Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1959 Közlemény Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának Csehszlovákiában tett látogatásáról Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és neje a CSKP Központi Bizottságának meg­hívására 1959. február 18-án baráti látogatásra érkezett Csehszlovákiába. Kádár elvtársat Lajti Tibor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága nemzetközi osztálya vezetőjének he­lyettese kísérte. Kádár elvtárs Csehszlovákiai láto­gatása során beszélgetéseket folyta­tott Csehszlovákia Kommunista Párt­ja képviselőivel. Az igen szívélyes és elvtársi légkörben folytatott be­szélgetéseken részt vettek A. Novot- ný, R. Barák, J. Hendrych, V. Kopec- ký, O. Siműnek, V. Široký elvtársak, továbbá V. David külügyminiszter és G. Souček. a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője. A két testvérpárt képviselői a Magyar Népköztársaság és Csehszlo­vákia szocialista építő munkája te­rén szerzett tapasztalatokról tárgyal­tak s nézetcserét folytattak a jelen­legi nemzetközi politikai helyzet és a nemzetközi forradalmi munkásmoz­galom egyes kérdéseiről. Nagyra értékelték a nemzetközi kommunista mozgalom legtapasztal­tabb pártja és élenjáró osztaga, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. rendkívüli kongresszus >nak jelentő­ségét, amely kitűzte a kommunizmus építésének programját a Szov* tunió- ban. A XXI. kongresszus eredményei nagy hozzájárulást jelentenek mind­két baráti ország és az egész szo­cialista világrendszer gazdasági, po­litikai és kulturális élete valameny- nyi terének hatalmas fejlesztéséhez. A kongresszus eredményei egyúttal új távlatokat nyitnak meg a nem­zetközi forradalmi munkásmozgalom előtt, és megvilágítják a világ haladó és béke erői előtt a további győzel­mekhez vezető utat. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két testvérpárt közötti köl­csönös elvtársi kapcsolatok és a két ország nemzeteinek baráti együttmű­ködése sikeresen fejlődik a proletár nemzetköziség elveinek, valamint a marxizmus-Ieninizmus nagy eszméi közös megvalósításának szellemében. Mindkét párt céltudatosan és en- geszthetetlenül folytatni fogja har­cát a nemzetközi imperialista reakció minden ármánya ellen, amely reakció veszélyezteti a békét és gátolja a haladást. Mindkét párt harcolni fog a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulása, valamint a jelenle­gi revizionisták bomlasztó törekvései ellen. Minden tovább megvitatott kérdés­ben ugyancsak teljes egyöntetűség nyilvánult meg. Kádár elvtárs csehszlovákiai látó-* gatása során felkereste a jinonicei Motorlet-üzemet és a jesenicei EFSZ-t a prágai kerületben, ahol a dolgozókkal és a szövetkezeti tagok­kal munkájukról s azokról az ered^ menyekről beszélgetett, amelyeket Csehszlovákia népe kommunista párt­jának vezetésével a CSKP XI. kong­resszusának a szocialista építés be­fejezésére vonatkozó történelmi ha­tározatai érvényesítésében elért. Kádár elvtárs csehszlovákiai láto­gatása során dolgozóinknak a ma­gyar nép iránti barátsi.