Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1991 45 MEGTARTOTTA XVI. ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSÉT A CSEMADOK NEHEZ SZÜLÉS ELNÖK: BAUER GYŐZŐ, FŐTITKÁR: SIDÓ ZOLTÁN (Munkatársunktól) - A lócím mindenekelőtt arra utal, hogy a Csehszlovákiai Magyarok Demok­ratikus Szövetségének tegnap befe­jeződött XVI. országos közgyűlésén hosszú, gyakran heves viták után született meg a szövetség új alap­szabálya. Megfelelő előkészítő mun­ka hiányában - hasonló körülmé­nyek között zajlott le a vezetőválasz­tás. Mindez azonban, valamint a csehszlovákiai magyarság kultúrá­jának gyarapítására irányuló szá­mos jó ötletet, konstruktív gondola-, tot, elképzelést, javaslatot tartalma­zó felszólalás egyúttal jelezte, hogy a megváltozott körülmények között is van tehetőség a Csemadok megú­julására, elsősorban az alapszerve­zetek és a szakmai társaságok révén. A 369 küldött részvételével Gá­lámén megrendezett kétnapos ta­nácskozáson megjelent A. Nagy Lésztó, a Szlovák Nemzeti Tanács alélnöke. Varga György, a Magyar Köztársaság csehszlovákiai nagykö­vete, Boros Jenő, az MK pozsonyi főkonzulja, ott voltak továbbá több hazai szlovák és magyar, valamint külhoni intézménynek, szervnek, szervezetnek, köztük a Magyarok Világszövetségének, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetségé-' nek, a Lembergi Magyarok Szövet­ségének, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének képvi­selői. Sldó Zoltán beszámolójában részletesen szólt a tavalyi rendkívüli közgyűlés óta végzett munkáról, a szövetségen belül eddig végrehaj­tott szervezeti-szerkezeti változá­sokról, a gazdasági kezdeményezé­sekről, a közel három és fél százalé­kos taglétszámcsökkenésről, illetve okairól, a szakmai társaságokról, melyekkel kapcsolatban megállapí­totta: a Csemadok úgy válik az alap- szervezetek és a társaságok haté­konyan müködö szövetségévé, ha egymás segítségére lesznek, és nem egymás ellenére dolgoznak. A szövetség múltbeli és mai érdek­védelmi szerepéről szólva hangsú­lyozta, hogy „a Csemadok mindig konszenzusra és nem konfrontáció­ra törekedett". Az elmúlt időszakban megpróbálták felvenni a kapcsolatot a Matica slovenskával és a Népmű­SZABÓ REZSŐ FELSZÓLALÁSA velési Intézettel, de a kezdeménye­zés nem járt sikerrel. A szövetség gazdálkodásáról szóló jelentésben Mihály Géza kie­melte: szükséges növelni a tagdíjak összegét, melynek egyébiránt ezu­tán 60 százaléka marad az alap­szervezetek kasszájában. A tagságnak kell eldöntenie, mi legyen, mi tehet a Csemadok - mon­dotta A. Nagy László, aki szót kért a vitában. Azon kell munkálkodni, hogy mindenki szabad polgár lőhes­sen, mindenki szabadon társulhas­BAUER GYŐZŐ (Méry Gábor felvételei) son. Persze, ezt nem lesz könnyű elérni, törékeny demokráciánkat sok veszély fenyegeti. Duray Miklós, az Együttélés Poli­tikai Mozgalom vezetője a Csemadok múltját idéző-értékelő beszédében hangsúlyozta: fontos, hogy a helyi politikában, politizálásban együtt tudjanak működni az adott települé­sen működő szervezetek. Akik politi­zálnak, ne egymás ellen tevé­kenykedjenek, mert azzaí nem egyik vagy másik párt gyengül, hanem a csehszovákiai magyarság. „A Csemadok lehetne békítő" - mon­dotta. E témakörben különben többen is felszólaltak, a szövetség decentrali­zálásának igénye mellett árnyalt megfogalmazásban hangzott el pél­dául. hogy „a Csemadok depolitizá- lása nem jelent egyúttal apolitikus­ságot is". A vitában emelett - sze­rencsére - zömében olyan kérdések kerültek terítékre, melyek a hogyan továbbra keresték a választ, azaz a munkára, a holnapra összpontosí­tottak. A