Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1995 49 Köd a Dunán és a fejekben ÚJ Srá-Jel»ntéx Sajnálhatja a Matica slovens­ká, hogy a belvárosból új épület­be költözött a parlament - fel, a pozsonyi vár tőszomszédságá­ba. A régi épületnél, ha összecsődült száz ember, le kel­lett állítani a villamosokat, ha a nép úri kedve úgy tartotta, az autókat is. így ország-világ tud­hatta, odabenn komoly dologról van szó, ha még a forgalom is áll. A félreeső várdombon nem lehet ekkora csinnadrattát szer­vezni. Tegnap Szlovákiában a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom trencséni járási szervezeté­nek tagjai ébredtek legkoráb­ban, már kilenc óra és az ülés megkezdése előtt ott toporog­tak tanácstalanul a parla­menttől száz méterre felállított kordonnál. Az idő múlásával las­san számuk, s ezzel egyenes arányban bátorságuk és hang­juk ereje is növekedett. Dél felé már a szlovák nyelv 150 őre né­zett farkasszemet a rend 30 őrével, akik csak nehezen tud­ták karámon kívül tartani a né­pet Délutánra alaposan megnö­vekedett mindkét oldalon az őrök száma, s végül a forgalmat is leállították. A nyelvtudorok ki­sütötték: a korlátot.megint az a Duray" rakatta ide, a rendőröket pedig Soros dollárjaiból fizetik. Aztán nemzetiségükre hivatkoz­va egészen a parlament ajtajá­ig, sőt, a szavazógombokig akar­tak előrenyomulni; megmutatni a képviselőknek, hogyan Is kell helyesen voksolni. A hasonló tüntetésekről jól ismert .demok­rata nagymamák" most átmen­tek vérszomjas anyókákba, sza­vaik nyomán kivetítődön a vár­falra az ezeréves elnyomatás minden mozzanata, aztán nyel­vek tépettek ki, csontok ropog­tak. Hangzott mindez cseppet sem irodalmi, tehát államnyel­ven, s itt elsősorban nem a trá­gárságokra kell gondolni. Mert ahány csoport, annyi nyelvjárás, ami engem különösebben nem zavart, de a törvény az törvény. Nem beszélve arról a transzpa­rensről, amely nyelvtani hibával (igaz, csak egy icipicivel) kívánt harcolni a törvény elfogadásá­ért. .Ne röhögj, te szarost" te- geződtem össze egy nagyma­mával, aki már nem tűrhette, hogy az átlagéletkort javítva, a levegőt rontva, a helyzet ko­molyságához képest derűsen álldogálok a kordon túlfelén. Hamar elfelejtődtem, mert kissé tanácstalanul megjelent a szí­nen a Matica-elnökség Márkus és Bajaník urak, maguk sem tudván, hergeljék vagy csitítsák az embereket, és hogyan ma­gyarázzák meg miért nem me­hetnek be a parlamentbe a sza­vazógombokkal játszani. Végül is kár, hogy nem engedték fel őket egészen az épületig mert onnan megláthatták volna a Du­nát, s talán valaki még fel is kiál­tott volna: Jé, nézd, a túlsó olda­lon az ott már Európa! Egyelőre azonban a szlovák parlament el­takarja előlünk Európát és elán­ja az oda vezető utat. A túlsó partot pedig nem csak a Duna feletti, hanem a fejekben go- molygó ködtől sem látni. (holop) Vélemények a nyelvtörvényről Az államnyelvről szóló törvény késő éjszakába nyúló szavazása után körkérdést Intéztünk az egyes frakciók képviselőihez: mi­lyen szándék vezérelte döntésüket, és milyennek tartják a Jóvá­hagyott Jogszabályt Bárdos Gyula (MKDM): Az egész törvény rossz. Megszünteti a 42& as törvényt, ami biztosította szá­munkra a kisebbségi nyelv hivata­los használatát Az önkormányza­tokban nem lehet használni a ki­sebbségi nyelvet akkor sem, ha a helyi képiviselők száz százalékban magyar nemzetiségűek. Duray Miklós (Együttélés): - Azt re­méltem, hogy az ellenzék egysége­sebb lesz, mivel a törvény megvitatá­sa előtt egy nappal éreztettünk, s a DU azt nyilatkozta, nem szavazza meg a törvényt. A parlament nem hajtott végre benne olyan módosítá­sokat, amelyek hatására megjavult volna. Ugyanolyan fasiszta jellegű maradt amilyen törvénytervezet to­rnájában volt. Ezért lepett meg, hogy a magát liberális irányultságúnak valló DU támogatni tudta. Milan Kňažko (DU): - A nyelvtör­vény szerintem nem ütközik egyér­telműen alkotmányba. Módosító javaslatunkkal sikerült jelentősen javítani rajta. Ján Lopták (Munkásszövetség): - Már régen el kellett volna fogadnunk ezt a törvényt A magyaroknak lojáli­saknak kell lenniük ahhoz az ország­hoz, amelyben élnek. Reciprocitásra lenne szükség. A magyarországi szlovákok sem csinálhatnak odaha­za forradalmat Bauer Edit (Együttélés): - Előre lehe­tett látni, hogy a törvényt elfogadják. Egyetlen pont volt mindvégig kérdé­ses: a 428-as törvény átmentése, amit Ľubomír Fogai, a DBP képvi­selője indítványozott Miután javasla­tát elvetették, egyértelművé vált a nyelvtörvény alkotmányellenessége. Jólesett hogy a KDM nem szavazott mellette, és nagyra becsülöm a DU, il­letve a DBP ellene szavazó képvi­selőinek személyes kiállását is. Viliam Vaškovjč(DU): - Azért szavaz­tam a törvény ellen, mivel nem értek egyet a szankciókkal kapcsolatos ré­szével. Ez volt a legfőbb kifogásom. Milan Ftáčnik (DBP): - Nem tartom magam derék embernek, mert a tör­vény ellen szavaztam. Csupán azok­hoz az elvekhez tartottam magam, amelyeket mindig is vallottam, s amelyekhez mindig, minden körül­mények között megpróbálok hű ma­radni. Ennek lényege: a nyelvtör­vénnyel - melynek létjogosultságát nem tagadom - ne fosszunk meg másokat jogaiktól, és ne fogadjunk el olyan törvényeket amelyek nin­csenek összhangban az alkot­mánnyal. Ez a nyelvtőrvény nincs te­kintettel az alkotmány 34. cikke 2. bekezdése c/ pontiára, amely le­hetővé teszi a nemzeti kisebbségek tagjai számára az anyanyelvükön va­ló hivatalos érintkezést a törvény adta kereten belül. Ezért szavaztam úgy, ahogy szavaztam. Dušan Slobodník (DSZMf - Én nem rovom fel a magyar képviselőknek, hogy nem támogatták a nyelvtör­vényt Számukra ez a normális. A szavazás során azonban megmutat­kozott az is, hogy a szlovák ellenzék köréből ki nem viszonyul megfe­lelően a szlovák nemzethez és a szlovák államhoz. Ivan Šimko (KDM): - Miután a kor­mánykoalíció elvetette alapvető mó­dosító javaslatainkat és kiderült nincs igény a megegyezésre, nem tó mogathattuk ezt a törvényt Ez a tör­vény ugyanis jogi szempontból rend­kívül rossz. (horvátii) Jozef Márkus, a Matica slovens­ká első embere mérföldkőnek tart­ja a nyelvtörvény parlamenti elfo­gadását. A szlovák szuverenitás ünnepének nevezte, hogy 108 kor­mánypárti és ellenzéki mondott igent az előterjesztésre. Szerinte ezek a képviselők „politikai, embe­ri és nemzeti érettségükről tettek tanúbizonyságot'. -gyor Az Irodalmi szlovák nyelv kizárólagosságába, mint a transzparens mu­tatja, még egy kis helyesírási hiba is belefér Prikler László felvételei ÚJSZŐ SZLOVÁKIÁI MA GYÁR NAPILAP Aggodalom Aggodalmunkat fejezzük ki azokkal a törekvésekkel tenek bennünk a várható súlyos következmények. Ezért szemben, amelyek növelni szeretnék a sajtó, továbbá a szükségesnek tartjuk ezzel az üres oldallal Is kifejezni nem Időszakos kiadványok hozzáadottérték-adóját, aggodalmunkat, egyúttal pedig felhívni közvéleményünk megkülönböztető Intézkedéseket foganatosítanának a figyelmét arra, hogy milyen veszélyeket rejtegetnek ma- kütföldl töke ellen és korlátoznák a reklámra fordítható gukban azok a törekvések, amelyek Szlovákiában káro- kladásokat Mindez megemelné a lapok és más kladvá- san szeretnék befolyásolni a sajtópiacot. Ennek az or- nyok árát, tovább súlyosbítaná az újságok és folyóiratok szagnak alapvető érdeke az információk és a vélemény- amúgy is bonyolult helyzetét Szlovákiában ezek a törek- nyilvánítás szabad áramlásának egyik bázisát jelentő vések veszélyeztetik a sajtószerkezet működését, ko- sajtó fejlesztése. E cél érdekében szeretnénk továbbra Is moly mértékben korlátoznák polgárainknak azt az alkot- tevékenykedni. Határozottan fellépünk viszont minden, mányos Jogát, hogy szabadon választhassák meg Infor- ezzel ellentétes lépések ellen és hisszük, hogy közvéle- máclóforrásalkat Sokasodnak a Jelek, amelyek arra ményünk támogat bennünket. Döbbenetes lenne, ha utalnak, hogy a tervezett megszorító gazdasági Intézke- Ilyen lépések a parlamentből Indulnának ki, amelynek désekkel Iparkodnak beavatkozni a sajtódemokrácia és éppen demokratikus fejlődésünk lényegét kellene Jelké- a szólásszabadság pluralizmusába. Nyugtalanságot kai- peznle. EUROSKOP Rt.: Eurotelevízla, Život, Televízia a rozhlas, Eva, Film Fan SAT, Slovenský Profit, Rodina QAPress Rt: Večerník, Express Košický večer, Národná obroda, Nový Čas, Práca, Sme, Smená, Smená na nedeľu, Slovenský východ PEREX Rt.; Pravda, Nedeľná Pravda-magazín, Nové slovo bez rešpektu 7 Plus Kft.: Plus 7 dní, Záhradkár, Zdravie, Merkúr, Veľtržné noviny, Prešovský Večerník, Smer Dnes VOX NOVA Rt.: Új Szó, Vasárnap Az állásponthoz csatlakozik: A Szlovákiai Lapkiadók Egyesületének Elnöksége; A Szlovákiai Újságírók Szindikátusa Pozsony, 1995. március 3. Magyar ballépés Csak sejthetjük, hogy Gyime- a György, a Szlovákiai Magyar Vadász rövid öt évnyi politikai pályafutása során (1990-1995) kitől tanulta az óg/mond diktatórikus pártveze­tési módszereket Az viszont tény, hogy pártja, a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért még meg sem alakult, de már bomlásnak indult. Elve­szített egy valóban értékes em­bert; Borza Erzsébet, a Demok­ratikus Baloldal Pártjának egy­kori alelnöke idejében felismer­te, hogy milyen társaságba ke­veredett, és távozott. Indokoltan teszem fel a kér­dést vajon jó-e az a szlovákiai magyarságnak, hogy feladta a harcot, és „lelépett". Szónoki ez a kérdés. Csak he- lyesdhetö, hogy abból a tár­saságból távozott. Pontosab­ban: hogy Gyimesi György mellől távozott Ugyanis a pártalapító még csak nem is nagyon titkol­ta, hogy ez a szlovákiai magyar „baloldali" párt hasonló szerep­re készül, mint Ján Ľupták Szlo­vákiai Munkásszövetsége. Ezt persze, lévén, hogy Szlovákia kis ország, nehezen is lehetne eltitkolni. Luptákéhoz hasonló a szerep, csak magyar vonalon. Persze, előfordulhat, hogy ezzel teljes mértékben még Gyimesi György sincs tisztában. Eddigi pályafutása alatt a korábbi pél­daképétől a diktatórikus mód­szereket ugyan már átvehette, az előrelátást azonban még nem biztos, hogy elsajátította. Lévén, hogy fontos dologról, a szlovákiai magyar baloldal sorsáról van szó, az előrelátás hiánya korántsem enyhítő kö­rülmény. Arról már nem is be­szélve, hogy a pártalapítónak - bármennyire liberálisan kezelik is Szlovákiában a pártállami tit­kosrendőrséghez kötődést - egy-két homályos életrajzi moz­zanatot sem ártana tisztáznia. Szociáldemokrata gondolko­dású vagyok, így nehezemre esik leírni, hogy a szlovákiai ma­gyarok közösségében még nem érkezett el egy baloldali párt megalapításának az ideje. Úgy alakult 1989 óta a helyzet, hogy kezdettől fogva a meglevő há­rom pártnak a nacionalizmus­hoz fűződő viszonya mentén kö­vetkezett be és folytatódott a szlovákiai magyarság pártro- konszenvének differenciálódá­sa. Felmerül a kérdés, mikor jön el az ideje annak, hogy a szoci­áldemokrata gondolkodású szlovákiai magyarok is kifeje­zésre tudják juttatni érdekeiket, törekvéseiket. És a másik, talán még ennél is fontosabb kérdés: vajon szükségszerű-e, hogy kü­lön politikai szervezetben tör­ténjék ezeknek az érdekeknek és törekvéseknek a hangsúlyo­zása? Mind a három magyar párt­nak nagy mulasztásaként köny­velhetjük el, hogy az 1989 óta eltelt öt év alatt megfeledkeztek arról, hogy a választópolgárnak nemcsak nemzeti érdekei van­nak, hanem anyagi érdekei is, amelyeknek érvényre juttatása (különösen a jelenlegi gazdasá­gi viszonyok között) egyre fonto­sabbá válik. A szó szoros értel­mében tehát mind a három ma­gyar pártra vár a feladat, hogy éljen a lehetőségekkel, figye­lembe vegye az egyre hangsú­lyosabb igényeket, hogy politizá­lásával szociálisabbá tegye, és azok érdekeit is megfogalmaz­za, artikulálja, akik kiábrándul­tak a bolsevizmusból, de „ne­veltetésük", ízlésük gátolja őket abban, hogy melldöngető nacio­nalistákká váljanak. így a másik kérdésre a vá­lasz: a sajátos szlovákiai ma­gyar viszonyok között nem szük­ségszerű egy külön szociálde­mokrata (vagy ha úgy tetszik baloldali) párt létrehozása. Más megoldás is létezik. Vi­szont helyrehozhatatlan kárt okozhatna, ha kisstílű politikai kalandorok martalékává válná­nak a szlovákiai magyar kétke­ziek tízezrei. TÓTH MIHÁLY Január 3.: A rimaszombati Gömöri Múzeum felügyeleti szervei indoklás nélkül felmen­tik tisztségéből B. Kovács Ist­vánt, az intézmény igazgatóját. Február 2.: Érvénybe lép a Szlovákia és az Európai Unió közti társulási szerződés. Po­zsony kész csatlakozni a nem­zetiségi kisebbségek védelmé­ről szóló keretegyezményhez is. Február 28.: A Magyar Koalíció és a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének szakértői Eva Slavkovská oktatási mi­niszterrel tárgyalnak az alter­natív oktatás bevezetésének kormányzati tervéről, illetve a szlovákiai magyar pedagógus- képzés gondjairól. Március 6.: Több ellenzéki lap­pal együtt az Új Szó is aggodal­mának ad hangot amiatt, hogy a kormány az áfa (DPH) emeléséval akarja ellehetede- níteni a nyomtatott sajtót. (Lásd: Aggodalom) Március 19.: A szlovák-magyar alapszerződés aláírása Párizs­ban. Április 1.: A szlovákiai magyar pedagógusok tanácskozása Rozsnyón. Az ezt követő idő­szakban Dél-Szlovákia szerte különféle módon több magyar pedagógus és pedagógiai szak­ember ellen lép fel a hatalom. Április 18.: A parlament Ivan Lexát, a HZDS képviselőjét vá­lasztja a titkosszolgálat, vagyis a Szlovák Információs Szolgá­lat (SIS) igazgatójává. Április 22.: Hétezer ember vesz részt Komáromban a szlovákiai magyar művelődés és oktatás­ügy megmentése érdekében szervezett nagygyűlésen. Május 5.: A kormánykoa­líció 80 képviselője megvon­ja bizalmát Michal Kováč ál­lamfőtől. Május 7.: AVI. Imanap Komá­romban. Május 9.: Magyar Népi Mozga­lom a Megbékélésért és Jólét­ért néven új, a Mečiar-féle szlo­vák kormányt támogató ma­gyar politikai szerveződés je­gyezteti be magát a belügymi­nisztériumban. (Lásd: Magyar ballépés ) Június 24-25.: Negyvenéves az Országos Kulturális Ünnepély Gombaszögön. Június 29.: II. János Pál pápa megkezdi második, négynapos szlovákiai látogatását. Június 31: Tíz szlovákiai város­ban tiltakozó nagygyűlést tar­tanak a magyar gimnáziumok igazgatóinak leváltása miatt. Augusztus 31.: Elrabolják az államfő fiát, ifj. Michal Kováčot. Szeptember 8.: A Magyar Ko­alíció vezetői Jozef Kalman miniszterelnök-helyettessel a magyar tanítási nyelvű isko­lák körüli feszült helyzetről tárgyalnak. Október 7.: A Csemadok ado­mánykérő felhívással fordul a szlovákiai magyarsághoz. Október 21.: A Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért alakuló közgyűlése Ri­maszombatban, amelyen Gyimesi Györgyöt választják elnökké. November 17.: Az államnyelv­ről szóló törvény elfogadása a szlovák parlamentben. (Lásd cikkeinket.) November 24.: A Magyar Koa­líció küldöttsége Budapesten Horn Gyula magyar miniszter- elnökkel tárgyal a szlovákiai nyelvtörvényről és a Csemadok helyzetéről.

Next

/
Thumbnails
Contents