Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

ŰJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1983 37 Mindenkit visszavárnak A BODROGKÖZI AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZEK ELSŐ ALKOTÓTÁBORA NYELVŐR „Rátaláltunk itt az alkotás jó izü, színes világára - arra a világra, amelyet naponta szeretnénk élni Holnap visszajövünk" - olvasom a piros fedelű krónikába rótt friss sorokat. Tudom, hogy ezek a mondatok nem csak a szöveg szerzőjének gondolatát, hanem a Bodrogközi Amatőr Képzőművé­szek Ticce Klubja első bodrog- szerdahelyi (Streda nad Bodro­gom) alkotótábora valamennyi résztvevőjének őszinte vélemé­nyét is közük. Július utolsó és augusztus első hetében a rendezők a tábor ti­zennyolc amatőr képzőművészé­nek a bodrogszerdahelyi alapisko­lában jő feltételeket teremtettek az alkotáshoz. A zöméban fiatal alko­tógárdát a közvetlen környezet, a falu, a bodrogközi táj, az itt élő emberek és a vidék történelme determinálták. Munkáikból a tábo­rozás utolsó napján - segítőjük, Löffler Béla szobrászművész je­lenlétében - tíz grafikát, tizenöt olajfestményt és három faplaszti­kát ajándékoztak a falunak. Tették ezt azzal a tudattal, hogy ez a kol­lekció képezi majd a Bodrogszer- dahelyen nemsokára megnyitásra kerülő Bodrogközi Galéria első ki­állítási anyagát is. Ez a jövő, de a múltba is érde­mes visszapillantani, hogyan jött létre a bodrogközi amatőr képző­művészek klubja. Erről Kiss Ká­roly, az egyik alapitótag beszélt:- A Bodrogközben nagyon sok tehetség született, de sokan el­mentek innen. A mi helyzetünk sem könnyebb, hiszen eddig itt semmilyen galéria nem volt. akkor még kiállításokat sem rendeztek. Nem volt ami közelebb, ide hozta volna a világot. Megismerési vá­gyunkat csak a könyvek és a tele­vízió tudta valamelyest kielégíteni. Ezt persze kevésnek éreztük. Ügy vélem mindenképpen szerencsés dolog, hogy szülőfalumban, Lele- szen egyidőben többen is úgy éreztük: meg kell szólalnunk a képzőművészet nyelvén. Blnó István volt a példa. Rajtam kívül Ferenc György, Bodzás István so­rakozott fel mellé. Később Kassán elvégeztem az iparművészeti szakközépiskolát. Szerettem vol­na tovább tanulni, de a képzőmű­vészeti főiskolára nem vettek fel. Ha majd dolgozni fogsz, te is ab­bahagyod a festészetet - mondo­gatták többen is. Nem törtem le. A többiekkel együtt dolgoztam. Közös kiállításokat rendeztünk Le- leszen. Első önálló tárlatom 1976- ban volt. Erre a királyhelmeci mű­velődési ház igazgatója is felfi­gyelt, s így ott is bemutathattam munkáimat. Flövidesen kiderült, hogy a képzőművészetnek nem csak Leleszen, hanem Kisgére- sen. Nagykaposon és Királyhel- mecen is vannak megszállottjai Nagy Menyhért festményeiből pél­dául még 1976-ban sikerült kiállí­tást rendeznünk. A forrás tehát Leleszen volt, de a csoportosulá­sunk Királyhelmecen jött létre. A Bodrogközi Amatőr Képző­művészek Ticce Klubjának meg­szervezésében Csótó Lászlónak vannak nagy érdemei.- Rajzot és matematikát tanul­tam a nyitrai pedagógiai főiskolán - mondja Csótó László. - Gömöri vagyok, de a tanulmányaim befe­jezése után Bodrogközbe kerül­tem. Királyhelmecen akkor nyitot­ták meg a művészeti iskola képző­művészeti osztályát, amelynek ve­zetője lettem. Az első napokban csalódottnak éreztem magam. Többet vártam, üres osztály foga­dott, régi vaspadokkal. Festóáll- vány például egy sem volt. Gyere­keket kellett toborozni. Meg kellett magyarázni a szülőknek, hogy milyen jellegű iskoláról is van szó. Az első esztendőben főleg ezek a gondok kötöttek le, de mivel művészi ambícióim is voltak, keresni kezdtem azokat a társa­kat. akikkel terveimet megvalósít­hattam. így ismerkedtem meg Fe- rencz Gyurival, Kiss Karcsival, Nagy Menyhérttel, Molnár Lacival, akikkel az amatőr képzőművészeti klub megalakítását is fontosnak tartottuk. A klubot a Királyhelmeci Művelődési Ház segítségével és a CSEMADOK városi bizottságá­nak támogatásával 1979-ben ala­kítottuk meg. Kéthetente találko­zunk. Munkáinkból minden éven közös kiállítást rendezünk. Tagja­ink alkotásaival már a bratislavai, a rimaszombati, a rozsnyói és a somodi közönség is megismer­kedhetett. Nagy Menyhért, Kiss Károly, Fetencz György, Kobák László, Szántó Kázmér, Czibák Mária, Csupik László, Muszka Ti­bor mind-mind olyan fiatalok, akik A hét vicce- Mit kaphatok ebédre? - kérdezi a turista egy kis vidéki kocsmában.- Tojásránt ott át.- Ennyire nincs választékuk?- Dehogy nincs! Vagy azt választja, hogy itt ebédel, vagy elmegy. magukban hordozzák a képzőmű­vészeti kiteljesedés lehetőségét.- És a képzőművészeti alkotó­tábor? Ez az ötlet hogyan szüle­tett?- A képzőművészeti tábor meg­szervezéséhez a Sárospatakon szerzett tapasztalataink segítettek- válaszol Kiss Károly. - Már ta­valy létre akartuk hozni a tábort, de anyagi támogatás és megfelelő hely hiányában akkor ez még le­hetetlen volt. Hogy az idén sike­rült, ez elsősorban Lázár László­nak, a művelődési házunk igazga­tójának és Vancák Istvánnak, a bodrogszerdahelyi Hnb elnöké­nek köszönhető.- Mint pedagógus mindig is szív­ügyemnek tartottam, és mióta a hnb élére kerültem, kötelessé­gemnek is érzem, hogy mindent megtegyek községünk, tágabb vo­natkozásban pedig Bodrogköz kultúrájának fejlesztéséért - vallja Vancák István, majd így folytatja.- Újságolvasó ember vagyok. Tu­dom hol, mi történik. Tudtam a Bodrogközi Amatőr Képzőművé­szet Ticce Klubjáról is. Mivel nem­régen teljesen felújítottuk köz­ségünkben az egykori Vécsey- kastélyt, üzentem Csótó László­nak, hogy felkereshetnének ben­nünket. O és a klub tagjai örömmel fogadták, hogy itt nálunk állandó kiállító helyiséget kaphatnak. Ilyen előzmények után az első képző­művészeti tábornak is szívesen adtunk otthont. Arra pedig külön büszkék vagyunk, hogy a miein­ken kívül az első tábornak rima- szombati, rozsnyói és magyaror­szági résztvevői is voltak. A jövő­ben a kastély közvetlen szom­szédságában álló gondnoki házat is szeretnénk felújítani, ez alkotó ház is lehetne. Az arra érdemes fiatal képzőművészek az év bár­melyik szakában eljöhetnének ide dolgozni . . SZÁSZAK GYÖRGY Csúcsmunka vagy munkacsúcs? Nyelünkben sok összetett szó van, pl. munkaerkölcs, munka­idő, munkamódszer, csúcsértekezlet, csúcstalálkozó, csúcsered­mény, melyeknek fordított összekapcsolása nyelvi szempontból nem engedhető meg, bár néha sejthető a felcserélt szó értelme, pl. időmunka, máskor zavarkeftö, pl. erkölcsmunka. Abban az esetben, ha a nyelv helyesnek minősíti a megfordít­ható szóösszetételt, az ebből keletkező új szavak eltérő jelenté- súek, pl. a munkatöbblet: a tervezett, megszabott munkán felüli munka és a többletmunka: a dolgozó és családja fenntartásához, szükséges munkán felül végzett munka. A hazai napilapunkban a címben feltüntetett két terminus közül kizárólag csak a „csúcsmunka“ fordul elő, és az utóbbi időben egyre gyakrabban, pl. hat hét leforgása alatt 7 esetben. A mező- gazdasági hetilapunkban is gyakoribb a „csúcsmunka“ terminus, pl. ,,Az őszi csúcsmunkák jelentősége“; „Rugalmasabban a nyári csúcsmunkákban.“ Két esetben a munkacsúcs is előfordul a következő címekben; „Munkacsúcs a konzervgyárban"; „Két munkacsúcs között". A szakirodalom és a szakemberek csak a „munkacsúcs“ terminust használják. A vázoltak alapján vilá­gos, hogy a „csúcsmunka" és a „munkacsúcs“ nem lehetnek szinonimák, ezért az egyik alak helytelen. Hol-az igazság? A tárgyalt fogalom régóta ismert a világnyel­vekben és a szomszédos népek nyelvében. A magyar köznyelvi és mezőgazdasági szótárakban a fogalom nem található meg, így nincs egyszerű dolga az újságírónak, ezt be kell vallani. A Mező- gazdasági lexikonban, a Közgazdasági ABC mezőgazdáknak című könyvben a Kaplonyi K. által írt Mezőgazdasági kiskalauz- ban, valamint a Nyolcnyelvű mezőgazdasági szótárban a „mun­kacsúcs" forma található meg, a „csúcsmunka“ alak csak a mi sajtónkban jelenik meg. A szlovák sajtó szóhasználatának hatá­sára (špičková práca) nyelvünkben népszerűvé váló fogalom használata szükséges, gazdagítja nyelvünket, használjuk tovább, de a helyes munkacsúcs alakban. Ezt a formát nyelvünk évtize­dekkel ezelőtt befogadta, így él tovább napjainkban is nyelvünk­ben ős a szakemberek körében. Mivel a terminus meghatározása nehezen hozzáférhető - a közkézen forgó szótárakban nem taláViató - ide írjuk pontos jelentését Kaplonyi könyvéből; ,A munkacsúcs a munkák torlódása egy időszakban, ha a gazda­ságban a végzett vagy tervezett munkát grafikusan ábrázoljuk, a munkatorlódások (pl. aratás idején) ezen a grafikonon kiugró csúcsban jelentkeznek.“ CSUKA GYULA TV-MŰSOR BRATISLAVA 15.50: A pályaválasztásról (ff.) (ism.) 16.15: Hírek 16.20: Iskolatévé 16.40: Pionírok magazinműsora (ism.) 17.10: Iránytű. Katonák politikai műso­ra (ff.) 18.00: Egészségünkért! A fogápolásról 18.10: A szocializmus világa. Képek a baráti népek életéből 18.35: A rendőrség nyomoz 18.40: A fejlett szocialista társadalom építése Csehszlovákiában. 3. rész: A fejlett szocializmus tör­vényszerűségei .19.10: Esti mese 19.30: Tv-Hiradó A Csehszlovák Televízió második műsorában A heti események magyar nyelven A Csehszlovák Talevízióban az üzemek és az efsz-ek élen­járó dolgozóival, a nemzeti bi­zottságok és a társadalmi szervezetek tisztségviselőivel magyarul is folytatott beszél­getéseket, a CSSZSZK ma­gyar nemzetiségű állampolgá­rainak megnyilatkozásait most kiegészíti a Tv-H íradónak A heti események magyar nyelven című műsora. Noha a Csehszlovák Televíziónak nincsenek olyan kapacitásbeli és átviteli lehetőségei, mint a Szlovák Szocialista Köztár­saságban a Csehszlovák Rá­diónak, megvalósítja ezt a mű­sort. hogy ezzel is gyarapítsa azokat az intézkedéseket, amelyek a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság alapjának, a nemzetiségi politika lenini alapelvei érvényesítésének ré­szét képezik. Ide sorolható el­sősorban az összes területnek - beleértve a korábban elma­radottakat - gazdasági és szo­ciális fellendítése. Azoknak a területeknek a fellendítése, amelyeken létrejött és fejlődik a szocialista nagyüzemi mező­gazdasági termelés és dinami­kusan fejlődik az ipar. Csak természetes, hogy ezeken a területeken szocialista mun- kabrígádok alakulnak és ben­nük - a szocialista internacio­nalizmus megnyilvánulásaként - szilárdul a nemzetek és a nemzetiségek barátsága. Je­lentős a magyar nemzetiségű képviselők hányada a Szövet­ségi Gyűlésben, a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a nem­zeti bizottságokban is minden szintep. A legutóbbi választás­kor 8115 magyar képviselőt választottak. A magyar ifjúság anyanyelvén tanul, tesz szert általános műveltségre és a szükséges képesítésre. Na­gyobb méretűvé válik felkészü­lése a közép-, a szak- és a fő­iskolákon. Magyar polgártársaink kö­rében jelentős a szerepe az Új Szó napilapnak, amely na­ponta átlag 97 ezer példány­ban jelenik meg és a magyar nyelvű folyóiratoknak. A Cseh­szlovák Rádió magyar nyelvű adása hetente 35 óra műsort sugároz. Nagy a lap- és a könyvkiadói aktivitás, emel­kedik a komáromi (Komárno) Magyar Területi Színháznak és a kassai (Košice) állandó Thália Színpadának művészi színvo­nala. Gazdagodik a népművé­szeti együttesek szakköri-mű­vészeti tevékenysége, a CSE­MADOK, a népkönyvtárak, a múzeumok stb. kulturális- népművelő tevékenysége. A szövetségi államjogi ren­dezés, valamint a nemzetisé­gekről szóló alkotmánytörvény módosította a szocialista inter­nacionalizmusnak és a szocia­lista hazafiságnak, a szocialis­ta Csehszlovákiában éló nem­zetiségek iránti viszonynak alapelveit. Ez a törvény alapja lett nemzeteink és nemzetisé­geink együttműködése és ba­rátsága további fejlődésének. Alkotmányosan rögzítette a nemzetiségek egyenjogú helyzetét és hozzájárult szo­cialista államunk egységének a megszilárdításához. Jozef Lenárt elvtárs, a- CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára ez év júniusá­ban Gombaszögön (Gombá­sok), a csehszlovákiai magyar dolgozók XXVIII. kulturális ün­nepségén egyebek között megállapította: a szocia­lista építés éveinek tapaszta­latai megtanítottak bennün­ket arra, hogy céljaink eléré­se szempontjából milyen nagy a jelentősége nemzete­ink és nemzetiségeink egy­ségének. Ezt az egységet azért úgy fogjuk őrizni és szilárdítani, mint munkánk sikerének, előrehaladásunk­nak egyik előfeltételét és senkinek sem engedjük meg, hogy ezt az egységet bármivel is megbontsa. Nemzeteink és nemzetisége­ink kapcsolatai fejlesztésé­nek és közeledésüknek leni­ni útját járva, magasabb szintre emeljük ezeket a kap­csolatokat.“ E szavak szellemének felei meg a Csehszlovák Televízió A heti események magyar nyelven című műsora, minden héten hétfőn 18 óra 30 perctől 19 óráig a második műsoron. A Csehszlovák Televízió ezzel a műsorával kíván eleget tenni a Szlovák Szocialista Köztár­saság magyar lakossága ré­széről az avatott tájékoztatás iránt megnyilvánuló érdeklő­désnek és továbbra is arra tö­rekszik, hogy elmélyítse saját politikai-szervező szerepét. MILOŠ MARKO, a Csehszlovák Televízió központi igazgatójának szlovákiai helyettese Január 24.: A szlovák oktatási minisztérium elkészíti az új is­kolaügyi törvény tervezetét, amelybe beépíti, hogy a nem­zetiségi iskolák oktatási nyelve megváltoztatható. Január 31.: Duray Miklós poli­tikai pere Pozsonyban, ame­lyen neves magyarországi írók és az Amnesty International képviselői is megjelennek. A pert előbb február 11-re, majd bizonytalan időre elnapolják, Durayt pedig február 22-én szabadlábra helyezik. Március 1.: Varga Jánost Strasser György váltja fel a Hét című hetilap főszerkesztői tisztségében. 1983 tavasza: Püski Sándor ki­adásában - Csoóri Sándor elő­szavával - New Yorkban meg­jelenik Duray Miklós Kutyaszo­rító című önéletrajzi esszéje. Június 3-5.: Zselizen megren­dezik a XXVIII. Országos Nép- művészeti Fesztivált. Június 11-12.: ACsemadok Központi Bizottsága Érsekúj- várott megrendezi a csehszlo­vákiai magyar gyermek- és ifjú­sági énekkarok V. országos fesztiválját, a Csengő Énekszót. Június 18.: A fiatal csehszlová­kiai magyar irodalmárok, pá­lyakezdő írók Hodossy Gyula által kezdeményezett érsekúj­vári országos értekezletén útjá­ra indul az Iródia-mozgalom. (Lásd a köv. év cikkei között: Társulni) Július 25-augusztus 7.: A ki­rályhelmeci Ticce Képzőművé­szeti Klub Bogrogszerdahelyen megrendezi a bodrogközi ma­gyar amatőr képzőművészek első alkotótáborát. (Lásd: Min­denkit visszavárnak...) Július 30-augusztus 6.: A Cse- madok Karva és Ipolyság kö­zötti útvonalon megrendezi a IX. Honismereti Kerékpártúrát, majd augusztus 7-14. között Ipolyságon a VII. Nyári Műve­lődési Tábort. Szeptember 1.: Az oktatási mi­nisztérium a kormány elé ter­jeszti az új iskolaügyi törvény tervezetét. Szeptember: A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bi­zottságának tagjai a törvényja­vaslat elfogadása elleni mun­kára megszervezik a Szlovákiai Magyar Iskolák Védelmi Cso­portját. Október 14.: Fábry Zoltán szel­lemi és irodalmi örökségének ápolása, hagyatékának gondo­zása céljából a Csemadok létre­hozza a Fábry Zoltán Emlékbi­zottságot. Október 31.: A Csehszlovák Te­levízió pozsonyi stúdiójának második csatornája „Heti ese­mények magyar nyelven” cím­mel heti 30 perces magyar nyelvű műsort kezd sugározni. (Lásd: A heti események ma­gyar nyelven) November 25.: A szlovák kor­mány a nemzetiségi főosztály többszöri elutasító állásfogMá- sa ellenére jóváhagyja és a Szlovák Nemzeti Tanács elé teijeszti az iskolaügyi törvény tervezetét. December 8.: Krocsány Dezsőt Nagy Kázmér váltja fel a szlo­vák kormány munka- és szociá­lisügyi miniszteri posztján. December 15.: Krocsány De­zsőt a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökévé választják. Benyó Máté korábbi alelnök decem­ber 21-től a Szlovák Nemzeti Front titkára. 1983 folyamán: A nyitrai Peda­gógiai, illetve a Mezőgazdasági Főiskola magyar hallgatói meg­alakítják az Ifjú Szivek Ghymes zenekarát.

Next

/
Thumbnails
Contents