~a őszinte megnyilvánulásaival találkozott. Kádár elvtárs látogatása a Cseh­szlovák Köztársaságban hozzájárult az országaink nemzetei közötti test­véri kapcsolatok további megerősí­téséhez. mely nemzetek mar:usta- leninista pártjaik vezetésével, szi­lárd közösségben a Szovjetunió* vezette szocialista tábor többi orszá* gaival rikeresen építik az új szocia­lista tá.sadalmat. OLCSÓBBAN fejtik a szenet (ČTK) — A szlovákiai szénbá­nyaipari vállalatok között sikere­sen folyik a szocialista munka­verseny a IV. szakszervezeti kong­resszus zászlajáért. A versenyben eddig a handlovaí Nagybánya ve­zet, a novákyi és a kékkői szén­bányák előtt. A handlovai bányá­szok az év kezdetétől terven felül csaknem tízezer tonna barnasze­net fejtettek. Január végén a szlovákiai bányavállalatok közül elsőként teljesítették a Szovjet­unió Kommunista Pártja XXI. kongresszusának és a IV. szak­szervezeti kongresszusnak tisztele­tére vállalt kötelezettségüket. A handlovai bányászok a fejtési terv túlteljesítése mellett kiváló eredményeket érnek el a költsé­gek csökkentésében is. Az egész évi mérleg azt mutatja, hogy a múlt évben 29 354 tonnával telje­sítették túl a szénfejtés tervét és a tervezett nyereséget 2 millió 98 ezer koornával szár­nyalták túl ­A Hron építő üzem dolgozói a múlt év júliusától a Losonc melletti Ta­másin baromfifeldolgozó üzemet építenek. Eddig 12 épületrészen dolgoznak. A négy főosztályon hizlalda lesz, továbbá a víziszárnyasok feldolgozó helye. Aztán tojúsgyüjtö, ahol egyúttal a tojásokat konzerválni is fog­ják es egy korszerű fagyasztó. Ez az új baromfifeldolgozó üzem, amely egyedülálló hazánkban, teljesen gépesített lesz és évenkint több mint 300 tonna baromfit fog feldolgozni, ezenkívül 10 millió tojást konzerválni, (Foto K. Cich —ČTK). ^ Augusztus 22. és 23-án a zselízi kastély parkjában immár harmadszor ^ ^ került megrendezésre a Csemadok országos dal- és tánciinnepélye. Az ^ ez idei összejövetelnek különös jelentőséget kölcsönzött, hogy a Cse- $ ^ madok Központi Bizottsága és a Nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság ^ ^ a mostani dal- és táncünnepélyt a nemzetközi szövetkezeti nappal és § ^ az aratás befejezése alkalmából re ndezett ünnepséggel egybekötve § ^ a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulója jegyében rendezte meg. Z selíz a hagyományos ünne­pélyre ismét alaposan felké­szült. Az utcák mindkét oldalát — akárcsak az elmúlt években — ez idén is papírszalagokkal és színes pa­pírrózsákkal díszítették. Az úttestek felett kifeszített transzparensek hir­detik a népek barátságát, a szocia­lista kultúra győzelmét, az örömtel­jes munkát és az örömteljes életet. Az ez idei dal- és táncünnepély a zselízi járás történetében különös jelentőségű. A zselíziek és Zsell2 környékiek ez idén már abban a tu­datban ünnepeltek, hogy járásuk száz százalékig a nagyüzemi gazdál­kodás útjára lépett. A mostani dal- és táncünnepély a zselízi járás dol­gozóinak és mindazoknak, akik meg­jelentek az összejövetelen, kettős ünnepélyt jelentett. A kétnapos ünnepély szombaton délután a zselízi járás mezőgazdál­kodósának termékeiből rendezett ki­állítás ünnepi megnyitásával kezdő­dött. A kiállítás megnyitása előtt e párt és a Nemzeti Front képviselői elismerő oklevéllel jutalmazták a já­rás legjobb mezőgazdasági dolgozóit. A kitüntetettek meghatottan vették át a jó munkáért járó elismerést, s mindannyian megfogadták, hogy továbbra is minden erejükkel a nagy­üzemi gazdálkodás felvirágoztatására fognak törekedni. A kiállítást már a megnyitás első órájában százak és százak tekintették meg. Szombaton az esti órákban a zse- Hzi park szabadtéri színpadán a CSISZ magyar népművészeti együtte­se mutatkozott be színvonalas, nagy elismerést aratott műsorával. Ezzel a népünepély első napjának műsora a tetőfokára ért. A sokezres néző- közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta az együttes művészi tel­jesítményét. A több mint kétórás, színvonalas műsort reggelig tartó népmulatság követte. \7 asárnap a kora reggeli órákban * a népi zenekarok' pattogó ritmusára ébredt a város. A zenés ébresztő és az ország minden részé­ből összesereglett népművészeti cso­portok felsorakozása után kilenc óra­kor kezdődött meg — lovas bandé­riummal az élén — a hagyományos felvonulás a dísztribün előtt. Zselíz utcái a különféle népviseletek soka­ságától tarkőllottak. v A felvonulás után Lőrincz Gyula elvtárs, a Csemadok KB elnöke mon­dott megnyitó beszédet, majd Tibor Bohdanovský elvtárs, az SZLKP nyit­rai kerületi bizottságának vezető tit­kára és Molnár elvtárs, a Zselízi Já­rási Nemzeti Bizottság dolgozója üdvözölte az együtteseket és a kö­zönséget. A szónokok különös hang­súllyal emlékeztek meg a Szlovák Nemzeti Felkelésről, amelynek 15. évfordulója jegyében rendezték a dal- és táncünnepélyt is. Az ünnepi beszédek elhangzása után a Csemadok érsekújvári ének­kara, majd az udvardi táncsoport mutatkozott be az Ünnepi köszöntő című táncszámával, melyet a Csema­dok megalakulása 10. évfordulójára komponáltak. A kétnapos dal- és táncünnepéiyen az ország legjobb magyar népművé­szeti együttesein kívül színvonalas műsorral lépett fel a tekovi szlovák népművészeti együttes, mely a Búcsú című tánccal aratott nagy sikert. A bemutatón nagy sikert aratott a csehszlovákiai ukrán dolgozók kul- túregyesületének vápeníki népművé­szeti együttese is, amely az ötödik ukrán népművészeti fesztivál egyik legsikeresebb műsorszóróét mutatta be. A fellépő csoportok között dél­előtt különösen a Csemadok Garam menti népi együttese a Szlo­vák-magyar barátság című tánckom- pozíciójóval és a Csemadok izsai tánccsoportja az Izsai varrottas című táncával aratott sikert, de a hálás közönség nagy elismeréssel adózott a többi együttes műsorszámainak is, amelyeket a rendkívül melegen tűző nap hevében is mindenki nagy ér­deklődéssel figyelt. A csoportok késő délutánig tartó bemutatkozását nép­mulatság követte, amellyel azután be is fejeződött a Csemadok Zselízen rendezett III. országos dal- és tánc­ünnepélye. BALÁZS BÉLA Ez a traktor tejet fogyaszt Naponta legkevesebb 12-14 litert Egy rendes traktor ennyi motorolajjal 100 kilométert is megtesz. Mit szól­tok hozzá, besenyői gazdák, nem drága üzemanyag ez? Bizony, elma­radtok a szomszéd faluk mögött, ha még sokáig gondolkoztok, hogy be- lépjetek-e a szövetkezetbe. Pedig nem sok ész kell hozzá, hogy valaki megértse: olcsóbb az olaj, mint a tej. Ezért az eke elé a traktort kell „befogni”, a teheneket pedig az istállóba, hogy tejet adjanak, -^gazda, aki hatja őket, a szövetkezeti gépekkel dolgozzék, úgy többet tud tér-, melni és jobban tud élni. V. Veselý, Nyílra A Csemadok évfordulójára A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KultúregyesüJetc ma ünnepli megala­kulásának tizedik évfordulóját. Ez az évforduló jelentős esemény nemcsak i csehszlovákiai magyar dolgozók, hanem a köztársaság összes dolgozói életében, miután a Csemadok létre­jötte elválaszthatatlanul összefügg azzal a nagy történelmi eseménnyel,- 1948 februárjával — amely végér­vényesen kijelölte a köztársaság népei számára a jövő útját. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével köztársaságunk dolgozó népe a szocializmus felépítésének út­jára lépett. Ez hozta meg a köztársa­ság összes nemzetisége, s így a ma­gyar dolgozók számára is a teljes egyenjogúságot. A Csehszlovák Köz­társaság az itt élő magyar dolgozók igaz hazája lett, amelyben a cseh és szlovák néppel és a többi nemzetisé­gekkel testvéri közösségben veszik ki részüket az országépítésben és való­sítják meg a CSKP XI. kongresszusá­nak célkitűzését — a szocializmus építésének befejezését a közös hazá­ban. Ez igazolja, hogy a Szovjetunió nagyszerű példájára pártunk a mi körülményeink közepette is helyesen alkalmazta a lenini nemzetiségi tano­kat és népeink közmegelégedésére oldotta meg a nemzetiségi kérdést. Az országépítésben elért kiváló sike­rek a közös munka és alkotás ered­ményei, ami a csehszlovák szocialista haza iránti szeretetröl és dolgozóink között a proletár nemzetköziség esz­méjének mind fokozottabb elmélyülé­séről tanúskodik. Pártunk helyesen ismerte fel népi demokratikus rendszerünk és szocia­lista forradalmunk fejlődése szem­pontjából, mily fontos a dolgozó nép szocialista nevelése és a magyar dol­gozók szocialista művelődése, és ezért kezdeményezte tíz évvel ezelőtt a Csemadoknak, mint kultúregyesület- nek megalakítását. Annak tette fel­adatául, hogy az államhatalmi szer­vekkel — a nemzeti bizottságok nép- művelődési szerveivel — karöltve viselje szívén köztársaságunk magyar dolgozóinak kulturális nevelését, amely formájában nemzeti, de tartal­milag kell, hogy szocialista legyen. Az új szervezet működésének első éveiben nehezen teljesítette hivatá­sát, miután a Csemadokban egyes burzsoá nacionalizmussal megméte­lyezett kispolgári elemek, a Csema- dokot érdekvédelmi szervezetnek, a „magyarság érdekvédelmi szerveze­tének” tekintették, amely a magyar­ig érdekeiért és jogaiért lett volna hivatott síkra szállni. De milyen jo­gokért kellett volna harcolnia akkor, amikor pártunk és kormányunk poli­tikája teljes egyenjogúságot biztosít minden állampolgára számára, legyen az bármilyen nemzetiségű? Vagy ki ellen harcolt volna a magyarság érde­kében akkor, amikor a kommunista párt vezette munkásosztály, a pa- I rasztság és a dolgozó értelmiség kép­viselői állanak az állam élén? Ami­kor az Összes államhatalmi szervek­ben - kezdve a helyi nemzeti bizott- lágoktól egészen a köztársasági elnö- I kig — a dolgozó nép által választott képviselők vannak? A kommunista párt által irányított úgy társadalmi átalakulás hatása, jrilamint a forradalmi tradícióra visz- jzatekintő magyar munkásság és az új szövetkezeti parasztság állásfogla­lása, a helyzetnek osztályszempont- ból való reális megítélése siettette az eme zavaros nézetekből eredő kez­deti nehézségek leküzdését. A Csemadok az lett, aminek a párt azánta: a magyar dolgozóknak a szo­cialista kultúrára nevelő szervezete. A Csemadokban működő kommu­nistáknak és a velük haladó becsü­letes pártonkívüli tagoknak a párt marxi-lenini eszmeisége szellemében folytatott harcos felvilágosító mun­kája meghozta gyümölcsét. A Csema­dok mentes maradt a nacionalista máztól s tízéves fennállása alatt kö­vetkezetes harcosa volt a haladó szocialista kultúrának. Ennek köszön­hető, hogy a magyarlakta vidék fal­vaiban nem kis érdemei vannak a pa­rasztságnak a szövetkezeti gondolat . számára való megnyerésében. A Cse- j madok megértette, hogy működési | súlypontja a falun van, ahol a leg­fontosabb az emberek gondolkodásá­nak szocialista átformálása. A Csemadok-csoportok kultúrmun- kája és nevelő tevékenysége a falva­kon siettette ezt a folyamatot és így nagy segítségére volt pártunknak a parasztságnak a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való meg­nyerésben. Segített a falvakon az egységes földművesszövetkezetek megalakításában és a szövetkezeti gondolat további népszerűsítésében. A Csemadoknak a magyarlakta vá­rosokban végzett kulturális tevékeny­sége is gyümölcsöző volt. A városok magyar munkássága nagy megértéssel fogadta a Csemadok kultúrmunkáját már azért is, mert még az első köz­társaság idejéből a forradalmi kul- túrmunka kitörölhetetlen nyomokat hagyott benne és a Csemadok e for­radalmi műit szellemében igyekszik teljesíteni nagyon jelentős hivatását, pártunk marxista művelődési politi­kájának irányelvei alapján szocialistá­vá nevelni a magyar dolgozókat és elmélyíteni a szlovák és cseh dol­gozókkal való testvéri kapcsolataikat. A közös munkahelyeken elért terme­lési sikerek bizonyítják a legjobban, hogy a szlovák és magyar dolgozók a legjobb egyetértésben dolgoznak a közös haza további felvirágoztatásán, amiben nem lebecsülendő érdeme van a Csemadoknak is. Mindez igazolja, hogy a Csemadok az elmúlt tíz esztendő alatt a magyar dolgozók között mind a városokban, mind a falvakon eredményes és érté­kes munkát végzett, amit Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának irodája legutóbbi határoza­tában le is szögez. Az SZLKP KB irodájának „A szlo­vákiai magyar nemzetiségű 1 lakosság életének egyes politikai kérdései” cí­mű határozata elismeri a Csemadok­nak, mint társadalmi és kulturális egyesületnek a magyar nemzetiségű lakosság körében — a formájában nemzeti, tartalmában szocialista kul­túra fejlesztésében — végzett sikeres tevékenységét, de egyidejűleg meg­világítja a hiányosságokat és kijelöli a fejlődés irányvonalát, amely kell, hogy vezérvonalul szolgáljon a Cse­madoknak jövőbeni munkájában. A szocialista forradalom teljes győzelméhez nem elegendő a mun­kásosztály politikai és gazdasági ha­talmának megteremtése és a kapita­lista kizsákmányolás végleges meg­szüntetése, hanem elengedhetetlenül szükséges népeink gondolkodásának szocialista átformálása is, a kulturá­lis és az ideológiai téren végbemenő forradalom győzelme is, Erősen fé­kezik a kulturális és ideológiai for­radalom győzelmét az emberek tuda­tában begyökerezett burzsoá ideoló­gia maradványai, amelyek végered­ményben a szocialista építés fejlődé­sét Is hátráltatják. Pártunk mindezek tudatában éppen azért ma a dolgozó tömegek szocia­lista nevelésének meggyorsítását tartja egyik legfontosabb feladatá­nak. Pártunk politikai és gazdasági téren elért sikerei, — melyek a mar- xizmus-leninizmuson alapuló helyes pártpolitikának az eredménye — tet­ték lehetővé, hogy hazánkban a kul­turális forradalom befejezését tűzzük napirendre. A kulturális forradalom liarc a ka­pitalizmustól örökölt elmaradottság megszüntetéséért, harc a burzsoá eszmék csökevényei, a reakciós pol­gári kultúra ellen a szocialista kul­túra megteremtéséért. Harc azért, hogy a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség tudatában, gondol­kodásában győzelemre vigyük a mar­xizmus-Ieninizmus világnézetét. A következő évtizedben a Csemadok legfőbb hivatása a többi tömeg- és társadalmi szervezettel együtt a párt irányvonala szellemében még lendü­letesebben kivenni részét a világ­nézeti nevelőmunkában. A Csemadoknak az első évtizedben ezen a téren elért eredményei feljo­gosítanak arra a meggyőződésre, hogy í a jövőben sikerei még gyümölcsözób- I bek lesznek. \1/ \J/ <Ls Ý /y* ^ ^ Négy új szövetkezeti klub szövetkezeti gazdálkodás fejlődé­sével párhuzamosan a tagok anyagi jövedelme is egyre jobban emel­kedik. A nyugodt megélhetés, a fej­lődő lakáskultúra, az embereknek a hol­napba vetett rendíthetetlen bizalma, az szinte törvényszerűen az igények meg­növekedését vonja maga után. Ez a sar­kalatos igazság éppúgy érvényes a ko- jetíni, mint a galántai vagy zselízi járás­ra, de ez tapasztalható a Sajó völgyé­ben is, ahol sztntén szép számban van­nak már jól gazdálkodó szövetkezetek, olyan szövetkezetek, amelyeknek tagsága ma már az anyagiak mellett egyre na­gyobb részt követel a kultúrából, a szó­rakozásból, a művelődésből. Az egyszerű parasztemberek akiknek nagy része a felszabadulás előtt mozit sem látott, egész évi olvasmánya a ka- landárium volt, és ha néha- néha úgy vásár alkalmából bevetődött a városba, jót nevetett a filléres városi bohócok mesterkedésein, ma már, ezzel nem elég­szik meg, többet, értékesebbet akar. Ma már. a Sajó mentén is mások az emberek. Amióta új szelek járják az or­szágot, melyek elsöpörték a tudatlanság vakságát, a tornaijai lárás parasztjai is emberré lettek. Egyik tornaijai barátom, amikor a falusi ember mai életéről be­szélgettünk, valahogy így mondta: „A fa­lusi ember részére olyan a kultúra, mint valami csodálatos ital. Amíg nem ismeri, nem ízleli, megvan nélküle is. Ha vágya­kozik is utána, ez a sóvárgás csak tudat alatti, de aztán ha egyszer belekóstolt, megtalálja igazi izét, egyre többet akar belőle, szinte habzsolja mint nyári rek- kenö hőségben a kiszáradt torkú vándor a friss forrásvizet." A Sajó völgyét járva az ember saját maga is meggyőződhet róla, hogy a haj­dani „gatyás paraszt" ahogyan az urak nevezték őket. a kultúrát már nem tart­ja az urak kiváltságának. A kongresszus előtti . viták során egyre többen emelték fel szavukat a kulturális élet feljesztése mellett. A szövetkezetek pedig egyre na­gyobb összegzi szánnak a kulturális ala­pokra és igazi céljának meg.eleiden hasz­nálják jel. Az utóbbi hónapok során a járás területén négy szövetkezetben léte­sítettek szövetkezeti klubot, amelyek hi­vatva vannak a tagok szórakozását, kul­turális igényeinek kielégítését szolgálni. Négy szövetkezeti klub alakult, mégpe­dig Hosszúszón, Abafalán, Kövecsesen és Lénártfalán. A négy szövetkezeti klub közül leg­jobban a lénártjalai van jelszerelve. A könyvek és különböző társasjátékok­hoz szükséges felszerelések mellett már van televíziós készülékük és filmvetítő­gépjük is. gén látogatottak ezek a klubok. Oj emberek járogatnak már oda, olyan emberek, akik megtanultak új formában gazdálkodni, de megtanultak új módon, emberhez méltóan élni. (sz. 1.) Január 16.: A szlovák pártve­zetés a magyar kisebbséggel kapcsolatos eddigi párthatá­rozatok teljesítéséről tárgyal­va az elért eredményeket elégtelennek minősíti. Február 5.: A Megbízottak Testületé a pártvezetés utasí­tására határozatokat hoz a kétnyelvűség biztosításáról a hivatalos érintkezésben. Február 18-21.: A csehszlo­vák pártvezetés meghívására Csehszlovákiába látogat Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának első titkára. A látogatásáról ki­adott közlemény szerint az MSZMP és a CSKP egyaránt „harcolni fog a burzsoá naci­onalizmus minden megnyil­vánulása, valamint a jelenle­gi revizionisták bomlasztó törekvései ellen”. (Lásd: Közlemény Kádár János elv­társnak...) Március 1.: Egri Viktort Sza­bó Rezső váltja a Csemadok A Hét című hetilapjának fő- szerkesztői posztján. Március 5.: Az Új Szó A Cse­madok évfordulójára című vezércikkében emlékezik meg az egyesület fennállásá­nak 10. évfordulójáról. (Lásd: A Csemadok évfordu­lójára) Április 6-7.: Pozsonyban tart­ja VIII. országos közgyűlését a Csemadok, amelyen a fel­szólalásokat és a határozato­kat egyaránt a csehszlovák szocialista hazafiságra való nevelés programja uralja. El­nökké ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárrá Pathó Károlyt választják. Augusztus 22-23.: A Csema­dok Központi Bizottsága Zselizen megrendezi a IV. Or­szágos Dal- és Táncünne­pélyt. (Lásd az Országos dal- és táncünnepély Zselizen című cikkből vett részletet. ) Szeptember 1.: Megszűnik a Faluszínház magyar tagoza­ta, s beolvad a komáromi Ma­gyar Területi Színházba. Szeptember 10.: A belügymi­nisztérium rendelete lehető­vé teszi, hogy azoknak a nem cseh és nem szlovák nemzeti- ségűeknek a személynevét, akiknek azt 1959. október el­seje előtt csehül vagy szlová­kul anyakönyvezték, az anya­könyvi kivonatban saját kéré­sükre anyanyelvükön tüntes­sék fel. Szeptember 30.: Megkezdik egyes válogatott jogi előírá­sok magyar fordításának megjelentetését. Szeptember: A pozsonyi Komenský Egyetem magyar szemináriumába beolvad a megszűnő Pedagógiai Főisko­la magyar tanszéke, s ezzel Sas Andor vezetésével az egyetem Bölcsészettudomá­nyi Karán megalakul a Ma­gyar Nyelv és Irodalom Tan­széke. Október 4.: A Csemadok Köz­ponti Bizottságának pöstyéni ülésén A Hét főszerkesztőjé­vé kinevezett Szabó Rezső helyett Major Ágostont vá­lasztják meg az egyesület másodtitkárává. November 9-19.: A csehszlo­vák Nemzetgyűlés Elnöksé­gének meghívására Rónai Sándor vezetésével magyar parlamenti küldöttség láto­gat Csehszlovákiába. November 10.: A Szlovák írók Szövetsége magyar szekciójának ülésén nyolc fiatal költő antológiájának vitája kapcsán a sematizmus egyik utócsatározásaként kirobban az ún. vox huma- na affér. KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS elutazót! Prágából Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nejével együtt szombaton a délelőtti órák­ban elutazott Prágából. Kádár János elvtársat Lajti Tibor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nemzetközi osztálya veze­tőjének helyettese kísérte. A kedves vendégektől Antonín Novotný elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, a köz­társaság elnöke és neje, Rudolf Ba­rák, JirI Hendrych, Václav Kopecký, Otakar Simúnek és Viliam Široký elvtársak, a CSKP KB politikai iro­dájának tagjai, OIdrich Černík és Vratislav Kruťina. a CSKP KB tit­kárai búcsúztak a főpályaudvaron. A búcsúzásnál jelen volt Václav Da­vid külülgyminiszter, Gustáv Souček, a CSKP KB nemzetközi osztályának vezetője és Gábor József, a Magyar Népköztársaság prágai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents