Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)
2003-12-15 / 287. szám, hétfő
1990 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés KÖZÖS NYILATKOZATA a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről Szlovákiában A Független Magyar Kezdeményezés (FMK) Indítványozására találkozott 1990. január 6-án a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) Koordinációs Bizottsága és az FMK szóvivői testületé. Ezen az összejövetelen megtárgyalták a két kezdeményezés jövőbeni együttműködésének és koordinációs tevékenységének tormáit Az együttműködés keretében a VPN és az FMK kidolgozta a Szlovákiában éló nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok együttéléséről szóló közös állásfoglalását, amely kiindulópontja lehet a Csehszlovákiában és Közép-Európában létező problémák megoldásának. Új főszerkesztője van lapunknak Az Új Szó szerkesztőbizottsága 1990. március 1-jén pályázatot hirdetett a lap főszerkesztői állásának betöltésére. A megszabott határidőig, március 18-ig, öt pályamunka érkezett a testülethez. A pályázatokat a szlovákiai magyar társadalmi élet képviselőiből és a szerkesztőbizottság tagjaiból álló bizottság bírálta el. Név szerint: Varga Sándor, a Szlovák Köztársaság kormányának aleinöke. Szigeti László, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottságának és a Független Magyar Kezdeményezésnek a képviseletében, Gyurcalk Iván, az Együttélés politikai mozgalom, Koller Gyula esperes, a kereszténydemokrata mozgalom és Gabriela Salomo- nová igazgatóhelyettes, a kiadóvállalat képviseletében, valamint az Uj Szó szerkesztőbizottságának tagjai: Bodnár Gyula, Fekete Marian, Görföl Zsuzsa, Malinák István, Mészáros János és Pomichal Richárd. A bizottság tegnap hirdetett eredményt. A pályázati feltételek figyelembe vételével, szigorúan szakmai kritériumok alapján titkos szavazással, egyhangúlag hozta meg döntését: az Új Szó főszerkesztőjévé Szilvássy Józsefet választotta. Szilvássy. József 1946. július 25-én született Somorján. A Komenský Egyetemen végzett, történelem-szlovák szakon. 1968. július 15-től az Uj Szó munkatársa, 1975-tól 1988-ig a Kulturális rovat vezetője, majd 1990 februárjáig főszerkesztő-helyettes. Február 27-én, amikor lapunk függetlenné vált, a szerkesztőségi gyűlés a pályázat eredményhirdetéséig ideiglenesen ót bízta meg az Uj Szó irAnvítdľzával- Papa, de hiszen te mondtad, hogy most már mindenki szabadon választhat. Kiss István karikatúrája A „régi Jó Ismerős“ Január 1.: Václav Havel köztársasági elnök amnesztiát hirdet, amely Szlovákiában 7210 személyt érint. Január 13.: Nyitrán megalakul a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Január 18.: Megjelenik a Független Magyar Kezdeményezés programnyilatkozata. Szervezni kezdik a Magyar Keresztény- demokrata Mozgalmat. Január 23.: A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozata a nemzetek és nemzeti kisebbségek együttéléséről Szlovákiában. (Lásd: A Nyilvánosság az Erőszak Ellen...) Február 9.: A prágai Szövetségi Gyűlésben három kooptált magyar képviselő (Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán) törvényjavaslatot nyújt be magyar felsőoktatási intézmény létrehozására Jókai Mór Egyetem néven. Február 23-24.: A Független Magyar Kezdeményezés első közgyűlésén Tóth Károlyt választják elnökké. Március 5.: A szlovák kormány kihelyezett komáromi ülésén a nemzetiségi kérdéssel foglalkozik. A Függeden Magyar Kezdeményezés a nacionalizmus elleni fellépésre szólítja fel a kormányt. Március 19.: Bejegyzik a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat (MKDM). Március 30.: Szilvássy Józsefet lapunk főszerkesztőjévé választják. Elődjének, Kiss Józsefnek a szerkesztőség köszönetét és elismerését fejezi ki azért, hogy történészként és publicistaként is jelentős szerepet vállalt a szlovákiai magyarság és az Új Szó érdekeinek védelme terén. Március 31.: Pozsonyban alakuló kongresszusát tartja az Együttélés Politikai Mozgalom, elnökévé Duray Miklóst választják. Április 21-22.: II. János Pál pápa első szlovákiai látogatása. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom II. János Pál pápának azt a kérelmet, amelyben mintegy 35 ezer szlovákiai magyar katolikus hívő magyar püspökség felállítását kezdeményezi. (Lásd a következő oldalon: Levél a Vatikánba) Június 1.: A komáromi Magyar Területi Színházat Jókai Színházzá nevezik át. Június 8-9.: Parlamenti választások Csehszlovákiában. A Független Magyar Kezdeményezés a Nyilvánosság az Erőszak Ellennel közösen indul (együtt a szavazatok 29,34 százalékát nyerik el). Az Együttélés Politikai Mozgalom a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal állít közös listát (a voksok 8,66 százalékát szerzik meg). Június 27.: Vladimír Mečiar vezetésével megalakul az új szlovák kormány. Július 1.: Thália Színház néven önállósul a Jókai Színház kassai Thália Színpada. Október 25.: A pozsonyi parlament a szlovákot teszi meg Szlovákia egyedüli hivatalos nyelvévé. November 7: Zalabai Zsigmond irodalomkritikus, egyetemi tanár és Presinszky Lajos helytörténész felhívása az Új Szóban a Bibliotheca Hungarica szlovákiai magyar könyv- és dokumentumtár létrehozására. November 23-24.: Helyhatósági választások Csehszlovákiában. Az elmúlt évben tanúi lehettünk a közép- és kelet-európai társadalmi válság megoldására irányuló újszerű és demokratikus módozatok létrejöttének. Tudatosítanunk kell azonban, hogy az új demokratikus struktúrák kialakulása, élettartama és perspektívái jelentős mértékben attól függnek, miképp leszünk képesek leküzdeni az e térségben meglévő, történelmi gyökerű nemzeti, nacionalista előítéleteket. Térségünk új helyzete nem csupán az egyes álamok és nemzetek egyenjogúságon alapuló kapcsolatai terén kíván új megközelítéseket, hanem a nemzeti kisebbségek és etnikumok problematikájában is, mégpedig nemzetközi viszonylatban. El kell utasítani a sztálinizmus örökségét, le kell küzdeni a régi félreértéseket, ellentéteket, amelyek az antidemokratikus államalakulatok tartósan hibás politikája következtében keletkeztek, figyelmen kivül hagyva valamennyi nemzet, kisebbség és etnikum egyenjogúságát. A VPN polgári mozgalom készülőben lévő programja, az FMK programjához hasonlóan, a politikai rendszer, az ökológia, a gazdaság, a szociális biztonság, az egészségügy, az iskolaügy, valamint a kultúra és a társadalmi lét egyéb területei mellett részletes javaslatot tartalmaz nemzeteink, nemzeti kisebbségeink és etnikumaink együttélése problémáinak és módjának megoldására is. A megoldásnak a következő alapel- vekból kellene kiindulnia: A társadalmi lét valamennyi szférájában megnyilvánuló törekvések célja és kiindulópontja az állampolgár, az egyén. Az állam minden állampolgára államalkotó szubjektum. A VPN az FMK síkraszállnak az európai államok szuverenitásának tiszteletben tartásáért és az államhatárok sérthetetlenségéért, különös tekintettel a jelenlegi helyzetre, amikor is a határok fokozatosan Nemcsak a Csáky Pál (MKDM): Megbosszulták magukat a kormánykoalíció többhónapos mulasztásai. A nyelvtörvény révén a szélsőséges politikai erőknek sikerük olyan politikai helyzetet teremteniük, hogy lényegében már nem a nyetvtörvényről, annak sorsáról volt szó, hanem ennek ürügyén erős, és nem tiszta eszközökkel folytatott hatalmi harcról. A szélsőséges ellenzék felhasz- náha a félreinformált tömegeket is, ami abban csúcsosodott ki, hogy este hat óra körül egy levelet hoztak a tanácsterembe az utcáról, amelynek aláírói között Móric úr is szerepelt. Arra szólították fel Szlovákia népét, hogy ne fogadják el ezt a parlamentet, vonják kétségbe legitimitását és állampolgári engedetlenséggel fejezzék ki tikakozásukat. Ezután szánta rá magát a kormány- koalíció, hogy saját nyelvtörvönyter- vezetét a parlament elé vigye és aztán a szavazásnál már tulajdonképpen a kormánykoalíció további létét és működőképességét szavazta meg a parlament. Berényi József (FMK): Az SZNT elfogadott egy nyelvtörvényt a kívülálló talán csak ezt látja, de a valóságban másról vök szó. a nyelvtörvénynek politikai vetülete volt. Ez az esti órákban a Meőiar-MarkuS tévépárbeszédből is kiderült. Tulajdonképpen az következett be, amire számítani lehetett. Egyes körök a Matica slovenská égisze alatt, a Szlovák Nemzeti Párt révén meg- kísérekek a nyelvtörvónyen keresztül olyan döntést ráerőszakolni a parlamentre, amelynek következményei szinte beláthatatlanok lennének kül- és belpolitikai vonatkonyitottá válnak. Egyúttal elvetik a reciprocitás elvét a nemzeti kisebbségek kérdésének rendezésében, tudatosítva, hogy ennek az elvnek az érvényesítése kölcsönösen túszhelyzetbe juttatná a kisebbségeket. Az állampolgári, következésképpen a kisebbségi jogokat nem tehetjük függővé más államok politikájától s annak gyakorlati megvalósításától. A nacionalista előítéleteket csak demokratikusan, kulturált módon, a kölcsönös tisztelet és egymásra figyelés alapján lehet kiküszöbölni. Csehszlovákia nemzetei és nemzeti kisebbségei valamennyi tagjában ki kell alakítani a tolerancia és egymás kölcsönös elismerésének tudatát. A nemzethez való tartozás alapvető, emberi jog. A nemzeteket nemzeti kisebbségeket és etnikumokat kollektiv jogok illetik meg. Ezekből a kollektiv jogokból következnek az individuális jogok valamennyi egyén számára. Az emberi, állampolgári és szabadságjogok - beleértve a nemzeti, kisebbségi és etnikai kollektív jogokat - együvé tartozásából és kölcsönös függőségéből kiindulva elutasítjuk azt a múltbeli és jelenlegi gyakorlatot, próbálkozásokat amelyek a kollektív bűnösség vádjával illetik a nemzett kisebbségeket és etnikumokat. A sztálinizmus és a nácizmus elrettentő példái bizonyítják, mit jelent a lakosság egy adott csoportjának „kollektiv felelősségre vonása". A nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok kollektív jogaiból kiindulva önigazgatás illeti meg azokat minden olyan kérdésben, amely kizárólag őket érinti, továbbá egyenjogú, közös döntésre jogosultak minden olyan kérdésben, amely őket is érinti. zásban is. Azt hiszem, hogy a kormánykoalíció képviselői letették a demokrácia érettségi vizsgáját, kiálltak nézeteik mellett annak ellenére, hogy óriási nyomás nehezedett rájuk az utcáról, de bent a teremben is. Hogy végül sikerült ezt a törvényt elfogadni az nem kis mértékben az FMK-nak is köszönhető. Ott voltunk a klubokban, rámutattunk azokra a dolgokra, amelyeknek negatív hatása lenne a „maticás" törvény elfogadása esetében. Tény. hogy az elfogadott dokumentum távolról sem olyan, mintha egy több éve létező demokratikus társadalomban született volna és nem is olyan, mint amilyent az FMK szeretett volna beterjeszteni. Nem a nemzetiségek nyelvét szabályozza, a szlovák nyelvet mondja ki hivatalos nyelvnek, ám a jelenlegi politikai helyzet ezt kívánja meg. Ez a törvény semmit sem tilt, nyitva hagy egy kiskaput a nemzetiségek számára. Végül is használni lehet a nemzetiségek nyelvét a hivatalokban. Hogy hogyan fogunk ezzel élni, s miként alakul a továbbiakban a nemzetiségi nyelvhasználat, az attól függ majd, milyen mértékben fejlődik tovább a demokrácia. Bauer Edit (Együttélés): A kormányt terheli elsősorban a felelősség, mert szerintem eltaktizálta ezt a kérdést azzal, hogy nagyon sokáig nem tudta, hová álljon. Elmulasztotta, hogy saját törvénytervezetei terjesszen a parlament elé. az SZNT Elnöksége sem vállalta azt a felelősséget, hogy a három tervezet közül egyet a plénum elé terjesszen. így történt meg. hogy az ismételt petíciók hatására a hangulat egyre inkább a Matica-tervezet támogatása felé A nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok kollektív jogainak gyakorlati megvalósítása, ellenőrzése során a Helsinkiben megrendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint az azt követő utótalálkozók záródokumentumaiból és a nemzetközi jogok belső állami jogokkal szembeni prioritásából kell kiindulni - ez az alapelv került be a bécsi utótalálkozó záró- dokumentumába: A bécsi dokumentum lehetővé teszi az egyes államok számára a kölcsönös ellenőrzést, az emberi jogok, ezen belül a nemzeti, nemzeti kisebbségi és etnikumokra vonatkozó jogokat illetően is. Ekként Európában kialakulóban van egy, az emberi jogok betartását ellenőrző államok fölötti rendszer. Ennek a rendszemek kellene nemzetközileg szavatolnia a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok jogainak védelmét. A nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak komolysága nem függ azok létszámától. Ezek az alapelvek közvetlenül kötődnek a VPN 1989. november 25- én közzétett tizenkét pontos nyilatkozatához, amely állást foglal a nemzetek, a nemzeti kisebbségek és etnikumok teljes és tényleges egyenjogúságát illetően. A VPN és az FMK alapcsoportjai - hasonlóan a VPN Koordinációs Bizottsága és az FMK szóvivői testületé együttműködéséhez - továbbra is a demokratikus alapelvek, a pluralizmus, az emberi, állampolgári jogok és szabadság szellemében és érdekében szándékoznak együttműködni. A VPN és az FMK egyúttal tárgyalásokat kezd a magyar állam illetékes képviselőivel a Magyarországon élő szlovákoknak mint egyenjogú állampolgároknak a helyzetéről. Csehszlovákia számára a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok helyzetének rendezése az egyenjogúság elve alapján egyike azon kulcsfontosságú feladatoknak, amely a demokratikus Európába vezető utat nyitja meg. POZSONY, 1990. január 21. (Megjelent a Nap és a Verejnosť 1990 január 23-i számában) tolódott el. Mindenki tudta, hogy nem is annyira a nyetvtörvényről van szó, hanem hatalmi harcról, amelynek célja a szlovák állam szuverenitásának kikiáltása, s tulajdonképpen egy akut kormányválság előidézése. Ebben a helyzetben kellett a magyar képviselőknek dönteniük s úgy érzem számot kell adnunk arról, hogyan cselekedtünk. Nem volt köny- nyú a döntés, és úgy érzem, nem fogadtunk el jó törvényt. Ez a törvény messze van az európai gyakorlattól és normáktól. Abban a pillanatban az a veszély állt azonban fenn, hogy érméi is rosszabb törvény kerül elfogadásra, amely a hivatalokból kitiltja a nemzetiségek nyelvét. Súlyos gondot okozhat, hogy azokból a területekből, ahol megengedik a nemzetiségek nyelvét, kimaradt az iskola. Két rosszból lehetett csak választani, a magyar képviselők többsége talán a kisebbik rosz- szat választotta. A törvény a mai gyakorlatot rögzíti. A hivatalokban tehát továbbra is lehet magyarul beszélni, azokon a helyeken, ahol a nemzetiségi lakosság aránya eléri a 20 százalékot. A nyelvtörvény másik neuralgikus pontja a községnevek használata. Tény, a törvény nem deklarálja, hogy használni lehet a helységneveket a nemzetiségek nyelvén, de nem is zárja ki ezt a lehetőséget. Tudatosítani kell, amit a törvény nem tilt, azt megengedi. Érvényben maradt a 144. számú alkotmánytörvóny, ami a most jóváhagyott törvény fölé van rendelve. Igaz, a két törvény nincs egymással ellentétben, de nincs is túl nagy összhangban. Nagyon sok türelemre van szükség annak tudatosításához, milyen a mai politikai helyzet. Az.európai folyamatok mindenképpen jobbulást hoznak, ezért a mai helyzetet átmeneti állapotnak kell tekinteni. ... Stefan Danái, az állambiztonsági szervek őrnagya a pozsonyi 39. választási körzet szavazóhelyiségében (a Csemaőok KB üléstermében) felügyelt a választások tisztaságára. Immár nyugdíjasként. Most már szabadon el lehet meditálni rajta: vajon születő demokráciánk jövője fölött szándékozott bábáskodni, avagy kutyából nem lesz szalonna? Mindenesetre sokatmondó tény, hogy Danái úr szereti a cseresznyét, hisz a kommunista párt nevében foglalt helyet a választási bizottságban. Rossznyelvek szerint Duray Miklós elsápadt, amikor arra járva meglátta, .régi jó ismerősét". (kövi) MIKOR Ml VOLT AZ ÚJ SZÓ? ♦ A csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapja (1948-1949) ♦ A csehszlovákiai magyar dolgozók lapja (1949-1952) ♦ Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja (1952-1960) ♦ Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának napilapja (1960-1989) ♦ Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja (1990) ♦ Csehszlovákiai magyar baloldali napilap (1990) ♦ Csehszlovákiai magyar napilap (1990) ♦ Független napilap (1990-1994) ♦ Szlovákiai magyar napilap (1994-től) nyelvtörvényről volt szó KÉPVISELŐINK VÉLEMÉNYE A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS CSÜTÖRTÖKI ÜLÉSÉRŐL (Munkatársunktól) - Viharos, egésznapos ülést követően a Szlovák Nemzeti Tanács csütörtökön pontot tett a nyelvtörvénnyel kapcsolatos többhónapos vita végére és módosításokkal megszavazta a koalíciós pártok törvénytervezetét. Milyen volt ez a rendhagyó tanácskozás, kérdeztünk meg három képviselőt.- Csak merj rajtam kívül mást la választaniI (Elek Tibor karikatúrája)
