Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

42

1988

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15.

Március 10.: Meghal Horváth Zsigmond, a szlovákiai református egyház püspöke.

Március 25.: A szlovák katolikus ellenzék gyertyás tüntetést szervez Pozsonyban az emberi jogok és a vallásszabadság tiszteletben nem tartása elleni tiltakozásul. A tüntető tömeget a rendőrség vízágyúk, könnygáz és gumibotok bevetésével oszlatja fel.

Május 16-22.: Komáromban huszonötödik alkalommal rendezik meg a Jókai Napokat.

Június 17-19.: A Stúdió érté megrendezi Érsekújváron: a kísérleti művészet és irodalom első fesztiválját.

Június 28.: A református egyház Komáromban ülésező Zsinata Mikó Jenőt választja meg az egyház új püspökévé.

Július 18-25.: ACsemadok Központi Bizottsága Zselizen első ízben szervezi meg a táncházvezetők országos táncháztáborát.

Augusztus 1.: Pozsonyban megkezdi működését a Magyar Kulturális Központ.

Augusztus 10.: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága levélben fordul a Szövetségi Gyűléshez és a szövetségi kormányhoz a romániai faluromboló tervek ügyében.

Augusztus 21.: A szovjet megszállás 20. évfordulóján Prágában tüntetésen követelik a szovjet csapatok távozását.

Szeptember 12.: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága dokumentumban tiltakozik a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer felépítése ellen.

Szeptember 30-október 1.: A Csemadok Központi Bizottsága kassai ülésén kritikus hangvételű felszólalások sürgetik a magyar kisebbség oktatásügyi és kulturális problémáinak rendezését. (Lásd: Formalizmus nélkül)

Október 7.: A magyar Ország- gyűlés a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építési munkálatainak folytatása mellett dönt, a továbbépítést azonban szigorú környezetvédelmi feltételekhez köti. (Lásd: Gabčíkovo-Nagymaros kétlépcsős marad)

Október 20.: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának kezdeményezésére megszületik a 266 aláírással ellátott, „Csehszlovákiai magyarok memoranduma 1988” címen ismertté váló dokumentum.

Október 28.: Prágában Csehszlovákia megalakulásának 70. évfordulója alkalmából ismét tüntetéseken sürgetik a politikai reformokat. A rendőrség a tüntető tömeget vízágyúk bevetésével oszlatja fel.

November 2.: A budapesti Bethlen Gábor Alapítvány Bethlen Gábor-díjjal tünteti ki Janics Kálmánt és Duray Miklóst. A budapesti csehszlovák nagykövetség hivatalosan tiltakozik a kitüntetések miatt.

November 24.: Dunaszerda- helyen a Szlovák Nemzeti Galéria kihelyezett részlegeként megnyílik a Lőrincz Gyula Képtár.

December 17.: Somorján az Új Szó megjelenésének 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen a jubiláló lapnak átadják a Győzelmes Február Érdemrendet. (Lásd: Lapunkat a Győzelmes Február Érdemrenddel tüntették ki)

űj szó 40

* «tew, <*I «a. ľ

JP l"l|

)L

f- ..

/• J: mj£ 1M

f. „ .1*5

I

s aj ft

% j? V *

« « *

?! I 5 n *» IjE ♦ ,ts

£ «. í íffif

‘ ’ v \

it

**

JA, *,

* • 4 í

■ej!

♦ m v

■

0nmrmm ■

Az ünnepi gyűlés díszemeivénye (A ČSTK felvétele)

LAPUNKAT A GYŐZELMES FEBRUÁR ÉRDEMRENDDEL TÜNTETTÉK KI

Rugalmasabb tájékoztatásra, szemléleti és szerkesztési

megújulásra törekszünk

ünnepi gyűlés • A CSKP KB küldöttségét Ignác Járták vezette • Köszöntések, jókívánságok • Ágazati és vállalati kitüntetések átadása • Színvonalas műsor,

kellemes hangulat

(Munkatársunktól) - Bensőséges és fölemelő, emlékezetes és egyben előremutató volt az az ünnepi gyűlés, amelyen december 17-én a Somorjai (Samorín) Művelődési Központban lapunk nevezetes jubileumáról emlékeztek meg pártunk legfelsőbb szerveinek képviselői, közéletünk tisztségviselői és a szerkesztőség munkaközössége.

