Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

H 1950 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. Rákosi népe 8000 könyvet küldött Csehszlovákia magyar dolgozóinak Népeink barátságának és harci szövetségének erősödését szolgálja kulturális értékeink kicserélése - Pavlfk és Nemes elvtársak beszédei A szlovák és magyar nép testvéri kézfogása a komáromi Dunahidon Diadalkapu üdvözli a Magyarországról érkezett küldöttséget a komáromi Dunahidon. A küldöttség a magyar kormány nemes ajándékát hozza a Csehszlovákiái dolgozóknak. Hónapokkal ez­előtt a csehszlovák kormány a magyarországi szlovákságnak ajándékozott egy nagy könyvküldeményt és ma Itt a Duna hidján magyar kormányküldöttség kezéből veszi át dr. Ondrej Pavlik tájékoztatásügyi megbízott és Lőrinci Gyula, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének elnöke Rákosi Mátyás kor­mányának ajándékát. Ahogy itt most szemtanúi voltunk a két nép baráti kézszori- tásának. ahogy itt ezzel a baráti kézszoritással a Magyar Népköz- társaság és a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság dolgo­zó népének küldöttsége összeiogott, lehetetlen nem emlékeznünk az öt évvel ezelőtti tavaszra, amikor a hitlerlsta-laslszta horda a dicsőségesen elönyomuló szovjet hadak előtt lejvesztetten me­nekülve, útjában mindent rabolt és rombadöntött öt évvel ezelőtt, egy tavaszi délután robbantották lel a német hordák ezt a komá­romi hidat is. Öt évvel ezelőtt a tolyóból csak a hid csonka vas­darabjai meredtek az égnek. A Szovjetunió dicsőséges hadserege építette lel újból ezt a hatalmas, két országot összekötő, a höm­pölygő nagy Dunán átívelő vasúidat. A hidat építő Sztrelnlkov, szovjet 'gardaezredes szavait sem lelejthetjük el. aki a leiavatási ünnepségen munkásaihoz intézett beszédében megállapította, logy a nagy Sztálin és a Szovjetunió népe a hid lelépitésével nemcsak a két ország közötti iorgalmat kívánta biztosítani, de an­nál többet Ez a Szovjet Hadsereg építette hid módot iog adni a csehszlovák és magyar népnek arra. hogy leküzdve minden nemzetiségi acsarkodást, a tiszta proletár nemzetköziség szelle­mében haladhassanak a béke útján előre, a két nép közös boldog­ságához, a szocializmushoz és az építő békéhez vezető úton. Szombaton itt valamennyien éreztük, hogy a két ország a dicső Szovjetúnió és a nagy Sztálin lóvoltából, a csehszlovákiai és magyarországi Kommunista Pártok Klement Gottwald és Rákosi Mátyás ‘ elvtársak segítségével valóban ráléptek arra az útra, amely eltávolította az egyenetlenkedést és a nemzetiségi viszá­lyokat. A komáromi Dunahidon egybegyült ünneplők a csehszlo­vák, magyar és szovjet himnuszokat énekelve hitet tettek, hogy kéz a kézben kiván|ák megvalósítani minden dolgozó békés éle­tét és mint élcsapat haladnak a Szovjetúnió vezette béketábor soraiban. Az ünnepség lefolyása Dr. ONDREJ PAVLIK, tijékoztatásltyyl megbízott. A Pravda Magyar Könyvesboltjának megnyitása elé Január 6.: A szlovák párt­vezetés 26 pontból álló határo­zatot hoz a magyar kisebbség helyzetének rendezéséről. Mi­vel a határozatok a nyilvános­ság számára ismeretlenek ma­radnak, betartásukat nem le­het ellenőrizni. Február 17.: Az Új Szó tudósí­tása szerint Prágában Somogyi László vezetésével magyar könyvesbolt nyílik. Március 1.: Népszámlálás Csehszlovákiában. Az üldözte­tés és a reszlovakizáció után Szlovákia 3 442 317 lakosából mindössze 354 532 fő (10,3 százalék) vallja magát magyar nemzetiségűnek. Március 15.: Megjelenik Po­zsonyban a Szabad Földműves mezőgazdasági hetilap első száma. Április 2.: Pozsonyban tartja el­ső országos közgyűlését a Cse- madok, amelyen az egyesület 147 helyi szervezete képviselte­ti magát. Több felszólaló fel­hívja a figyelmet az egyesület alapszervezeteinek megalaku­lása elé gördített akadályokra. Április 6-7.: Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának ülésén kezdetét veszi az ún. szlovák burzsoá nacionalis­ták (többek között Gustáv Husák és Ladislav Novomeský) elleni kampány. Április 7.: Klement Gottwald köztársasági elnök Esterházy János halálos ítéletét életfogy­tiglani börtönbüntetésre vál­toztatja. Április 13-14.: Megkezdődik a szerzetesrendek felszámolása. Szlovákia 75 rendházából összesen több mint ezer szerze­test hurcolnak el. Május 1.: Az Új Szó fejlécén először jelenik meg a „Világ proletárjai egyesüljetek!” jel­szó. Május 13.: A magyar kormány nyolcezer kötet magyar köny­vet ajándékoz a Csemadoknak. Az ajándékot ünnepélyesen a komáromi Duna-hídon adják át. (Lásd: Rákosi népe...) Május 24-27.: Pozsonyban tartja IX. kongresszusát Szlová­kia Kommunista Pártja, ame­lyen elnökké ismét Viliam Sirokýt, főtitkárrá Karol Bacíleket választják. Július 10-augusztus 19.: Ma­gyar pedagógusok képzésére az Oktatásügyi Megbízotti Hi­vatal megrendezi Pozsonyban az első hathetes tanítóképző tanfolyamot. Augusztus 15.: A pozsonyi Mihálykapu utcában magyar könyvesbolt nyílik. Vezetője Szőke Lórincné. (Lásd: A Prav­da Magyar Könyvesboltjának megnyitása elé) Szeptember 1.: Megnyílnak az első magyar tanítási nyelvű óvodák és iskolák. Komárom­ban magyar gimnázium, Po­zsonyban magyar pedagógiai gimnázium nyűik. (Lásd: Ma­gyar tanítási nyelvű iskolák Bratislavában) Szeptember 1.: Az Állami Falu­színház mellett Ondrás László vezetésével magyar tagozat alakul. Szeptember: Pozsonyban Alko­tó Ifjúság címmel negyedévi kulturális folyóirat indul. November 1.: Pozsonyban Út­törők Lapja címmel megjelenik az „iskolai ifjúság és az úttörők folyóiratának” első száma. 1950 folyamán: A magyar könyvek tévesztésének elő­mozdítása céljából Magyar Könyvbarátok Köre néven könyvklub-jellegű szerveződés jön íétre. A komáromi Dunahidon cseh- Klovák, magyar és szovjet zász­lókkal, Sztálin és Gottwald és Rákosi képeivel feldiszitett dia­dalkapu várja a magyar küldött* ■ég érkezését. „Éljen a csehszlo­vák és magyar dolgozó nép őrök barátsága", hirdetik a transzpa­rensek a mai ünnepség jellegét. A két ország határát elválasztó szokásos sorompó helyett a határ sávját virágok jelzik és az úttes­ten jelszó hirdeti, hogy a szocia­lizmus egybekapcsolja a nemze­tek dolgozóit. Mindkét városból, Dél" és Észak-Komáromból a kü­lönböző testületek és szervezetek kiküldöttjei jelentek meg, szlo­vák részről nemzetiruhás fiatal lányok tarkították a képet, a Csehszlovák Asszonyok Szövetsé* gének komáromi elnöknője a bé" ke zászlaját hozta el, amelyet május 1-én ajándékoztak a ko­máromi Akciós Bizottságnak. Magyarországi oldalról piros* pozsgás úttörő fiúk és lányok élénkítették az ünnepség külső színeit Röviddel 3 óra után vette kéz* detét az ünnepség. A csehszlovák bizottság nevében részťvett dr. O. Pavlik tájékozUtásügyi meg­bízott, Vladimír Huska osztály­vezető elvtárs, Ferjanc népmű­velési felügyelő és Ján Kvietok könyvtári felügyelő. A KSS képviseletében Fábry István jelent meg, továbbá Lő* rincz Gyula, lapunk főszerkesz­tője, a CSEMADOK országos el­nöke, Fellegi István, a CSEMA­DOK orsz. főtitkára, Beck elv­iére, a komáromi helyi nemzeti bizottság elnöke vettek részt az ünnepségen, magyar részről pe­dig Nemes Dezső, a magyar nép* müvelésügyi minisztérium politi­kai csoportfőnöke, Tanner Jó­zsef, a népművelésügyi főosz­tály vezetője, Domokos János irodalmi főosztályvezető, Hor­váth Vera, a könyvtárosztály ve­zetője, Benjamin László Kossuth' díjas költő és Keleti Ferenc, a magyarországi szlovák demokra­tikus szövetségének békésmegyei vezetője. Az ünneplő közönség soraiban ott láttuk Vándor Józse- (Folytatás a 2. oldalon) Tisztelt Elvtársak, kedves Bará­taim! A Magyar Könyvesbolt Bratisla­vában, amelyet éppen most ny.tunk meg, újabb hozzájárulás a Köztársa­ságunkban élő magyar nemzetiségű dolgozók egyenjogusitásl kérdésének elintézéséhez. 1948 ősze óta, ami­kor Široký elvtárs az SzKP Köz­ponti Bizottságának ülésén a mun­kásosztály győzelme után Magyar- országon és Csehszlovákiában maga elé tűzte a sztálini nemzetiségi poli­tika elveinek megvalósítását Dél- Szlovákiában jelentős eredménye­ket értünk el a magyar nem­zetiségű dolgozók teljes egyen­jogúsításában és ezzel nagy mun­kát végeztünk a szlovák és ma­gyar dolgozó nép egységének meg­teremtése terén. A CsKP és a kor­mány állandó figyelmet szentel a magyar nemzetiségű dolgozók poli­tikai, gazdasági és kulturális fejlő­désének, minden előfeltételét meg­teremti annak, hogy Dél-Szlovákja, e bőven termő gazdag vjdék. amely áz első Csehszlovák Köztársaság, valamint a magyar megszállás ide­jén a burzsoá. elnyomás és a Horthy féle kizsákmányolás igájában nyö­gött, most hazánk egyik virágzó ré­szévé válljon, és hogy boldogan és testvériesen éljen a szlovák és a magyar dolgozó ember. A messzemenő egyenjogusítási po­litika magyar -lakosságuak irányá­ban Dél-Szlovákiában a politikai, gazdasági és kultúrálta élet minden terén teljesül. A magyar dolgozók előtt nyitva állnak az összes szer­vezeteknek kapui és ezeknek út­ján tevékeny részt vesznek a szo­cializmus építésében Csehszlová­kiában. Tevékenységet fejtenek ki, mint párttényezők, a szakszerveze­tekben, földműves szövetkezetekben, a CsISz-ben, valamint minden más szervezetben és intézményben. Ilyen értelemben épülnek át államszer- volnk Dél-Szlovákiában. A népi köz­igazgatás újjászervezéséből a ma­gyar dolgozók is kiveszik részüket s hozzájárulnak népi demokratikus államrendszerünk kiépítéséhez an­nak megszilárdításához és teljes összhangban haladnak Csehszlová­kia többi dolgozóival. Dél-Szlovákiá­ban magyar iskolák épülnek Most nem akarok aprólékosan ki­terjedni minden intézkedésre és az egyenjogúsítás; politika minden eredményére Dél-Szlovákjában. Rész­letesen akarom azonban Ismertetni azokat az intézkedéseket, amelyek Dél-szlovákia kulturális és népmüve- lödési felemelése érdekében hoztunk. Dél-Szlovákiában 1948 óta sokat fejlődött a kulturális és népmüvelö- dési mozgalom a magyar dolgozók sorában. Ez a kultúrmunka már ma js nagy mértékben hozzájárul a ma­gyar dolgozók politikai öntudatá­nak növeléséhez és ezáltal a szocia­lizmus építéséhez a Csehszlovák Köztársaságban. Nagy figyelmét szentelünk a ma­gyar könyvek kiadásának és ter­jesztésének is. 1948-ban 4 könyvet adtunk ki 40.000 példányszámban. 1949-ben 35 könyvet adtunk ki 278.000 példányszámban. Mi az eredmény az 1950-es év első felé­ben? Az első félévben 63 magyar könyvet adtunk ki 691.400 példány­számban, az év végéig újabb 38 könyvet szándékozunk kiadni 336.000 példányszámban A fentj számada­tok alapján megállapíthatjuk, hogy 48-től 102 magyar könyvet adtunk ki összesen 1018.400 példány szám­ban. Ezeket a könyveket a Pravda f48 könyv), Tatran (25), Práca (4). OráC (12) és az Állami Kiadóválla­lat (Štátne nakladateľstvo 81 adták ki. A magyar könyvek átlagé« pé’.­(Folytetás az 1. oldalról) lesztésének Különböző kultúrmun - kákkai körutakkal. közös szlovák­magyar kultúrszervekkcl egyre szi­lárdabbá vál k a szlovák-magyar barátság a szlovák és magyar dol­gozók szövetsége és ezáltal felszá­moljuk azt a hagyományos gyűlöle­tet- és a sovinizmust, amelyet a múlt veudalista és kapitalista rend­szere hagyott hátra. A kultúrális és népmüve-lödési munkák természetesen még nem ér­ték el azokat a méreteket, amelye­ket. el kell émiök. Még sok feladat áll előttünk. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy m né) előbb isko­lázzuk a Dél-Szlcvákia számára szükséges kádereket. Ki kell élezni a harcot a burzsoá nacionalizmus és a sovinizmus ellen. És Jgy új kul­túrmunka által, amely át van itatva a proletár internac onalizmus szel­lemével egyre szilárdabbá kell ten­ni a világ dolgozó népe munkásosz­tályainak szövetségét mert csak így gyorsíthatjuk meg a szociaüz- mus kiépítését hazánkban s ez a vi­! dányszáma 10.000 körül mozog. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a példányszúm a nagyjelentőségű politikai és földműves kiadványok­nál jóval nagyobb. Nem szabad el­hallgatni azt a tényt sem, hogy a csehszlovákiai magyar könyvpiac egyre több könyvet kap a magyar Népköztársaságtó]. 1949-ben 18.746 könyvet hoztunk be 1,189.551.— Kő» értékben. 1950 első felében 56.295 könyvet importáltunk Ma­gyarországról 3 573.090.— Kés ér­tékben. Az idej tervek szerint öt­ször több könyvet importálunk Ma­gyarországról mint 49-ben. Magyar könyveket Dél-Szlovókia bármely könyvkereskedésében kaphatunk. A könyvek terjesztéséből hathatósan kiveszik részüket a pártszervezetek, tömegszervezetek. a CSEMADOK és az egyes kiadóvállalatc-k is. Ér­tékein! kell a magyar dolgozók öntu­datosságát, akik aránylag nagyon hamar felvásárolják a könyveket. A magyar könyvkereskedések létesí­tésével, amilyent éppen most nyi­tunk Bratislavában, ínég jobbá akar­juk tenni e fontos kultúreszközzel való ellátásunkat. Dél-Szlovákía ösz- szes könyvtárai rendszeresen be­szerzik a megjelent magyar könyve­ket hogy az új kuitúrtermékek ez­által a dolgozik számára minél előbb hozzáférhetők legyenek. A magyar nép számára eddig hat lapot adtunk ki Szlovákiában , Ezek közül egy napilap három hetilap, egy havilap és egy időszaki folyó­irat. A magyar lapok, folyóiratok példányszáma évente meghaladja a 11 milliót. Ezen kívül több magyar- országi folyóiratot, június havában például 25 különféle magyar folyó­iratot, összesen 70.630 példányszám­ban hoztunk be. A rádió is különös figyelmet szen­tel a magyar népnek. Naponta két­szer közlünk híreket és kultúrszá- mokat a magyar dolgozóknak ma­gyar nyelven. A magyar rádióadá­sok további kiszélesítése folyamat­ban van és egyelőre csak a káder­hiány akadálya ebben, A Csehszlovák Állami Film külö­nös figyelmet szentel a magyar köz­ségeknek. E téren nagy szolgálatot tesznek a Magyarországról behezott filmek is. Amennyire lehetséges, minden csehszlovák gyártmányú filmet törekedni fogunk magyar fel­írássá] is ellátni. Szlovákia 520 mo- z ja közű] magyar feliratú filme­ket fog vetíteni. Meg kell említenünk a msgyar nép kultúr szervezetét, a CSEMA- DOK-ot, amely nagyjelentőségű kul­turális és népművelési munkát fejt ki Dél-Szlovákiában. Ebben a munká­ban a Párt és az állami népmüvelő- dési szervek minden téren segítséget nyújtanak a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének. A kultűregyesület 1949, márciusában kezdte meg működését. Jelenleg 192 helyi szerve és 165 előkészítő bi­zottsága működik Szlovákiában. A CSEMADOK nagy kultúrmunkátfejt ki városainkban és faivainkban. Kü­lönös figyelmet szentel a földműves- politikának falvajnk szocialista át­építésének. országszerte tudományos és kultúrköröket létesít, iMicsurin- kör, Liszenko-kör). propagálja az EFSz-et, stb. A CSEMADOK mel­lett eddig 192 színjátszó csoport és 123 énekkar müköd'k. Ugyancsak nagy lehetőséget biz­tosítanak a magyar dolgozók és ifjak számára a tömegszervezetek is. így tehát magyar dolgozóink érvénye­sülhetnek a szakszervezetekben és az Ifjúsági szövetségben. Az állami népmüvelödési szervek különös fi-' gyeimet szentelnek a népkultúra fej­(Folytatás a 2. oldalon) lágbéke megerősítéséhez való hozzá­járulásunk elöföltétele. Már az eddigi fejlődések is két- ségbevonhatatjanul bizonyítják és beigazolják a zseniális sztál ni nem­zetiségi politika helyességét. Igen, csak a munkásosztály győzelme után a szoc alizmus épitése közben lehet eldönteni a nemzetek együtt­élésének sorsát és lehet megkövá- csolni az örök testvéri szövetséget. Amint a csehszlovák-magyar példán látjuk, csak a szocializmus számol­hatja fel .az évszázadokon át fel­gyülemlett ellenségeskedést, a gyű­löletet a nemzetek között, amely egy-egy állam keretén belül élő né­pek között voltak. Csak a szocializ­mus képes a nemzet ségj kérdést sikeresen megoldani és ezáltal biz­tosítani a népek minden téren való fejlődését. Éljen Rákosi elvtárs! a magyar dolgozó nép vezére Éljen Gottwald elvtársi a szocia­lizmus első építője Csehszlovákiában. Éljen Sztálin elvtársi, a népek zseniális tanítója! Magyar tanítási nyelvű iskolák Bratislavában A kerületi Nemzeti Bizottság uta­sította a bratislavai Tanfelügyelői Hivatalokat és Nemzeti Iskolai igaz­gatóságokat, hogy a megnyitandó bratislavai magyar tanítási nyelvű Nemzeti Iskolába szeptembei 1—4-ig utólagos beiratkozásokat tar­tanak. A gyermekek és szüleik je­lentkezzenek szeptember 1-én annál a Nemzeti Iskolánál, ahol beiratkoz­tak. A gyermekek Innen tanítót fel­ügyelettel átmennek a megnyitandó Nemzeti Iskolába, amelynek osztá­lyai egyelőre a Kallnéák-utcai Nem­zeti Iskola épületében lesznek Amennyiben a beiratkozás eredménye lehetővé teszi, az Iskola ügyi hatósá­gok tervbe vették esetleges további bratislavai magyar tanítási nyelvű Nemzeti Iskolák felállítását. A magyar tanítási nyelvű helybeli középiskolába a beiratkozá­sok szeptember 1—3-án 8—12-ig éa szeptember 4-én 8—10 óráig lesznek azon középiskolák igazgatóságainál, amelyekbe a gyermekek eddig jár­tak. Illetőleg az első osztályosoknál a lakóhelyhez legközelebb eső középis­kolánál. A bratislavai magyar taní­tási nyelvű középiskolákra vonatko­zó Iskolahatósági döntés a beiratá­sok eredményétől függ. — Nemrég még olyan jól megvoltunk... £n a szövetkezet-elnöke voltam.« Fiam agronómus volt... Lányom meg a könyvelést végezte... A csehszlovákiai magyar dolgozók lap- j jónak jelszava az 1950. évre az ÚJ SZÓ mmdeu magyar dolgozó kezébe ! A Pravda Magyar Könyvesboltjának megnyitása elé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents