Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-15 / 287. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1993 47 TILTAKOZÁS AZ ALTERNATÍV OKTATÁS MIATT NYÍLT LEVÉL MATÚŠ KUČERA OKTATÁSI MINISZTERHEZ Hivatkozva Kňaiko miniszter úrnak az ENSZ-ben tett nyilatkozatára, miszerint a szlovák kormány kötelezettséget vállal a szlovákiai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának messzemenő biztosítására, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Képviselőtestülete az alábbi levéllel fordul a miniszter úrhoz: Tisztelt Miniszter Úr! Mély megdöbbenést és nyugtalanságot váltott ki a szlovákiai magyarság körében az a hír, hogy a szlovák oktatásügyi tárca ún. alternatív iskolákat akar létrehozni azokban a községekben, ahol már van magyar iskola. Tiltakozunk a miniszter úr által alternatívnak nevezett, valójában kétnyelvű iskolák létrehozása ellen, melyben a társadalomtudományi tantárgyakat anyanyelven, a természettudományi tantárgyakat pedig szlovákul oktatnák. A szlovák nyelv elsajátításának, amit ez a terv kimondatlanul is megcéloz, nem lehet prioritása a szakmai tudás előtt. Különösen érthetetlen ez a szándék abban az országban, ahol minduntalan Komenský tanítására hivatkoznak. Kérdezzük a miniszter urat: Szlovákiának az államnyelvet jól beszélő lojális magyar állampolgárokra vagy jó szakemberekre van szüksége önállósága első nehéz napjaiban?! Az ENSZ A gyermekek jogairól szóló egyezménye - amelyet a Szövetségi Gyűlés is ratifikált (104/1991 Tt.), s így kötelező érvényű Szlovákia számára is - egyértelműen szavatolja a gyermekek anyanyelvű oktatását és mindennemű megnyilvánulását, s amennyiben ezt egy állam minisztériuma nem biztosítja, személyiségük fejlődése ellen követ el bűnt és merényletet (104/ 1991 Tt., 2., 28. és 30. cikkely). Minden ember alkotmányos joga a műveltség anyanyelven történő megszerzése, amit Szlovákia alkotmánya is garantál. A jelenlegi oktatási minisztérium kezdeményezése számunkra nem új. Hasonló alattomos törekvést tapasztaltunk több alkalommal is (pl. 1974, 1984-ben) a volt pártállam idején. Meggyőződésünk, hogy a kétnyelvű iskolák „kínálata", a jószándék mezében öltöztetve is, a demokrácia cinikus megcsűfolása. Véleményünk szerint a szlovák oktatásügy egésze elavult, fejlődésképtelen. Mielőbbi átszervezése egyaránt szolgálná az összes szlovákiai gyermek érdekét, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozására. Ehhez a munkához mi is felajánljuk segítségünket. Ennek értelmében sürgetjük egy új közoktatási törvény kidolgozását, mely magába foglalja a nemzetiségi oktatásügy kielégítő rendezését is. Iskoláink anyagi biztonságát és függetlenségét abban látjuk, hogy az óvodákat és alapiskolákat az önkormányzatok hatáskörébe utalják. A nemzetiségi oktatásügy tönkretételére irányuló eddigi kísérletek - köztük a kétnyelvű iskolák létrehozásának terve is - azt bizonyítják, hogy iskoláink jövője már több évtizede nem szakemberek, hanem elfogult, esetenként intoleráns politikusok kezében van. Keserű tapasztalataink egyre inkább arról győznek meg mindannyiunkat, hogy nemzetiségi oktatásügyünk biztonságát kizárólag a kulturális és oktatásügyi önigazgatás teremti meg. Érsekújvár, 1993. január 24. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Képviselö-testülete LENIN-SZ0B0R AMERIKÁBA Tizenháromezer dollárért vásárolta meg egy amerikai vállalkozó azt a 4 méteres Lenin szobrot, amelyet 1989-ben, a novemberi forradalom után távolítottak el a poprádi kórház parkjából. Az új tulajdonos a szobrot seatlei otthonának kertjében helyezi majd el, szavai szerint „társa" lesz a kerti ünnepségek vendégeinek. Egyébként a szobor elszállítása nem lesz olcsó mulatság. Egy speciális konténerbe helyezik, és hajóval szállítják majd. A költségek a vételár négyszeresét teszik ki. A város vezetőit már régebben foglalkoztatja. mit tegyenek a négyméteres kolosszussal. A polgármester végül felajánlotta a helyi vállalatok igazgatóinak, hogy aki vevőt talál, az a befolyt összeget saját vállalata fejlesztésére használhatja fel. Végül a helyi sportlétesítmény igazgatójának sikerült érdeklődőt találnia. TILTAKOZÓ TÜNTETÉS KOMÁROMBAN FELEMELTÉK SZAVUKAT A SZLOVÁKIAI DEMOKRÁCIÁÉRT IS A MAGYAR HELYSÉGNEVEK, A MAGYAR ISKOLÁK ÉS A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAINAK VÉDELMÉBEN • NEMCSAK A VÁROS POLGÁRAI VETTEK RÉSZT • A MAGYARPOLITIKAI PÁRTOK ÉS MOZGALMAK ELNÖKEI SZÓLTAK A JELENLEVŐKHÖZ (Munkatársunktól) Már öt óra körül gyülekezni kezdtek az emberek a komáromi Klapka téren az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Polgári Párt és a Magyar Néppárt járási vezetőségei által szervezett tiltakozó tüntetésre. Az elkezdődött tüntetést Kuké/ Imre, az Együttélés komáromi helyi szervezetének elnöke nyitotta meg. Beszélt az előzményekről, és röviden a kormány rossz nemzetiségi politikája ellen is szót emelt. Ezután köszöntötte a résztvevőket, külön üdvözölte a ma reel házai polgárok képviselőit, akik a helységnévigFolytatás a 2. oldalon) múp&t, FELEMELTÉK SZAVUKAT A SZLOVÁKIAI DEMOKRÁCIÁÉRT IS (Folytatás az 1. oldalról) táblák eltávolítása ellen a sajtóból ismert módon tiltakoztak polgármesterük vezetésével. Ezt követően Fehér Miklós, az MKDM parlamenti képviselője ismertette az Európa Tanácshoz küldött levél lényegét, majd Dolnyik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében iskoláink helyzetét és az aláírásgyűjtés eredményét ismertette. Több tízezer aláírás gyűlt össze. Ezt követően a négy magyar politikai erő elnökei szóltak a tüntetés résztvevőihez. A tiltakozó nagygyűlés résztvevői előtt felolvasták a szlovákiai Helsinki Polgári Egyesülés lapunkban is megjelent levélét. Popély Gyula, a Magyar Néppárt elnöke azt a példás magatartást emelte ki, amit a jelenlevők tanúsítottak. így kell jó ügyet emlékezetes módon képviselni és szolgálni. Hangoztatta azt, hogy a szlovákiai magyarok nem akarnak rendkívüli jogokat, ugyanazt a jogot követelik mindenki számára. Nem azt firtatják, ki honnan jött, hanem azt kérdik, milyen ember az érkező. Sugar Béla arról az érthetetlen viszonyulásról is szólt, amely a szlovák kormány és konkrétan a közlekedési miniszter állásfoglalásait érinti. Duray Miklós visszatekintett a rendszerváltás első időszakára, amikor először tűntek fel a falvaink és városaink határában a magyar nyelvű helységnévtáblák. Akkor még csak az éjszaka leple alatt mázolták át vagy döntötték le őket. Immár a kormány hatalmi szavára távolították el. Amikor Komáromban szót emelnek a magyarok jogaiért, a szlovákiai demokráciát fenyegető veszélyekre is gondolnak. Beszédének végén aláhúzta, hogy nem voltunk sohasem ellenségei a szlovákoknak, éppen ezért célunk, hogy közösen alkossuk ezt az országot. Együtt akarunk élni, azonos jogokat és kötelességeket vállalva. A. Nagy László az elkeseredettségről és a jó szándékról szólt, ami Komáromba hozta az embereket. Áldatlan állapotban van az ország, mert a kormány ígéretei ellenére sem teszi a dolgát. A hatalmon levők újra bűnösek, és az emberek nemcsak az üzletekben, hanem a hivatalokban is sorban állnak. Bennünket ezen a súlyos gazdasági helyzeten kívül az is elkeserít, hogy nem nevezhetjük meg magunkat anyanyelvűnkön, lakóhelyeinket csak szlovák nyelven jelölhetjük. A magyarok nem a szlovákokkal elégedetlenek, nem a szlovákok ellen tüntetnek, hanem a kormány szószegő politikája, az egyre szaporodó jogfosztások ellen emelnek szót. A magyar pártok és mozgalmak elnökeinek beszédei után Lelkes Vince, a Csallóközi Falvak és Városok Társulásának tegnapi ülésén elfogadott állás- foglalást olvasta fel. Végezetül az időközben ötezresre gyarapodott tiltakozó nagygyűlés résztvevői az egész rendezvény békés és józan hangulatához méltóan hagyták el a komáromi Klapka teret. (d-n) M ‘ voltunk pénteken 18 óra• kor a komáromi Klapka téren. Az objektivitás látszatának a megőrzése késztetett arra, hogy a többes szám első személyben történő fogalmazás kerüljön a szombati számunkban megjelent tudósításomba. Mégis: tartozom annyira azoknak az olvasóknak, akik nem vehettek részt a nemzeti kisebbségek jogaiért, a jogállamiságért és a szlovákiai demokráciáért rendezett tiltakozó nagygyűlésen, hogy bejelentsem elfogultságomat, elkötelezettségemet és mély érintettségemet mindezen dolgokban. Egyáltalán nem a véletlen hozta úgy, hogy kétnapos ri- portutam befejező óráit töltőt- tem a Komáromi Városháza Klapka téri épületében. Szünet nélkül telefonközeiben kellett maradnom, pedig szívet melengetőbb érzés lett volna a tömegben állni, s mindenkivel együtt átérezni a józanságot. Jogokért tüntettünk, amelyeket a szlovák kormány naponként csorbít. S mert nem egy szigeten éljük életünket, ez a jogfosztásunk így együtt igazából Szlovákia demokratikus jogrendjét ássa alá. Meg aztán mindannyian tudjuk, azok a hazugságok, amelyekkel az európai normáknak megfelelő szabad választásokon megváa nyelvi é$ tudati romlás nagy- csalomijai útjáról történő visszafordulásról. Na és nem utolsósorban arról, hogy a komáromi városi egyetem igazgatója a jövő magyar tanítóiért cselekszik, akik, reméljük, tanítani is fognak a visszaállított kisiskoláinkban, így, amikor a magyar mozgalmak és pártok elnökei mindany- nyiunkért emeltek szót, s ugyanakkor a közös létet is felvállalták a Szlovákiáért érzett aggódásukban - bizton remélhetjük új szakasz kezdődött a szlovákiai magyarok politizálásában. DVSZA ISTVÁN lasztott legitim parlamenti képviselőink mandátumát vonják kétségbe, valójában a demokratikus jogrend elleni támadások. Ezért is volt felemelő érzés, hogy egyetlen szónok sem beszélt a téren a szlovák nemzet ellen. Senki sem hamisította meg a törtéTudom, mert előző nap és azon a napon is beszélgettünk róla, ők lélekben ott voltak. Ezért is tartom fontosnak, hogy jelezzem feléjük: a távolmaradókra is gondoltunk. Hiszen mi másról eshetett volna szó a tiltakozó nagygyűlés előtti és utáni NEM HALLGA THA TTUNK nelmet, senki sem kiabát uszító jelszavakat, senki nem szállított a helyszínre autóbuszokkal fizetett hőzöngőkei. Érett politikusok szóltak, érettséget, józanságot és bölcsességet képviselő emberekhez. Azt hiszem, aki pénteken kora este ott volt Komáromban, nyugodtan tarthatja magáról: méltó módon képviselte a szlovákiai magyarokat. S ez nem kevés, hiszen aggódva és várakozással tekintettek a rendezvény elé mindazok, akikkel előző ríportutam során beszélhettem. A rozsnyói tanárnők, a kecsői polgármester és a néptanító, a Nagycsalomiján 16 évnyi halódás után magyar egyházi kisiskolát alapító plébános. Velük találkoztam a két nap alatt, s rájuk gondoltam, miközben állam- polgári megnyugvással, az összetartozás józan bizonyosságával a lelkemben tettem a dolgomat. baráti hangulatú beszélgetéseken, mint a magyar iskoláinkról, a sikeresen jogásznak, újságírónak tanuló kecsői fiatalokról. Méry Gábor felvétele Január 1.: Megalakul az önálló Szlovák Köztársaság. Január-február: A Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága és a Szlovákiai Magyar írók Társasága - január 22- én, illetve február 11-én - elutasítja az alternatív iskolák bevezetésének kormányzati programját. Február 15-18.: Körutat tesz Szovákiában Max van der Stoel, a Európai Biztonsági és. Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) kisebbségi ügyekben illetékes főbiztosa, aki az önigazgatás és a regionalizmus gyakorlati megvalósításának kérdéseiről tájékozódik. A diplomata találkozik a magyar kisebbségi szervezetek vezetőivel is. Február 15.: A parlament a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) jelöltjét, Michal Kováčot választja köz- társasági elnökké. Február 20-21.: A szlovákiai magyar értelmiségiek, azaz az Értelmiségi Fórum újabb tanácskozása Léván. Február 27-28.: Az Együttélés Politikai Mozgalom Komáromban tartott közgyűlésén kongresszusi dokumentumként jóváhagyják Duray Miklós Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet című dolgozatát. Március 18-20.: XXIV. Kazinczy Nyelvművelő Napok Kassán. Április 2.: A négy szlovákiai magyar politikai párt és mozgalom Nyitrán tanácskozik a szlovákiai magyar felsőoktatás és pedagógusképzés helyzetéről. Április 3-4.: A Csemadok XVII. Közgyűlésén a szervezet felveszi a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség nevet. Április 4.: A dél-szlovákiai szlovákok Nagysurányban elfogadott memoranduma felszólítja a parlamentet és a kormányt, biztosítsa a szlovákok egyenjogúságát a vegyes lakosságú területeken. Május 2.: AIV. Imanap Komáromban. Június 22.: A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Kara alakul. Június 30.: Szlovákiát felveszik az Európa Tanácsba. Augusztus 27.: A szlovákiai magyar pártok és mozgalmak szervezésében mintegy ötezren nagygyűlésen tiltakoznak Komáromban a szlovák kormányjogsértő nemzetiségi politikája ellen. Szeptember 7.: Mintegy ötvenezer magyar szülő és pedagógus írja alá azt a petíciót, amellyel a parlament elnökénél az alternatív oktatás bevezetése ellen tiltakozik. Szeptember 24.: Az e napon elfogadott névtörvény miatt a magyar képviselők az Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért. Október 4.: Vladimír Mečiar miniszterelnök aláírásával Szlovákia Luxemburgban társulási szerződéssel csatlakozik az Európai Közösséghez. Október 29-30.: XXIII. Fábry Napok Kassán. December: Selmecbánya, a szepesi vár és a vlkolíneci skanzen az UNESCO világ- örökségi listájára kerül.