Az ünnepségen részt vettaCSKPKB küldöttsége Ignác Jenák elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. A küldöttség tagja volt Gejza šlepka, az SZLKP KB Elnökségének

Ezután Kiss József, az SZLKP KB Titkárságának tagja, az Új szó főszerkesztője méltatta lapunk négy évtizedes tevékenységét. Beszédében többek közöd a következőket mondotta:

„Lapunk első száma olyan időszakban látott napvilágot, amelyet a dolgozók februári gyözetmé! kövelöen áthatott a nagy és a kis közösségek életének megújhodása. A győzelmet hangsúlyozó eposzi jelző arra utal, hogy e történelmi jelentőségű

tagja, a KB mára. Dudás Kürtién, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a dunaszetdahoM (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezető mára, Stefan Bachér, az SZLKP KB Titkárságának tagja, a Pravda főszerkesztője, Igor Škorica, az SZLKP KB osztályvezetője. Ott volt Pjotr Kuzmfcs Kosztyikov, a Szovjetunió bratislavai lókonzulja és Tóth József, a Magyar Népköztársaság bratislavai tőkonzulja. Jeten voltak a hazai magyar lapok főszerkesztői is. A vendégeket és a szerkesztőség munkaközösségének dolgozóit Szilvássy József fó- szerkesztő-hetyettes üdvözölte.

fordulathoz érzelmileg is mély átérzéssel viszonyulunk. Annak tudatosítása, hogy az Új Szó létrejötte elválaszthatatlanul összefonódik azokkal a változásokkal, amelyek a szlovákiai magyarság helyzetében februárt követően bekövetkeztek, a lélek legrejtettebb zugaiban is visszhangra talán Az Új Szó létrejöttét - kifejezésre juttatva a magyar nemzetiségű állampolgárok jogegyenlőségét és a lenini nemzetiségi politika érvényre jutását

szolgáló előfeltételek megteremtését - költői lendületű szállóige örökítette meg. Máig gyakran idézzük Sas Andor örökbecsű vallomását arról, hogy az Új Szó a jégtörő és gyűmölcshozó február édesgyermeke. A kerek évfordulók során az érzetmi töltés újult erővel tör felszínre, magával ragadva az új, felnövekvő nemzedéket is. Ezek a generációk a negyven évvel ezelőtti zimankós decemberi napot (Folytatás a 2. (Maion)

Formalizmus nélkül

Jegyzetek a Csemadok KB V. üléséről

Kl..lltság, közéleti efköfetel\y zettség és tárgyszerűség jellemezte a Csemadok Központi Bizottságának Kassán (Košice) megtartott V. ülését, amelyen két fontos napirendi pontot vitattak meg: a kulturális szövetség jövő évi munkatervét, valamint az alapszervezetek gazdálkodásának és pénztárkezelésének új alapelveit.

A Csemadok munkaterve a nagy horderejű társadalmi feladatokat, a közművelődés növekvő szerepét szem előtt tartva határozta meg a kulturális szövetség tennivalóit az ideológiai szférában, a tagság tudatának formálásában, az egészséges nemzeti azonosságtudat és az internacionalista meggyőződés erősítésében, továbbá a szervezeti életben, valamint a művelődés, és az amatőr művészeti mozgalom szakaszán. Minden téren a minőségi követelmények kerültek előtérbe Az előterjesztett dokumentum egyértelműen leszögezte, hogy a szervezeti életben és más területen is föl kell számolni a formalizmus minden megnyilvánulását, s olyan korszerű munkamódszereket kell meghonosítani, amelyek hatékonyabbá teszik a kulturális szövetség tevékenységét. Erre szükség is van, hiszen napjainkban, a társadalom átépítésének forradalmi folyamatában mind nagyobb feladatok hárulnak a Nemzeti Frontra, s egyes tagszervezeteire, köztük a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére is.

E viszonylag rövid beszámoló terjedelme nem teszí lehetővé, hogy részletesen ismertessük a jól fölépített, s minden - a kulturális szövetség tevékenységével összefüggő - lényeges területre kitérő munkatervet. Mindenekelőtt arra kell felhívnunk a figyelmet, hogy 1989 márciusában ünnepli majd a Csemadok megalakulásának 40. évfordulóját. Ez a jelentős évforduló lehetőséget kínál az eddig elvégzett munka értékelésére, a szükséges tanulságok és következtetések levonására, a folyamatosság megőrzéséhez. A jubileum minden bizonnyal hozzájárul a tagság további aktivizálásához. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének jelenleg 92 ezer tagja van, s a jubileumi évben szeretnék a taglétszámot

95 ezerre emelni, természetesen nem kampányszerűen, s nem is valamiféle adminisztratív bűvészmutatvánnyal. A munkaterv részletesen ismerteti a szervezeti élet, aközmű- velődés és az amatőr művészeti mozgalom további fejlődését célzó feladatokat, kellő figyelmet szentelve a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának és a Csemadok KB Népművészeti Együttesének, a Szőttesnek, valamint a kulturális szövetség képes hetilapjának, a Hétnek.

Érdekességként említjük meg, hogy a kulturális szövetség a jubileum alkalmából első Ízben jelentet meg postai bélyeget. Jövőre a tervek szerint megélénkül a szövetség kiadói tevékenysége is. Először jelenik meg a Hét évkönyve, s kiadják Szljjártó Jenő kórusműveit is. Erdélyi Jánosról - születésének 175. évfordulóján - tanulmánykötet lát napvilágot a Csemadok KB gondozásában. Nyílván nagy érdeklődés övezi majd azt a kötetet, amelynek anyagát az amatőr néprajzosok gyűjtéséből állítottak össze. Jövőre válogatás jelenik meg a Kazinczy Nyelvművelő Napokon elhangzott előadásokból. A gyakorlati nyelvművelést, elsősorban az állami tisztségviselők, a pedagógusok, s nem utolsósorban az újságírók munkáját szolgálja majd az a kiadvány, amely a fontosabb hazai intézmények neveinek helyes magyar fordítását tartalmazza.

Már meghatározták a kulturális szövetség országos fesztiváljainak jövő évi időpontjatt is. A Csengő Énekszót május 6-án ás 7-én rendezik meg Érsekújváron (Nové Zámky). A Jókai Napok május 15-én kezdődnek, s a további időpontok a következők: országos népművészeti fesztivál: május 26-28, Duna Menti Tavasz: június 7-11, országos kulturális ünnepély: június 24-25. A Kazinczy Nyelvművelő Napokat jövőre is márciusban, a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat pedig hagyományosan októberben rendezik meg. A Tavaszi szél... országos népdal- és népzenei versenyre november 25-én kerül sor Bratisla- vában.

Az ülésen részletesen elemezték a gazdálkodás és a pénztárkezelés új alapelveit, amelyek bizonyos értelemben nagyobb önállóságot biztosítanak az alapszervezeteknek. Lehetőségük lesz bizonyos vállalkozásokra, anyagi helyzetük javítására. A további eredményes munka egyik alapvető feltétele az, hogy az alap- szervezetek vezetősége teljes mértékben ismerje és alkalmazni tudja a most ismertetett előírásokat, tehát élni tudjon a kínálkozó lehetőségekkel.

Az előterjesztést követő vita sokrétű, szókimondó, s mint már említettük, tárgyszerű volt. Ismét hangsúlyosan szóltak a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógus-utánpótlási gondjairól, a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazásának gondjairól. A határozat a Csemadok KB Elnökségének feladatául adta, hogy az októberi ülésen foglalkozzanak ezekkel a bíráló megjegyzésekkel, s tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy pártunk lenini nemzetiségi politikájának elveit minden szinten, minden járásban és minden településen következetesen érvényesítsék.

Többen aggodalmuknak adtak hangot, mert a földmüvesszövetke- zeteknek az érvénybe lépett új szabályozók és adók miatt minden bizonnyal csökkenni fog a nyereségük, következésképpen kevesebb pénz jut majd a helyi kultúra, többek között a Csemadok alápszervezetek tevékenységének támogatására. Remélhetően a szigorodó követelmények ellenére sem szakad meg a jő kapcsolat a földmúvesszóvetke- zet és a kulturális szövetség alap- szervezetei között, mert ezt hosz- szabb távon .egész nemzetiségi kul: túránk, s végső , soron egész társadalmunk megsfnytené. Többen rámutattak arra is, hogy helyi és központi szinten egyaránt a Csemadok- nak is többet kell foglalkozni a környezetvédelemmel, s még aktívabban be kell kapcsolódni a környezetünket óvó, szépítő társadalmi munkába.

Ö

szegezésképpen elmondhatjuk, hogy a Csemadok Központi Bizottságának tagjai két hasznos és tartalmas napot töltöttek Kassán, mert nemcsak útmutatást, hanem ösztönzést is kaptak a további munkához, az alapszervezetek tevékenységének további aktivizálásához. SZASZÄK GYÖRGY

(Folytatás az 1. ddalrel)- amikor a lapterjesztők kezéből az Új Szó első számának mind a kilencvenézer példányát a szó legszorosabb értelmében szétkapkodták - már csak a történelmi ismeretek közvetítő szerepével képesek érzékelni. E nemzedékek tudata is ott van múlt és jelen kapcsolódásában.

Lapunk létrejötte felújította a szlovákiai magyar nyelvű kommunista sajtó folytonosságát. A Kassai Munkás, Az Út, a Magyar Nap és a többi - a két világháború közt megjelent - szlovákiai magyar nyelvű sajtóorgánum nyomdokaiba lépett. A kőtődéstudat ez idő tájt elsősorban eszmei-erkölcsi támaszt, hátországot teremtett annak tudatosításához, hogy a szocialista építés gyökerei éltető erejének formását a dél-szlovákiai forradalmárok is táplálták.

Ma már tudjuk, hogy az Új Szó hasábjain ez a hagyomány puszta eszközből fejlett értékrendszerré alakult, amelyben testet ölt a szándék, hogy forradalmi múltunkat alkotó cselekvésként vigyük tovább. Erre támaszkodva közvetlenebbül tudatosítjuk azoknak a kommunistáknak a személyes hozzájárulását lapunk aculatának kialakításához, akik ott voltak bölcsőjénél, s az osztályharc füzében edződön személyes példájukkal juttatták kifejezésre a forradalmi folytonosságot.

Céltudatos törekvésüknek köszönhetően sikerült a lap arculatának kialakítását, eszmei-politikai beállítottságát összhangba hozni hatóerejének növelésével.

Immár történelmi távlatba kerülve élő erkölcsi erőforrás lapunk megjelenésének a pán által szavatolt anyagi, szervezési megalapozása Is. A lapunkban fennmaradt korabeli visszaemlékezések fölemelő emlékképeket őriznek arról a gondoskodásról, amely akkoriban a Major István által vezetett Pravda kiadóvállalat részéről nyilvánult meg, s amelynek köszönhetően az Új Szó elindulhatott a párt szolgálatában reá váró úton, és a hazai pártsajtó szerves részévé válhatott.

Biztonságérzettel tötthették el a már vezető szerepet betöltő pártnak a lapkiadást biztosító lehetőségei azokat a kommunistákat, akit Lőrincz Gyulával, lapunk első főszerkesztőjével, továbbá Fábry Istvánnal, Kugler Jánossal és Rabay Ferenccel együtt oroszlánrészt vállaltak a lapunk megjelenésével kapcsolatos korabeli bonyolult problémák megoldásából Ôk még Ismerték azt a Sládkoviő utcai alagsori, örökké nedves helyiséget, ahol a harmincas években Dénes Ferenc, lapunk második főszerkesztőjének vállára nehezedett a Pravda és a Munkás kiadásának és terjesztésének minőén gondja.

Lapunk szerepvállalása a legjellegzetesebben a szocialista hazafiság és Internacionalizmus erősítésében jut kifejezésre, s ennek szerves tartozéka a szocialista nemzetiségi azonosságtudat elmélyítése. Negyven évvel ezelőtt a hazafiság és internacionalizmus még csak elvi alapot jelentett, ma már lapunk az együttélés mindennapjaival szervesen összefonódva folytatja hazánk nemzetei és nemzetiségei összetartozás-tudatának gazdagítását.

Az eltelt négy évtized során lapunknak a nemzetiségi kapcsolatok terén játszott szerepe egybeforrott a magyar nemzetiség kulturális kibontakozásával és kiteljesedésével. írók nemzedékei kaptak az Új Szó hasábjain indíttatást. Lapunk főként az ötvenes évek elején eggyé ötvözte - jellegénél lógva - a nemzetiségi kötődést és a szocialista művészi elkötelezettséget. Mindennemű leegyszerűsítés mellett, az eszmei-politikai egységet olykor talán túlbecsülve is, szerves előfeltételeket teremtett a differenciálódáshoz. Ma a/ átépítés feltételei között minőségileg új szinten jelentkezik a művészi alkotóerők egybefogósának igénye, tovább gazdagítva a szocialista művészet tárházát. A szocialista művelődéspolitika eszmei- politikai és esztétikai értékrendjét érvényesítve Igyekszünk hozzájárulni az egységes csehszlovák kulturális közösség kialakításához, a kölcsönösség, a kölcsönös értékgyarapodás szellemében.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy lapunk akkor teljesítette legsikeresebben társadalmi és politikai küldetését, amikor sikerült elkerülnie az elszigetelődés és a provincializmus útvesztőit. A helyi, a sajátos és az általános egységbe ötvözésében újabb ösztönzésekkel szolgál számunkra a pártsajtóval, főként a Pravdával kialakított együttműködés további elmélyítése. Tanúi tehetünk annak, hogyan gazdagod* lapunk sajátos arculata ezáltal, $ ugyanakkor növekszik társadalmi hatásugara is. Ez az együttműködés kifejezésre jut a külpolitikai fejlemények meg- világítását szolgáló anyagok felhasználásában és az ösztönzések mentésében, a szocialista országokban zajló társadalmi-politikai változásokra Kinyitva a figyelmünket. A szocialista országokban végbemenő átalakulást a társadalmi-politikai problémák nemzeti-állami meghatározottságát, beágyazottságát és sajátosságait figyelembe véve értelmezzük - tapasztalatokat szerezve a hazai gyakorlattal történő szembesülés alapján. Úgy véljük, hogy e szemlélethez igazodva pótolhatatlan szerepet tölt be az olvasóval való párbeszéd és együttgondolkodás.

