Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

48 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1994 Január 8.: A szlovákiai ma­gyar polgármesterek, az ön- kormányzati és a parlamenti képviselők, valamint a ma­gyar pártok és politikai moz­galmak vezetői nagygyűlést tartanak Komáromban, hogy megtárgyalják a szlo­vákiai magyarság további sorsával kapcsolatos, ha­laszthatatlan megoldást igénylő problémákat. Március 9.: Michal Kováč ál­lamfő országértékelő jelen­tése a parlamentben. Két nappal később a képviselők megvonják bizalmukat Vladimír Mečiar kormányfő­től. Az államfő 14-én leváltja a miniszterelnököt, 16-án pedig Jozef Mo- ravčík alakít koalíciós kor­mányt. Március 13-26.: Az érsekúj­vári Czuczor Gergely Irodal­mi és Kulturális Napok jubi­leumi, XXV. évfolyama. Március 17-19.: XXV. Kazin­czy Nyelvművelő Napok Kassán. Március 19.: AIII. Lévai Ér­telmiségi Találkozó a szlová­kiai magyar oktatásügy hely­zetével foglalkozik. Május 9.: Szlovákia az Euró­pai Unió társult partnerévé válik. Április 24.: Az V. Imanap Ko­máromban. Május 15.: Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom parla­menti képviselői létrehoz­zák a Pro Probitate - A Helytállásért Alapítványt, május 15-ét pedig - azt a na­pot, melyen 1942-ben Ester­házy János a szlovák parla­mentben egyedüli képviselő­ként nem szavazta meg a zsi­dók deportálásáról szóló törvényt - a szlovákiai ma­gyarság emléknapjává nyil­vánítják. Május 27.: Az e napon elfo­gadott törvény lehetővé te­szi, hogy a magyar nők ne használják a nevükben az -óvá végződést, s engedé­lyezi a szlovákul anyaköny­vezett nevek magyarra való átírását. Július 7. : Az ún. táblatör­vény elfogadása, mely sze­rint a nemzeti kisebbségek nyelvén is meg lehet jelölni azokat a településeket, ahol a kisebbség számaránya eléri legalább a húsz százalékot. (Lásd: A táblatörvény) Szeptember 30-október 1.: Előrehozott parlamenti vá­lasztások Szlovákiában. Az Együttélés, a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt koalí­cióban indul. A Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) a szavazatok mint­egy 35, a magyar pártok koa­líciója pedig a voksok 10,18 százalékát szerzi meg. Október 20.: Dunaszerda- helyen megnyílik a Luzsicza Lajos Munkácsy-díjas festő­művész kezdeményezte Kor­társ Magyar Galéria. Október 28-30.: XXIV. Fábry Zoltán Irodalmi Napok Kassán. November 3—4.: Az új tör­vényhozás alakuló ülésén, a „hosszú parlamenti éjszakán” a HZDS, a Szlo­vákiai Munkásszövetség és a Szlovák Nemzeti Párt „gőzhengere” nem a kép­viselői arányoknak megfele­lően osztja el a parlamenti tisztségeket és bizottsági helyeket. December 13.: Megalakul a harmadik Mečiar-kormány. ALAKULÓ PARLAMENTI ÜLÉS A DSZM FORGATÓKÖNYVE SZERiNT Tarolás - Mečiar módra VI Szó-tudósítás Michal Kováč államfő Jelenlétében tegnap megtartotta alakuló ülését a szlovák törvényhozás. Megválasztotta a parlament elnökét, két alelnökét (Augustín Marián Hús­ka és Ján Lupták), a mandátumvizsgáló és mentelmi bi­zottság elnökét Miroslav Kočnár (Munkásszövetség) sze­mélyében és tagjait, valamint a bizottsági elnököket, akik kizárólag a DSZM-SZMP koalíció, a Munkásszövet­ség és az SZNP képviselői. Létrehozta a DU egyes képvi­selőinek megválasztását felülbíráló bizottságot. Ivan Gašparovlč házelnök meghívta az alakuló ülésre a pótta­gokat Is. A kezdeti optimizmus, hogy mégsem a DSZM forgatókönyve alapján zajlik az ülés, alábbhagyott, ami­kor Oľga Kettős óvá felvetette, csökkentsék a szavazat- számláló bizottság tagjainak számát, s konkrétan Roman Vavríkot, a DU jelöltjét húzzák ki a névsorból. A szavazás során nyilvánvalóvá vált, hogy a Munkásszövetség a DSZM és az SZNP mellé állt. A mentelmi és mandátum- vizsgáló bizottság tagjainak megválasztása hasonlókép­pen zajlott. A DSZM - a munkások és az SZNP támogatá­sának köszönhetően - elérte, hogy a DU-nak nincs tagja a 15 tagú bizottságban, a KDM-nek mindössze egyetlen, a Magyar Koalíciónak kettő, Bauer Edit és Farkas Pál személyében, ellenben a Vladimír Mečiar vezette mozga­lomnak nyolc, s ezáltal többségbe került az egyik legfon­tosabb bizottságban. (Fotó: Móry Gábor) A következő nyerő lépésen törik a fejüket? Többségi diktátum A választási Kampány az elvek, prog­ramok és a személyiségek harca. A parlamenti munka viszont kemény sza­vazatgyűjtés. Sokszor megírtuk már, hogy az idei választások patthelyzetet eredményeztek, így minden szavazás, minden döntés hajszálon múlik majd. A tegnapi parlamenti alakuló ülésre ugyan nem volt jellemző a pici szava­zatkülönbséggel hozott döntések sora, mégis beigazolódott: megfelelő számú szavazattal mindent jóváhagyhatnak a honatyák. A szlovák parlamenti demokrácia az arányos képviselet rendszerére épül. A választások eredményeinek tükrében áll össze a törvényhozás, többséget szerző pártok vagy koalíciók alakítanak kormányt, a parlament minősített több­séggel alkotmányoz és választ köztár­sasági elnököt. A törvényhozás szervei­nek és tisztségviselői posztjainak poli­tikai erők szerinti arányos elosztása nem vályúosztogatás. Esély arra, hogy legalább a törvényhozásban kellő hangsúlyt kapjanak ellenzéki vélemé­nyek, és az ellenzék is juthasson olyan információkhoz, amelyek csak bizo­nyos tisztségviselők számára készül­nek. A parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsága nem állandóan működő parlamenti szerv, mégis rop­pantul fontos. Csak egy példát említ­sek: a képviselői mentelmi jog nem ki­váltság. hanem a folyamatos képvi­selői munka záloga, a megfélemlítés kiküszöbölésének egyik módja, és csak az ország első 150 emberének jár. Ritkán volt példa arra, hogy vala­kitől demokratikus országban megvon­ták volna a mentelmi jogot Ha viszont a DSZM úgy dönt, hogy valamelyik kép­viselő kényelmetlen számára, akár tyúkper segítségével is megválhat tőle. Az előzetes letartóztatás, bizonyítási el­járás során a képviselő (a polgár sza­badon választott ügyvivője a törvény­hozásban) nem végezheti munkáját, és az ő szavazatán múlhat, mondjuk, Mi­chal Kováč eltávolítása. A köztársasági elnök eltávolítására tett kísérletek az erre is felhasználható mandátumvizs­gáló és mentelmi bizotsággal bizonyá­ra sikeresek lehetnek. Tizenöt tagja kö­zül nyolca DSZM színeiben tündököl. A többi hét képviselő jelenléte a bizottsá­gi ülésen fölösleges időpazarlás. Ehe­lyett elmehet kiskertjébe kapálgatni. a DU képviselőit pedig további atrocitá­sok érhetik. Sajnos, mindennek a fele sem tréfa. Tisztelt Olvasó és Választópolgár! Az al­kotmány és a házszabály pontos meg­tartásával tegnap a parlamentben megtették az első lépést a többségi diktátum felé. (35 százalékos választó- polgári, egynegyedes társadalmi támo­gatottsággal!) Mi jut eszükbe a követ­kező évszámokból: 1933, 1948, 1992? Nekem újra csak a parlamenti számtan... LOVÁSZ ATTILA Nyílt levél a Szlovák Köztársaság elnökének és a szlovák polgártársaknak Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Polgártársaink Mi, a komáromi nagygyűlés résztvevői mindazokhoz fordulunk, akik hajlandók előítéletek és gyűlölködés nélkül egyűttgondolkodní az ország polgárainak közös gondjairól. Bánt bennünket, hogy azok a javaslatok, amelyek a kisebbségek önkormányzatának polgári szabadságát és emberi jogait érintik, gyűlölködést, türelmetlenséget és politikai arrogauciát váltanak ki. Az állam, amely púnácn polgáráé, nem nyújthat az egyik számára többet, mint a mariknak, csak azért, mert az más nyelven beszél. Keressük az utat egymáshoz, de az egyenjogúság alapján. Stabilitást csak akkor érhetünk el, ha egyetlen közösség sem fogja valamiféle előjogok alapján korlátozni más csoportok! jogait. Meggyőződésünk, hogy a demokrácia oszthatatlan. Vagy mindenki azonos mértékben részesül belőle, vagy megszűnik a demokrácia. A Szlovák Köztársaság állampolgáraiként bízunk abban, hogy megértik őszinte szándékunkat, amely több demokráciát kíván a Szlovák Köztársaság minden polgárának, hiszen ők bármilyen szuverenitás letéteményesei. DOKUMENTUM A táblatörvény A magyarok alkotmányos Jogállásáról A Nemzeti Tanács 1994. július 7.- e'n törvényt fogadott el a községek megjelöléséről a nemzeti kisebbsé­gek nyelvén. A törvény végleges szö­vege még nem áll rendelkezésünkre, az alábbiakban a megtárgyalt és jó­váhagyón tervezetet közöljük, ame­lyet kiegészítettünk a parlament állal megszavazott módosításokkal. 1§ /]/ Azokat a községeket, amelyek­ben a nemzeti kisebbség tagjai a la­kosságnak legalább 20 %-át alkotják (a továbbiakban csak községek) a nemzeti kisebbség nyelvén jelölik meg a községek elejét és a községek végét jelző különálló közlekedési táblákon. tU A közlekedési táblákat az 1. be­kezdés szerint azon közlekedési táb­la alá helyezik, amely a község nevét jelöli meg. minden esetben a hivata­los nyelven.1* TU A községek nemzeti kisebbsé­gek nyelvén való jelölésének jegyzé­két a törvény melléklete tartalmazza; a megjelölések helyi jellegűek. IÁI A Szlovák Köztársaság Belügy­minisztériuma kötelező érvényű jog­szabállyal határozza meg a községek nemzeti kisebbségek nyelvén való tá­jékoztató jelölését szolgáló közleke­dési táblát, amely eltérő lesz a község nevét feltüntető közlekedési táblától.- 2§ A hivatalos kapcsolatban, főleg a köziratokon, a községi pecséteken, térképeken, a postai forgalomban ki- zárólaga hivatalos nyelvű községne­veket használják. 3§ /!/ A község lakossága2! szavazás­sal dönthet a törvény mellékletében feltüntetett községjelölés megváltoz­tatásról és ilyen módon határozhat a községnek a nemzeti kisebbség nyelvén való jelöléséről, ha a tör­vény melléklete nem tartalmazza az ilyen jelölést. /V A szavazás az 1. bekezdés sze­rint akkor érvényes, ha a külön jog­szabály3' szerint szavazásra jogosult lakosok abszolút többsége részt vesz azon. A község döntése az 1. bekez­dés szerint akkor érvényes, ha a sza­vazáson részt vett lakosoknak leg­alább 80 %-a érvényesen mellette szavazott. /3/ Az 1. és 2. bekezdés nem vo­natkozik azokra a községekre, amelyeknek neve 1867 és 1918, il­letve 1938 és 1949 között megvál­tozott. 4§ Az államigazgatási szervek4' kö­telesek megjelölni a községeket en­nek a törvénynek az értelmében. 5§ Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, kivéve a 4§-t, amely 1994. november 1-jén lép hatályba. 1/ Az SZNT 517/1990 Tl sz. tör­vénye a területi és közigazgatási fel­osztásról, 3§ 2/ A Nemzeti Tanács 369/1990 Tt. sz. törvénye a községi rendezésről, 4§, 2. bekezdés, b/ pont 3/ Az SZNT 346/1990 Tt, sz. tör­vénye a községek önkormányzati szerveinek választásáról, 2 § 4/ A Szövetségi Belügyminiszté­rium 99/1989 Tt. sz. rendeleté a köz­úti közlekedés szabályairól A nagygyűlés résztvevői megállapítják, hogy: a szlovákiai magyarság a jogkorlátozás, többszörös üldöztetés és a második világ­háború óta tartó totalitárius rendszer alat­ti elnyomás és egyéb homogenizációs igyekezet ellenére, megtartotta azt a ké­pességét, hogy újra kifejezze politikai ala­nyiságát, újra megszervezze társadalmát, és megőrizze eredeti településszerkezeté­nek nagy részét azon a területen, ahol ezer éve őshonosként él, a helyi lakosság viszonlyatában legtöbb esetben számbeli többséget alkot. Ebből fakadóan a szlová­kiai magyarság nemzeti közösségként ha­tározza meg magát, eltökélten küzd a mindenkit megillető egyéni jogokon túl­menően közösségi jogaiért, és közösségi státusának alkotmányos rögzítéséért. Az ENSZ Közgyűlésének abból a hatá­rozatából indulnak ki, hogy az identitás­hoz való jog alapvető emberi jog, amely megillet egyéneket és közösségeket. Ezen alapszik az a meggyőződésük, hogy a szlovákiai magyar nemzeti közösségnek alapvető joga a politikai és kulturális önmeghatározás, valamint az állam kere­tei közötti önrendelkezés. A nagygyűlés résztvevői leszögezik: a szlovákiai magyar nemzeti közösség fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy:- mindenütt, ahol számaránya eléri a la­kosság 10 %-át, használhassa anyanyelvét szóban és írásban a közigazgatási és álla- mi szervekkel való kapcsolatban, illetve a közéletben, és igényli a köztéri feliratok és információk magyar nyelvű feltünte­tését;- ahol a magyarság többségben él, a ma gyár nyelv a szlovák nyelvvel együtt legyen hivatalos nyelv;-a Szlovák Köztársaság aláírja és ratifi­kálja az Európa Tanács Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartáját;-a magyar nemzetiségű személyek kö­zösségük számaránya szerint legyenek képviselve az állami hivatalokban és köz- intézményekben;- számarányának megfelelően részesüljön az állami és önkormányzati költségve­tésből. A nagygyűlés résztvevői kimondják, hogy a magyarság- a polgári jogegyenlőség elvéből kiindul­va a Szlovák Köztársaságot a szlovák nemzettel egyenrangú közösségként kí­vánja építeni;-politikai alanyiságát demokratikus vá­lasztás útján létrehozott saját képviseleti testületéi révén a magyar koalíció képvi­selői által megfogalmazott alkotmánytör- vény-tervezet szerint kívánja kifejezni;- identitása védelmének érdekében az ál­tala jelentős számban lakott régióknak különleges jogállást igényel. A nagygyűlés résztvevői kifejezik meg­győződésüket, hogy az egyenrangúság egyik legfontosabb alapeleme a kölcsönösség elvének követ­kezetes betartása. Ez azt jelenti, hogy mindazon régióban vagy településen, ahol az azonos nemzetiségű, illetve anyanyel­vű személyek által alkotott közösség számbeli kisebbségbe kerül, törvény biz­tosítsa ennek a közösségnek a művelődés­re (az iskolaügyre és a kultúrára kiterje­dő), nyelvhasználatra és az anyanyelven való információszerzésre, valamint továb­bításra vonatkozó jogát. Ezen jogokat illetően a helyi vagy regionális ónkor­mányzat és államigazgatás viszonylatában egyetértési joga legyen, azaz beleegyezé­se nélkül ezekben a kérdésekben ne lehes­sen döntéseket hozni. A nagygyűlés résztvevői kinyilvánítják, hogy a Szlovák Köztársaság keretei között a fenti elvek megvalósítása és a magyar nemzeti közösség egyenrangú viszonya a szlovák nemzettel azt államalkotásban és a jogok gyakorlásában a Szlovák Köz­társaság államiságát és területi integritásá­nak erősítését, valamint a demokratikus jogállam megteremtését szolgálja. Hogyan szavaztak a törvényről? A parlamentben 131 képviselő volt jelen. Közülük a törvényt támogatták 76-an, ellene voltak 49-en, 5-en tartózkodtak, 1 képviseld pedig nem szavazott. Az egyes pártok képviselői így szavaztak: Együttélés - mellette 9 MKDM - mellette 5 DBP - mellette 25 ellene 1 tartózkodott 1 KDM - mellette 18 Demokrata Unió - mellette 2 tartózkodott 1 nem szavazott 1 Nemzeti Demokrata Párt - mellette 2 tartózkodott 2 Függetlenek - mellette 1 ellene 1 DSZM - ellene 40 tartózkodott 1 SZNP - ellene 7 A törvényhez csatolt mellékletet, amely tartalmazza a kisebbségek nyelvén megjelölendő községek jegyzékét, a napokban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents