Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-23 / 294. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. DECFMÉFR 23. Karácsony Vacsora után a gazdasszony kezébe vett egy piros almát, és annyi szeletre vágta, ahányan ültek az asztalnál Újjáélednek az ünnepi szokások A Jézus születésének történetét bemutató, ma is élő, egyházi eredetű né­pi játék, a betlehemezés (Képarchívum) Régen a karácsony elképzel­hetetlen lett volna azok nél­kül a kedves szokások nél­kül, amelyek még jobban fo­kozták az ünnep várásának izgalmait. Szerencsére nap­jainkban ismét újjáélednek ezek a szokások, meghitteb­bé varázsolva a szent kará­csony ünnepét. ÖSSZEÁLLÍTÁS A karácsony Jézus születésének és a szeretetnek az ünnepe. A kará­csonyt megelőző hétköznapokon, a hosszú téli estéken együtt volt a csa­lád. Beszélgettek, adventi, karácso­nyi dalokat énekeltek, ezzel is ké­szülve Jézus születésének ünnepé­re. Amikor az esthajnali csillag már feljött, akkor került sor a karácsonyi vacsora elfogyasztására. Ezt sok ház udvarában a gazda puskalövése előzte meg a gonosz lélek elriasztá­sára. A gazdasszony mindent előre kikészített az asztalra, mert a vacso­rát végig felállás nélkül kellett elfo­gyasztani. Imádkoztak, majd első fogásként mézbe mártott fokhagy­mát, dióbelet nyeltek. Ennek go­noszűző célzata volt. A karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint alma és dió nélkül. A ke­rek alma a család összetartásának szimbóluma. Vacsora után a gaz­dasszony kezébe vett egy szép, piros almát, és annyi szeletre vágta, ahá­nyan ültek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a követ­kező esztendőben. BETLEHEMEZÉS __________ Jé zus születésének történetét be­mutató, ma is élő, egyházi eredetű népi játék. Szereplői általában pásztoroknak öltözve, házilag ké­szítettjászollal vagy betlehemi kis- templommal járnak házról házra. Szerit énekékkel, tréfás párbeszé RÖVIDEN ♦ Ősi hagyomány szerint Jézus éjjel született, ettől á gondolat­tól indíttatva az óskeresztények karácsony éjszakáját térden áll­va, imádsággal töltötték. A ka­rácsony katolikus liturgiájának sajátossága a 3 szentmise: az éj­féli mise, a pásztorok miséje és a karácsonyi szentmise. A litur­gia-magyarázat szerint az éjféli mise Jézus (azaz az Ige) örök születését, a pásztorok miséje a megtestesült Ige földi születé­sét, az ünnepi mise ezekkel együtt az ember kegyelmi újjá­születését ünnepli. ♦ A betlehemi jászol tisztelete a kora keresztény időkben kez­dődött. A jászol állításának szo­kása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban a grecrioi erdőben az éjféli misére egy barlangot rendezett be. (pan) dekkel elevenítik fel Jézus születé­sének eseményeit. PÁSZTORJÁRÁS A pásztorjárás szereplői kará­csony este éjfélig járták a háza­kat. Kifordított bundát viseltek, tarisznyát tettek a vállukra, ke­zükben pásztorbotot tartottak. A kispásztor vitte a betlehemi já­szolt. Énekeket adtak elő, majd a végén adományokat vártak a ház urától. ISMERTETÉS A karácsonyfa-állítás szokása Né­metországból indult, s terjedt el egész Európában. Nálunk az 1800-as évek elején jelent meg családi otthonokban a feldíszített fa. Az elsőséget több főúri udvar is magáénak vindikálja. Báró Podmaniczky Frigyes vissza­emlékezéseiben azt írta, hogy a fenyőfa állítást édesanyja, a né­metországi Jackendorfból való Nostitz Erzsébet honosította meg az 1800-as évek elején. Arról is van tudomásunk, hogy Mária Do­rottya, József nádor harmadik fe­lesége az 1820-as években állított karácsonyfát, csakúgy, mint Brunswick Teréz, az első magyar- országi óvoda megalapítója. Ám tény, hogy a 19. század második MENDIKÁLÁS Az elnevezés (mendieare=koldul- ni) a szokás adománygyűjtő jelle­gére utal. Elsősorban a gyerekek jártak adományt kérni ez idő tájt. Kisebb-nagyobb csoportokba ve­rődve bekéredzkedtek a házakhoz és némi ajándék fejében karácso­nyi énekeket énekeltek. KÁNTÁLÁS Kántálásnak nevezték a karácsonyi felében már majd minden család otthonában ott állt már a szépen feldíszített karácsonyfa. Külön kultúrtörténete van a dí­szek meghonosodásának. Az 1880-as években jelent meg az üvegdísz. Kezdetben olyan puha vatta figurákat - angyalt, lepkét - aggattak a tűlevelekre, amelyek­nek anyagát összepréselték, fém­szálra rögzítették, majd befestet­ték. Az egyszerű otthonokban há­zilag formáztak díszeket, figurá­kat szalmából, vesszőből, szárított virágból. Az 1880-as években a papírdíszek hódítottak - ezeket csipkézett, formázott, fényes, színes papírból vágták, hajtogatták. Valódi és papír csipke díszítette a korabeli szentképeket is a fán. Papír volt az alapanyaga a 19-20 század fordu­énekes, verses köszöntőt. Az elne­vezés a köszöntő énekes jellegére utal, mivel énekkel köszöntötték a ház lakóit. Elsősorban a felnőttek jártak kántálni este, az éjféli óráig. OSTYAHORDÁS Karácsony böjtjén, vagy néhány nappal előtte, a kántortanító az is­kolás gyerekekkel minden család­nak megfelelő számú ostyát kül­dött. Az ostya a karácsonyi vacso­ra fontos része volt, amelyet több helyen mézzel, fokhagymával együtt ettek. PÁSZTOROK VESSZÖHORDÁSA Karácsony előestéjén a pásztorok vesszőkkel jártak, amelyekből a gazdasszony a kötényével húzott ki néhány szálat azért, hogy az állatai a következő évben egészségesek le­gyenek. A vesszőért a pásztornak bort, cipót, esetleg pénzt is adtak. A gazdasszony a vesszővel megve­regette a jószágokat, hogy egészsé­gesek legyenek. RECÖLÉS István napjától, december 26-tól újévig jártak a regősök. A regölés lényegében természetvarázsló énekmondás, köszöntés, bőség­varázsló, párokat összeboronáló, adománygyűjtő szokás volt. Kü­lönféle énekeket adtak elő és jókí­vánságokat mondtak a ház lakói­nak. BORSZENTELÉS December 27-én, Szent János nap­ján szokás volt a bor megáldása. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak mági­kus erőt tulajdonítottak. Beteg em­bert, állatot gyógyítottak vele, ön­töttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor. (he-ald) lóján közkedvelt ládika alakú bet­lehemeknek. Amelyekben a ki­nyitható ajtók mögött színpad­szerű látványként tárult fel a szü­letés misztériuma. A 19 század közepétől mindmáig ott vannak a változatos formájú üvegdíszek is. Az első példányo­kat a thüringiai Lauschában, az ott nagy hagyományokkal rendel­kező üveggyártás mellékterméke­ként hozták forgalomba. A vé­konyfalú lauschai üvegdísz hama­rosan meghódította Európát. Csak a csehországi, Gablonzban - a mai Jablonecben - gyártott miniatűr gömbök, gyöngyök vették fel vele a versenyt. Jellegzetesen magyar karácsonyfa díszeket is ismerünk. Ilyenek szívet, huszárt, madarat, pólyás babát formázó mézeska­lács bábok, (mti) A karácsonyfa-állítás protestáns, német eredetű szokás Angyal, gömb és mézeskalács KARÁCSONY A VILÁGBAN Anglia A gyerekek még időben levelet ír­nak a Mikulásnak, ezt bedobják a kandallóba, hogy az a kéményen át a sarkvidékre repüljön. Ha elő­ször az ajándéklista kap lángra, újra kell írni. Karácsonyi különle­gesség a mazsolás puding, mely­be ajándékot is szoktak rejteni. Megtalálójának szerencséje lesz. Spanyolország Itt az erkélyen át bemászó Tél­apó hozza az ajándékot. Január 6-án a vízkereszt napján, amikor mi fát bontunk, pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek. Az olaszok jó barátaiknak szárí­tott lencsét szoktak ajándékoz­ni. Ez emlékezteti őket a szerény időkre, és ez hoz szerencsét ne­kik a következő új évben. Ausztria A Mikulás december 6-án aján­dékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával. December 24-én pedig a gyer­mek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát. A gyerekek iz­gatottan várják, hogy megszó­laljon a csengettyű. Csak ezután léphetnek a gyertyákkal, díszek­kel és édességgel feldíszített ka­rácsonyfát rejtő szobába. Norvégia Karácsonyeste csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok - kéz a kézben - körül­táncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek. Kenya Még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggöm­bökkel, zöld növényekkel. Az ün­nepi vacsorát a szabadban készí­tik el, nyűt tűzön. Ilyenkor a távol élő családtagok is hazautaznak, ha csak tehetik. Svédország Karácsony reggelén a templomok égő gyertyákkal várják a híveket. Az ünnepi menü: hering és barna bab. A jó gyerekeknek a Mikulás a Jultomten, egy manó segítségé­vel osztja szét az ajándékokat. Finnország A Mikulás érkezése előtt a fin­nek szaunáznak egyet. Kará­csony napján a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához, hogy gyer­tyát gyújtson emlékükre. Olaszország Karácsony másnapjának estéjén a gyermekeket meglátogatja a Strega Buffana nevű jó boszor­kány. Söprűjén közlekedik, és a jóknak mindenféle finomságot, a rosszaknak pedig szenet visz. Libanon A családok karácsony előtt 1 hó­nappal gabonamagvakat ültetnek. 24-én pedig a cserepeket a kará­csonyi barlang és a karácsonyfa köré helyezik. A barlang Jézus születésének helyszínére utal. Franciaország A gyerekek kikészítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy karácsony estéjén a Mikulás beletegye az a- jándékot. A felnőttekkel elmen­nek az éjféli misére, majd haza­térve ülnek az ünnepi asztalhoz. Németország A németek karácsonykor feldíszí­tik a házat. Az ablakokba fakeret­re erősített színes gyertyaégőket vagy színes képeket szerelnek, amelyek szépen mutatnak a téli éjszakában. A lakások többségé­ben megtalálható a Betlehem is. Új-Zéland A karácsony náluk a nyár közepé­re esik, ezért üyenkor a többség piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak. Egyesült Államok Ahány etnikum él Amerikában, annyiféleképpen ünnepli a kará­csonyt. A Kelet-Európából szár­mazó család pulykát készít kará­csonyra, de a lengyel nagyszülők még ma is a keilbasit (lengyel kol­bász) kedvelik. Az olasz szárma­zású férj viszont ragaszkodik a la- sagne-hoz. (Online forrásokból) Jégapók és Hópehely lányok tánca a belorusz Kamenec közelében. (Reuters-felvétel) A PÁTRIA RÁDIÓ ÜNNEPI PROGRAMJAI MÜSORAJÁNLÓ Hogy a készülődés órái ünnepi hangulatban teljenek, december 24-én már reggel 7-től velünk tart­hatnak hallgatóink. 8 órától az Ün- nepvárás magazinműsor házigaz­dája Melaj Erzsébet. A tartalomból: meglessük, milyen ajándékokat ké­szítenek a gyerekek a galántai mű­vészeti alapiskolában; karácsonyi beszélgetés hangzik el Goda Mari­ka énekesnővel; bemutatjuk a nagyszarvai Derzsi György zenészt, a Győri Nemzeti Színház magán­énekesét; összeállítást hallanak ar­ról, hogyan ünnepelték a beüehemi láng megérkezését a Pozsonyi Casinóban; stúdióvendég lesz Staudt Mihály szobrász-restaurá­tor, aki számos templom oltárát és szobrait öltöztette új köntösbe; az Egyesült Államokban élő Cselényi Zsuzsát arról faggatjuk, milyen az amerikai karácsony; B. Kovács Ist­ván régész és gömörológus a Gömörben egykor élt törzsek életé­ről, ünnepeiről és az elmúlt évszá­zadok szokásairól nyilatkozik. A déli hírek után 13 óráig karácsonyi barokk muzsika szól. Ezután kez­dődik Lacza Éva összeállítása Mint­ha szívem szíved volna címmel, melyben Kovács Erzsébet pedagó­gussal, gyakorló édesanyával be­szélget a szerkesztő. 13.30-tól gospelek és spirituálék hangzanak fel, majd a hírek után a gyerekek­nek szól Aranycsengő csüingel cí­mű mese-összeállításunk. 14.30- kor Méry Margit néprajzi műsorá­ban az alsócsitári régi karácsonyi szokásokra emlékezik Berecz Kata­lin és Péli Ottflia. 15 órától az Arc­élek című riportműsorban Ferenczi Anna színművész és Limpár Péter hadtörténész vall hivatásáról. Ez­után részletek csendülnek fel Csaj­kovszkij Diótörőjéből, 16.05-től pe­dig a zenés üdvözleteket hallják. Gyertyagyújtás előtt című ökume­nikus egyházi műsorunk kezdési ideje 17 óra. Dr. Erdélyi Géza refor­mátus püspökkel és Herdics György apát úrral a karácsonyi tör­ténetről és az ünnepről beszélge­tünk 18 óráig, adászárásig. Karácsony első ünnepén is 7 órakor csendül fel a Pátria Rádió szignálja. Ünnepi reggel 8 óráig, majd Bach Karácsonyi oratóriumából hangza­nak el részletek. 9 órától reformá­tus istentiszteletet közvetítünk élő­ben a dunamocsi református temp­lomból, igét hirdet Dobai Sándor lelkipásztor. 10.05-kor a Térerőből megtudhatják, hogyan ünnepelnek a Kárpát-medencében. 11 órától Ki­rálylány a kukában címmel M. Cse- pécz Szilvia mesejátékát sugároz­zuk. A déli hírek után Nótacsokor. 13 órakor Melaj Erzsébet vendége három fiatal, akik tanulmányaik­ról, céljaikról beszélnek a Kilépő cí­mű műsorban. 13.40-kor az R-GO, az UFO, a Hanson, Cindy Lauper, Halász Judit és Szulák Andrea éne­kel a karácsonyról. Az Egy morzsá­nyi szeretet című, 14.05-kor kezdő­dő riportműsorban Dzsubák Jó­zsef, a szepsi városi televízió opera­tőre vall életéről. Tavaly jelent meg Dráfi Mátyás Karácsony, szeretet, béke című hanghordozója, ennek anyagát forgatjuk le 15.10-kor. 16.05-kor a Gecse Jolán előadómű­vészről készült portré hangzik el, Én elégek, de legyen értelme cím­mel. 17 órakor karácsonyi énekeket és szokásokat mutatunk be Barslédecről, Alsó-csitárból, vala­mint Szvorák Katalin segítségével Dél-Szlovákia különböző falvaiból. Hírösszefoglaló 17.40-től adászárá­sig, 18 óráig. Karácsony második ünnepén ugyancsak 7 órakor indul adásunk, 8 óráig az Ünnepi reggelt hallhat­ják. A hírek után a Classic Dream Orchestra, a Bee Gees, az ABBA és a Queen slágerei szólnak. 9 órakor katolikus egyházi műsorral jelent­kezünk: Gábor Bertalan szepsi es­peres szól a hallgatókhoz, majd Zsi­dó János féli lelkiatyával felidézzük Szent István vértanú rövid életút­ját. Ezután karácsonyi egyházi ze­ne szól. 10.05-kor a 75 éves magyar adás gálaműsoráról hangzik el ösz- szeállítás, 12.10-től Nótacsokor. 13 órakor irodalmi összeállítással foly­tatódik adásunk, A szegénység szárnyán címmel. Rácz Katalin pár­bajtőrvívó lesz a Terefere vendége, 13.30-kor. 14.05-kor Dalolva a hit­nek útján címmel Écsi Gyöngyi elő­adóművész, énekes, a hetényi gyü­lekezet segédlelkésze beszél mun­kájáról, hivatásáról és a hitről. 14.35-kor a prágai Linha Singers énekegyüttes barokk szerzők mű­veit adja elő. 15.05-től ünnepi Pul­zus: Berényi József külügyi állam­titkárral arról beszélget a szerkesz­tő-műsorvezető, Haják Béla, hogy milyen országokat, városokat láto­gatott meg, amióta betölti hivata­lát. Szó lesz a fogadó országok szo­kásairól, a protokollszabályok be­tartásáról is. Major Lajos újságíró­ként az USA-ban megrendezett erő-olimpia vendége volt, elmond­ja, milyen ott a vendégvárás. Ezen­kívül riportot hallanak még a Kicsi Hang Duóval és a jánoki hagyo­mányőrző csoporttal készülő mű­sorukról. A Pulzus után 17.05-től a 60 éves Peter Lipa dzsesszénekest ismerhetik meg közelebbről. Hall­gatóinktól a Napzárta után, 18 óra­kor búcsúzunk, (-tek)

Next

/
Thumbnails
Contents