legtöbb felszólalásból, hozzá­szólásból vagy például az alapsza­bály módosítására tett mintegy 170 javaslatból, valamint a körülöttük kialakult, fentebb már említett több­órás vitából' azt is kiérezhette az ember, hogy a küldötteknek, s felte­hetően a tagság zömének koránt­sem mindegy a Csemadok sorsa. Levél a Vatikánba Szentségei Atyám, bocsáss meg, hogy zavarlak, de végtelenül boldoggá tettél az elmúlt bét végén. Csehországi és szlovákiai meghívásod szívből jött, s Te öröm­mel elfogadtad. Mint mondottad, „ hosszú ideig vártuk ezt a találko­zást, hosszú ideig zárt határokat ta­lált a pápa". Féltek Tóied, Szent­atyám, a bölcsességedtől, a művelt­ségedtől. Köztársasági elnökünk a repülőté­ren, meg a prágai várban is, ahol a művészekkel találkoztál, közvet­len szavakkal fogadott. Nem a diplo­máciai körökben honos kötelező ud­variaskodások hangzottak el sem az 6, sem a Te részedről. Két nagy műveltségű íróember, két csillogó elme találkozásának voltunk tanúi. Láttad, milyen sokan voltak a fia­talok? Szereted őket, mindig is fiata­lokkal vetted Magad körül, tudván, hazájuk jövőjéért ők a felelősek. Pozsonyban is erre figyelmeztettél. Tisztában vagy vele, milyen veszé­lyek fenyegetik az ifjúságot, s nem­csak nálunk. Engedd meg, hogy idéz­zem - mert úgy érzem, ma is idősze­rű, s mert az 1983-ban tett ausztriai látogatásodat nem sokan kísérték fi­gyelemmel - egy gondolatodat az alkoholizmus, a kábítószerfogyasz­tás riasztó méreteiről: „Soha máskor nem tett a technika és az orvostudo­mány nagyobb erőfeszítéseket árra, hogy az emberi életet megóvja a be­tegségtől, meghosszabbítsa és meg­mentse a haláltól. Ugyanakkor még egyetlen korszakban sem létezett oly sok módszer az ember megalázá­sára, mint a miénkben". A családokat is hűségre, egymás megbecsülésére intetted, az élet sze- retetére. Tudod, Szentatyám, orszá­gunkban előfordulnak visszásságok, ellentétek - nemcsak családon belül, s nem állhatom meg, hogy ismét az ausztriai - ezúttal az 1988-ban tett - látogatásodon mondott, számunk­ra is megszívlelendő szavaidat idéz­zem: „A nemzedékek egyre kevésbé tudnak szót érteni egymással, sok a házassági válság, az öngyilkosság, a fiatalok körében is, minden esz­közt igénybe vevő harc a pártok és politikusok között, cinikus egyházbí­rálat még az egyházi sajtóban is." Elragadtatással hallgattunk, ami­kor cseh és szlovák nyelven beszél­tél, miséztél. Tudom, hogy tízvala- hány nyelvet ismersz s beszélsz, mégis hihetetlen összpontosításra és erőfeszítésre lehetett szükséged. Mi­sézhettél volna latinul, a Vatikán „hivatalos államnyelvén", s beszé­deidet elmondhattad volna lengye­lül, de Te azt akartad, hogy alattva­lóid a saját anyanyelvükön hallják szavaidat. Sokaknak példát mutat­tál, Szentatyám! Köztársasági elnökünk utalt rá, hogy ez a hirtelen ránk törő szabad­ság nemcsak a jó, hanem a rossz tulajdonságokat is felszabadította. Hogy sokan igen hamar megfeled­keztünk arról, amrnéhány hónappal korábban összekötött bennünket, s hogy - nem is elvétve - megindult a hajsza az előnyökért, a helyezése­kért... Azzal, hogy az itt élő nemzetiségi kisebbségeket, nevezetesen a ma­gyarokat külön üdvözölted, százez­reket tettél boldoggá és bizakodóvá. Ám ne végy rossz néven egy szerény megjegyzést. Beszéded fordítója té­vedett, amikor magyar származású polgárokat írt a szlovák szöveg­ben... Nyilvánvaló elírásról lehet szó, mert a magyarul (borzasztó ne­héz lehetett ez a számodra!) hoz­zánk intézett szavaidban szlovákiai magyarokat emlegettél. Be kell vallanom. Szentatyám, bármily rútul hangzik is: irigyellek. Bocsáss meg érte. Irigyellek, egyút­tal mérhetetlenül csodállak, hogy ennyire fiatalos vagy, hogy olyan tempót diktálsz, amivel náladnál jó­val fiatalabbak nem vehetik fel a versenyt. Két napon keresztül reg­geltől estig minden pillanatodat be­osztották, a kamerák kereszttüzének jóvoltából arcod minden rezzenését láthattuk. Mi a titka az erődnek? Á hihetetlen munkabírásodnak? Hogy mindenre jut időd? Pedig má­jusban betöltőd a hetvenet. Amikor vasárnap este hazafelé mentem fáradtan, Te már a Vatikán­ban voltál. Közelgő születésnapodon - de nemcsak akkor szeretettel gondolunk Rád, és várunk. Most már gyakrabban jöhetsz. Tisztelettel: KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLA RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉST TARTOTT A NYILVÁNOSSÁG AZ ERŐSZAK ELLEN KIMONDTÁK A VÁLÁST - DE Ml LESZ TOVÁBB? (Munkatársainktól) - Immár végérvényesen kettévélt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalom. Erről döntött a kassai rendkívüli országos közgyűlésen 349 küldött. A hétvégén megrendezett tanácsko­záson a két irányzat képviselői nem tudták politikai megállapodást kötni, Így ezentúl önálló szubjektumként szerepelnek a szlovákiai politikai porondon. Feszült várakozás előzte meg a rendkívüli országos közgyűlést. Az utóbbi hetek, napok eseményei kap­csán Immár mindenki számára nyil­vánvaló volt, hogy az elszakadás szükséges. Az azonban sokáig kér­déses volt, hogy mennyire lesz a vá­lás kulturált, eljön-e a találkozóra az exminiszterelnök. illetve slkerül-e a Fedor Gál, illetve Vladimir Medlar vezette szárnynak megegyeznie ab­ban, hogy a légközelebbi parlamenti választásokig bizonyos kérdéseket illetően közösen lépnek tel. Vladimír Meöiar kissé megkésve - civil ruhás testőrök kíséretében - végül Is eljött a közgyűlésre. Azt azonban elutasí­totta, hogy az elnökségi asztalnál foglaljon helyet, ahol mint a NYEE Szlovákiai Tanácsa tagjának ülnie kellett volna. Külföldi tanácskozása miatt nem vett részt a közgyűlésen Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, aki levélben arra kér­te a közgyűlést, hogy ha sor kerül a kettéválásra, mentsék fel öt a szlo­vákiai tanácsbeli tagság alól. A mozgalmon belüli válság okait Fedor Gál, a szlovákiai tanács elnö­ke ecsetelte. A Demokratikus Szlo­vákiáért nevében Michal Kováč szólalt fel; egyebek között leszögez­te: platformjuk konstruktív ellenzék­ként kíván működni, s programjuk­nak az Esély Szlovákiának című dokumentumot tartják. A két irányzat képviselőjének beszámolóját köve­tően a NYEE liberális szárnya felve­tette a politikai együttműködés kér­dését. A másik szárny kategoriku­san elhatárolta magát egy olyan megállapodás aláírásától, melyben kötelezte volna magát, hogy nem kezdeményezi a parlamenti válasz­tások előrehozatalát, a politikai párt­harc keretében csak parlamentáris eszközökhöz folyamodik, nem szer­vez politikai nagygyűléseket, s nem bujtogat sztrájkokra. A többórás meddő .vita után a NYEE és a DSZ platform képviselői külön tárgyaltak a kettéválás módjáról, feltételéiről. Az eredményeket egyeztetve a DSZ képviselői szinte pillanatok alatt elfo­gadták a javaslatot, hogy a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen és a De­mokratikus Szlovákiáért ezentúl önálló szervezetek legyenek. Meg­egyeztek abban Is, hogy a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen nevet és a V szimbólumot továbbra is a Fedor Gál-féle irányzat fogja viselni, illetve használni, a DSZ platformot pedig be kell jegyeztetni az SZK Belügymi­nisztériumában. A vagyonnal kap­csolatban megállapodtak, hogy egyenlő arányban osztják ei. s hogy felértékelését, nyilvántartását és elosztását egy erre a célra felállított hattagú gazdasági közös bizottság végzi, Illetve felügyeli majd. A SZOVJET CSAPATOK KIVONÁSA ÉG VELED,IVÁN! Neved ma már jelkép az egész Hágón. Egyöntetű és félreérthe- etlen. Pontosan ötven évvel ezelőtt, i forró június végi napokban hősis­en küzdöttél a hazádba betörő fa­siszta hadakkal. A világ valójában ikkor kezdett megismerni. És cso- iáint. Jelképes alakod, a hazáját 'ódó rettenthetetlen hősé, ekkor nőtt latalmassá. Űzted a betolakodókat Moszkvá- ót, Sztálingrádtól egészen Berlinig. (elet-Európa leigázon népei felsza­badítójukként üdvözöltek. Bár mindig úgy maradtál volna neg emlékezetünkbenI Sajnos, nem így történt. Hiába löszöntött ránk a béke, te nem siet- él haza szüléidhez, családodhoz, nini a többi katona a világ csatate- eiról. Igaz, nem önmagadtól, totet- eseid parancsára, hazádtól távol, öbb idegen országban Is ott marad- ál. Most már megszállóként. A rohanó évek, évtizedek alatt ízért nem tétlenkedtél. Ismét csak narancsra őrizted a viligot ketté bsztó vasfüggönyt, segítettél a berii- bi fal „bravúros" felépítésében, Af- janisztánban hosszú éveken hár­ultál sok bajtársad életének feláldo- tásával Nálunk így is a nagy szláv test- zárként tiszteltek. Meg nagy etvtárs- tént. Egészen addig, amíg 1968-ban valami szörnyű dolog nem történt... Bár senki sem hívott, te jöttél. Szabadságra vágyó lakosságunk ikarafa ellenére. Nem vendégként, hanem megszállóként, a sokak által 'anatikusan ápolt testvéri szláv és ftvtársi szálakat is sárba tiporva. Nem 'fogadtunk virágcsokorral. Ezt nem is várhattad. Tankjaid nyo­mán megvetés és gyűlölet fakadt. Más nem is történhetett. Hiába Oml­ottak téged és bennünket is az ntemadonalista segítség maszk­jával. S ahogy az nálatok akkor szokás­ban volt, „Ideiglenesen" hosszú Idő­re nálunk rekedtél - egészen mosta­náig. Újra csak akaratunk ellenére. Azok uralmát vádlód, akiket népünk megvetett és akik országunkat oly nagy válságba sodorták. Illendő lenne elbúcsúznunk. De hát huszonhárom évvel ezelőtt (hogy rohan az idő!) hívás nélkül, tiltakozásunk ellenére betörtél hoz­zánk, s mi védtelenül álltunk veled szemben. így hát a búcsú se lehet ünnepi. Azért legalább elköszönünk. Ég veled, Ivánl A megbocsátás az egyik leg­szebb emberi erény. Mégse kívánd tőlünk. Tudjuk, te és a többi sok kis Ivén talán semmiről sqpn tehet. Hisz nem ónként, hanem Rettenetes Ivánjaitok parancsára cselekedte­tek. De te jelkép vagy. A rettenete­seké is. Menj, Isten hírével, mondanák szülőfalumban. Nem tudom, otthon várnak-e, de szükség lesz rád. Nagyon nagy szükség. Ám nem a fegyveredre, hanem két dolgos kezedre. Mert a hírek szerint odahaza bizony szű­kében vagytok. Dolgozzatok hát szorgalmasan és gyarapodjatok bé­kében. Ha több mint két évtizedes ideig­lenes ittléted alatt nyitott szemmel jártál, láthattad, tapasztalhattad, hozzátok képest kis országunk mennyire ragaszkodik szabadságé­hoz. Mondd ezt el, Iván, a fiaidnak és unokáidnak is. És neveld őket emberségre, más népek tiszteletére. S még valamit. Ha egyszer eszedbe jutna, hogy ellátogass hozzánk fegyvertelenül, civilben, csak úgy szomszédnézőbe - szívesen, vendégnek kijáró tiszte­lettel fogadunk. Mi becsüljük a jó­szándékú embereket. S ha a határsorompó másik falé­ról még visszapillantanál, az a jó érzás melengessen, hogy távozá­soddal egy nép a megszállóitól sza­badult meg. Ég veled, Ivánl ZSILKA LÁSZLÓ toIiAtihtwi« Oé V-TÜWI frírn Ujtmatitskk. #*<*01 Cm* fw sna hofft » .muvi/msu Titüijaattn haifft&i ÚJ SZÓ k MiSSÍ 0TIRHT-FkfomoľMK **tHJfj<UkS (ItfM Hé» T99T WW** H, FÜGGETLEN NAPILAP Áraí.SQfeöwa lg*», tartané» ‘m • faSuaWaói A trittivk Cktaton nutty, «ffffl íyüAvajry nöhirt- iK#oi *rur*p*, a hetyrw*# *mertf»0if*mk Pak'm ix» XLlV. 284. síim (*, «das rsoufcge :f»D£ÍTÍK MEG tjKär.tnYowawa»i<3 »onnaktst lí5 Canon F/ • Érdeklődik a csehszlovákiai magyarság és a világ fontos dolgai iránt? Mi színvonalas újságírással, naprakész információkkal igyekszünk kiegészíteni az érdeklődését. • Önnel is előfordul, hogy már reggel, munkába menet sem kap ÚJ SZÓ-t? Azt javasoljuk: legyen az előfizetőnk! így olcsóbb és így biztosan elérkeznek önhöz lapunk hétköznapi számai s hétvégi magazinunk: a VASÁRNAP! 1991. január 9.: A Szövetségi Gyűlés alkotmánylevélként el­fogadja az Alapvető jogok és szabadságjogok chartáját. 1991. január 17.: A szlovák kor­mány elhatározza, hogy a hősi vízerőművet a magyar fél rész­vétele nélkül, az ún. C-változat alapján, a Duna szlovák terüle­ten történő elterelésével is megépítik. 1991. február 12.: A Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogad el a szlovákiai németek II. világháború utáni kitelepíté­séről, amelynek zárórészében bocsánatot kér a kitelepítet- tektől és utódaiktól. Csáky Pál az MKDM és az Együttélés par­lamenti klubja nevében remé­nyét fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás a közeljövőben a zsidó deportáltaktól és a német kitelepítettektől való bocsánat­kéréshez hasonló nyilatkozatot fogad el a magyar ldsebbséggel kapcsolatban is. 1991. február 15.: Magyaror­szág, Csehszlovákia és Len­gyelország állam- és kor­mányfőinek részvételével hár­mas csúcstalálkozó zajlik Vi- segrádon. 1991. február 21.: Madridban az Európa Tanács miniszteri bi­zottságának rendkívüli ülésén Csehszlovákiát 25. tagállam­ként felveszik az Európa Ta­nácsba. 1991. március 3.: Népszámlá­lást tartanak Csehszlovákiá­ban. A magyarok száma 567 296 (10,8 százalék). 1991. április 16.: A magyar Or­szággyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy kezdeményez­zen tárgyalásokat a csehszlo­vák kormánynál a Bős-Nagy­marosi Vízlépcsőrendszerről szóló 1977. évi szerződés közös megegyezéssel történő meg­szüntetéséről. 1991. április 26-27.: Kassán tartja rendkívüli országos közgyűlését a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, amelyen hivata­losan is kiválik a mozgalomból a Vladimír Mečiar vezette De­mokratikus Szlovákiáért szárny. 1991. június 20.: A Szlovák Nemzeti Tanács lusztrációs ha­tározatot fogad el, amely ki­mondja, hogy át kell világítani a képviselőket, a szlovák kor­mány tagjait és helyetteseiket. 1991. június 25.: Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Csehszlovákiából. (Lásd:) 1991. június 28.: Budapesten a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak képvi­selői jegyzőkönyvet írnak alá a gazdasági szervezet megszűné­séről. 1991. július 1.: Prágában a Var­sói Szerződés tagállamai aláír­ják a katonai szervezetet meg­szüntető jegyzőkönyvet. 1991. október 1.: Komárom­ban Liszka József vezetésével megalakul a Duna Menti Mú­zeum Magyar Nemzetiségi Osztálya. 1991. október 28.: Prágában Václav Havel köztársasági el­nök először osztja ki a Ma- saryk Érdemrendet. A Szlovák Tudományos Akadémia Tör­ténettudományi Intézetének tiltakozását követően Ester­házy Jánost a legutolsó pilla­natban törlik a kitüntetettek listájáról. 1991. december 9.: A szlovák Belügyminisztérium bejegyzi a Magyar Néppártot. 1991. december 12.: Az Új Szó munkatársai létrehozzák a Vox Nova Rt. lapkiadót. Igazgatóta­nácsának elnöke Tóth János, ügyvezető igazgatója Slezákné Kovács Edit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents