Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-27 / 295. szám, szombat
Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 27. Kezdetben oroszlán, később birka, majd disznó... Pohárba zárt napfény FIGYELMEZTETŐ Az alkoholtartalmú italok élvezete évezredekre nyúlik vissza. Több mint 2000 évvel a Krisztus előtti időből származó adatok arról szólnak, hogy nemcsak iszogatták, hanem kenőcsbe keverve bőrelváltozások kezelésére is használták a bort. Fájdalomcsillapító, szorongást oldó, bódító, vízhajtó, stb. hatása miatt már Hippokratész is ajánlotta betegeinek. Az elmúlt évtizedekig lábadozó betegek roborálására is használták. Borkúrával régebben sok mindent gyógyítottak: alkalmazták gyomor- és bélrendszeri panaszok, emésztési zavarok, keringési betegségek kezelésében, sőt felhasználták impotencia gyógyítására is. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás károsítja a központi ideg- rendszert, a májat, a szívet; magas vérnyomást, ritmuszavart idéz elő, csökkenti a fertőzésekkel szembeni védekezést, megnöveli a daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát, növeli a balesetek előfordulását, csökkenti az élettartamot, stb. Számos egyéni és családi tragédiáért az alkoholizmus a felelős. MIT JELENT A MÉRSÉKELT ALKOHOLFOGYASZTÁS? Az alkoholos italokhoz való viszonyt tekintve az emberek egy része absz- tinens, mások ún. szociális ivók, akik mérsékletesen isznak, soha nem részegednek le. Sajnos azonban egyre emelkedik az excesszív, a mértéktelenül ivók és alkoholbetegek száma, akik az alkoholtól testi és szellemi károsodást szenvedtek. Nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy mit jelent a mérsékelt alkohol- fogyasztás - hiszen ez egyénenként változik -, de általában nem több mint napi 1-2 dl bor. Az utóbbi években egyre több adat szól amellett, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás - elsősorban a vörösbor - csökkenti az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri elváltozások kialakulásának a kockázatát. „GONDOLD MEG, ÉS IGYÁL!" Az alkoholfogyasztás hatásának megítélésében akár a kedvező, akár a káros felé billen a mérleg nyelve, az újév közeledtével abban a legtöbben egyetértünk, hogy a jó bor, esetenként a pezsgő, az ünnepi alkalmak elengedhetetlen tartozéka. Az ünnepi ételek íze, zamata jobban érvényesül, ha megfelelő ételekhez a megfelelő bort kínáljuk. A megfelelő borok kiválasztása persze komoly szakmai ismereteket igényelne. Erre sokan nem vállalkozhatunk. Nem tévedünk azonban nagyot, ha a fehér húsokból készült ételekhez fehérbort, a vörös húsokhoz vörösbort választunk. A bor az ünnepi asztalra való, mértékkel fogyasztva emeli az ünnep hangulatát, de ne feledjük, hogy gyerekeknek minden cseppje ártalmas! Az se vegye a poharat a kezébe, akinek a családjában már volt gond az alkohollal, vagy az, aki volán mögé ül. Még egy fontos szabály: alkoholos italt mindig csak étkezés közben fogyasszunk. Nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás után a részeg ember megalázó helyzetbe kerülhet. Viselkedése kezdetben az oroszlánéhoz, később a birkáéhoz, majd a disznóéhoz válhat hasonlóvá. MÁSNAPOSSÁG ELLEN A szilveszteri buli utáni másnaposság kellemetlen tüneteit, a hányingert, hasmenést, gyomorhurutot, fejfájást orvosoljuk személyre szabottan. ♦ Egy aszpirin vagy kalmopirin olyan enzimeket szabadít fel a májból, amelyek segítenek lebontani az alkoholt. ♦ Súlyos esetben legjobb, ha fél-egy napig főtt krumplin kívül, amely megköti a gyomorsavat, nem eszünk semmit. ♦ Ha hasmenésünk van, ne igyunk feketekávét, mert ez in- gerli az emésztőrendszer enyhén gyulladt nyálkahártyáját. ♦ Az erős hányingert ne csillapítsuk. Legjobb, ha kijön, ami ki akar jönni... ♦ Enyhe hányingerre jó, ha citromot nyalogatunk. ♦ Hányás után a gyomorsawesztesé- get némi idő elteltével pótolhatjuk heringsalátával, vagy savanyú uborkával. A sötét téli hónapokban tapasztalhatjuk, hogy hangulatunk nagymértékben függ a fénytől Gyógyítás a nap erejével ÉLETMÓD élen fokozottan megnő fényigényünk, hiszen a fény megőrzi egészségünket és elűzi a búskomorságot. Ehhez azonban nem csak a napfény a megfelelő: speciális lámpák segítségével fedezhetjük napi fényszükségletünket. A színes fénnyel végzett terápiák pedig bizonyítják, hogy a fény valóságos univerzális „gyógyszer“ testnek, szellemnek és léleknek egyaránt. A sötét őszi és téli hónapokban főként többnapos eső után mindnyájan tapasztalhatjuk, hogy hangulatunk és közérzetünk nagymértékben függ a fénytől. Míg júniusban a napsütéses órák száma naponta átlagosan 17 óra, januárban ez az idő napi 7 órára csökken. Nem csoda tehát, ha ilyenkor elfog bennünket a téli depresszió. A búskomorság mellett romlik koncentrálóképességünk, fizikai teljesítőképességünk, kedvetlenekké válunk, gyengül immunrendszerünk, ilyenkor jelentősen megnő az infarktusok száma is. A természetes napfény, anélkül, hogy közvetlenül észlelnénk, óriási hatással van egész szervezetünkre. Nemcsak az ébrenlét és az alvás ritmusát szabályozza, de hatással van a hormonrendszerre, szabályozza a vérnyomást és az anyagcserét, fokozza a méregtelenítő mechanizmusokat. Sajnos, a modern életmód hatására jelentősen csökken a napfényadagunk, ugyanis az ébrenlétben eltöltött időnk mindössze 10%-át töltjük a szabadban. Száz esztendővel ezelőtt ez az arány még 90% volt. A napfény jótékony, szabályozó hatásához mindössze napi két-három, szabadban eltöltött óra elegendő. Még rosszabb, hogy a mesterséges fényforrások, különösen a fénycsövek hatása a méreghez hasonlatos. Ez a fényszmog egyes kutatók szerint legalább olyan káros, mint az elektroszmog. Több orvosi egyetemen többek között a Münsteri Egyetemi Klinikán végzett vizsgálatok során kiderítették, hogy a közönséges fénycsövek ugyanolyan hatásúak a szervezetre, mint a serkentők vagy a nyugtatok. A világos, fehér fény hatására hirtelen emelkedik a vérben a stresszhormonok szintje, ugyanakkor megzavarja a tobozmirigy működését. Ennek hatására az idegesség, agresszivitás és fáradtság egyaránt jelentkezik a mesterséges világítás használatakor. Ez az állandó stresszhatás viszont megbetegít- het bennünket. A mesterséges fény megbetegítő hatása annál erőteljesebb, minél kevésbé hasonlít a napfény teljes fényspektrumára. Sajnos, a mai iskolák, irodák és más munkahelyek szinte kivétel nélkül neoncsövekkel vannak megvilágítva. Ezek fehér fényt bocsátanak ki, úgy, hogy mindössze 3-4 különféle hullám- hosszú fényt „kevernek ki“ fehérre. Ez azt jelenti, hogy a természetes napfényben megtalálható, különféle hullámhosszú fények nagy része hiányzik a neonfényból. E hiány pedig kifejezetten káros hatású. Létezik azonban egészséges mesterséges fény is. A NASA az USA hadseregének megbízásából már a hatvanas években kifejlesztette az első, ún. teljes spektrumú mesterséges fényforrást, amelynek fénye 95%-ban megegyezik a napfénnyel. Ezek hatására az amerikai tengeralattjárókon szolgáló katonák egészségi állapota jelentős mértékben javult. Az orvosok megállapították, hogy ez a természetes mesterséges fény kifejezetten gyógyító hatású bizonyos megbetegedések, pl. hajhullás, neurodermitisz és különféle anyagcsere-betegségek esetén. Az is tény, hogy azoknál a gyermekeknél, akiknek az osztálytermében természetes fényt kibocsátó fénycsöveket égettek, kevesebb volt a fogszuvasodás, jobban tanultak, jobban tudtak feladataikra összpontosítani. 1983-ban ezeket a fényforrásokat a világ több országában hivatalos formában elismerték gyógyhatású termékként. Míg az Egyesült Államokban már igen sok helyen, pl. kórházakban, iskolákban több millió ilyen természetes fényforrást használnak, Európában még nem ilyen jó a helyzet. Főként a monitor előtti munka következtében gyakori a fejfájás, az égő, száraz vagy könnyező szem, a kötőhártya-gyulladás, migrén, depresszió, valamint a vázizomzat, elsősorban a nyak és a vállizmok fájdalmai, görcsei, alvászavarok, stresszhelyzetek. A fényhiány és a fényszmog első jeleinek tekinthetjük a hirtelen fellépő szénhidrátéhséget, a fokozódó alvásigényt és a csökkenő libidót. Az egyik legfontosabb hullámhossz, amely a hagyományos mesterséges fényforrásokból hiányzik, az ultraibolya (UV). Csak a napfényre nagymértékben hasonlító fényű fényforrások bocsátanak ki ultraibolya-hullámokat, gyógyhatásúkat nem kis mértékben e hullámhosszú fénykomponensnek köszönhetik. A nemzetközi hírű berlini Charité Klinikán 50 szívbeteg páciensen végzett vizsgálatok tanúbizonysága szerint az UV-fény hatására csökken a vérnyomás és a vér koleszterinszintje. A pácienseket egyszerűen szoláriumcsövekkel világították meg, négy hét alatt 12 alkalommal. Más vizsgálatok szerint három hét alatt mindössze hat ilyen jellegű fénybesugárzás hatására jelentősen javul a hangulat. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Dehidratáció Kiszáradás. Folyadékhiány általában akkor lép fel, ha a folyadékveszteség üteme nagyobb, mint a bevitelé (magas láz, hasmenés, jelentős mennyiségű hányás, vízhajtó szerekkel való visszaélés, kevés folyadék fogyasztása stb.). A folyadékveszteség következményeként jelentkező tünetek természetes, és súlyossága a kiürülő só és ásványi anyag mennyisége szerint változik, valamint aszerint, hogy a folyadékvesztés a sejteken belül, a sejtek közötti térben vagy mindkét helyen egyszerre következik-e be. Delirium trémensz Érzékcsalódással járó elmebántalom. A krónikus alkoholizmusban szenvedő betegeknél fellépő tünetegyüttes az alkohol hirtelen és teljes megvonásakor lép fel. A delirium végsőkig felfokozott lelkiállapot, melyet erős izgatottság, hirtelen mozgások, a látás, a hallás, a testhelyzet és a tapintás területére vonatkozó hallucináci- ók, remegés, bőséges izzadás és gyakran láz is kísér. A heveny elmezavar gyógyításához kórházi kezelés szükséges, a javulás pár napon belül várható. Demencia Elbutulás. A lelki és szellemi képességek csökkenése, az intellektus és a hozzá tartozó társadalmi viselkedésmódok alkalmazási képességének fokozatos és rohamos hanyatlása. A memória, a gondolkodás, az ítéletalkotás, a tanulás, a figyelem képessége és a személyiség egyaránt károsodik. Lehet átmeneti állapot, például mérgezés következményeként, azonban a folyamat gyakran visz- szafordíthatatlan, különösen az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél. A demencia másik leggyakoribb oka, amikor sok kis szélütés fokozatosan pusztítja el az agyszövetet. Demielinizáció Elvelőtlenedés. A központi ideg- rendszert felépítő idegrostok tengelyfonalát körülvevő velőhüvely eltűnésének orvosi neve. Az állapot az érintett idegek ingerület- vezetési képességének csökkenésével vagy teljes megszűnésével jár. E tünet a szklerózis multiplex nevű betegségben fordul elő jellemzően. Depresszió Búskomorság. A depresszió rendkívül sokféle alakban jelenhet meg, de alapvonása mindig a megszokottól eltérő természetű szomorúság és reményvesztettség. A tünetként jelentkező érzéseknek azonban semmilyen közös vonása sincs az élet érzelmi és anyagi nehézségeit lereagáló, múló rosszkedvvel és elbátortalanodással. A depressziós beteg durván kiszakad előző, stabil állapotából. A tünetek tizenöt napnál tovább tartanak. A betegség vezető tünetei a depressziós kedélyállapot (a beteg önmagát, és így a világot is sötéten szemléli), az érdeklődés és az örömérzet hiánya minden cselekvés iránt. A további tünetek nem állandó kísérői a betegségnek, de jellemzők lehetnek: súlygyarapodás vagy súlyvesztés, öngyilkossági gondolatok, álmatlanság vagy alu- székonyság, a beteg saját személyiségének alulértékelése, bűntudat, figyelemösszpontosítási zavar. Előfordul, hogy a betegek nem képesek felismerni depresz- szív állapotukat, ezért testsúlyproblémákkal és alvási zavarokkal, meghatározatlan fájdalmak miatti panaszokkal keresik fel orvosukat. A depresszió kezelése mindig a betegség mértékétől, a páciens lelki sajátosságaitól és a kezelőorvos iránti bizalomtól függ. Manapság általában antidepresszáns gyógyszerekkel és pszichoterápiával kezelik a búskomorságot. A gyógyszeres kezelés önmagában nem akadályozza meg a betegség kiújulását. Ügy tűnik, hogy a probléma orvosi és pszichiátriai kezelése és ellenőrzése együttesen szolgálják a gyógyulást. Dermatitisz 1. A szó szoros értelmében vett bőrgyulladás. 2. Kontakt dermatitisznek nevezik az orvosok azt a bőrgyulladást, amelyet a bőrrel érintkezésbe került idegen anyag által okozott inger vált ki a bőrön. Dermatomiozitisz A bőr és az alatta lévő izom együttes gyulladása. Minden valószínűség szerint egy bőrjelenségekkel, beidegzési zavar miatti izomsorvadással, ízületi panaszokkal és az általános állapot változásával társuló autoimun- betegség. Belső szervi rosszindulatú daganatos betegség (tüdő, nemi szervi, gyomor- és bélrendszeri daganatok) is állhat a hátterében. Lásd: Paraneopláziás szindróma. Dermográfia A bőr érbeidegzési zavara: ha egy tompa hegyű tárgyat végighúzunk a bőr felszínén, akkor nyoma egy kiemelkedő vörös csík formájában, tartósan megmarad. Csalánkiütéstől szenvedők körében elég gyakori a dermográfia (vagy dermográfizmus) jelensége.
