Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-13 / 286. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 13. Korrupcióellenes megállapodás Mérida. Kilencvenöt ország írta alá a korrupcióellenes harccal foglalkozó új ENSZ- megállapodást a témával fog­lalkozó, csütörtökön befejező­dött mexikói tanácskozás ke­retében. A világ egészére ki-' terjedő nemzetközi megálla­podás egyebek között kötelezi az aláíró országokat, hogy ha­tárokon belül és egymásnak is segítsenek a korrupciógyanús ügyek kivizsgálásában, illetve előírja, hogy a bűnös úton szerzett pénzt juttassák vissza rendeltetési helyére. Törvényi szabályozásuk szigorítását, a pártok és kampányok finan­szírozásának átláthatóvá téte­lét, továbbá az ügyekben ta- núskodók védelmét is megkö­veteli a dokumentum a részt vevő országoktól. (MTI) Kormányfőt váltott Kanada Ottawa. Kanada tegnap mi­niszterelnököt váltott. Jean Chrétien tízéves kormányzás után nyugalomba vonul, helyét a Liberális Párt új elnöke, Paul Martin vette át. A 65 éves milli­omos üzletember, volt pénz­ügyminiszter tegnap le is tette a hivatali esküt. A kormányfői poszt átadása automatikus, mi­vel a Liberális Pártnak abszolút többsége van az ottawai parla­mentben. Az ontariói születé­sű, kétnyelvű Paul Martin azt tervezi, hogy tavasszal válasz­tásokon kéri megerősítését tisztségében. A 70. életévét ja­nuárban betöltő Chrétien a franciaajkú Québecben szüle­tett egy 19 gyermekes család utolsó előtti gyermekeként. Jo­got végzett, 1963-ban került be a szövetségi parlamentbe, an­golul még alig tudott, noha ak­kor még az volt Kanada egyet­len hivatalos nyelve. Pierre Trudeau kormányában több miniszteri megbízást kapott. 1990-ben a liberálisok vezetője lett, három év múlva győze­lemre vitte pártját, és a kezébe vette az ország kormányrúdját. Nyelvi és politikai baklövései gyűjteményes kiadásban nagy sikert arattak. Chrétien 1995 elején kijelentette, hogy Qué- becnek annyi esélye van a füg­getlenségre, mint Jacques Chiracnak a francia köztársasá­gi elnökségre. Chiracot abban az évben megválasztották el­nöknek. (MTI) Chrétien alatt Kanada távolsá­got tartott az USA-tól (Reuters) Sikeres rakétakísérlet Washington. Az amerikai ra­kétavédelmi rendszer kiépíté­sének keretében sikeres kísérle­tet hajtottak végre a Csendes- . óceán térségében egy Standard Missile-3 elfogó rakétával, amely 4 perccel indítása után megsemmisítette célpontját. A Raytheon cég által gyártott üt­közőfej a célpontot robbanás helyett kinetikus energiájával semmisíti meg, szakértők sze­rint úgy, mintha egy puskago­lyót egy másik puskagolyóval találnának el. A 40 millió dollá­ros kísérlet során kiértékelték az Aegis lokátorrendszer hosz- szú távú felderítő, követő és irányító (SDACS) funkcióját is, amellyel a kinetikus fegyvert a célra vezetik. (MTI) Az EU-tagországok állam- és kormányfői jóváhagyták a védelmi megállapodást, igent mondtak az unió új biztonságpolitikai stratégiájára is Megkapja Európa az alkotmányát? Tony Blair és Silvio Berlusconi: - Beszéljünk halkabban, mindenki ránk fi­gyel! (Reuters-felvétel) Brüsszel. Kevéssé biztató elő­jelek után, feszült légkörben kezdődött meg tegnap dél­előtt az EU-tagállamok és a csatlakozásra készülő orszá­gok brüsszeli csúcsértekezle­te, amelynek legfontosabb témája és tétje az EU első al­kotmányos szerződésének végleges formába öntése. ÖSSZEFOGLALÓ A tizenötök és a jövőre csatlakozó tíz ország első számú vezetői meb lett a külügy- és a pénzügyminisz­terek is részt vesznek a tanácskozá­sokon. Ezek napirendjén ugyanis „hagyományos csúcstémák” is sze­repelnek, és az Európai Tanács ülé­sei forma szerint elkülönülnek az alkotmányos szerződésről döntő kormányközi konferencia (IGC) mostani fordulóitól. Ez utóbbi, va­gyis a legfelsőbb szintű újabb IGC- forduló délután ötkor kezdődött, s ezen már részt vett Mikuláš Dzu- rinda szlovák kormányfő is, aki a koradélutáni órákban utazott Brüsszelbe. Rekordidő, alig két óra leforgása alatt véget ért az Európai Tanács délelőtti értekezlete, így a csúcs hátralévő részét teljes egészében az alkotmányos szerződésről döntő kormányközi konferenciának szen­telhették a résztvevők. A soros olasz elnökség menet közben vál­toztatott az előzetes programon, amely szerint a záró következteté­sek elfogadása csak szombaton lett volna esedékes. A munka felgyorsí­tása érdekében ez már a tegnapi munkaülésen megtörtént, s a kö­vetkeztetések tervezetét a tanács gyakorlatilag változtatások nélkül jóváhagyta. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök az ülés utáni sajtó- értekezleten bejelentette, hogy a ti­zenötök és a jövőre csatlakozó tíz ország vezetői délután megkezdik a kormányközi konferenciát, s en­nek során az elnökség először kü- lön-külön folytat megbeszéléseket az egyes tagállamok vezetőivel a kompromisszumok lehetőségeinek felmérése érdekében. Az október 4- én Rómában megnyílt IGC eddig si­keres volt, mert a tárgyalásokon 92 rendezetlen kérdést kellett kezelni, s ezek túlnyomó többségét - köztük a védelmi együttműködés problé­máját - mostanáig sikerült megol­A nemrégiben helikopterbalesetben megsérült Leszek Miller lengyel kor­mányfőt orvosai végül is elengedték a csúcsra (Reuters) dani. A záró szakaszra mindössze két probléma maradt: az Európai Bizottság majdani létszámáról és összetételéről, valamint a szavazási rendszerről való megállapodás - mondta Berlusconi. Nem árulta el, hogy a csütörtök óta folytatott leg­utóbbi egyeztetések során kirajzo­lódtak-e valamilyen kompromisz- szumok körvonalai e két kérdés­ben, de értésre adta, hogy az elnök­ség legkésőbb vasárnap hajnalig kí­vánja folytatni a konferenciát. Ha addig sem sikerül dűlőre jutni, az IGC befejezése a soros elnökséget január 1-től átvevő Írországra ma­rad. Berlusconi „legitimnek” nevez­te a lengyel kormány álláspontját, amely szerint nem szabad változ­tatni a szavazási rendszert illetően a nizzai szerződésben rögzített for­mulákon. „Bárhogyan alakuljanak is a dolgok, még mindig jobb ké­sőbb folytatni a konferenciát, mint most egy nem megfelelő megoldást elfogadni” - jelentette ki az olasz miniszterelnök. Berlusconi bejelentette, az EU- tagországok állam- és kormányfői jóváhagyták a védelmi megállapo­dást, amely „elismeri a NATO jelen­tőségét ezen a területen, s bizonyo­san tetszeni fog az Egyesült Álla­moknak”. Tony Blair brit miniszter- elnök, Washington legfőbb európai szövetségese pedig sajtóértekezle­tén közölte: a megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja, hogy az Atlanti-óceán két partja közötti szövetség alapja a NATO, ugyanak­kor lehetővé teszi, hogy Európa cse­lekedhessen, ha alapvető érdekei kerülnek veszélybe, s az USA nem akar részt venni az akcióban. A hi­vatalos közleményből kitűnik: szá­mos engedményt tettek Washing­tonnak, csakhogy ne ellenezze a megállapodást. így például az EU elfogadta, hogy elsődlegesen a NA­TO szerepe a beavatkozás egy-egy válsághelyzetben. Ha a NATO ezt nem akarja vállalni, akkor léphet­nek önállóan az európai országok - de ebben az esetben is a katonai ak­ció megtervezése, irányítása alap­vetően az egyes államok saját nem­zeti vezérkarára hárulna. Az elmúlt hónapok vitáiban központi témává vált önálló európai tervezési-irányí­tási „sejt” létrejön ugyan, de nincs szó önálló főhadiszállásról. (A csúcs résztvevői Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvise­lőjét bízták meg e sejt felállításával, azt kérve, hogy erre 2004-ben, a le­hető leghamarabb kerüljön sor.) A határozat szerint az Európai Unió tanácsa elsősorban akkor dönthet ennek a szervezetnek az igénybevé­teléről, ha a nemzeti vezérkarok kö­zül egyikre sem akarja rábízni a ka­tonai akció megtervezésének, irá­nyításának feladatát. A csúcsértekezlet résztvevői teg­nap elfogadták az EU új biztonság- politikai stratégiáját is, amelynek kidolgozása szintén Solana felada­ta volt. A stratégia felsorolja azokat a kihívásokat, amelyekkel a szerve­zetnek szembe kell szállnia, s kü­lön is kitér a konkrét fenyegetések­re is. (MTI, TASR) Bush: azon országoknak jár az előny, amelyek katonái az életüket kockáztatják Solana Washington bölcsességéről MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Brüsszel. Támadás ért tegnap egy lengyel katonai konvojt. A Bagdadtól 100 kilométerre délre fekvő Hillába vezető úton robbanó­szerkezetet léptettek működésbe a menetoszlop útjában. Egy lengyel katona súlyosan, egy másik pedig könnyebben sérült meg a helyi idő szerint délelőtt negyed tizenegykor bekövetkezett robbanásban. Egy órával később az előző esettől né­hány kilométerre újabb pokolgép robbant két lengyel gépkocsi kö­zött, de a detonáció csak a jármű­vek kerekeit rongálta meg. A helyi iraki rendőrfőnök a szunnita fun­damentalista vahhábitákat vádolta az akciókkal. Lengyelország vezeti a Bagdadtól délre fekvő zóna bizto­sítását végző több mint 9000 fős multinacionális kontingenst. Pokolgép robbanásának következ­tében vesztette életét tegnap egy iraki rendőr, egy rendőr és két pol­gári személy pedig megsebesült a ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. A jövő héten sor ke­rülhet Ariel Sáron izraeli és Ahmed Koréi palesztin miniszterelnök ta­lálkozójára. Ezt Szilvan Salom kül­ügyminiszter jelentette be tegnap. Az izraeli diplomácia vezetője Wa­shingtonba érkezésekor azt mond­ta: a találkozót a párbeszéd felújí­tásának jeleként lehet értékelni. Ezek a tárgyalások bizonyítanák, hogy Izrael valóban partner és ké­szen áll az izraeli-palesztin konf­liktus békés rendezésére. Salom tegnap találkozott amerikai kollé­gájával, Colin Powellel. Mohamed el-Baradei, a Nemzetkö­zi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója felszólította Izraelt, hogy mondjon le atomfegyvereiről egy általános közel-keleti békeme­gállapodás keretében. El-Baradei az izraeli Háárecnek kifejtette: Iz­Bagdadtól 50 kilométerre délre fekvő Haszva városban. A robbanó­szerkezetet valószínűleg annak az amerikai katonai konvojnak szán­ták, amely alig 200 méterre haladt el a helyszíntől, egy zsúfolt utca jár­dájától. Bagdadban a tegnap hajna­li ima előtt letartóztattak egy férfit, aki pokolgépet akart elhelyezni az al-Hurrija síita mecsetben. Az akci­óban további két személy is részt vett, de nekik sikerült elmenekülni­ük. Pár órával korábban három nagy robbanás rázta meg Bagdad központját az amerikai főhadiszál­lásnak is otthont adó épületegyüt­tesnél. Két lövedék a palotákból és parkosított részekből álló, erődsze­rűen megerősített épületegyüttes „környékén“ csapódott be. Szemé­lyi sérülés nem történt, kisebb anyagi károk keletkeztek. Javier Solana, az EU külügyi bizto­sa tegnap értésre adta, hogy az ira­ki újjáépítés és az iraki adósság csökkentése, elengedése össze­függ. Előzőleg nemzetközi felzú­raelnek a Dél-afrikai Köztársaság példáját kell követnie, amely a vilá­gon egyedüli államként atomfegy­verprogramjának felfüggesztéséről és fegyverarzenáljának a NAÜ fel­ügyelete alatti megsemmisítéséről döntött. Izrael nem írta alá az atomsorompó-egyezményt, soha nem erősítette meg, de nem is cá­folta, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Számos tekintélyes szaklap és nemzetközi szervezet szerint a zsidó állam legalább 200 nukleáris robbanófejet halmozott fel. A NAÜ is azt feltételezi, hogy léteznek ezek a fegyverek. „Meg­próbáltam tető alá hozni egy meg­állapodást, amely alapján atom­fegyvermentes övezetté válna a Közel-Kelet. Sajnálatos módon nem jártam sikerrel, mert Izrael ál­láspontja szerint erről a kérdésről kizárólag egy átfogó békeme­gállapodás keretében lehet tár­dulást okozott, hogy az amerikai kormány, biztonsági megfontolás­ból, kizárta az iraki újjáépítés fővál­lalkozói szerződéseiből egyebek között az orosz, a francia és a né­met vállalatokat, mert kormányaik ellenezték a tavaszi háborút Irak­ban. Solana nem túl bölcsnek ne­vezte az amerikai kormány tilal­mát. „Amikor azt mondják, hogy egyes országok nem vehetnek részt az újjáépítési pályázatokon, ugyan­ezeket az országokat együttműkö­désre kérik, arra, hogy adjanak pénzt az adósságok leírására. Ez nem a legbölcsebb döntés” - mondta újságíróknak az EU csúcs- értekezlete előtt. Bár Washington hajlandó tárgyalni a kizárás miatt megsértődött országokkal, George Bush elnök Ismételten hangsúlyoz­ta: „azokat az országokat illeti a pá­lyázás joga az amerikai finanszíro­zású újjáépítési szerződésekre, amelyek katonái az életüket koc­káztatják Irakban. Az adófizető amerikai nép is ezt várja el.” gyalni, és csak akkor, ha Izrael álla­mot elismerik a térség részének” - mondta a főigazgató. Palesztin fegyveresek egy ciszjor- dániai vitatott szent hely közelé­ben, Náblusznál pénteken rálőttek izraeliek egy csoportjára, amelynek tagjai közül heten megsebesültek. Az incidens a bibliai József sírjánál zajlott le. A palesztinok akkor nyi­tottak tüzet, amikor az ortodox zsi­dók autóval megpróbálták megkö­zelíteni a szent helyet. A sérültek közül kettőt helikopterrel kellett kórházba szállítani, egyikük állapo­ta életveszélyes. Az izraeli hadse­reg az erőszak 2000. októberi ki- újulása óta tiltja a zsidóknak, hogy megközelítsék a sírt, amelyben a palesztinok szerint nem József, ha­nem egy sejk nyugszik. A közeli zsi­dó faluban élő ortodoxok azonban gyakorta átszöknek oda, hogy imádkozzanak. (MTI, MNO) MNO-HÍR New York. Több száz iraki civü ér­telmetlen halálát akadályozhatták volna meg a szövetségesek az iraki invázió alatt, állítja a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet legújabb jelentése. A New-York-i székhelyű csoport Célponton kívül című tanulmánya az iraki háború­ban meghalt civüek halálozási kö­rülményeit vizsgálta, és megállapí­totta, a legtöbb értelmeden halál el­kerülhető lett volna, ha a brit és az amerikai hadsereg lemond „két fél­resikerült taktikai megfontolásáról”. A tanulmány a több robbanófejet tartalmazó fürtös bombák használa­tára és az iraki vezetők utáni hajszá­ra hívta fel a figyelmet. A szervezet komoly múltra tekint vissza a hábo­MTI-HÍR Budapest. A jövő évben valamivel több mint 2 milliárd forintot fordít­hat az oktatási tárca a határon túli magyar oktatás támogatására, ami kismértékű emelkedés 2003-hoz képest. Szabados Tamás, az oktatási tárca politikai államtitkára az Apá­czai. Közalapítvány tegnapi konfe­renciáján új feladatként a határon túli magyar oktatók bérkiegészíté­sét említette. Elmondta: 2004 szep­temberétől minden határon túli ma­gyar oktató teljesítményarányos bérkiegészítésben részesül, e célra a szaktárca 40 mülió forintot különí­tett el. Külön kiemelte az Apáczai Közalapítvány költségvetési támo­gatásának növelését, e célra az ok­tatási tárca büdzséjében 200 mülió forint áll rendelkezésre. Hangsú­lyozta: a határon túli és a magyar oktatás, nevelés ügyét nem lehet szétválasztani. Beszámolt arról, hogy jelenleg 1400 alapképzésben részt vevő hallgatót támogatnak ösztöndíjjal, a kiegészítő juttatás összege idén a korábbi 15 600 fo­rintról 19 ezer forintra nőtt. A támo­rúban elesett civü áldozatok halálá­nak vizsgálatában. Az iraki áldoza­tok pontos számát nem ismeri senki. A HRW felhívja a figyelmet: a Szaddám-rezsim is jócskán tehet számos civü értelmeden haláláról, mivel bevett gyakorlat volt, hogy a civü ruhás müíciákat a lakosság so­raiba parancsolta, bízva abban, hogy megtévesztik az inváziós csa­patokat. A HRW kalkulációi szerint az Irakra idén tavasszal ledobott 13 000 fürtbomba (amely közel kétmil­lió altöltetet tartalmaz) több mint 1000 ember halálát okozhatta. A szervezet ugyancsak elmarasztalja az úgynevezett precíziós bombák használatát is: az amerikai által le­vezényelt 50 üyen támadás során egy iraki vezetőt sem sikerült megöl­ni, mégis több meat civüt öltek meg. gatással azt kívánják elősegíteni, hogy az érintettek „gyarapodó tudá­sukat a mindenkori szülőföld javára fordítsák”. König Sándor, a közala­pítvány kuratóriumi elnöke el­mondta: idén egymilliárd forintot juttattak határon túli intézmények­nek ingadanberuházási, eszközvá­sárlási célokra. Ezek között megem­lítette a Marosvásárhelyen 2003 ok­tóberében átadott tanári lakásokat és a felsőoktatási szakkollégiumot. Célként jelölte meg, hogy a közala­pítvány a közoktatás felé is nyisson a jövőben. A kuratóriumi elnök kö­zölte: csütörtökön döntöttek arról, hogy 250 miüió forint értékben ír­nak ki felnőttképzési pályázatokat. Az eredetüeg a határon túl működő magyar nyelvű felsőoktatás és szak­képzés támogatására létrehozott közalapítványhoz a megalapítása óta eltelt öt évben 1432 pályázat ér­kezett, 12,3 milliárd forintnyi igény- nyél. A közalapítvány kimutatása szerint 321 szervezet 726 projektjét támogatták, több mint 3,5 milliárd forinttal. Az Apáczai Közalapítvány 2. konferenciáján közel 160 határon túli oktatási szakember vett részt. El-Baradei főigazgató felszólította Izraelt, hogy mondjon le atomfegyvereiről Saron-Korei találkozó a jövő héten Az Apáczai Közalapítvány második konferenciája Oktatási támogatások Elkerülhető lett volna több száz iraki civil halála Ártatlan áldozatok

Next

/
Thumbnails
Contents