteni sze­retteimnek. Visszavágott a Celtic ÖSSZEÁLLÍTÁS Glasgow. A skót Celtic Glasgow labdarúgócsapata a bajnokság 18. fordulójában nagyon megverte a Hiberniant, 6:0-ra győzött ellene, s visszavágott a Liga Kupában el­szenvedett 2:1-es váratlan veresé­gért. „Eleinte nem volt ilyen egyértelmű a meccs, főleg az első félidőben. A hajrában azonban a bíró kiállította a vendégek egyik játékosát, berúgtuk a második gó­lunkat, és tulajdonképpen eldőlt a meccs” - mondta Stanislav Var­ga, aki a 63. percig volt pályán, ekkor 4:0-ás vezetésnél lecserélte a tréner. A találkozó előtt a brit sajtó közöl­te, Varga bocsánatot kért azért, hogy a Liga Kupa-mérkőzés után a Celtic játékosai nem nyújtottak ke­zet ellenfelüknek. A szlovák hátvéd másképpen látja az esetet: „Úgy gondolom, az újságok eltúlozták az esetet. A Hibernian játékosai az elődöntőbe kerülésük után valahol a pálya sarkában örvendeztek, mi viszont az öltözőbe vonultunk, ezért nem foghattunk velük kezet. Amint már mondtam, az újságok mindezt eltúlozták.” Vargának még három mérkőzés hi­ányzik ahhoz, hogy elérje a 34 meccses kvótát, s utána szerződést hosszabbít a skót mamutklubbal. „Örülök, hogy rendszeresen ját­szom, mindent megteszek, hogy a továbbiakban is a kezdőcsapat tag­ja legyek” - nyilatkozta Varga, (ie) Sir Alex Fergusonnak nem hiányzik David Beckham „Erősebb lett az MU!” ORIGO Manchester. Mindössze 24 órát váratott magára Sir Alex Ferguson válasza David Beckhamnek az ITV portréműsorában tett kijelentésé­re, miszerint neheztel egykori me­nedzserére, amiért az még csak fel sem hívta, mióta eltávozott a Man­chester Unitedből. „Beckham nél­kül jobb a csapat!” - mondta ki a szentenciát a nyakasságáról közis­mert szakvezető. „Öt új játékost szerződtettünk a nyáron, és velük határozottan erősebb a keret, mint korábban. A fiatalok - Darren Fletcher, David Bellion és Cristiano Ronaldo - nap­ról napra jobban játszanak, s a klub szépen halad előre. Sikerült pótol­nunk Beckhamet, Verónt, Barthezt és Blanc-t, nem beszélve arról, hogy Kléberson és Howard kapus is egyre jobban beilleszkedik. Nem, Beckham egyáltalán nem hiány­zik” -jelentette ki Sir Alex. Pinte Attila már szóban megállapodott a ligetiekkel Ismét az élvonalban ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Pozsony. Pinte Attila visszatér a szlovák fővárosba. A 32 éves, 31- szeres válogatott labdarúgó, aki az őszi idényben a II. ligás rimaszom­bati együttesben játszott, már szó­ban megállapodott a ligetiekkel. Miért éppen a Petržalkát válasz­totta? Jól érzem magam Rimaszombat­ban, de az élvonal, az mégis csak él­vonal. Szeretem a kihívásokat, ezért egy pillanatig sem gondolkoztam az ajánlaton. No meg a ligetieknek minden esélyük megvan, hogy do­bogós helyen végezzenek, s kihar­colják a nemzetközi kupaszereplést. Mit szóltak mindehhez a gömö- riek? Elmondtam nekik a terveimet, s ők megértettek. Egyelőre úgy néz ki, fél évig leszek a Petržalka ven­dégjátékosa. Örülnék, ha a rima- szombatiaknak Sikerülne az élvo­nalba jutás. Ebben az esetben az is elképzelhető, hogy visszatérek a gömöriekhez. De ez már a jövő zenéje. Mikor kerül sor a szerződés alá­írására? Január 5-én jelentkezem a ligeti stadionban, s a szakvezetők szerint ekkora elkészül a szerződés is. Eddig harmincegyszer szerepelt a válogatottban. Lesz folytatás? Remélem, hogy igen. Most az a legfontosabb, hogy hétről hétre kezdőember legyek a Petržalka együttesében... Attila (M. Nagy László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents