Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. 1949 3 Megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulfúregyesülete AM alakuló közgyűlés közkívánatra táviratilag üdvözölte Kl. Gottwald köztársasági elnököt, široký kormányelnökhelyettest és Kopecký tájékoztatási minisztert IMS március S-án tartott« meg a Magyar Dől' gmók Kult úregyesülete alakuló közgyűlését. Ez a szombat, amely közeli szomszédságban volt a március 1S~1 szabadságharc évfordulójához, nevezetes napot Jelent ax itteni magyar Összdolgozók számára. A há­ború pusztító vihara utón, az 1948. évi februári den' tó eseményeknek kellett bekövetkeznie, hogy a cseh­szlovák dolgozó visszaadja a magyar dolgozónak az ót meg 1 let ő egyen jogot. Es kell, szükséges, hogy min' éen magyar dolgozó emlékezetébe vésse, hogy a feb­ruári eseményeknek áldott vetése hozta meg számá* ra ezt az értékes termést. Ezt a komoly, életbevágó bizalmat a csehszlovák dolgozó részéről a magyar dolgozó csak hűséges, kitartó munkájával pecsételheti meg, hogy tartós és örökérvényű legyen a dolgozó és dolgozó közötti barátság. Ez a barátság már a szö­vetség jellegével bír és a munka, az őszinte együtt­működés az ötéves terv sikeres végrehajtásában, le­bet egyedüli záloga ennek az értékes szövetségnek és egyetértésnek, amely idővel kiküszöböli majd az Ősz* azea félreértéseket. Az alakuló gyűlések kiküldöttel, a Szabó és Bar- czl Jánosr k, a V g Sándorok és Megyeri Lajosok, a Kommunista Pártnak e régi, megbízható hívei egy­szerű, őszinte magatartásukkal arról tanúskodtak, hogy pontosan megértették, miről van szó. Szerény, As alakuló közgyűlést K u g 1 e r János, földműves nyitotta meg. Be- s? de bwezrtő részében üdvözölte az a okuló közgyűlést, valamint az ál­lam és a közélet jelenlévő képvise* lót. A közgyűlésén jelen volt $ ev­őik koimányelnökhelyettes, Pav­lik egyetemi tanár, tájékoztatásügyi megbízott, Polák egészségügyi megbízott, a Csehszlovákiai Kom­munista Párt képviseletében Ma­jor István, V a s e k polgármester, B e n a u, a Szakszervezet sajtófő“ derűs és ünnepi arccal ott ültek a kormánypalota nagy* termében, legszebb vasárnapi ruhájukban, becsületes gondolatokkal és érzésekkel a szívükben. A kiküldői' tek általában egyszerű munkásemberck benyomását keltettek, kérges kezükön még látni lehetett a kapa, az eke, a traktor és a föld nyomait. Látni lehetett, hogy nemrég tették le a szerszámot, a munka nélkü­lözhetetlen eszközeit és hogy nehezen váltak meg tőlük, mert a munka az egyedüli tőkéjük, az igazi elemük, Es eljöttek, összegyűltek az ország minden részéről, elhozták kérges kezüket, nyílt, becsületes szándékaikat, kogy meghallgassák a kormánypalota nagytermében a szónokokat, ek:k megadják az ala­kuló gyűlés és megújult életük rendjének további programját. És a szónokok nagyrésze, mintha meg lettek vol" na rendülve az ösr.egyfilt becsületes arcek termékeny rendjétől, megható és nemes igyekezettel hidalták át a mesterséges és kényes ellentéteket a csehszlovák és magyar dolgozó között. A szónokok főleg a jövőről beszéltek, az egyetértésről, az együttműködésről, a dolgozók közös céljáról, a munkáról, az ötéves terv komoly horderejű jelentőségéről, amely szétszakítha- tatlan erővel forrasztja össze Csehszlovákia összes dolgozóit. Beszéde befejező részében meg­emlékezett azokról a szeretett elv* társuirk.ól, 4..k riíudíthetetlen hi­tükben áldozatul estek a dolgozó osztályért folyó hős es harcban: Steiner Gábor elvtárs, K o s í k István elvtárs, Julius Fuč Ik, Ján S v e r m a, Karol Cernocký, Szabó István és sok más száz cseh, szlovák é3 magyar elvtársak­ról. Az üdvözlő beszéd után Malőr kiai magyar kultűrélet problémáit. Ahku ó közgyűlésünk történelmi jelentőségű— mondotta —mivel új népi tartalmában szocialista kultú­rát van hivatva adni azon tömegek" nek, me y tömegeket szerves részé­vé akarjuk tenni azon hatalmas épí­tő munkának, melyet népi demok­ráciánk célul tűzött ki s ami a szo­cialista építés útja. Azt mondjuk, népi kultúrát akarunk adni a Cseh“ Szlovákiában élő magyar dolgozók­nak. M'.t jelent ez? Azt jelenti, hogy Rendezik a csehszlovákiai magyarok vagyonjogi he’yzeíef BRATISLAVA. — A magyar nemzetiségűek csehszlovák állam polgárságának elismerésével a ma­gyarok vagyonjogi helyzetét is sza­bályozzák. Elsősorban az elkobzott mezőgazdasági vagyonokról van szó. E kérdés elintézésével a kormánv a Megbízottak Testületé és egyébb illetékes helyek is foglalkoztak. A Megbízottak Testületének 1948 november 4-én kelt 26. SB. SNR számú rendelete szerint az elkobzás alól feloldják a magyar nemzeti­ségű személyek mezőgazdasági va­gyonát. Ez a határozat 50 hektár ki­terjedéséig szól. Az elkobzás alól azonban csak olyan vagyont lehet feloldani, melyet elkoboztak, de m^g nem osztottak fel. Az elkobzás alól való feloldás első feltétele a csehszlovák állam- polgárság visszaszerzése. További feltétellel, hogy a magyar nemzeti­st személy vagyonán, melyet el koboztak ugyan, de nem osztották fel, rendes gazdálkodó gondosságá­val saját maga dolgozik. Olyan ma­gyar vagyon, melyet elkoboztak és fel is osztottak, érintetlen marad. A mezőgazdasági és földreform! m- gbizotti hivatal a napokban már megkezdte az elkobzott magyar va- gvonok feloldását. Eddig 250 vég­zést adott ki, melyek kizárólag apró mezőgazdasági vagyonokra vonat­koznak, a Dunajská Streda i, Ko- márro-i és Šaíárikovo-i járásokban. Az első csoportban 5—10 hektár terjedelmű ingatlanokat oldoztak fel Ezzel az intézkedéssel egyidejűleg a magyar nemzetiségű munkások Csehországból való hazatelepítése is folyamaiban van. Az első 450 sze­mélyből álló csoport 1949 január hetedikén érkez’k Szlovenszkóra. A Csehországból Szlovenszkóra vissza­térő magyarok minden ingó vagyo­nukat, így apró állataikat is ma­gukkal hozhatják. A sertések Szlo­vénokéra való szállítása állat egészségügyi okokból tilos. h*!?*®« Éate'U *r Í Textil Üzleteinkben rengeteg kockás anyag kapható. ModeUrajzunk egy kockás anyag ötletes feldolgozását mutatja. Szabásában ügyesen van beállítva a ferde kocka, úgy a felső, mint a szoknya részben. -A ru­ha vonalának szépségén kívül figyelemreméltó rejtett gombolása, ojjá szabása és az arcot élénkítő fehér allőgallér. Másik modellünk, ügyes kombinálása kétféle anyagnak, akár szín­ben. akár minőségben különbőznek egymástól. Lehet fekete és szürke szín, lehet drapp barnával és lehet matt éa fényes anyag változata. Figyelemreméltó a tűzés, amely a vonalat még jobban kiemeli és a két anyag összhangbohozáaát elősegíti. m * Január 1.: A Csehszlovák Rádió napi 15 perces magyar hírmű­sort kezd sugározni. Január 7.: Megkezdődik a Cse­hországba deportált magyarok hivatalos transzportokkal tör­ténő hazaszállítása. 1949. ápri­lis 11-ig 19 041 személy tér vissza Szlovákiába. Január 20.: Moszkvában a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Bulgária megala­pítja a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsát (KGST). Március 5.: Pozsonyban meg­alakul a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulfúregyesülete, a Csemadok. Elnökévé Lőrincz Gyulát, örökös díszelnökévé Fábry Zoltánt, alelnökeivé Kugler Jánost és Egri Viktort, központi titkárává Fellegi Ist­vánt választják. (Lásd: Megala­kult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kukúregyesülete) Április 16.: Budapesten Cseh­szlovákia és Magyarország ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási egyez­ményt ír alá. Április 20.: A szovjet hatóságok a Szlovák Nemzeti Bíróság által halálra ítélt Esterházy Jánost, a Magyar Párt egykori elnökét átadják a csehszlovák belügyi szerveknek. Május 1.: Az Új Szó átalakul napilappá. Május 7.: A hiányzó magyar nyelvű ifjúsági lap pódására az Új Szó heti mellékletet indít If­júsági Szemle címmel. Május 25-29.: Prágában tartja a hatalomátvétel utáni első, összességében IX. kongresz- szusát Csehszlovákia Kommu­nista Pártja. Elnökévé ismét Klement Gottwaldot, főtitkárá­vá Rudolf Slánskýt választják. Június 15.: A kifogásolt részek módosítását követően a Belü­gyi Megbízotti Hivatal jóvá­hagyja a Csemadok alapszabá­lyát. Június21.: A lakosságcserét felügyelő csehszlovák-magyar vegyes bizottság a népcserét hi­vatalosan is befejezettnek nyil­vánítja. A lakosságcsere kere­tén belül, illetve azzal párhuza­mosan Magyarországról össze­sen 73 273 szlovák települt át Csehszlovákiába, míg Cseh­szlovákiából 89 660 magyart telepítettek át Magyarországra. Július 2.: Klement Gottwald köztársasági elnök elhalasztja Esterházy János halálos ítéleté­nek végrehajtását. Július 25.: Csehszlovákia és Magyarország megköti az ún. csorbatói egyezményt, amely- lyel kölcsönösen lemondanak a lakosságcsere áttelepitettjei ál­tal hátrahagyott vagyonból fa­kadó követelésekről. 1949 nyara: Pozsonyban a Pravda Kiadóvállalat keretében Magyar Könyvtár alakul. Szeptember 7.: A szlovák pártvezetés döntése az ún. Dél­akció elindításáról, vagyis az osztályszempontból és politi­kailag megbízhatadannak mi­nősített magyarok Csehország­ba telepítéséről. December 30.: A pozsonyi Ál­lami Bíróság ítélete a jogfosz­tás idején a nemzetközi közvé­leményt a magyar kisebbség üldözésére figyelmeztető Csehszlovákiai Magyar De­mokratikus Népi Szövetség aktivistái elleni perben. Tíz személyt (Arany A. László, Hentz Zoltán, Hajdú László, Varró István, Krausz Zoltán, Restár Mihály, Mészáros Gyu­la, Lipcsey Gyula, Bokor Fe­renc és Vízváry László) kettő­től nyolc évig terjedő börtön- büntetésre ítélnek.

Next

/
Thumbnails
Contents