Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-18 / 290. szám, csütörtök
Ml VÁLTOZIK AZ ÚJ ÉVBEN Akik 1994-től hosszabb ideig munkanélküliek voltak, lehetőség nyílik az 1984-től kezdődő időszakban kapott kereset figyelembevételére. Ez főleg az alsó kereseti kategóriában lévők számára lehet előnyös, mivel a kommunista rendszer idején kisebb volt a bérek közti különbség. Átlagos személyi bérpont - POMB Az 1994-től (indokolt esetben 1984-től) évente meghatározott személyi bérpont átlaga. A POMB legmagasabb figyelembe vehető értéke 3, akinek fizetése alapján ennél is magasabb érték rendelkezőknek is csak ezt veszik figyelembe a nyugdíjuk kiszámításakor. Mind az éves, mind az átlagos személyi bérpontot 4 tizedes értékre kerekítik fel. Példa: POMB=l Annak a 2004-ben nyugdíjjogosulttá váló egyénnek a nyugdíját, akinek éves bruttó keresete 1994-től minden évben megegyezett az országos átlagkereset értékével - a személyi bérpontja tehát minden évben 1 -, vagyis esetében a POMB=(10*1)/10=1 Ha 18 éves korától dolgozott, azaz 42 beszámítható éve van, akkor a havi nyugdíja a képlet alapján: POMB*R*ADH=1*42*183,58=7710,36 Sk A nyugdíjkorhatár emelkedése a férfiak esetében 2004-től A születés éve 1944 előtt 1944 1945 1946 és később Nyugdíjkorhatár 60 év 60 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 62 év A nyugdíjkorhatár emelkedése a nők esetében 2004-től születés éve öt- vagy többgyermekes nő háromnégy gyermekes kétgyermekes nő nő egygyermekes nő gyermektelen nő 1947 53 év 54 év 55 év 56 év 57 év és 9 hónap 1948 53 év 54 év 55 év 56 év és 9 hónap 58 év és 6 hónap 1949 53 év 54 év 55 év és 9 hónap 57 év és 6 hónap 59 év és 3 hónap 1950 53 év 54 év és 9 hónap 56 év és 6 hónap 58 év és 3 hónap 60 év 1951 53 év és 9 hónap 55 év és 6 hónap 57 év és 3 hónap 59 év 60 év és 9 hónap 1952 54 év és 6 hónap 56 év és 3 hónap 58 év 59 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 1953 55 év és 3 hónap 57 év 58 év és 9 hónap 60 év és 6 hónap 62 év 1954 56 év 57 év és 9 hónap 59 év és 6 hónap 61 év és 3 hónap 62 év 1955 56 év és 9 hónap 58 év és 6 hónap 60 év és 3 hónap 62 év 62 év 1956 57 év és 6 hónap 59 év és 3 hónap 61 év 62 év 62 év 1957 58 év és 3 hónap 60 év 61 év és 9 hónap 62 év 62 év 1958 59 év 60 év és 9 hónap 62 év 62 év 62 év 1959 59 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 62 év < 62 év 62 év 1960 60 év és 6 hónap 62 év 62 év 62 év 62 év 1961 61 év és 3 hónap 62 év 62 év 62 év 62 év 1962 62 év 62 év 62 év 62 év 62 év A járulékok összege ma és 2004. január elsejétől (a kivetési alap százaléka): Mennyit fizet ma az alkalmazott a munkaadó az egyéni vállalkozó nyugdíjbiztosítás 6,4 21,6 28 egészségbiztosítás 4 10 14 betegbiztosítás 1,4 3,4 4,8 foglalkoztatási alap 1 2,75 3 Összesen 12,8 37,75 49,8 Mennyit fizet 2004. január 1-től az alkalmazott a munkaadó az egyéni vállalkozó öregségi nyugdíjbiztosítás 4 16 20 rokkantbiztosítás 3 3 6 betegbiztosítás 1,4 1,4 4,4 foglalkoztatási alap 1 1 2-2,5*** garanciaalap* . 0,25járulék a Szociális Biztosító tartalékalapjába 2,75 2,75 balesetbiztosítás0,3-2,1** ihys ^1009 .7 .' V";'-, " ií-ií egészségbiztosítás 4 10 14 Összesen 13,4 34,7-36,5 49,15-49,65 * a garanciaalapból a csődbejutott cégek alkalmazottainak elmaradt fizetéseit, végkielégítését fizeti a biztosító ** a járulék mértéke a vállalat biztonsági osztályba való besorolásától függ *** nem kötelező fizetni Ml VÁLTOZIK AZ ÚJ ÉVBEN 3 Szociális juttatások januártól Szociális segély Azoknak a családoknak jár, ahol az egy háztartásban élők összbevétele nem haladja meg a létminimum összegét. A törvény egy főre 4210 koronát, a háztartásban élő minden további felnőttre 2940 korona, a gyerekekre pedig 1910 koronát számít. A munkavállalás ösztönzése érdekében a norma a szociális segély alapösszegét határozza meg, mely egyedülálló személy esetében 1450 Sk és azokat jutalmazza, akik valamilyen módon bizonyítják, hogy valóban el akarnak helyezkedni. Ösztönző pótlék - 1000 korona A segély mellé további 1000 koronás ösztönző pótlékot kapnak majd azok, akik aktívan keresnek munkát. A pótlék csak annak jár, aki igazolja, hogy valóban munkát szeretnének vállalni, azaz átképzésen vesz részt, tanul, közhasznú munkát vállal községében, eseüeg valamelyik nonprofit szervezet tevékenységét segíti. Egy héten legalább 10 órát kell ledolgozni, legfeljebb 20 órát lehet ledolgoztatni a kiegészítésért. A munkavállalást ösztönzi majd az is, hogy családfenntartó jövedelmének csak 75 százalékát veszik figyelembe a család szociális helyzetének megállapításakor. Ezzel elérhető, hogy szociális segélyt kapjon az a család is, ahol az egyik szülő - ugyan alacsony bérért - dolgozik. „Ezzel a jelenlegi jogszabály demotiváló hatását szeretnék kivédeni - magyarázza Beblavý. - így az a család, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, jóval magasabb bevételre tehet szert, mint az, ahol mindketten munkanélküliek.” A tárca képviselői azonban nem titkolják azt sem, hogy céljuk a megtakarítás is. Az évről évre növekedő, szociális segélyre fordított kiadások is jelentősen terhelik az államkasszát: 1999-ben még csak 9,5 milliárd koronát fordítottak erre a célra, 2002-ben már 11,4 milliárd koronát. „Az új rendszer célja, hogy munkavállalásra ösztönözze a munkanélkülieket, el akarjuk érni, hogy a minimálbérért is megérje munkát vállalni” - indokolja a törvénymódosításokat Kaník. A segély összege az eltartott gyermekek számának arányában nő, az alapösszeg több mint négy gyerek esetében akár 4210 korona is lehet. A rászorultság megállapításakor nem veszik figyelembe sem a szociális ösztöndíj, sem a családi pótlék összegét. Lakásfenntartási támogatás Az új szabályozás egyszerűbbé, hozzáférhetőbbé teszi a lakásfenntartási támogatást is. A jövőben azok is kérvényezhetik, akiknek hátralékuk van valamelyik szolgáltatóval - víz-, gáz-, áramszolgáltató, lakásfenntartó - szemben. Egyetlen feltétel, hogy megegyezésre jussanak a tartozás törlesztésének üteméről. A támogatás összege attól függően változik majd, hány személy él egy háztartásban: az egyedül élők 780 korona, a legalább kétszemélyes háztartások azonban már 1330 korona havi támogatásra számíthatnak. Nyugdíjkiegészítő támogatás - 1000 korona Újdonság a törvényben, hogy a kisnyugdíjasok is folyamodhatnak majd szociális segélyért: az anyagi szükséghelyzetben lévők havi 1000 koronás támogatást kérhetnek az új szabályozás értelmében. A szükséghelyzet megállapításakor a nyugdíj 75 százalékát veszik majd figyelembe azok esetében, akik legalább 25 évet ledolgoztak. Mi számít jövedelemnek a szociális segélyre való jogosultság megállapításakor: ♦ a szociális segélyért folyamodó személy jövedelme, valamint a házastárs jövedelme ♦ az eltartott gyermek jövedelme ♦ azon szülők esetében, akik maguk is eltartott gyermekek - tehát kiskorúak - figyelembe veszik az ő jövedelmüket, valamint azt a bevételt is, amit utánuk más természetes személyeknekjár (például a családi pótlékot) ♦ az eltartott gyermek esetében az ő jövedelme, a szülei jövedelme, ha vele egy háztartásban élnek; ha ez a gyermek egyedül, csak egyik szülőjével vagy más természetes személlyel él egy háztartásban, akkor a gyermek jövedelme, a szülő jövedelme és az a jövedelem, melyet a gyermek után más természetes személy kap ♦ jövedelemnek számít a nettó bér, az adómentesjövedelem, kivételt képez a kártérítés Mi nem számít jövedelemnek: ♦ az egyszeri szociális segély, melyről külön törvény rendelkezik - például a gyermek születésekor járó egyszeri segély, a temetési költségekhez való hozzájárulás ♦ a tehetetlenség esetén járó nyugdíjemelés ♦ egyszeri szociális segély ♦ ösztöndíjak A létminimum összege 2004 január 1-jétől* felnőtt családtag 4210 minden további felnőtt családtag 2940 minden gyermek után** 1910 *ez alapján állapítják meg a szociális rászorultságot ** gyermeknek számít a 18 életévét betöltött diák is, legfeljebb 25 éves korig A szociális segély egy családra jutó havi összege 2004. január l.-jétől* családtagok száma alapösszeg lakásfenntartási támogatás ösztönző pótlék a támogatás maximális összege a kiegészítőkkel egyedül élő felnőtt 1450 780 1000 3230 egy felnőtt és legfeljebb 4 gyerek 2160 1330 1000 4490 egy felnőtt és több mint négy gyerek 3160 1330 1000 5490 két felnőtt 2530 1330 2000 5860 két felnőtt és legfeljebb négy' gyerek 3210 1330 2000 6540 két felnőtt és több mint 4 gyerek 4210 1330 2000 7540 valamennyi támogatás 50 koronával nő személyenként - beleértve a gyerekeket is -, mely az egészségügyi ellátás eddig bevezetett (orvosi látogatásért, receptért 20, kórházi kezelésért naponta 50 korona, szállítási díj) kompenzálására szolgál * az összegek családi pótlék nélkül értendőek
