Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-18 / 290. szám, csütörtök
Ml VÁLTOZIK AZ ÚJ ÉVBEN Családi pótlék A családi pótlék új rendszerével elsősorban a munkavállalókat akarja segíteni az állam: az eddigi gyakorlattal szemben magasabb támogatást kapnak azok családok, ahol legalább az egyik szülő dolgozik. Ezt családi pótlék alapösszegének a emelésével és a nagyobb adókedvezménnyel akarja elérni a szociális minisztérium. Hátrányosan érinti a legalacsonyabb bevételi osztályba tartozókat az is, hogy megszűnik a család anyagi helyzetétől függő kiegészítés. A törvény egységesen 500 koronás családi pótlékot javasol, emellé további 400 koronát kapnak adókedvezmény formájában azok, akik dolgoznak. így összesen 900 koronás támogatás jár majd minden gyermek után, ami egy átlagos család esetében mintegy 400 korona plusztámogatást jelent a mai helyzethez képest. Abban az esetben, ha a havi adóelőleg alacsonyabb 400 koronánál, a különbözetet az állam hozzáfizet a fizetéshez - jelentette ki Ľudovít Kaník miniszter. Azok a családok járnak majd rosszul, ahol egyik szülő sem dolgozik: ők értelemszerűen elesnek az adókedvezményből származó kiegészítéstől, így gyermekenként akár havi 390 koronával is alacsonyabb családi pótlékot kaphatnak, mint ami jelenleg jár nekik. Ezzel kizárható lesz a visszaélés: egyes szociológusok szerint ma sokan csak a családi pótlék miatt vállalnak újabb gyereket. A juttatás ezután is alanyi jogon jár majd mindenkinek - Miroslav Beblavý szerint drágább lenne kizárni a támogatásból a vagyonosabb rétegeket, mint kifizetni nekik is a családi pótlékot. „Mérlegeltük, hogy húzunk egy határt, ám a családoknak legfeljebb 10 százaléka esik abba a kategóriába, ahol már indokolatlan a családi pótlék. Ha azonban ellenőrizni akarnánk a családok jövedelmét, akkor mindenkinek igazolást kellene erről hoznia, az adminisztráció többe kerülne mint a megtakarítás.” Változást jelent az is, hogy a családi pótlék a jelenlegi gyakorlattal ellentétben nem függ majd a gyermek életkorától: mindenkinek egységesen 500 korona jár majd. ♦ a családi pótlékot a januárban alakuló szociális hivatalokban lehet kérvényezni, március 31.-ig a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégek- a jelenlegi rendszerhez hasonlóan - maguk folyósítják alkalmazottaiknak ♦ a családi pótlék folyósításának feltétele az iskoláskorú gyermekek esetében a rendszeres iskolalátogatás ♦ a havi négyszáz koronás - éves 4800 koronás - adókedvezmény minden eltartott gyermek után jár - a gyermek 25 éves koráig, ha az egyetemi tanulmányokat folytat ♦ az adókedvezmény azoknak jár, akik az adott évben megkeresték legalább a minimálbér hatszorosát; a minimálbér 2003. október l.-jétől 6080 korona, tehát egy évben legalább 36480 korona bruttó keresettel kell rendelkeznie az igénylőnek ♦ az adókedvezményt a munkaadónál kell kérvényezni A gyermek születésekor járó egyszeri támogatás Hosszú idő után valorizálják a gyermek születésekor járó egyszeri támogatás összegét is: január 1-jétől a jelenlegi 3110 korona helyett 4000 jár majd. Ez a támogatás mindenkinek alanyi jogon jár. Anyasági segély Megszűnik az anyasági segély felső határát érintő korlátozás, és változik a kiszámításának módszere is: a hat hónapon át járó juttatás a bruttó bér 55 százaléka lesz. Ez a rendelkezés szintén a magasabb jövedelműeknek kedvez. Azok az anyák, akik nem fizették megfelelő ideig a betegbiztosítást, a gyermekgondozási segély jár majd. Az egyedülálló és a kettes ikreknek vagy ennél több gyermeknek életet adó anyák esetében az anyasági segély 37 héten átjár. Táppénz Januártól változik a táppénz kifizetésének rendszere is. Az első tíz napban a munkaadó fizeti, a beteg csak a 11. naptól kapja pénzét a Szociális Biztosítótól. A táppénz összegét is új módszer alapján számítják ki: az első három napban a bruttó bér 25 százaléka, a negyedik naptól pedig 55 százaléka jár majd. Ez azt jelenti, hogy néhány napra nem éri meg kiíratni magunkat. Várhatóan szigorodik a betegek ellenőrzése is, hiszen az első tíz napban a munkaadó fizeti a táppénzt, és emiatt jogot kapott alkalmazottja ellenőrzéséhez is. Az új rendszer elsősorban az átlagosnál jobban keresők számára előnyös: mivel megszűnik a táppénz eddigi felső határa - napi 350 korona bruttó ők hosszabb betegség esetén átlagosan több pénzt kapnak majd. Például 8000 koronás bruttó bér esetén az első három napra csak 275 korona, az első hétért 740 korona, egy hónapra pedig kevesebb mint 4000 korona jár majd. 15000 koronás bruttó fizetés esetén három napra 510 korona, az első hétre 1260 korona, egy hónapra pedig 6870 korona jár majd. A családi pótlék jelenleg és 2004. január 1-től a gyermek jelenleg 2004. január 1-jétől életkora családi átlagos családi adókedvezmény pótlék* adókedvezmény pótlék** 6 éves korig 270-680 195 500 400 6-15 éves korig 270-810 195 500 400 15 éve kor felett 270-890 195 500 400- jövedelemtől függően, **-jövedelemtől függetlenül. Az összegek koronában értendők Munkanélküli segély Ez a juttatás is biztosítási alapon működik majd, folyósítása a januártól megszűnő munkaügyi hivatal helyett a Szociális Biztosító feladata lesz. A segély hat hónapig jár majd, összege a megelőző időszakban elért bruttó bér 50 százaléka lesz. A munkanélküli akkor válik jogosulttá a segélyre, ha elbocsátását megelőző négy évben legalább három évig volt munkája. Foglalkoztatás-növelő támogatások A foglalkoztatási törvény több új támogatási típust hoz létre. Egy részük továbbra is a munkaadóknak jár majd, például átképzésre, új munkahely teremtésére fordíthatják, de jelentős összeget kaphatnak azok a munkanélküliek is, akik saját vállalkozás alapításába fognak. A foglalkoztatás növelését segíthetik azok az újonnan bevezetett támogatások, melyek a munkaerő mobilitásának fejlesztését szolgálják. Ilyen például a költözési támogatás mely állandó lakhely változtatása esetén jár kétévente egyszer legfeljebb tízezer korona összegig. A községek továbbra is pályázhatnak közhasznú munkák szervezésére, a magas munkanélküliségű járásokban 12, a jobb helyzetben lévő járásokban 9 hónapig jár a támogatás, melynek felső határa havonta és személyenként. Közhasznú munkára csak olyan munkanélkülit lehet felvenni, aki legalább három hónapja nem dolgozik. Átképzés, továbbképzés A hangsúlyt elsősorban a munkanélküliek átképzésére helyezi a kormány. Mivel a támogatásokat az Európai Szociális Alapból származó támogatásból folyósítják, két részre osztották Szlovákiát: nagyobb támogatás kapható azokban a régiókban, ahol egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) értéke nem haladja meg az uniós átlag 75 százalék, és alacsonyabbat ott, ahol ez az érték 75 százaléknál magasabb. A támogatást kérheti a munkanélküli, de jár a munkaadónak is, ha újonnan felvett munkásait akarja átképezni. Változik a támogatás összege attól függően is, hogy a kis vagy nagyvállalkozó kéri azt. A munkanélkülinek járó átképzési támogatás Ebben az esetben a törvény nem tesz különbséget a régiók fejlettsége alapján, mindenhol ugyanakkora támogatás jár. Az átképzésen résztvevőnek kifizetik a tanfolyam teljes költségét, térítik ezzel összefüggő egyéb kiadásait - útiköltség, szállás és étkezési díj -, Ml VÁLTOZIK AZ ÚJ ÉVBEN 5 valamint és gyermekes családok további, a gyermek nevelését elősegítő támogatást kapnak. ez utóbbinak összege 1200 korona egy gyermek esetében, minden további gyermek után újabb 900 korona igényelhető Magánvállalkozások alapításának támogatása A támogatás folyósításának alapfeltétele, hogy a kérvényező legalább három hónapig munkanélküli legyen. Vállalnia kell továbbá, hogy legalább két évig működteti újonnan létrehozott vállalkozását. A támogatás összegét a valós költségigény alapján állapítják meg, mértéke függ a munkanélküliség arányától az adott járásban, illetve attól, hátrányos helyzetű munkanélküli kéri-e azt. (Hátrányos helyzetűnek számít a 25 évnél fiatalabb, képzettséggel rendelkező, vagy az 50 évesnél idősebb munkanélküli, a képzettség nélküli vagy 10 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő munkanélküli valamint az egészségkárosult személyek.) Pozsony megyében egyedül a hátrányos helyzetű munkanélkülieknek jár legfeljebb 49 339 korona támogatás. Az ország többi régiójában 79942 koronát kaphat a legfeljebb egy éve munkanélküli, a hátrányos helyzetű munkanélküli 98 678 koronát kaphat azokban a járásokban, ahol az átlagnál alacsonyabb, és 148 017 koronát, ahol az átlagnál magasabb a munkanélküliek aránya. Az egészségkárosultak ezeknek az összegeknek mintegy kétszeresére jogosultak. A munkáltatónak járó támogatás Az egy főre jutó GDP egyedül Pozsony megyében haladja meg az uniós átlag 75 százalékát, tehát itt alacsonyabb támogatás jár az új alkalmazottak átképzésére. Ennek összege általános tanfolyam esetén a költségek- 50-80 százalékát fedezhetik, szaktanfolyam esetén 25-45 százalékát, attól függően, hogy kis-, közép- vagy nagyvállalkozóról van-e szó. A támogatás mértéke változik annak arányában is, hogy munkanélkülit vagy más munkahelyről jelentkezőt alkalmaz a munkaadó. Szlovákia összes többi régiójában általános tanfolyam esetén a költségek 60-90, szaktanfolyam esetén 35-55 százalékát lehet igényelni. Munkahelyteremtő támogatások A foglalkoztatási törvény továbbra is támogatja új munkahelyek létrehozását. A munkaadóknak járó támogatások mellett azonban a magánvállalkozások létrehozásához is segítséget nyújt az állam. Továbbra is támogathatók a közhasznú munkák, ezekre - a régiótól függően 9 vagy 12 hónapig jár a támogatás. Egészségkárosultak alkalmazásáért járó támogatás Ha a munkaadó vállalja, hogy a hátrányos helyzetű munkanélkülit legalább 12 hónapig alkalmazza, régiótól függően 39 963 koronától egészen 127 882 koronáig terjedő támogatást kérhet. Ha vállalja, hogy további 12 hónapig megtartja a felvett munkanélkülit, akkor további, 39 963-től 79 926 koronáig terjedő támogatásra jogosult. A támogatás mértéke az egy főre jutó GDP és a munkanélküliség arányától függ. Indul a nyugdíjreform Magasabb nyugdíjkorhatár és differenciált nyugdíjak - röviden így lehet összefoglalni a szociális biztosításról szóló törvényt, mely 2004. január elsejétől átalakítja a felosztó-ki- rovó elven működő első pillért. A valóság azonban ennél sokrétűbb, az elfogadott jogszabály ugyanis teljesen átalakítja a nyugdíj-, a beteg-, a rokkant-, és a munkanélküli biztosítást is, és lehetővé teszi, hogy - egy következő törvény elfogadása után - létrejöhet a második, a tőkefedezeti elven működő pillér is. A nyugdíjak összege a jövőben az egyén mindenkori fizetésétől függ majd, ennek köszönhetően a nyugdíjak jelentős mértékben differenciálódnak, ami az alacsony jövedelmű réteget hátrányosan érinti majd. Megszűnik a minimális nyugdíj intézménye, mely a jelenlegi rendszerben a létminimum 1,1-szeresében határozza meg a legalacsonyabb járadékok összegét. A képviselők hároméves átmeneti időszakot hagytak jóvá, a 2004 és 2006 közötti időszakban nyugdíjba vonuló kiskeresetűek nyugdíjkiegészítést kapnak. Ugyanebben az időszakban a magas keresetűek nyugdíját arányosan csökkentik. A nyugdíjkorhatár fokozatosan 62 évre emelkedik, a képviselők a kormány által javasolt gyorsabb, évente 9 hónapos emelkedést hagytak jóvá. Lehetővé válik a korkedvezményes nyugdíj, ennek feltétele, hogy az illető legalább tíz évig fizesse a biztosítást és nyugdíjának meghatározott összege elérje a minimálbér 1,2-szeresét. Az idő előtti nyugdíjaztatás azonban minden hónappal 0,5 százalékkal csökkenti a nyugdíj összegét, vagyis aki 12 hónappal korábban szeretne nyugdíjba vonulni, az 6 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd. Kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok, akik nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt váltak munkanélkülivé, és előtte legalább 7 évig folyamatosan volt munkájuk. Ők 12 hónapot a 0,5 százalékos csökkentés nélkül számíthatnak le a nyugdíjkorhatárból. Januártól változik az özvegyi nyugdíj kiszámítása a férfiak esetében: a megözvegyült nőkhöz hasonlóan ők is az elhunyt házastársuknak járó nyugdíj 60 százalékát kapják majd. Ez a rendelkezés azonban nem lesz visszamenőleges hatályú, vagyis csak azokra vonatkozik, akiknek felesége 2004. január 1-je után hal meg. A nyugdíjak valorizációja A törvényből kifolyólag minden év július 1-jétől meghatározott mértékben emelkednek a nyugdíjak. Az emelésbe nem lesz beleszólása sem a kormánynak, sem a parlamentnek, értékét szintén a jogszabály határozza meg: az úgynevezett svájci minta alapján a nyugdíjakat 50- 50 százalékban az éves infláció és a nominális átlagbér-emelkedés alapján emelik. Ha például az infláció 6 százalékos lesz, a béremelkedés 8 százalékos, akkor a nyugdíjakat (6+8)/2=7 százalékkal emelik. 2004 - valorizáció már februárban A januári áremelkedések kompenzációja miatt kivételesen már februárban emelkednek a nyugdíjak. Az erről szóló törvénymódosítást jelenleg tárgyalja a parlament, a javaslat szerint február elsejétől 4 százalékkal emelkedik minden korábban megítélt nyugdíj. Decemberben újabb nyugdíjemelés várható, melynek mértéke az éves infláció és a nominálbér emelkedésének arányában várható. Az előrejelzések szerint ekkor újabb, mintegy 4 százalékos emelés várható. A nyugdíjak kiszámítása az új rendszerben A nyugdíj összegét a következő képlet alapján határozzák meg: Havi nyugdíj összege: POMB*R*ADH POMB - átlagos személyi bérpont R - ledolgozott évek száma, illetve a járulékfizetés ideje években meghatározva ADH - aktuális nyugdíjérték - értéke minden évben a nominális bérnövekedés arányában nő, értéke 2004-ben 183,58 korona (a rövidítések a szlovák kifejezések kezdőbetűiből állnak, ahogyan azok a szociális biztosításról szóló törvényben szerepelnek) Személyi bérpont - OMB Ennek értéke azt mutatja, hogy az egyén éves bruttó keresete milyen arányban állt a mindenkori éves átlagkeresettel. A nyugdíjszámításhoz az 1994 óta eltelt időszakot veszik figyelembe, vagyis minden évhez kapcsolódóan megállapítják a személyes bérpont értékét. Ha például az egyén átlagkeresete 1996-ban havi 7000 korona, azaz éves szinten 84 ezer korona volt, ezt arányba állítják a statisztikai hivatal által kimutatott 1996-os éves ádagkeresettel, mely 97 848 korona volt. Ebben az esetben az OMB=84 000/97848=0,86.