A széles látókörű olvasó és a lap közötti érzékelhető és láthatatlan összekötő szálak megragadásában fontos erőforrást látunk, btxn lapunk a párt még

A szónoki emelvény mellett (jobbról) Szilvássy József

Beiktatás

(Munkatársunktól) - Az Új Szó tegnapi szerkesztőbizottsági ülésén részt .vett Igor Škorica, az SZLKP KB ideológiai és propaganda osztályának -vezetője és helyettese, Vladislav Jakubička.

Škorica elvtárs szívből jövő. elvtársi köszönetét mondott a január elsejével nyugállományba vonuló Szarka Istvánnak, aki lapunkban különléie beosztásokban harmincnyolc éven át, ebből csaknem két évtizeden keresztül helyettes főszerkesztőként végzett lelkiismeretes, odaadó munkát. Ezt kővetően az SZLKP KB Örökségének döntése alapján - december elsejei hatállyal - helyettes főszerkesztői tisztségbe beiktatta Szilvássy Józsefet, lapunk kulturális rovatának eddigi vezetőjét. (g)

ŕi FS VITA A MAGYAR PARLAMENTBEN

Gabčíkovo - Nagymaros kétlépcsős marad

(Tudósítónktól) - Háromnaposra nyúlt a magyar Országgyűlés őszi ülésszaka. Pénteken éles, egész napos vita bontakozott ki a Gaböiko- vo-Nagymaros Vízlépcső további sorsáról. A közvéleményben kialakult, egymásnak gyakran élesen ellentmondó vélemények tették szükségessé, hogy a törvényhozó testület erősítse meg a kormány jelentését a dunai vízlépcső építésével kapcsolatban. A tájékoztatót, amely nyolc pontban tartalmazza a kormány álláspontját, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter terjesztette eló.

Több képviselő élesen ellenezte, hogy felépüljön a vízlépcső nagymarosi gátja, tehát: a vízerőmű ne csúcserómúként üzemeljen. Voltak akik a csehszlovák-magyar kormányközi egyezmény felmondását javasolták. A 17 felszólaló többsége azonban konkrét tényekkel bizonyította a vízlépcső előnyeit, s megemlítették, hogy a közvetlenül érintett területek lakossága nemcsak egyetért az építkezéssel, hanem szinte sürgeti, hogy mielőbb érezhesse hatását. A képviselők kiemelték a mű energetikai, hajózási, mezőgazdasági, turisztikai előnyeit, de figyelmeztettek rá, hogy a környezetvédelmi járulékos beruházásokat is ki kell építeni és hatékonyan üzemeltetni. A külügyminisztérium államtitkára szerint a kormányközi szerződés felbontása rontaná az ország nemzetközi hitelét, valamint a kapcsolatokat két olyan állammal, amelyekhez jó barátság fűzi a Magyar Népköztársaságot. Többen figyelmeztettek arra a veszélyre, hogy az ellenzők kampánya éppen annak a műszaki értelmiségnek rontja a társadalmi tekintélyét, amelyre az országnak súlyos gazdasági helyzetében oly nagy szüksége van. A procedúráira szavazási kérdések megoldása után hagyományosan szavaztak a kormány tájékoztatójáról: 317 képviselő mellette, 19 ellene szavazott, 31 képviselő tartózkodott.

Az elfogadott dokumentum szerint célszerű a csehszlovák féllel rögzíteni a vízlépcső üzemeltetéséhez szükséges környezeti feltételeket. A határozat-az eredeti kétlépcsős rendszer befejezése mellett szól, a környezetvédelmi beruházásokat a gazdaságiak fölé helyezi, S előirányozza, hogy ,a mű előnyeit maximálisan ki kell használni, y q